udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Páll Zita

1997. október 31.

A Collegium Transsylvanicum Alapítványt mutatta be Cs. Gyimesi Éva elnök: diák-önszerveződés, az elitképzést, a szakmai, tudományos kutatást szolgálja. Hat szakkollégium működik a keretein belül: az Értelmi Rehabilitációs Intézet /gyógypedagógia/, a Láthatatlan Kollégium /irodalomtudomány/, a Max Weber Kollégium /szociológia/, a Diotima Kör /filozófia/, a Kultúrkutatási Kollégium, valamint a Fizikusok Kollégiuma. Páll Zita irodavezető elmondta, hogy sok diák itt írta szakdolgozatát. Cs. Gyimesi Éve elmondta, hogy Ottlik Géza a kollégiumra hagyta 3000 kötetes könyvtárát, azt egy kibérelt lakásban helyezték el. - Brassai László, az Értelmi Rehabilitációs Intézet bekapcsolódott egy Soros-programba, amelynek célja a cigánygyermekek értelmi fejlesztése, mesélte Brassai László, a szakkollégium vezetője. A Láthatatlan Kollégium Torockón szervezett alakuló ülést az első éves magyar szakos hallgatók részére. Balázs Imre József programmenedzser beszámolt arról, hogy nyáron részt vettek a József Attila kör Tatán szervezett táborozásán. A Max Weber Kollégium vezetője, Veres Valér arról adott tájékoztatást, hogy vendégtanárok szervezését a szociológiai tanszékkel együtt bonyolítják le. Bekapcsolódnak egy olyan átfogó felmérésbe, amely a Kárpát-medencében élő identitását kutatja. Web nevű folyóiratuk újabb számának anyaga összeállt. /Sipos Géza: Látni való kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. január 17.

Jan. 15-én Kolozsváron az Előretolt Helyőrség folyóirat rendezésében Sántha Attila költészete volt műsoron, a házigazdák, Orbán János Dénes és Páll Zita beszélgettek a költővel. A közönség megismerkedhetett a "transzközép atyjának" nevezett Sántha Attila irodalom- illetve világszemléletével. Transzközép címmel jelent meg 1993-ban az Echinoxban, a kolozsvári folyóiratban Sántha Attila kiáltványa, amelyben emberközpontú irodalmat követelt az addig uralkodó transzszilvanista irodalomszemlélettel, valamint a Magyarországon divatos posztmodern irodalommal szemben. Szerinte ugyanis az 1990-es évek elején a transzszilvanista mítosz még fénykorát élte, mindenki a politikumot kereste a költészetben, amely még mindig a megmaradást hirdette a törpefenyő motívumával. Ezzel szemben Sántha Attila olyan irodalmat szeretett volna olvasni és művelni, amely az embert és a mindennapi problémákat állítja a középpontba. Sántha Attila felolvasta néhány versét Az ír úr című kötetéből (Erdélyi Híradó,Kolozsvár, 1999.). A kézdivásárhelyi költő felolvasott néhányat a székely verseiből is. Szerinte a székely szavak másként alakítják a verset, megsokszorozzák az érzelmeket. - Költészetének groteszk, horrorisztikus és szadista vonulata bontakozik ki a Kemál és Amál című ciklusban, amelynek nyelvezete időnként egészen elképesztő. /Sándor Boglárka: Hogyan ír egy ír úr? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. december 4.

Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2003. december 8.

Dec. 6-án Aradon, a Jelen Házban ünnepség keretében átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 2003-as irodalmi díjait, melyek az erdélyi magyar irodalom legjobb ez évi alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Király László kapta életművéért és a Madarak árnyéka című kötetéért (Kriterion Kiadó, Kolozsvár), míg az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Páll Zita a Milyen fej varródhat az ex-macska nyakához című kötetéért (Erdély Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az Irodalmi Jelen Prózadíjat Márton László nyerte el Testvériség című trilógiájáért (Jelenkor Kiadó, Pécs), az Irodalmi Jelen Költészeti Díjat pedig Szőcs Géza Az allegóriás ember című kötetéért (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad). Az Irodalomtudományi Díjat Bíró Béla kapta A füst árnyéka című kötetéért (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda). A most alapított, az E-MIL barátainak járó Szindbád-díjat Mircea Dinescunak ítélték oda. Beszédet mondott Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Böszörményi Zoltán házigazda, Kötő József, az EMKE elnöke és Lakatos Mihály, az NKÖM főosztályvezetője. /Sántha Attila, az E-MIL ügyvezetője: 2003-as erdélyi irodalmi díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2008. augusztus 22.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei írótáborát augusztus 21–24-e között Árkoson, az Európai Tanulmányi Központban szervezi, témája: mai magyar irodalomkritika. Az irodalomkritikáról tart előadást Pécsi György, Páll Zita, Fried István, Fekete Vince és Elek Tibor, az irodalmi forgatókönyvekről beszél Felméri Cecília és Lakatos Róbert filmrendező, esténként filmvetítésekre kerül sor, és ezúttal az E-MIL megtartja közgyűlését. /Váry O. Péter: Írótábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2009. január 23.

Az erdélyi magyar irodalmi vonatkozású weboldalak általában a fiatalokat célozzák meg. A Krónika bemutatta a kolozsvári kötődésű Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholyt, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány honlapját és az aradi Nyugati Jelen napilap irodalmi mellékletének elektronikus változatát, valamint a Benedek Elek emlékére létrehozott portált. Az Előretolt Helyőrség Alkotói Műhely tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1995–2000 között működtette az Előretolt Helyőrség szépirodalmi folyóiratot, az Erdélyi Híradó Kiadónál pedig 1995 óta jelenik meg az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat, eddig több mint ötven kötet látott napvilágot. A műhely tagjai 2006 novemberében az anyagi okokból megszűnt folyóirat utódjaként, Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy néven, kísérleti jelleggel internetes portált hoztak létre. „Egy évtized alatt a Helyőrségből irodalmi legenda vált. Bízvást állíthatjuk, hogy megváltoztatta az erdélyi magyar irodalmat, de még az anyaországira is hatással volt. ” „A mostani formára jobban talál a páholy kifejezés, ezért kereszteltük át. ” Egy alapítvány biztosít számukra jogi keretet, árulta el a felelős kiadó, Orbán János Dénes. A www.irodalom.org/eloretolthelyorseg/ címen elérhető portál Vita, Vers, Próza, Esszé, tanulmány, Interpretátor és Fajtalan című rovataiban biztosít közlési lehetőséget az irodalmároknak, a felület főszerkesztője, Páll Zita irodalomkritikus. A nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából Benedek Elek-emlékévet rendez a Kovászna Megyei Tanács, ebből az alkalomból a Bod Péter Megyei Könyvtár szakmai segítségével létrehozták a benedekelek.ro címen elérhető weboldalt. Az 1995-ben Lőrincz György író kezdeményezésére Székelyudvarhelyen megalakult Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány www.emia.go.ro oldalon elérhető honlapja közlési lehetőséget biztosít az alkotóknak. „Úgy éreztem, 1990 után teljesen összeomlott az irodalmi élet, és az volt az elképzelésem, hogy Marosvécs szellemében hozzunk létre egy tömörülést, amely átfogja az egész erdélyi magyar irodalmat. ” „Az alapítvány létrejöttekor megjelent Székelyudvarhelyen mindenki, aki irodalommal foglalkozott: Bálint Tibortól kezdve Pusztai Jánosig, Markó Bélától Szőcs Gézáig” – mesélte Lőrincz György, az alapítvány elnöke. Az alapítvány 1995 óta rendszeresen pályázatot hirdet regény, novella és kritika műfajban, a közlési lehetőséget is biztosító weboldalt pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatja. Négyoldalas ajánlóvá zsugorodott az addig harminckét oldalas, hét éve megjelenő magyar irodalmi lap, az aradi Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos kísérletnek szánta az átalakulást, ugyanis úgy vélte, hogy az elektronikus lapkiadás /www.irodalmijelen.hu/ célszerűbb, mert hozzáférhetőbb, mint az újságárusoknál vásárolható lap. „A szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza- és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni – főként vers, próza és esszé műfajban” – mondta Böszörményi. /Bonczidai Éva: Literatúra egérkattintás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998