udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Páll József

1999. június 4.

Bukarestben Fények és színek címmel a nagybányai festőiskola egykori nagy mestereinek képeiből válogatott kiállítás megnyitójával kezdődött a máj. 31-től jún. 6-ig tartó Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozata. A megnyitón Páll József, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára hangsúlyozta: a két nép kultúrájának kölcsönös megismerése jelentős szerepet játszik a román-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Maria Berza, a román Művelődésügyi Minisztérium államtitkára hozzáfűzte, hogy a két szakminisztérium feladatának tekinti a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség identitásának ápolását. /Magyar Hét Bukarestben. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./

2000. május 3.

Egyhetes bánsági látogatást tett Jean-Claude Périsset, a Vatikán bukaresti nagykövete. A kiskrassói római katolikus templomban a krassószörényi horvátok (krassovánok) egyik központi templomában mutatott be szentmisét zsúfolt és szentbeszédet mondott román nyelven. Resicabányán a Havas Boldogasszony templomban Páll József esperes-plébános röviden bemutatta az egyházkerületét, illetve annak sok nemzetiségű papságát, kiemelve a bánsági nemzetiségi és felekezetközi együttműködés példaértékét. A látogatás a govondári Szent Ferenc és Klára közösségi ház bemutatásával ért véget. Makay Botond Roos Márton megyéspüspököt kérte villáminterjúra. A püspök tört magyarsággal nyilatkozott, kifejtve, hogy a nuncius látogatása számukra nagy esemény. /Makay Botond: Őexcellenciája Jean-Claude Périsset a Vatikán Bukaresti Apostoli Nunciusa Krassó-Szörvényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. június 3.

A Nyugati Jelen munkatársai máj. 31-én Resicabányán, az RMDSZ székházában találkoztak olvasóikkal, köztük a helyi magyar közösség egyházi, oktatásbeli képviselőivel. Elhatározták: ha törik, ha szakad, a Govondár negyedben beindítanak egy magyar óvodai és elemi csoportot. Tiba Katalin óvónő vállalta, aki házról házra járva igyekszik majd összegyűjteni a két csoport létrehozásához szükséges magyar gyermeket. Resicabányán ugyanis a magyar gyermekek többsége román tagozatra jár. Páll József  katolikus főesperes, Makay Botond református lelkész, valamint a Nyugati Jelen  fölvállalta a magyar nyelvű oktatás megszervezéséhez, beindításához szükséges feltételek megteremtését. /A helyi közösség és a Jelen összefogott. Legyen magyar óvodai és elemi csoport Resicabányán! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2003. január 27.

Jan. 25-én dr. Jakubinyi György érsek püspöksége alatt a 11. ferencest szentelte fel Csíksomlyón, a kegytemplomban, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány számára. A szentelési szertartáson jelen volt Tamás József segédpüspök, P. Páll József Leo Ofm. ferences provinciális, számos ferences és világi pap. /Ferences papszentelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2003. május 20.

Az elmúlt héten Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját. A provincia legfelsőbb döntéshozó testülete háromévenként ülésezik. A beszámolók után a következő három év terveit vitatták meg - tájékoztatott Bálint Kapisztrán, a csíksomlyói rendház elöljárója. A jelöltek nevelése, képzése eddig Szegeden történt. Most szeretnék hazahozni, hogy a ferences szerzetesek Gyulafehérváron kapják meg a teológiai képzést. A rendfőnök továbbra is Páll József, rendtartományfőnök-helyettes Bakos Károly Damján. /Takács Éva: Ferences káptalan Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

2003. augusztus 19.

A nemrég megjelent "Pál atya nem adja fel" című cikket olvasva (RMSZ, 2003. aug. 11.) azt gondolhatná valaki, hogy Pál atya lázad, ellenkezik elöljárói ellen. Valójában Pál atya engedelmes, jó szerzetes. Pál atya nem akar magának "birodalmat" építeni sem Marosvásárhelyen, sem máshol, mint ahogy Böjte Csaba atyának sincs birodalma. Amint Pál atya válaszaiból kitűnik, ha nem is ért meg mindent, engedelmeskedni akar és a hit szemével nézi az eseményeket. /(Páll József fr. Leó, miniszter provinciális): Pál atya védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2005. április 15.

Dr. P. Mészáros Árpád, Páter György ferences szerzetes /Gyorok, 1916. szept. 26. – Dés, 2005. ápr. 6./ 89. évében elhunyt a dési ferences kolostorban. Pappá szentelése után a római Szent Antal Kollégiumba teológiából szerzett doktorátust. A második világháború befejeztével a menekült magyarok lelkipásztora lett. 1948-ban érkezett Amerikába, ahol társaival együtt felvállalta a háborúban hazátlanná vált magyar háborús menekültek gondjait is. Mészáros György az Egyesült Államokban negyvenegy esztendőn át odaadó pasztorációs munkával szolgálta Istent és magyar népét, természetesen, a más nemzetiségű híveket is. Nagy lelki megrendüléssel vette tudomásul a római intézkedést, a 45 éves kusztódia felszámolását az amerikai ferences provincia javára. A kusztódia felszámolása után Mészáros György úgy döntött, hogy visszatelepül az erdélyi anyarendtartományba. 1993. január 4-én érkezett haza, kevés ideig Csíksomlyón, majd 2004-ig Kolozsváron szolgált, főleg gyóntatóként. Életének utolsó hónapjait a dési rendházban töltötte. Désen temették el a temető ferences sírkertjében. A kolozsvári barátok templomában a gyászmisén Páll József Leó ferences rendtartományfőnök beszélt az elhunytról, aki a szerénység, engedelmesség, és jóság példaképe volt. /Fodor György, a Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának titkára: Ki méltó látni a csodát, az a csodát magában hordja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. október 20.

Október 18-án Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesházban a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó újabb szellemi „termékeit” mutatták be. Páter Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 – Esztelnek, 1979) főatya Ferences kolostorok című könyve hiánypótló. P. Páll József Leó OFM, erdélyi provinciális kiemelte, hogy a tudós szerző, történetíró kimagasló ember és szerzetes volt. A válságos időkben vezette a ferences rendtartományt. Sas Péter budapesti művelődéstörténész, a könyv szerkesztője elmondta, ez már a harmadik kötet, amely Benedek Fidél kézirataiból megjelenik, és amelyben ismertette a gyergyószárhegyi, esztelneki, mikházi kolostorokat. Ezenkívül tárgyalja a rend máriaradnai és temesvári jelenlétét és olyan különlegességeket, mint a ferencesek hajdani moldvai, bákói és havasalföldi kolostora. Benedek Fidél a második világháborút követő egyházellenes időszakban írta meg kéziratait, kényszerlakhelyen, százféle nehézség és zaklatás közepette. Benedek Fidél beiratkozott a kolozsvári tudományegyetemre, majd annak elvégzése után, 1945-ben, a Tatárbetörés Csíkba, 1661-ben című szakdolgozatával doktori fokozatot szerzett. Ő még használhatta, feldolgozhatta és beépíthette tanulmányaiba a ferences rend levéltárának és könyvtárának 1951-ben elkobzott anyagát, így olyan forrásanyag szerepel munkájában, amely azóta sem áll a tudományos kutatás szolgálatában. /Fodor György: A ferences lelkiség és történelem nyomán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2006. május 23.

A nagyváradi villamosközlekedés századik évfordulóját ünnepelték május 19-én a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei szervezete rendezésében. A Festum Varadinum ünnepségsorozat részét képező ismeretterjesztő műsor diavetítéssel kezdődött. 1906. április 25-én kezdődött el a villamosjáratok rendszeres üzemeltetése Nagyváradon. A rendezvényt könyvbemutató zárta, az Álmában csönget egy picit című kiadványt ismertették, melynek szerzői Nagy István, Zsíros Attila és Páll József. /Szőke Mária: Az első villamos már elindult. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 23./

2006. december 19.

Krassó-Szörény megye székhelyének, Resicabányának nem voltak magyar nemzetiségű díszpolgárai a városi tanács legutóbbi határozatáig. Most a lelkiségi élet és az ökumenikus mozgalom kiterjesztésében vállalt kiemelkedő szerepükért minden helybeli felekezet vezetőjének, így Páll József krassó-szörényi katolikus főesperesnek és Makay Botond resicabányai nyugalmazott református lelkipásztornak is díszpolgári cím adományozását hagyták jóvá. Makay Botond a címet megtiszteltetésnek tekinti, lelkészként és újságíróként igyekezett előmozdítani a városban együtt élő nemzetiségek kultúrájának kölcsönös megismerését. Páll József fősperes szerint az elismerés nem a személyes, hanem a közös munka elismerése. /Magyar díszpolgárok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

2008. április 12.

Április 9–10. között Kolozsváron tartották soros összejövetelüket a katolikus szerzetesrendek- és kongregációk elöljárói, amelyen részt vett Dr. Jakubinyi György érsek is. P. Páll József Leó ferences tartományfőnök, a konferencia elnöke, felolvasta Dr. Francisso-Javier apostoli nuncius-érsek üzenetét, melyben elismerését fejezte ki a romániai szerzetesek egyházhűsége és munkássága iránt. Jakubinyi érsek kifejtette, a szerzetesi élet megújulásának jelei biztatóak. A résztvevők elhatározták a Viata Consacrata folyóirat kiadásának folytatását, amelynek ezentúl lesz magyar nyelvű melléklete is. /Fodor György: Biztatók a szerzetesi élet megújulásának jelei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998