udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pálffy Károly

1997. február 28.

Március elsején Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A tanács megszavazta a Boros János megyei elnök által javasolt Megyei Elnökség struktúráját. A tizenegy tagú elnökség a megyei elnökből, négy alelnökből és hat elnökségi tagból (alelnökökkel egyenlő rangúak) tevődik össze. Ugyanakkor az MKT nem hagyta jóvá a megyei elnöknek azt a javaslatát, hogy a megyei titkár töltse be a szervezési alelnök tisztségét is. A tisztségekre javasolt személyek valamennyien megkapták a megerősítéshez szükséges szavazatszámot. Megyei elnök: Boros János, alelnökök: Bónis Miklós, dr. Bakos Katalin, Sebesi Karen Attila, elnökségi tagok: Nagy Ildikó, Barazsuly Emil, Bálint Kelemen Attila, Kira Miklós, Donogán Péter. - A szervezési és önkormányzati elnökségi tagok munkakörének betöltésére a következő MKT-ülésen kerül sor. Pálffy Károly eddigi megyei titkárt az MKT megerősítette tisztségében.

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2000. április 20.

Ápr. 19-én tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ küldöttei /MKT/. Szakértők véleménye szerint semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a polgármesteri választások második fordulójában az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje visszalépjen a Gheorghe Funar lekörözésére legesélyesebb harmadik jelölt javára, az MKT tehát dönthetett a jelölt személyéről. A két esélyes: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök. Lapzártakor még tartott jelenlegi tanácsosok beszámolója, az új jelöltek bemutatkozása. A jelöltek a következők: 1. Bálint Kelemen Attila, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke, 2. Boros János, az RMDSZ önkormányzati főosztályának főreferense, városi tanácsos, 3. Kapdebó Ivó körzeti elnök, 4. Kerekes Gábor, az Országos Fejlesztési Ügynökség alelnöke, 5. Kun András József körzeti elnök, 6. Máté András Levente, 7. Mikó Lőrinc, városi tanácsos, 8. Molnos Lajos városi tanácsos, 9. Dr. Pálffy Károly a megyei RMDSZ szervezési alelnöke, városi tanácsos, 10. Papp Emanuel István körzeti elnök, 11. Pillich László, 12. Révész Erzsébet, 13. Somogyi Gyula városi tanácsos, 14. Vekov Károly 15. Veress Erzsébet. (A 15 közül az első 7 helyre rangsorolt jelöltnek van esélye.) /Sz. K.: Eckstein vagy Kónya? Az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltjéről tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert választotta Kolozsvár polgármester-jelöltjének. Eckstein-Kovács Péter bejelentette: vállalja a megmérettetést, és bízik abban, hogy megnyeri a kolozsvári polgármester-választás első fordulóját, és az első helyről mérkőzhet meg a második fordulóban Gheorghe Funarral. Az MKT ugyanakkor döntött a városi tanácsosok sorrendjéről is, amely így alakult: Kerekes Gábor (51), Máté András (48), Boros János (37), Pálffy Károly (31), Molnos Lajos (27), Papp Emánuel István (21), Révész Erzsébet (21), Vekov Károly (19), Mikó Lőrinc (16), Somogyi Gyula (16), Bálint Kelemen Attila (14), Pillich László (12), Veres Erzsébet (12), Kun András József (6), Kapdebó Ivó Alajos (5). /Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

2000. szeptember 7.

Szept. 6-án tartotta jelölő közgyűlését Kolozsváron az RMDSZ Donát negyedi körzete. A testület Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Mátis Jenő képviselőt, Vekov Károly városi tanácsost, Pálffy Károly városi tanácsost, Somogyi Gyula alprefektust, Kun József Andrást és Veress Erzsébetet jelölte a képviselői listára. Szenátornak dr. Újvári Ferenc jogászt és Eckstein-Kovács Péter szenátort, kisebbségvédelmi minisztert javasolták. A testület úgy határozott, hogy Tőkés László püspököt javasolja államelnöknek, mert a jelenlegi politikusok közül Tőkés László képviseli a leghitelesebben az erdélyi magyar közösség érdekeit. - Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: mivel körzeti igényről van szó, a megyei szervezetnek ezt egyértelműen fel kell vállalnia. Amennyiben Tőkés László püspök is visszajelez, hogy elvállalja a felkérést, akkor összehívják a politikai tanácsadó testületet, amely hivatott ebben a kérdésben dönteni. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: amennyiben a Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy dönt, hogy állít elnökjelöltet, és a Dónáth úti szervezet megtiszteli bizalmával, akkor kész eleget tenni a felkérésnek. /Tőkés Lászlót javasolja államelnökjelöltnek a Kolozs megyei RMDSZ? A tiszteletbeli elnök elvállalná a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2000. szeptember 18.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlése rangsorolta a szenátori és képviselő listákon szereplő jelöltek névsorát és sorrendjét. A szenátori listára ketten jelöltették magukat - Eckstein-Kovács Péter miniszter és Újváry Ferenc ügyvéd -, végül 249 vokssal az előbbi került a jelöltlistára. A képviselők listájára nyolcan iratkoztak. A voks után a következő sorrend alakult ki: Kónya-Hamar Sándor (193 igen szavazat), Vekov Károly (133), Mátis Jenő (74), Szedilek Lenke (54), Máté András Levente (53), Pálffy Károly (22), Bitay Levente (11), Molnos Lajos (8). Most már a Kolozs megyei választókon múlik, hogy ha nagy számban elmennek szavazni, lehet akár két kolozsvári szenátor és három képviselő is RMDSZ- színekben. (Csomafáy Ferenc): Megmérettettek a kolozsvári jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. február 26.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2001. december 11.

A kolozsvári törvényszék alaptalannak minősítette a megyei egészségügyi igazgatóság által a "csontkiállítás" ügyében benyújtott fellebbezését. Ezáltal Gheorghe Funar polgármester pert nyert. Május végén, a helyi közigazgatási törvény életbe lépése után ugyanis a polgármester marhacsontot tett a tanácsosok asztalára, mivel nem voltak hajlandók lemondani tisztségükről. Az elöljáró azt állította, a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával. Az egészségügyi igazgatóság a marhacsontok miatt 20 millió lejre büntette a polgármestert. Az elöljáró óvást emelt a büntetés ellen. És pert nyert. Az igazgatóság fellebbezett a döntés ellen, és a törvényszék most ezt is elutasította. Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint súlyosabb az ügyészség által Funar ellen ugyanebben az ügyben indított per. Ebben az esetben a vád hivatalos közeg megsértése. - Az RMDSZ-tanácsos arra gyanakszik, hogy a perek elhúzódnak vagy elaltatják őket, mivel a jelenlegi hatalom is kesztyűs kézzel bánik a polgármesterrel. /Kiss Olivér: Funar megnyerte a csontkollekció-pert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2002. március 22.

A kolozsvári városi tanács márc. 21-i rendkívüli ülésén az RMDSZ-tanácsosok felvetették a Szabadság riporterének ügyét. Pálffy Károly frakcióvezető hevesen tiltakozott az ellen, hogy a városháza márc. 20-i sajtóértekezletén a polgármester alulírottat ki akarta dobni az üvegteremből, mi több azzal fenyegetőzött, "megegyengeti a csontjait". Elmondta: Gheorghe Funar megengedhetetlen módon viselkedett, nem csupán egy újságírót fenyegetett meg veréssel, hanem kijelentéseivel az egész kolozsvári magyarságot megsértette. Pálffy Károly azt kérte az elöljárótól, adjon magyarázatot és azonnal kérjen bocsánatot mindazoktól, akiket előre megfontoltan és rosszindulattal megsértett. Stefan Dimitriu ülésvezető, szociáldemokrata önkormányzati képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatalban ilyesmi megtörténhet. Funar, Kolozsvár polgármestere tagadta, hogy alulírottat megfenyegette. Ezenkívül kérdőre vonta Pálffy Károly jogát ahhoz, hogy az RMDSZ nevében magyarázatot kérjen tőle. Kijelentette: nem hajlandó magyarázkodni egy olyan szervezet képviselőjének, ahol a tiszteletbeli elnöki tisztet "a sátán képviselője" tölti be. Funar többszöri felkérés ellenére sem volt hajlandó bocsánatot érni a kolozsvári magyarságot is sértő kijelentései miatt. /Kiss Olivér: Tanácsülésen a veréssel fenyegetés ügye. Az RMDSZ-tanácsosok védelmükbe vették a Szabadság riporterét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. április 9.

Annak ellenére, hogy Kolozsváron a városi tanács több ízben elvetette az elképzelést, a polgármesteri hivatal továbbra sem hajlandó lemondani a Mátyás-szoborcsoport helyreállítási tervéről. A polgármester szerint a szobrok egy részét nem a helyszínen, hanem külön műhelyben kell rendbetenni. Pálffy Károly RMDSZ-frakcióvezető, a városi pénzügyi bizottság tagja kijelentette: nem mennek lépre. Nem bíznak Funarban. Ameddig ő a polgármester, a városháza nem állíthatja helyre a szobrot, mert nem akarnak mást, mint a műépítészeti alkotás leleplezésének századik évfordulójára építőteleppé alakítani a Főteret. Pálffy szerint a Mátyás-szobrot román?magyar államközi megállapodás, és nem polgármesteri kezdeményezés során kellene helyreállítani. /Kiss Olivér: A Mátyás-szobor állítólagos helyreállítási terve. Az RMDSZ nem bízik abban, hogy nem szállítják el a helyéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2002. április 29.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 1992 óta minden évben megrendezi az Országos Gépész Találkozót. Az elsőt Székelyudvarhelyen rendezték, és az idei ? ápr. 25?28. között ? tizedik találkozót szintén Udvarhelyen, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. A konferenciák legfontosabb célkitűzése a magyar műszaki nyelv ápolása, fejlesztése és a romániai magyar szakemberek közti összefogás erősítése. A konferencia érdemi része ápr. 27-én kezdődött a plenáris előadásokkal, cégbemutatókkal, négy szekcióra osztva. A résztvevők mérnökök, kutatók, műszaki egyetemi előadók voltak. 1995 óta minden évben kiosztják a Főgépész-díjat. A tavaly Kolozsváron rendezett találkozón Székelyudvarhelyről Péter Péter, a Matplast vezetője részesült ebben a díjban. Idén a Főgépész-díjat a kolozsvári dr. Pálffy Károly és dr. Halmai Attila kapta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről. /Bágyi Bencze Jakab: X. Országos Gépész Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2003. június 23.

Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2003. július 11.

A Szarkaláb néptáncegyüttes számára a városi tanács által megszavazott támogatás ellen tiltakozott közleményében a Funar polgármester. A tanács a táncegyüttes németországi és ausztriai vendégszereplésére ítélt meg egy 120 millió lejes támogatást. Gheorghe Funar nehezményezte, hogy Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke a városi tanács tagjaként igényelte az összeg kiutalását. Funar hozzátette: egy nem létező város néptánccsoportja kapná az összeget, mivel a két említett országból érkező meghívókon a Kolozsvár megnevezés szerepel, ilyen nevű város pedig szerinte Romániában nincs. Pálffy Károly RMDSZ-es városi tanácsos kifejtette: a tanács jóváhagyta a támogatást az Apáczai Líceum Szarkaláb együttese számára. A városnak magyar nemzetiségű adófizetői is vannak, a tanács sok tánccsoportnak, illetve különböző rendezvényeknek vagy iskoláknak, egyházaknak szavaz meg pénzösszegeket. Létezik egy bizonyos keret, amit erre a célra használnak fel. A polgármesternek mint végrehajtó szervnek egyetlen feladata van: hogy kifizesse ezt az összeget, ha minden formaság megfelel a pénzügyi törvényeknek. Funar mindig akadékoskodik, többek között például nem fizeti a tanácsosok járandóságát már több mint egy éve. Ezt most bírósági úton próbálják megoldani. /S. B. Á.: Nem kapja meg pénzét a Szarkaláb? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2004. április 22.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. június 9.

A népességcsökkenés következtében Kolozsvár városi tanácsa az eddigi 31 helyett csupán 27 önkormányzati képviselőből áll majd. Négy évvel ezelőtt a mandátumok a következőképpen oszlottak meg a politikai alakulatok között /2000–2004/: RMDSZ: 8, Nagy-Románia Párt (NRP): 8, Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP): 5. Román Demokratikus Konvenció (RDK): 3, Román Nemzeti Egységpárt (RNEP): 3, Nemzeti Liberális Párt (NLP): 2, Szövetség Romániáért Párt (SZRP): 2. A most zajlott helyhatósági választások alapján a városi tanácsosi mandátumok a következőképpen oszlanak meg /2004–2008/: D.A. Szövetség: 9, RMDSZ: 6 , NRP: 6, SZDP: 6. Az RMDSZ tanácsosai: Máté András Levente, László Attila, Boros János, Pálffy Károly, Somogyi Gyula és 6. Molnos Lajos. /K. O.: Kolozsvár városi tanácsának összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2004. június 11.

Jún. 10-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban beiktatták a jún. 6-án városi tanácsosi tisztségbe megválasztott személyeknek. Az RMDSZ hattagú frakciója: Molnos Lajos, Somogyi Gyula, Pálffy Károly, László Attila, Máté András Levente és Boros János. /Beiktatták az új városi tanácsosokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2008. március 26.

Március 25-én Kolozsváron, a városi tanácsülésen, a PNL-ből frissiben a PD-L-be átnyergeltek közreműködésével megszavazták azt a napirendi pontot, amely mások mellett a Borháncs-telep egyik, nemrég Kossuthról elnevezett utcácskája nevének megváltoztatását célozta. Az RMDSZ-tanácsosok hiába próbálkoztak elnapolásával, s tiszta képet kialakítani Kossuth történelmi szerepéről. Somogyi Gyula a Kossuth-ellenzőket a megbékélés ellenségeinek nevezte, Pálffy Károly szerint a régi belvárosi Kossuth utcát kellene visszakeresztelni, Molnos Lajos pedig azt javasolta, hogy ha már így állunk, Romániának levélben kellene kérnie az USA kormányát, távolítsák el Kossuth szobrát a Capitoliumból. /Nem kell Kossuth Kolozsváron! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2008. április 15.

A helyi tanácsok működését, a tanácsosok tevékenységét, láthatóságát vizsgálta az ország 26 megyeközpontjában a bukaresti Politikai Intézet. A felmérés Kolozsvárra vonatkozó következtetéseit április 14-én ismertették. Kolozsvár nem áll rosszul a városi tanácsosok tevékenységének vonatkozásában. A tanácsüléseken való jelenlét tekintetében a magyar tanácsosok jeleskednek, a kezdeményezések tekintetében élen jár többek között Pálffy Károly tanácsos. /Elfogadhatóan teljesítenek a kolozsvári tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2008. november 22.

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998