udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Páll Antal

1997. augusztus 22.

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum volt a házigazdája a II. összehasonlító magyar kisebbségtörténeti szimpóziumnak, melynek rendezői közé tartozott az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Magyar Történészek Nemzetközi Társulata. Az első találkozót 1996-ban tartották, és akkor úgy döntöttek, hogy a következő öt évben minden alkalommal másik magyar kisebbség ad otthont a tanácskozásnak. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet- Nyelv és Történelemtudományi Szakosztályának elnöke nyitotta meg a szimpóziumot. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a város történetéről, Popély Gyula, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója a csehszlovák nemzetállam megteremtéséről beszélt, elmondta, hogy 1918 őszétől 1920 decemberéig több mint 106 ezer magyart űztek el. Bárdi Nándor /Budapest/ Javaslatok, tervek, dokumentumok az erdélyi kérdés rendezésére 1918 és 1940 között című előadásában a korabeli határrevíziós törekvésekről közölt adatokat. Szarka László /Budapest/ a magyar kisebbségek ügyének az 1946. évi párizsi békekonferencián való tárgyalásáról értekezett. Molnár Imre /Budapest/ Csehszlovákia egyházpolitikájáról szóló dolgozatát ismertette. Több előadó szerepelt még az első napon, köztük Mirnics Károly a Vajdaságból, Vincze Gábor Szegedről, Bíró A. Zoltán Csíkszeredáról. Másnap a kisebbségi múlt a helytörténetírásban gyűjtőcímmel folytatódott a tanácskozás. Többek között B. Kovács András: A Gömör-kutatás múltja és jelene, Mák Ferenc /Budapest/: A vajdasági honismeret kialakulása című előadása hangzott el. Végül a magyar kisebbségek történeti forrásai témakört tárgyalták. Hermann Gusztáv a székely nemzeti láda mítoszával foglalkozott, Sass Péter /Budapest/ az Erdélyi Katolikus Státus, a kolozsvári egyházi levéltárak helyzetét mutatta be, Vadkerty Katalin a "hontalanság éveire" vonatkozó szlovákiai forrásokról, Oláh Sándor az ötvenes évek székelyföldi átalakulásának helyi forrásairól, Páll Antal Sándor a három székelyföldi levéltárról beszélt. Vékás János ismertette munkáját /vajdasági magyar kisebbségi kronológia/, végül Dippold Péter munkahelyét mutatta be: Teleki László Alapítvány könyvtára, Közép-Európa adatbank. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 26., Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

1999. augusztus 14.

22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2001. május 12.

A Romániai Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakára gyűltek össze a mindkét - római és görög - rítust képviselő katolikus püspökök máj. 7-9. között, a jászvásári egyházmegyéhez tartozó traiani Verbita Misszionárius Lelkigyakorlatos Házban. Megválasztották a konferencia új elnökét, Ioan Robu bukaresti metropolita személyében. További megválasztott tisztségviselők: Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus érsek, a konferencia alelnöke, valamint Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök és Martin Roos temesvári római katolikus püspök, az Állandó Bizottság tagjai. /Páll Antal, általános titkár: Római és görög katolikus püspökkari konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12 Egyik erdélyi magyar egyházfőt sem választották be a Romániai Püspökkari Konferencia állandó bizottságába. A latin és görög katolikus rítusú egyházak képviselőit magában foglaló konferencia fennállását régóta bírálják. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség helynöke a Krónikának elmondta, a testületben a szavazatok 7-4 arányban oszlanak meg a román egyházak képviselői javára, így a magyar egyházfőknek semmi esélyük sincs bekerülni az állandó bizottságba. A konferencia azonban nem biztosít semmiféle joghatóságot, jelentősége csupán a nemzetközi fórumokon való megnyilvánulásokon mutatkozik meg - állapította meg Potyó Ferenc. /Rostás Szabolcs: "Kényszerházasság" a testületben. Tisztség nélkül a magyar egyházfők a Romániai Püspökkari Konferenciában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. június 18.

Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi tudósítója dr. Dorin Florea polgármester sajtóértekezletéről szóló beszámolójában írta: "Florea doktor - román újságírói asszisztenciával - gúnyt űzött abból az elvárásból is, hogy a város magyarsága azt szeretné, ha nyolc román levéltáros mellé a nyugdíjba vonuló Páll Antal Sándor helyére magyar levéltárost alkalmaznának abban az állami levéltárban, ahol a dokumentumok nagy része magyar vonatkozású!" Dorin Florea reagálása: "Ez a kérés is pont olyan aberráció, mint sok más, ami magyar részről jön. Valaki csak azért legyen levéltáros, mert magyar? Ez disznóság lenne! Így meg sem lehet hirdetni egy állást!" A polgármester építené az utat Európa felé, de állásfoglalása, tettei mögül kilóg a nemzeti türelmetlenség. Szavaival jelezte a nacionalistáknak, itt vagyok; ezek hiába ugrálnak, én vagyok a hatalom. Balogh József Marosvásárhelyen a Könyvtári Szemle szerkesztőjeként elbeszélgetett egy frissiben kinevezett kutatóval. "Erdély története az érdeklődési területem" - újságolta. Aztán bevallotta, hogy latinul, magyarul, németül egyáltalán nem tud... Hol vannak a magyar levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok, kutatók? Kiöregedtek, emigráltak, más szakmára tértek át. Hiányuk felbecsülhetetlen károkat okozott. /Balogh József: Hol vannak a magyar levéltárosok? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

2004. július 22.

Idén a Horezuban tartott országos kerámiavásáron a nagydíjat a korondi Tódor Józsefnek ítélték oda. Korondról közel tíz fazekas nevezett be a vásárra, valamennyien már jó nevű, közismert keramikusok. Tódor József nem tartozik a legismertebb korondi mesterek közé. Elmondta, hogy sokat tanult Bandi Dezsőtől és néhai Páll Antaltól. /Kristó Tibor: Nem similabdát vittünk a vásárba. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2005. december 13.

Korond nem szűkölködik hírességekben. Elsősorban korongozói, naiv szobrászai, virágozó asszonyai váltak ismertté. Id. Páll Lajos, Páll Antal, István Lajos, Szász Erzsébet, Györfi Imre, Páll Árpád, Páll Domokos, Babos Miklós, Józsa János, Józsa László, a nők közül Molnos Karolina, Páll Katalin, Páll Antalné Rózsika, Molnos Margit, Györfi Imréné Páll Magdolna és Orbán Judit nevét emlegetik a leggyakrabban. Koronddal köthető össze az ott tanítóskodó Benczédi Sándor szobrász (1912-1998) neve, Svédországban élő művészlánya, Ilona is ott született 1948-ban, innen indult Venczel Árpád szobrászművész, ott él és alkot Páll Lajos, akit festőként és költőként egyaránt nagyra becsül a szakma, és ez a sor most újabb névvel gazdagodott: Józsa Judit szobrászkeramikus mára ismert és elismert tehetség Magyarországon és Erdélyben. Nagyhírű fazekascsalád sarja, Józsa János és Judit leánya, kiskorától kezdett ő is korongozni. Budapestre települt, oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. 1995-ben 73 kisszoborral mutatkozott be a Gellért Szálló halljában. Aztán elkezdte sorozatát Magyarország nagyasszonyairól. Kilencévi aprólékos tanulmányozás, kutatás előzte meg ezt a munkát, táltosokat és szenteket mintázott. A Magyar Kultúra Alapítvány 2004. augusztusában 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az első Emese, a legenda szerint az Árpád-ház ősanyja. Az utolsó személy pedig Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád-házi Szent Piroska, Árpád-házi Szent Erzsébet, Árpád-házi Szent Kinga, Árpád-házi Szent Margit, Anjou Mária királynő, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenői Bornemissza Anna, gróf Zrínyi Ilona, Petrőczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Azóta a nagyasszonyok száma 46-ra szaporodott. Józsa Judit budapestiként is székely-magyar maradt. Időnként hazajön, és a Firtos alatti faluban mindig feltöltődik. /B.D.: Egy művészpálya kiteljesedése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2006. augusztus 14.

Társadalmi-művelődési életünk legkiemelkedőbb, évenként megismétlődő eseménye ez a vásár –mutatott rá megnyitó beszédében Katona Mihály, Korond polgármestere. Mesteri alkotásokat vonultatott fel a több mint 20 helybeli fazekas. Idén sem maradt el a Firtos Művelődési Egylet Hazanéző Könyvek sorozata (szerkesztője Ambrus Lajos költő, Korond művelődési életének „mindenese”) újabb kötetének megjelentetése: a 2004-ben elhunyt marosvásárhelyi Berecz Ferenc ötvösművész-ékszerész életét és munkásságát bemutató, Tulipánból meg lehet élni című kötet, szerzője az elhunyt művész hitvese, Berecz Irén. A kétnapos rendezvényen nyílt meg Páll Antal neves keramikus emlékkiállítása. /Hecser Zoltán: 29. Árcsói Fazekasvásár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2007. szeptember 25.

Marosvásárhelyen bemutatták Ambrus Lajos Korondi fazekasalbum című munkáját. – A székely-magyar fazekasságnak Korond lett a menedéke – fejtette ki a szerző. Stílszerűen kerámiatárlat gazdagította a bemutatót: özv. Páll Antalné Kovács Rozália EMKE-díjas fazekasmester hozta el munkáit és mesélt azokról. /Nagy Botond: Bóvlik és eredeti alkotások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2008. szeptember 14.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján kettős ünnepet ültek a bukaresti magyar katolikus hívek. A Szűz Máriáról elnevezett Barátok temploma, ahol Páll Antal esperes, a magyar hívek lelkipásztora szolgál, templombúcsút ünnepelt. A magyar nyelvű szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. A templom színültig megtelt. A katolikusok mellett szép számban református és unitárius vallásúak is jelen voltak, valamint román ajkú katolikusok, megjelent Bányai László is, a szőlőskerti református gyülekezet lelkipásztora és Füzes Oszkár, bukaresti magyar nagykövet is. A bukaresti magyar katolikus hívek nevében Bara Gyula minisztériumi tanácsos köszönte meg Jakubinyi érsek látogatását. /Árvay Zsolt: Ünnep Bukarestben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998