udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 78 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pásztor Gabriella

1990. június 2.

Jún. 1-jén és 2-án Nagyváradon tartották az országos magyar szavalóversenyt. Néhány megye /Maros, Szatmár/ iskolásai hiányoztak. Tizenegy megye 71 versenyzővel képviseltette magát a versenyen. A versenyt Pásztor Gabriella, a nagyváradi 9. Számú Líceum tanárnője hirdette meg. A Szilágysági Szó különdíját Kapitány Tímeának ítélte oda Veres Péter Ha nem lehettél szálfa című versének elszavalásáért. /Kovácsné Tötös Katalin: Ne hagyjátok a templomot, A templomot és az iskolát! = Szilágysági Szó (Zilah), jún. 8. - 23. sz./

2000. szeptember 19.

Csíkszeredán tartották a magyartanárok tanácskozását. Hatályba lépett a kilencedik osztályok számára érvényes új tanterv magyar nyelv és irodalomból, azonban Pásztor Gabriella nagyváradi szaktanfelügyelő szerint az új tantervnek nincs sem műfaji, sem kronológiai koncepciója, túlzottan szabad kezet ad a tanárnak a művek kiválogatásában, így nincs kizárva, hogy az érettségin meglepetések érik a végzősöket. Ennek megelőzése érdekében egy hónapon belül Kolozsváron tartanak megbeszélést, amelyen Erdély minden középiskoláját képviselik majd magyartanárok. Ott szeretnék eldönteni, hogy mi legyen az a minimum, amit minden kilencedikesnek ismernie kell. Gondok vannak a kilencedikes magyar tankönyvekkel is: a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó által megjelentetett egyetlen változat létezik, de egyelőre nem minden iskolába jutott el a tankönyv. A nyolcadikosoknak nyomtatott új magyar nyelv és irodalom tankönyvek egy részét már ki is osztották a diákoknak, ezeket viszont csak a jövő tanévtől használhatják. Az idei nyolcadikosok még az elmúlt évi könyvekből tanulnak - képességvizsgázniuk is abból az anyagból kell majd. /Kulcsár Andrea: Magyartanárok tanácskoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2001. január 16.

Jan. 15-én szakmai tanácskozást tartottak a Bihar megyei magyar szakos tanárok a nagyváradi Szent László Gimnáziumban, ahol a házigazdák nevében Zalder Éva igazgatónő köszöntötte a kollégákat, akik megtekinthették az Idvez légy dicső Szent László király című zenés, irodalmi összeállítást az iskola végzős diákjainak előadásában. Szilágyi Aladár, a BN főmunkatársa a szórványban élő magyarokról beszélt, majd a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyről esett szó. Pásztor Gabriella szaktanfelügyelő javasolta: minden tanintézetben rendezzenek iskolai szakaszt, hogy a legjobbak vehessenek részt a megyei megmérettetésen. /Kulcsár Andrea: Tanárok fóruma. Fékezhető a szórványosodás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./

2003. február 1.

Bihar megyében is felkészültek ama új lehetőség ki- és fölhasználásra, hogy a kisebbségi oktatásban tanuló diákok külön anyanyelvi vizsgát tehetnek az érettségi mellett. Ez plusz lehetőségeket adhat akár elhelyezkedéskor is, mert a vizsgán részt vevő egy olyan elismerő okiratot vehet kezébe, mint az informatika, az idegennyelv, vagy pedagógiai kompetenciát bizonyítók. A szaktanárok megbeszélése után az iskolákban kifüggesztették a tíz oldalas dolgozatok elkészítéséhez választható témákat. A tanulók rendelkezésére három hónap áll, hogy elkészítsék, s majd májusban megvédjék egy szakbizottság előtt dolgozataikat. Pásztor Gabriella, Bihar megyei magyar szaktanfelügyelő lesz az anyanyelvi vizsgabizottság elnöke. Reméli, mondta, hogy a kilenc Bihar megyei magyar és magyar tagozatos középiskola idei érettségizői élnek is vele. /(Balla Tünde): Bizonyítvány a bihariaknak is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2003. február 10.

Febr. 8-án Nagyváradon az Ady Endre Líceumban találkoztak Bihar megye magyartanárai. Pásztor Gabriella tanfelügyelő az irodalmi tantárgyversenyről tájékoztatta a kollégákat. A tanfelügyelőnő a helyesírási versenyek utóbbi években elért eredményeiről beszélt. A szórványban emelkedett a teljesítmény, az átmeneti régióban némi emelkedés tapasztalható, míg a tömbmagyarságot kitevő székely megyékben nagyobb a visszaesés. /Tüzes Bálint: Magyartanárok tanácskoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

2003. június 17.

Bihar és Partium iskoláiból hiányoznak a szakképzett magyar tanárok. A tanintézetek harmadában, s főként a vidéki bihari iskolákban ugyan főiskolát végzettek, ám nem magyar szakon diplomázott tanárok oktatják az anyanyelvet és irodalmat. Évek óta próbálják orvosolni a helyzetet, közölte Pásztor Gabriella magyar szakos Bihar megyei tanfelügyelő, de nem sikerült. Páran Kolozsváron próbáltak diplomát szerezni, de idő és anyagiak híján félbehagyták tanulmányaikat. Év elején Nagyváradon tanácskozott Péntek János professzor és Egyed Emese /Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszék/, mert a partiumi megyék kérték egy kihelyezett távoktatási központ megszervezését a bihari megyeszékhelyen. A távoktatás elindítását mind az egyetem, mind a magyar tanszék illetékesei támogatták és elindult az engedélyeztetési folyamat. Ennek értelmében főiskolai diplomával rendelkezők jelentkezhetnek távoktatási képzésre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tanszékén. A magyar főszak mellé román nyelv és irodalom, vagy magyar néprajz választható. Felvételi júliusban lesz magyar nyelv és irodalomból, illetve a mellékszak anyagából. /Magyartanárképzés távoktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2006. július 5.

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy meneszti Szabó Sámuelt, a SAPARD alapokért felelős ügynökség vezetőjét, mert elégedetlen a tevékenységével. Az RMDSZ Nagy Istvánt javasolja a SAPARD-ügynökség igazgatói tisztségébe, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új vezető a Sapard-ügynökség élén? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó Béla elmondta, Szabó Sámuel semmi súlyos hibát nem követett el, az RMDSZ viszont dinamikusabb vezetőt akar az intézmény élére, ahová Nagy Istvánt /Nagyvárad/ jelöli. Kötő József oktatásügyi államtitkár úgy tudja: a miniszterelnök már aláírta utódja, Pásztor Gabriella kinevezését. Pásztor Gabriella magyar-francia szakos tanár, a Bihar megyei tanfelügyelőség szakfelügyelője. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Megvan Szabó Sámuel és Kötő utódja? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2006. július 7.

Az RMDSZ javaslatára Calin Popescu-Tariceanu kormányfő július 6-án Pásztor Gabriella Bihar megyei tanfelügyelőt nevezte ki tanügyi államtitkárnak. Az új államtitkár kifejtette, számos feladata között kiemelten figyel majd a felsőoktatási intézmények akkreditációjára. Prioritásnak tekinti a kisebbségi törvény közoktatásra vonatkozó tételei is. Pásztor szeretné, ha mihamarabb összeállana egy szaktestület, amely megvitatná a magyar elemi, középiskolai és gimnáziumi román nyelv és irodalom tankönyvek tartalmi változtatását, hogy az anyanyelven tanulók ne legyenek hátrányban román társaikkal szemben. /S. J.: Új magyar államtitkárt neveztek ki az Oktatási Minisztériumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2006. augusztus 30.

A szórvány- és a tömbmagyarság oktatási kérdéseire különböző megoldásokat kell keresnünk – véli Pásztor Gabriella kisebbségi oktatási ügyekért felelős államtitkár, aki július közepén vette át a stafétát a nyugalomba vonuló Kötő Józseftől. A kolozsvári származású Pásztor Gabriella a BBTE francia–magyar szakos végzettjeként Nagyváradon kezdte tanári karrierjét 1980-ban. 1990 és 1998 között a nagyváradi George Cosbuc Líceum aligazgatója, 1998-tól 2006 júliusáig a Bihar Megyei Tanfelügyelőség magyar szakos tanfelügyelője volt. Elmondta, hogy a minisztériumban nem csak a tizenhét romániai kisebbség oktatási kérdéseivel foglalkozik, hanem a nemzetközi, illetve kétoldalú kapcsolatokkal és a beruházások megvalósításával is. Feladata még a parlamenttel való kapcsolattartás, a szenátusi és a képviselőházi szakgyűléseken való részvételt. A román nyelv oktatásával kapcsolatban tanácskozássorozat kezdődik, célja, hogy a magyar anyanyelvű diákok számára hozzáférhetőbb legyen a román nyelv és irodalom tanterv. A romániai magyar iskolahálózatot bemutató iskolatérkép már megvan, néhány hiányosságokat kell pótolni, hogy minél hamarabb közzé tegyék, és hogy jövőtől hozzáférhetővé váljon az érdekeltek számára. Ezt követően az évenként megejtett aktualizálások, pótlások gond nélkül megtörténhetnek. /Nagy-Hintós Diana: Pásztor Gabriella: hozzáférhetőbbé kell tenni a román nyelvet a magyar diákok számára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2006. szeptember 5.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum vezető testülete nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy Kósa Mária igazgatónő helyett a líceum élére külső személyt kíván kinevezni a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. Bitay Zsófia, a Brassai-líceum aligazgatója szerint a tanfelügyelőség szokásos tanév végi kérésére a líceum vezető testülete nem javasolt személyi változást az igazgató személyét illetően. Kósa Mária igazgatónő a lapnak nyilatkozta: telefonon hívatták a tanfelügyelőségre, ahol megkérdezték: vállalná-e az aligazgatói tisztséget olyan körülmények között, ha más, kívülről jött személy lesz az igazgató? Ő elutasította ezt az ajánlatot. Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes nem óhajtott ez ügyben nyilatkozni. A líceum vezető testülete a tiltakozó nyílt levelet eljuttatta Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárhoz, Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz, Török Ferenc főtanfelügyelő-helyetteshez, Lakatos Andráshoz, az RMDSZ tanügyi alelnökéhez, László Attilához, a Kolozs megyei RMDSZ elnökéhez, valamint az RMPSZ országos és Kolozs megyei szervezetének vezetőihez. Kósa Mária, igazgató hat éven keresztül lelkiismeretesen vezette az iskolát. Igazgatása alatt az iskola végig „nagyon jó” minősítést kapott a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől. /Igazgatócsere miatt tiltakozik a Brassai-líceum vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ – Az elmúlt 16 év alatt négyszer neveztek ki új igazgatót, ennek mindig az volt a következménye, hogy megszakadtak a különben jól zajló folyamatok, nyilatkozta Kassay Ildikó, a Brassai Sámuel Gimnázium matematikatanára. A tanfelügyelőség azonban nem enged. – Döntésünk végleges: Kósa Mária mandátuma lejárt, a közeljövőben versenyvizsgát szervezünk az igazgatói tisztség elfoglalására – közölte Titiana Zlatior megyei főtanfelügyelőnő. Elmondta: azért voltak kénytelenek ehhez a lépéshez folyamodni, mivel szerintük az igazgatónő több hibát is elkövetett. Tavaly az oktatók kinevezésére szervezett versenyvizsga körül voltak gondok, ugyanakkor az iskolaépület állapota sem kielégítő, erre is többen panaszkodtak a tanfelügyelőségen. /Kelemen Tamás: Tiltakoznak az oktatók. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2006. szeptember 8.

Tavalyhoz viszonyítva jóval több szülő járatná gyerekét magyar iskolába Csángóföldön, ezért több osztályra lenne szükség. Azonban az iskolaigazgatók és a Bákó megyei tanfelügyelőség nem ismeri el az igény jogosságát. Azt is megkérdőjelezik, hogy a kérvények számának megfelelő gyerek el kezd majd járni magyar órákra. Kételyüket bizonyos mértékben Matekovits Mihály, az oktatásügyi minisztérium kisebbségügyi főosztálya vezetője is osztja. „Csángóföldön leülni egy fehér papírlap mellé, és azt írni rá, hogy azt akarom, hogy a gyerekem magyarul tanuljon, jár valamiféle rizikóval, ezért nem engedhető meg, hogy ebből az akaratból csúfot űzzünk” – fejtette ki felháborodva Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó-magyar Szervezet oktatási felelőse. „Ezt a rizikót 390 szülő vállalta, és ehhez a mi munkánk is hozzájárult, akkor, hogy mondjuk azt, hogy mégsem lehet magyarul tanulni?” – tette fel a kérdést. Hegyeli hangsúlyozta, az ugyanannyi óraszámmal rendelkező román tanárt elismerik, a magyar tanároknak pedig évente vizsgázni kell, mert az ő óráikat bizonytalan jövőjűnek tartják, ez diszkrimináció. Hegyeli hozzátette: a központból a magyar hivatalnokoktól sem kaptak eddig semmilyen segítséget. Igényeiket jelezték a Diszkriminációellenes Tanácsnak, és az Oktatásügyi Minisztériumnak, úgy az akkori RMDSZ-es államtitkárnak, Kötő Józsefnek, mint Matekovits Mihálynak, az oktatásügyi minisztériumi kisebbségügyi főosztály vezetőjének. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál bejegyezték a vizsgálati kérést, de Hegyeli Attila szerint egy lépést sem tettek az ügy kivizsgálására. „El sem jöttek Bákóba” – mondta. A lap nem tudta elérni Asztalos Csabát, a tanács elnökét, hogy reagáljon erre a vádra. Matekovits Mihály szerint Hegyeli nyilvánvaló túlzásokba esik, és inkább a sajtónak panaszkodik, mint az illetékeseknek. Azonban a helyi szinten megnyilvánuló gáncsoskodásokat ő maga is elismeri. Hegyeli Attila megjegyezte, Matekovits Mihály ki sem látogatott Bákó megyébe. Matekovits magyarázkodott: ezek a dolgok már csak részben tartoznak a minisztérium hatáskörébe. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár elmondta, hogy találkozott Hegyelivel, aki megígérte, hogy jegyzékben fordul hozzá, amelyben jelzi majd a problémákat. Ez még nem történt meg. Pásztor Gabriella a jövő héten Bákó megyébe utazik. /Isán István Csongor: Elmaradhat Csángóföldön a magyar iskolakezdés. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2006. szeptember 12.

A hét végén találkozott Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szövetség oktatási felelőse és Pásztor Gabriella államtitkár. Hegyeli jegyzéket nyújtott át az államtitkárnak a problémákról. Pásztor Gabriella megígérte: személyesen jár el annak érdekében, hogy a törvényt betartsák. Több jelentkező van, mint amennyi gyerek számára helyet lehet biztosítani, ezért az ottani tanárok azzal fenyegetőztek, hogy nem kezdik el az évet, amíg a problémát meg nem oldják. A találkozót Hegyeli pozitívumként értékelte. Kifejtette: „ha az államtitkár asszony ellátogat ide iskolakezdés előtt, akkor az iskolaigazgatók remélhetőleg nem fogják többé megtagadni a törvények alkalmazását.” Hegyeli lát esélyt arra, hogy a kért magyar nyelvű osztályok beinduljanak iskolakezdéskor. Kifogásaikat továbbították a Diszkriminációellenes Tanácsnak is. A magyarul oktató tanárokat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanannyi diákkal rendelkező románul oktató tanárokat igen. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy utánanéz a dossziénak, és személyesen is megvizsgálja az ügyet. Hozzátette, hogy a válaszadási határidő három hónap. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke elmondta, tud a csángóföldi problémákról, és személyesen is tájékozódni fog az RMDSZ kormánytagjainál arról, hogy miként oldják meg a kérdést. Hozzátette: az RMDSZ azért nem foglalkozott hangsúlyosabban az üggyel, mert a kisebbségi törvény körüli csatározás minden energiájukat lekötötte. Beszterce-Naszód megyében járt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának főigazgatója, találkozott a megye magyar pedagógusaival is. Szerencsés véletlennek nevezte, hogy találkozhatott a megbeszélésre összehívott Beszterce megyei magyar pedagógusokkal. /Isán István Csongor: Az utolsó esély a Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2006. szeptember 15.

Megfelelő körülmények között beindulhat a magyar oktatás Bákó megyében. Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár látogatása hatására beadták a derekukat a csángóföldi iskolaigazgatók. Az államtitkár személyes jelenlétének hatására a Bákó megyei tanfelügyelőség megvizsgálta a Csángómagyar Szervezet által jelzett problémákat. A szövetség sérelmezte, hogy a magyar oktatókat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanolyan helyzetben lévő, románul oktató tanárokat igen. Kifogásolták azt is, hogy az iskolaigazgatók nem egyeztek bele a szülői kérvényeknek megfelelő számú magyar osztály indításába. Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szervezet oktatási felelőse szerint nem helyénvaló, hogy a csángóföldi magyar oktatás problémái csak államtitkári közbelépésre oldódnak meg. Pásztor Gabriella államtitkár Lészpedre, Klézsére és Rekecsinbe látogatott el, a három községben öt iskola működik. /Isán István Csongor: Központi nyomásra megoldás született. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2006. november 3.

A felsőoktatás tervezete fércmű – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási bizottság alelnöke. A képviselő kifogásolja, hogy a törvénytervezet nem tisztázza viszonyát a többi érvényes ágazati jogszabállyal. A Sapientia Egyetem elküldte a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár kifejtette: ez még csak munkaanyag. A Bolyai Kezdeményező Bizottság társelnöke és szóvivője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén megfogalmazza majd a maga észrevételeit, és elküldi azokat mind az RMDSZ-nek, mind a minisztériumnak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljhatalmat kapnak az egyetemi szenátusok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2006. november 4.

November 3-án kezdődött Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban a 2. Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság szervezett, jelentős kül- és belföldi részvétellel. A rendezvényen megjelentek, és ismertették helyzetüket az Európa-szerte működő kisebbségi tannyelvű egyetemek képviselői. A konferencián megjelent többek között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Románia miniszterelnök-helyettese, Cseh Áron magyar főkonzul, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár és Lisa Heilbronn, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári irodavezetője. Az ülésen Cseh Áron főkonzul átadta a Sólyom László köztársasági elnök üdvözletét. Többek között elhangzott: az Európai Unióban a kisebbségek képesek kell hogy legyenek ellenállni akár a természetes asszimilációs folyamatoknak is, ezért őket többletjogok illetik meg. Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a széles körben elismertek közé tartozik: Európában minden hetedik ember kisebbségben van a saját országában, közülük több mint százezren saját anyanyelvükön végzik az egyetemet. Tőkés László az 1956-os forradalomra, és az azt követő megtorló intézkedésekre emlékeztetett, amelyek között lényeges helyet foglal el a Bolyai Egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása a román intézménybe. Smaranda Enache, a Pro Demokrácia társelnöke elmondta: itt most nem csupán a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése merül fel, hanem elsősorban az, miként szembesülünk mi, magyarok és románok a közös közelmúlttal. – Ha így folytatjuk, akkor 60–80 éven belül a magyar közösséget is elveszítjük, ugyanarra a sorsra jut, mint a szász vagy a zsidó közösség – figyelmeztetett a polgárjogi aktivista megjegyezve: a Bolyai Egyetem elkobzása fájó pont a közelmúlt történelmében. Markó Béla elmondta: az állami támogatású önálló magyar egyetem már 1989-ben a magyar közösség egyik lényeges célkitűzése volt. Romániában létrejött ugyan a törvényes lehetősége annak, hogy az anyanyelvi felsőoktatás megvalósuljon, de ez nem elég, döntésjogra van szükség, amelyet csak önálló intézmények által lehet biztosítani, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen ugyanis nincs a magyar diákoknak és tanároknak döntésjoga – szögezte le Markó. A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adókból és illetékekből visszakapja a megfelelő részt, egyetem formájában – tette hozzá. A konferencia kiderült, hogy Galíciában (Spanyolország északnyugati csücskében) a galego nyelv hivatalos státusznak örvend, hogy a Santiago De Compostella városbeli galego egyetem létrehozása politikai konszenzus eredménye, amelynek még a nacionalistának számító Spanyol Konzervatív Párt is része volt. Ennek köszönhetően, a Franco-diktatúra tilalmai ellenére, ma már a lakosság jelentős része ismét beszéli és használja XIV. századból eredő anyanyelvét. Cardiffban, a walesi nyelvű intézmény megalapításakor az árral szemben kellett úszni, nagyon sokan úgy vélték: az angol nyelv tökéletesen elég mindenhez, nincs értelme őseik kihalófélben lévő nyelvével foglalkozni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem elég a lehetőség, döntésjog szükséges. Kisebbségi felsőoktatási konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2006. november 4.

November 3-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházfők. A felekezeti oktatás helyzete, valamint a felsőoktatási törvénytervezete volt – többek között – a téma. A megbeszélésen Pásztor Gabriella oktatási államtitkár és Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke is jelen volt. A megbeszélésről Pásztor Gabriella kisebbségi oktatási ügyekkel megbízott államtitkár elmondta: ez a megbeszélés egy több szakaszos párbeszéd első lépcsőfoka. /Nagy-Hintós Diana: Oktatási kérdésekről kezdeményeztek tanácskozást a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2007. január 10.

Jövő hónap végéig már elkészülhet az a tanterv, amely megkönnyítené a román nyelv oktatását a kisebbségi gyerekek számára – nyilatkozta Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Ígérete szerint egy hónap múlva az érettségi tételek magyarul is hozzáférhetők lesznek. Két új tanügyi törvény van készülőben, a felsőoktatási és a közoktatási. A felsőoktatási törvénytervezet október végétől megtalálható a honlapon, közvitára bocsátva. Rengeteg indulatot, hozzászólást, ellenvéleményt eredményezett. A közoktatási törvény csak készülőben van. Nagyváradon lesz egy találkozó, amelynek témája: a magyar nyelv és irodalom országos tantárgyverseny előkészítése. Ezt az idén Nagyváradon rendezik meg. Pásztor Gabriella kitérő választ adott arra, hogy törvényes volt-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Hantz Péterék elbocsátása. Azt elismerte, hogy a magyar felsőoktatás központi kérdése az államilag támogatott, Kolozsvár székhelyű önálló, magyar tannyelvű egyetem. /Both Abigél: Interjú Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2007. február 22.

„A közoktatási törvénytervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy semmi változás nincs benne, abból, amit elvártunk” – nyilatkozta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Korábban javasolták, hogy a román nyelvet sajátos program és tankönyvek alapján oktassák a kisebbségi diákoknak, nemcsak elemi tagozaton, hanem a középiskolákban is. Ez nem került be a tervezetbe. Az anyanyelvi oktatást érintő rendelkezések terén nincs változás a tervezetben. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke kifogásolta, hogy a katonai és rendőrképzésben csak román nyelvű oktatás létezik, ami egyértelműen esélyegyenlőtlenséget terem. Románia történelme és földrajza tanításában kötelezik a román nyelvű oktatást. Pozitívum, hogy a felekezeti oktatást elismerik az állami oktatás részeként. A finanszírozásból viszont kimaradtak a magán- és felekezeti iskolák, itt kell változtatni a törvénytervezeten. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár közölte, ez csak tervezet, bízik benne, hogy a végén sikerül törvénybe iktatni a Románia földrajzának és történelmének a kisebbségek nyelvén történő oktatását, valamint külön kisebbségi tantervet kidolgozni a román nyelv és irodalom oktatására. /Elfogadhatatlan a közoktatási törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2007. március 8.

Furcsa tervvel rukkolt elő Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a magyar főtanfelügyelők és -helyettesek kétnapos dévai tanácskozásán. Kiderült, hogy Bukarestben négy helyi végzősből akarnak két kilencedik osztályt összehozni. – Ezt úgy képzeltük, hogy valamennyi megyéből a fővárosba irányítanánk 2-3 magyar diákot, akiknek az RMDSZ teljes ellátást biztosítana, és így megmenthetnénk a bukaresti Ady Líceumot – fogalmazott az államtitkár asszony, ki is osztva a feladatot, hogy minden tanfelügyelő nézzen szét a megyéjében, és idejében próbálja becserkészni a Bukarestbe küldendő diákokat. Közben szinte minden erdélyi megyében vért izzadva próbálják összeterelni a két-három, esetleg négy osztályra való magyar kilencedikest. A szórvány megyék tanárai hallgattak, nem ajánlatos szembeszállni a minisztériumi küldöttekkel. Arról nem esett szó, hogy a rendkívül fontos döntéseket hozó bukaresti magyarok csemetéi miért az angol vagy német nyelvű, illetve egyéb elit iskolákba mennek, miért nem mentik meg a bukaresti magyar iskolát? /Gáspár-Barra Réka: Diákra van szükség. Küldjetek! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2007. március 24.

Az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium, valamint a PER (Project on Ethnic Relations) által Szovátán megszervezett roma tanfelügyelők tanácskozásának egyik napirendi pontja a romániai nemzeti kisebbségek történelme oktatásának bevezetése volt a líceumok XII. osztálya számára. A kisebbségek történelmének a tantervbe való beépítésének gondolata nem újkeletű. A XII-es történelemkönyvben legalább egy fejezet tárgyalja majd a romániai nemzeti kisebbségek történelmét – magyarázta Pásztor Gabriella államtitkár. /Kisebbségtörténelem-oktatás az iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2007. március 27.

Március végére végleges formát ölthet a nem román anyanyelvű diákok számára kidolgozott új románnyelv-tanítási tanterv. Pásztor Gabriella oktatási minisztériumi államtitkár szerint ebben a kommunikációs készségek fejlesztését, az aktív nyelvhasználatot állítják az oktatás középpontjába. A szülők és a tanárok évek óta szorgalmazzák a változtatást, mert a túlméretezett, a román anyanyelvű tanulóknak szánt tananyagon képtelenek voltak magukat átrágni a diákok. /Kovács Csaba: Idegen-e az államnyelv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2007. április 2.

Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2007. június 4.

Régi álma vált valóra a nagyszalontai lakosságnak, amikor a városnapok keretében a helyi gimnázium – hosszú szünet után – visszakapta az Arany János nevet, sőt a tanintézetet főgimnáziumi rangra emelték. Az iskola névadó ünnepségét Dánielisz Endre helytörténész, az iskola egykori diákja kötetének bemutatója nyitotta meg, amely az ősi iskola történetét dolgozza fel. Beszédet mondott többek között Kötő József egykori, valamint Pásztor Gabriella jelenlegi oktatásügyi államtitkár, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy az iskola visszanyerte régi nevét és rangját. Ezt követően Fábián Boglárka, az Arany János Főgimnázium aligazgatója és Török László nagyszalontai polgármester a gimnázium központi bejáratánál leleplezte Arany János mellszobrát, amelyet Varga Ferenc szobrászművész özvegye ajándékozott az iskolának. A részvevők megcsodálhatták, hogy a főgimnázium frissen felújított homlokzatán magyar nyelvű felirat is hirdeti a gimnázium nevét. Nagyszalontán a városházán fotókiállítás nyílt az Alfa Fotóklub tagjainak munkáiból. A rendezvényen bemutatták Nagyszalonta várossá válásának 400. évfordulóján, tavaly szervezett jubileumi tárlat anyagából készült albumot is. Június 3-án a nagyszalontai önkormányzat, a helyi civil szervezetek képviselői a testvérvárosokból érkezett vendégekkel megkoszorúzták a hajdútelepítés tiszteletére tavaly felállított emlékművet. A tavalyi jubileumi rendezvénysorozatot C. Patócs Júlia szalontai újságíró, városi tanácsos könyv formájában is megörökítette. Az Arany János Múzeum nagygalériájában megnyílt Dávid Júlia szegedi festőművész „A bennünk élő múlt” című, ősi magyar motívumokban gazdag üvegfestményeket felsorakoztató tárlata. /”Bearanyozott” városnapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

2007. szeptember 4.

Hosszú vitára számítanak az oktatási szakemberek a tanügyi, valamint a tanszemélyzet jogállására vonatkozó törvénytervezetekkel kapcsolatban. A két jogszabályt a parlament szeptember 3-án kezdődött őszi ülésszakán akarják napirendre tűzni. A tanügyi törvénytervezet jelenlegi formájában visszalépést jelent az anyanyelvi oktatás szempontjából. Az RMDSZ és az RMPSZ évek óta többször is érvekkel alátámasztott beadványokkal jelezte a romániai magyarság oktatásügyi gondjait, de eredményt nem tudott elérni. A kisebbségi főosztály időben megtette javaslatait, még mindig tart a küzdelem azért, hogy ezeket belefoglalják a törvénytervezetbe – közölte Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. Azt javasolják, hogy a kisebbséghez tartozó gyermekek minden tantárgyat anyanyelven tanulhassanak. /Nagy-Hintós Diana: Nehéz dolga lesz az RMDSZ-nek a tanügyi törvény módosításakor. Meghozza-e a várt eredményt a több hónapja tartó közvita? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2007. szeptember 7.

Csángóföldön minden évben kisebb harcokat kell vívni a magyar oktatással kapcsolatos jogszerűségért. A Bákó megyei tanfelügyelőségen szeptember 6-án tizennégyen versenyvizsgáztak sikeresen a magyar nyelven oktató helyettes tanári állások betöltéséért. Gajdárba és Lujzi-Kalagorba látogatott el szeptember 3-án Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelősével és Anghel Nastase roma és magyar oktatásért felelős Bákó megyei tanfelügyelővel, mivel értesüléseik szerint ezen a két helyszínen az iskolaigazgatók próbálják megakadályozni a magyar nyelv oktatását. A látogatók bemutatták a törvény értelmében összeállított, a szülők aláírásával ellátott igénylistákat, majd a megyei tanfelügyelőségen a főtanfelügyelő, Ovidiu Cojocaru aláírását kérték az anyanyelvi óraszámok jóváhagyására. Tavaly ugyanezzel az eljárással Klézse, Rekecsin és Lészped gyermekei kaptak magyar tanítót. Pásztor Gabriella államtitkár elmondta, az ősz folyamán pedagógusokból, minisztériumi képviselőkből álló közös találkozót szerveznek, amelynek témája egy magyar iskola, de legalább egy tagozat létrehozása lesz. „Otthon gyakorta románul beszélnek ezek a gyerekek, tehát a magyar tannyelvű iskola beindítása óriási lépés lenne a jelenlegi, heti 3-4 órás anyanyelvi oktatással szemben” – mondta Pásztor. A jelenleg 16 magyar pedagógusból álló csoport nem csupán az iskolai órákat látja el, hanem délutáni foglalkozásokba is bevonják a gyerekeket. /Pásztor Krisztina: Bákói visszaéléstérkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2007. szeptember 11.

Szomorú, hogy államtitkári közbenjárásra van szükség ahhoz, hogy Bákóban betartsák a törvényeket – nyilatkozta Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program felelőse annak kapcsán, hogy Pásztor Gabriella oktatási államtitkár Bákó megyei látogatása eredményeképpen egyetlen csángó faluban sem szűnik meg a heti háromórás iskolai magyar oktatás. Úgy tűnik, a tanfelügyelőség, az iskolaigazgatók és a papok gáncsoskodásait egy időre sikerült elfojtani. Az eddigi tizenhat település mellett idén Lujzikalagorban is be lehetett volna indítani az iskolai magyarórákat, de az iskola és az egyház úgy megfélemlítette a szülőket, hogy tavasszal visszavonták a kéréseiket, a május 30-i határidő leteltével pedig a tanfelügyelőség nem fogadott el igénylést. Tavaly a helyi polgármester rendőri kísérettel ment abba a magánházba, ahol a délutáni órákat tartották, és kikérdezte a gyermekeket, de a megfélemlítéshez az a hét katolikus pap is hozzájárult, akik az erős egyházi központnak számító, hatezer lelkes Lujzikalagorban szolgálnak. Jelenleg tizenkilenc Bákó megyei faluban oktatnak magyar nyelvet, ebből három településen csak délutáni tevékenység keretében. A program ezerötszáz csángó gyermeket érint, közülük közel ezerkétszázan iskolában is tanulják anyanyelvüket tizenhét tanár segítségével. Összesen harminckét pedagógus tanít magyar nyelvet Moldvában. Ha az államtitkári látogatásra nem került volna sor tanévkezdés előtt, a meghirdetett 130 órában a jelenleginél hattal kevesebb településen taníthatnának az iskolában a magyar oktatók. /Fekete Réka: Sikerült elhárítani néhány akadályt (Moldvai magyar oktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2007. szeptember 18.

Az utolsó pillanatban hiúsult meg a magyar anyanyelvi iskolai órák bevezetése a moldvai csángó faluban, Gajdáron (Coman). Az iskolakezdésre érkezett magyartanárokat rossz hír fogadta: kétnapos távollétüket kihasználva az iskola igazgatója a polgármester társaságában otthonukban kereste fel azokat a szülőket, akik írásban kérték gyermekük számára az iskolai magyarórák bevezetését, és rábírták őket, hogy ezzel ellentétes nyilatkozatot írjanak alá. A megfélemlített szülők szinte kivétel nélkül megírták, hogy nem akarnak iskolai magyarórákat. Az igazgatónő azt állította a szülőknek, hogy a faluban járt az Oktatási Minisztérium államtitkára, aki szerint a magyarórák bevezetése nem törvényes. Ugyanakkor megfenyegette a szülőket, hogy nem kaphatják meg a gyerekeknek járó állami segélyt, és elveszíthetik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást is, mert az csak annak jár, aki csak iskolán kívül tanul magyarul. Elhangzott az is, hogy a Polgármesteri Hivatal elűzte a magyartanárokat a faluból, azok többé már nem fognak visszatérni, továbbá minden szülőnek azt állították, hogy ő az egyetlen, aki még nem vonta vissza kérvényét, a többiek ezt már mind megtették. A tanévnyitóra Farkas-Ferencz Gabriella magyartanárnőt Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse is elkísérte az iskolába. Hiába mutatták a Bákó megyei főtanfelügyelő által aláírt kinevezést, a falu polgármestere rendőrök kíséretében jelent meg, és elmondta: Gajdáron nem lesznek magyarórák. Ezt ők, mint a nép megválasztott képviselői, nem engedhetik. Az ünnepség során felszólították az embereket, hogy ezzel kapcsolatban semmit alá ne írjanak többé. A 42 gajdári kérvényből 39-et visszavontak, így a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége csak iskolán kívül kezdheti el az anyanyelvi oktatást Gajdáron. /Megakadályozták a magyarórákat Gajdárban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a múlt héten Bákó megyében járt, és az anyanyelvi oktatás ügyében tett intézkedései sikerrel zárultak, ennek ellenére nem lehetett bevezetni a magyar anyanyelvi iskolai órákat Gajdáron. „A tanévnyitó ünnepségen a polgármester két rendőr közé állva mikrofonba kiabálva tiltotta meg a szülőknek a további aláírásokat” – mondta el Hegyeli Attila, a MCSMSZ oktatási felelőse. Pásztor Gabriella államtitkár szerint semmit se lehet tenni, ha a szülők visszavonták kérelmüket. Az államtitkár konfliktusmegoldó akciót fog kezdeményezni a térségben. /Pásztor Tibor: Tanévkezdés: kudarc és siker. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2007. november 2.

Október 22–24-én Bukarestben az oktatási szaktárca kisebbségi főosztályának szervezésében az ország magyar főtanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesei, a magyar oktatásért megbízott szaktanfelügyelők vagy iskolaigazgatók találkoztak, összesen 39-en. Eddig nem volt példa arra, hogy ennyi pénz álljon a magyar tannyelvű és tagozatos iskolák rendelkezésére. A megbeszélésen elmondták a magyar tannyelvű oktatás gondjait. Szükség van oktatási stratégiára, anyanyelvű tankönyvekre, pedagógus-továbbképzésre, megoldásra vár a szórvány kollégiumok helyzete. Szükség van oktatási adatbázisokra. A megjelentek október 23-ra emlékeztek a bukaresti nagykövetségen és koszorúztak Snagovon, Nagy Imre kopjafájánál. Azért találkoztak, írta Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese, hogy a kapcsolattartás, a kommunikáció hatékonyabb legyen, „hogy Markó Béla, Asztalos Ferenc, Király András, Pásztor Gabriella, Matekovits Mihály, Lakatos András építő jellegű, reformbarát ötletei, tanácsai jó talajba hulljanak”. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Találkoztunk, találkozzunk! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2007. november 15.

A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2007. november 20.

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata november 18-i, vasárnapi premierje /Kazem Shahryari: A nők színei/ magyar nyelvű ősbemutató volt. A darab egy olyan interkulturális színházi projekt része, amelynek során a Vitry sur Seine-i Jean Vilar Színház a mai nők sorsát kívánja bemutatni. A szerző francia, magyar, román és görög nőkkel elbeszélgetve gyűjtötte össze az adatokat a darabhoz. A Vitryben idén bemutatott művet Franciaországon kívül először a nagyváradi színház magyar közönsége tekinthette meg egy helyi fordító, Pásztor Gabriella tolmácsolásában. /Balogh Levente: Párhuzamos életrajzok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998