udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pálffy Zoltán

1990. február 18.

Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1993. október 22.

Komolyan foglalkoznak a román hatóságok Szabó Attila Ferenc ügyével, aki Magyarországról Kolozsvárra érkezett, hogy politikai menedékjogot kérjen. A férfi okt. 19-én kifejtette, hogy a magyar titkosszolgálat gyilkosaitól rettegett, okt. 20-án elmesélte, hogy 1990-ben ez a titkosszolgálat egyszer már elrabolta a gödöllői "ellenállót", 21-én pedig azzal folytatta, hogy lakása mellett "gyanús" helikopterek landoltak... Funar kijelentette: ellenőrizte az elmondottakat, minden igaz. A kolozsvári RMDSZ titkára, Pálffy Zoltán leszögezte: "Ez nem politikai ügy, inkább elmegyógyászati probléma." /Belpolitika a komikum jegyében. = Pesti Hírlap, okt. 22./ Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte: még nem kaptak Szabótól politikai menedékjogra vonatkozó hivatalos kérést. /Botos László: Kolozsvár különös menekültje. = Új Magyarország, okt. 22./ Gémesi György, Gödöllő polgármestere közölte, hogy Szabó Attila Ferenc nevű polgár nem szerepel a város nyilvántartásában. Gödöllő város lapja közzétette, jelentkezzenek azok, akik valaha találkoztak az állítólag üldözött Szabó Attila Ferenccel. /Székely László: Újabb funárkodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1997. január 11.

Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./

1997. július 2.

Júl. 2-án Kolozsvárott találkoztak a megye RMDSZ polgármesterei és -alpolgármesterei a megye önkormányzati vezetőségével. A tanácskozáson részt vett Pálffy Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakcióvezetője és Sebesi Karen Attila közművelődési alelnök is. Boros János megyei elnök ismertette a 22-es számú sürgősségi kormányrendeletet, majd megvitatták e jogszabály alkalmazási lehetőségeit, különösképpen ami a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, valamint a helységnévtáblák és a közhivatalok kétnyelvű feliratozását illeti. A szokásos kéthavi tanácskozáson ezenkívül gyakorlati közigazgatási kérdéseket is megvitattak. A polgármesterek által fölvetett problémákat az RMDSZ megyei elnöksége megoldás végett továbbítja a megyei tanácsosokhoz, a prefektúrára, illetve ha központi megoldást kívánnak, a megye parlamenti képviseletéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1062. sz./

2000. április 19.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete küldötteinek tanácsa (MKT) ápr. 19-én dönt a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjének személye felől, és véglegesíti városi tanácsosjelöltjeinek listáját. Az önálló polgármester-jelölt indításának mozgósító hatása lehet a magyar szavazók körében, és az RMDSZ idén sokkal eredményesebben szerepelhet a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Mint ismeretes, 1996-ban Kolozsváron 256 858 személy rendelkezett szavazati joggal, ezzel 173 883-an éltek, a részvételi arány 67, 70 százalék volt. A kolozsvári magyarság esetében a lehetséges 56 118 szavazóból csupán 26 710-en adták le voksukat, a magyarság részvételi aránya alig 47, 6 százalék volt. Ennek következtében az RMDSZ a lehetséges nyolc, kilenc tanácsosi mandátum helyett csupán hatot szerezhetett meg. Bitay Leventét, a megyei szervezet ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Kolozsvár a "legbetegebb" település a megyében. Vidéken valamennyire fel tudták rázni a lakosságot, Kolozsváron azonban Gheorghe Funar nyomasztó légkört teremtett az utóbbi nyolc évben, amelynek a hatását igazán most érzik. Az emberek többsége szerint a helyzet úgysem változik meg. A statisztikák azonban világosan mutatják, ha 1996-ban nagyobb arányban mentek volna el a magyarok is szavazni, akkor Gheorghe Funar egészen biztosan nem került volna ki győztesen az első fordulóban. - Pálffy Zoltán, a megyei kampánystáb tagja elmondta, hogy nem mindenütt értik meg a helyhatósági választások rendkívüli fontosságát. /Ma döntenek a polgármester-jelöltünkről. Mozgósító erejében bíznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2002. február 5.

Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2002. február 11.

Közel két évnyi szünet után farsangi bált szerveztek a magyarságnak Kolozsváron, a hatalmas sportcsarnokban. Sikeres volt a jótékonysági bál. Sebesi Karen Attila megköszönte a sportigazgatóságnak, hogy a hivatalos kolozsvári hangulat ellenére nem határolódott el a magyar kezdeményezéstől. A jótékonysági esten 15 millió lej gyűlt össze a fedél alatt lévő Kisbácsi Magyar Ifjúsági Ház építésének folytatására. Az elnök bizakodó: összegyűl a munkálatokhoz szükséges 300 millió lej. A bál alkalmával a 15 millió fölött Boros János alpolgármester, Pálffy Zoltán megyei tanácsos, Sebesi Karen Attila egyenként félmillió lejt, Tóth Ferenc egymilliót adományozott, a báli bár bevételeit — kétmillió lejt — a Bakó cég teljes egészében felajánlotta. /K. E.: Tánccal a kisbácsi ifjúsági házért. Közel 20 millió lej gyűlt a jótékonysági bálon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2003. március 31.

Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2003. április 26.

Ápr. 25-én ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Az ülést Mátis Jenő, az MKT elnöke vezette. A gyűlés némi módosítással elfogadta A Kolozs megyei RMDSZ tájékoztatója című szöveget, amely tartalmazza a Szövetségi Képviselők Tanácsába megválasztandó képviselők jelölési feltételeit. Ezek után kinevezték a Megyei Választási Bizottság hét tagját /Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Eckstein-Kovács Péter, Somai József, Góger Ferenc, Pálffy Zoltán és Ferencz Zoltán/. Ez a választó bizottság az SZKT Kolozs megyei tagjainak megválasztását fogja levezetni. Az SZKT Kolozs megyei képviselőinek megválasztása máj. 24-én lesz. /Köllő Katalin: Új MKT-t választ a megye magyarsága. Május 24-e a küldöttgyűlések napja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. június 23.

Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2004. március 1.

Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. június 24.

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2004. július 7.

Kolozs megyének a helyhatósági választások óta két magyar alelnöke van. Kerekes Sándor már négy évig betöltötte ezt a tisztséget, Pálffy Zoltán, a másik, az új alelnök most kezdte tevékenységét. Pálffy Zoltán az elmúlt négy évben az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke volt. Elmondta, hogy külföldi támogatással, pályázatok révén községenként orvosi rendelőket lehetne létesíteni, az ottani háziorvosnak lakást biztosítani. Pálffy Zoltán új feladata mellett továbbra foglalkozni fog a kárpótlás, hadifogság és háborús veterán ügyekkel. /Ú. I.: Pénzért fordulnak a megyei tanácshoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2008. január 17.

Kolozs megyében az RMDSZ mintegy 192 önkormányzati képviselővel rendelkezik. Már több Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselő jelezte: nem kívánja jelöltetni magát még egy mandátumra. A cél a magyar választók mozgósítása, mondta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki megerősítette: indul a kolozsvári polgármesteri tisztségért. „Mind a városi, mind a megyei tanácsban közel 20 százalékos képviseletet szeretnénk elérni. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, polgármester-jelöltet állítunk. Ott, ahol nem érjük el a 20 százalékot, a helyi szervezetek döntenek, hogy indokolt-e mégis polgármester-jelöltet állítani” – mondta. Nem vállal több mandátumot Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán, a megyei tanács két alelnöke, Pethő Zsigmond, Lakatos András és Székely István. Maradna Váncsa Pál, Mátis Jenő és Dániel Márton. Városi szinten a hat RMDSZ-es tanácsosból mindeddig csak hárman jelezték, hogy folytatnák tevékenységüket: Csoma Botond, Irsay Miklós és László Attila. Az RMDSZ 6–7 városi, valamint nyolc, esetleg tíz megyei tanácsosi tisztséget kíván megszerezni. /Nagy-Hintós Diana: Az RMDSZ megyei szervezete megőrizné eddigi pozícióit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. december 2.

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 22.

László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere értékelte a 2008-as évet. Elveszítettek egy helyet a helyi tanácsban, kettőt pedig a megyei tanácsban, ráadásul a törvénymódosítást követően a kétharmados döntések is megszűntek. Az elmúlt 18 évben ugyanis azon helyi önkormányzatokban, ahol a magyarság részaránya alacsonyabb volt, így tudtak „ügyeskedni”: az anyagi és a vagyoni kérdések esetében szükség volt a kétharmados többségre, ezért sok esetben az RMDSZ nélkül nem lehetett dönteni. A parlamenti választáson Kolozs megyében az RMDSZ több szavazatot gyűjtött, mint a helyhatósági választásokon, viszont az új visszaosztási rendszer miatt azok a jelöltek, akik jó eredményt értek el, mégis elestek a mandátumtól. Furcsa helyzet alakult ki, hiszen 36000 szavazattal egyetlen szenátori mandátumot sem szereztek meg, van viszont két képviselőjük, Máté András és Pálffi Zoltán. Az RMDSZ több mint 200 olyan fiatalra számíthat, akik az elmúlt négy évet intézményvezetőként, miniszterként, államtitkárként töltötték Bukarestben, ezek az emberek olyan kapcsolati tőkével és ismeretanyaggal rendelkeznek, amelyre szükség van, amelyet a megyék és az önkormányzatok maximálisan kihasználhatnak. /Ferencz Zsolt: Mozgalmas, nehéz évet zár a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998