udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pál Zoltán

1991. február 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1991. december 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1997. augusztus 31.

Aug. 31-én, vasárnap Pusztakamarás magyar közössége falutalálkozó keretében köszöntötte a helyi református templomban a község híres szülöttjét, Sütő Andrást, az író 70. születésnapja alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd az új kenyér megszegése alkalmából úrvacsora osztás következett Ferenczi Miklós esperes szolgálatában. Az RMDSZ és az EMKE nevében Dr. Kötő József köszöntötte az írót. Ünnepi beszédet mondott még dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Faragó József akadémikus. Székely Ferenc néprajzkutató, maga is a község szülöttje, valamint Pál Zoltán és Hermann János lelkészek a faluközösség életéről, Sütő András életműve pusztakamarási vonatkozásairól szóltak. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt Sütő András beszéde, melyet irodalmi-zenés összeállítás követett Benkő Izabella egyetemi hallgató, Kilyén Ilka és Sebesi Karen Attila színművészek előadásában. Az alkalomhoz illő irodalmi művek ? részletek Sütő András írásaiból ? és népdalok mellett, előadásra került Molnos Lajos, a 70 éves írónak szentelt költeménye is. Az ünnepséget Csiha Kálmán püspök szónoklata zárta. A rendezvényen jelen volt Dávid Gyula az EMKE elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./ Pusztakamarás ötven év alatt felére, négyszázról kétszázra apadt református népe aug. 31-én a templomban ünnepelte a falu nagy fiát, a hetvenéves Sütő Andrást. Megemlékeztek Kemény Zsigmondról is, akinek régen ledöntött, pusztuló síremlékét az EMKE hamarosan rendbetéteti. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét a Kemény bárók címereitől koszorúzott szószékről. Arról is szólt, hogy minden évben 3-4000-rel többet temetnek, s hogy az utóbbi években Erdélyben 132 új református épület, közte 32 új templom emelkedett, de az egyháztól elorzott épületekből semmit sem kaptak vissza. Többen mondtak köszöntő beszédet, majd az ünnepelt emelkedett szólásra, megköszönve az életben tartó szeretetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2001. szeptember 11.

Gyimesfelsőlokon 1990 óta működik a bár-galéria. A tulajdonosok Antal András (Antal Imre festőművész fia) és felesége, Erika. Az 1999. október 3-án rendezték az első kiállítást. Az elsőt, Nagy Pál Zoltán Csíkszeredában élő fotóművészét számos tárlat követte. Ez a bár-galéria nem követi a galériák szokványos programját, 2000 tavaszán bemutatták megrendezett kiállítás, a bákói testi fogyatékosok rajzkörének anyagából. Bemutatta a fiatal képzőművészeket, voltak könyvbemutatóval egybekötött író-olvasó találkozók, így a Székelyföld szerkesztőségével, Ferenczes István főszerkesztővel, vendég volt Tankó Gyula néprajzkutató, nyugalmazott iskolaigazgató is, jelenleg Márkos András, Németországban élő festőművész alkotásai tekinthetők meg. /Kiállítások a gyimesfelsőloki bár-galériában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

2002. február 13.

Az árvákért, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekért alakult meg Székelykeresztúron a Gyermekmosoly Egyesület. Itt található a megye legnagyobb gyermekotthona, melyet – az európai normák szerint – lassan fel kell számolni, hogy lakóik igazi családoknál kapjanak helyet. Ezt a tevékenységet vállalta fel Györgypál Ilona és Györgypál Zoltán is, akik a Gyermekmosoly Egyesület alapítói. Jelenleg három árvát nevelnek saját otthonukban; távlati terveik közt szerepel a bővítés, a tevékenységi kör kiterjesztése, egy gyermekház felépítése, melyben 8–12 gyermek lelhetne otthonra több nevelő felügyelete alatt. Az egyesület kitűzött célja szerint, fogadottjait nemcsak tizennyolc éves korukig istápolná, hanem a pályaválasztásban, elhelyezkedésben, lakásszerzésben is segítségükre lenne. /Zsidó Ferenc: Új egyesület a láthatáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2008. szeptember 16.

Kézdivásárhelyen, a céhes város öt közép- és négy általános iskolájában 4690-en kezdték meg az új tanévet. A legtöbben, 1206-an az Apor Péter Szakközépiskolában, a legkisebb létszámú középiskola a Református Kollégium, ahol 167-en tanulnak. A Bod Péter Tanítóképző tanulóinak száma 250, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban 791-en, a Nagy Mózes Elméleti Líceumban 941-en, a Petőfi Sándor Általános Iskolában 553-an, a Molnár Józsiás Általános Iskolában 331-en, a Turóczi Mózes Általános Iskolában 426-an, az oroszfalvi I–IV. osztályos roma iskolában pedig 25-en kezdik a 2008/2009-es tanévet. Igazgatócsere két tanintézményben történt, a Bod Péter Tanítóképző új igazgatója László Katalin biológia szakos tanár, a Petőfi Sándor-iskola új igazgatója Pál Zoltán testnevelő tanár. Ha Bokor Tibor elnyeri a szenátori tisztséget, decemberben a kantai középiskolában is igazgatócserére kerül sor. /Iochom István: Iskolakezdés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2008. október 27.

Október 25-én Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében mutatták be azt a tiszteletkötetet, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) és a helyi Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság (CJFT) az egykori neves kolozsvári földrajztudós és -tanár, dr. Tulogdy János /Torda, 1891. okt. 12. – Kolozsvár, 1979. okt. 1./ emlékére adott ki. Imecs Zoltán CJFT-elnök bevezetője után Pál Zoltán, az egyesület titkára vázolta, mit is jelent ez a könyv a mai fiataloknak. A kötet szerkesztője, Nagy Arisztid nyugdíjas földrajztanár, egykori Tulogdy-tanítványként emlékezett vissza arra az emberre, aki tizenkét évet diákként és huszonnyolc évet népszerű tanárként töltött el a Református Kollégiumban, majd az egyetemen tanított. Az MFT képviseletében Kovács Zoltán titkár több évtizedes oktató és tudományos munkája elismeréseként a Pro Geographica oklevelet nyújtotta át Nagy Arisztidnek. /Ö. I. B. : Emlékkötet dr. Tulogdy Jánosról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998