udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pásztor Sándor

2004. április 26.

Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2006. március 17.

Az RMDSZ-frakció keresztülvitte azt, amit felvállalt – közölte a sportpálya-ügy kapcsán Pásztor Sándor, a nagyváradi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője. Elkészült a határozattervezet, amely a hónapokig vitatott területet szabadidőközponttá nyilvánítja, s így a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak lesz hol sportolniuk. is. /Pap Melinda: Megoldott a sportpályaügy? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2006. augusztus 4.

Tiltakozó beadvánnyal fordult Petru Filip polgármesterhez a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciója. Sérelmezik, hogy a polgármesteri hivatal csupán román nyelven jelentette meg a várról szóló új folyóiratot. A periodika első száma júniusban jelent meg. Az RMDSZ-es tanácsosok azt is sérelmezik, hogy ebben nacionalista hangú írások is vannak, amelyek sértik a magyar közösséget. Pásztor Sándor tanácsos felhívást intézett a magyar történészekhez, szakemberekhez, hogy írásaikkal járuljanak hozzá a kiadvány színvonalasabbá tételéhez. A következő, októberi számban már magyarul is szerepelnek majd az írások. Marcel Bolos, az Ingatlankezelő Igazgatóság vezetője ígérte, hogy a szerkesztőbizottságot és a szakmai testületet magyar szakemberekkel egészítik ki. /Pap Melinda: Kétnyelvű kiadványt követel a nagyváradi RMDSZ-frakció. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2007. február 2.

Folytatja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért január 31-én elkezdett éhségsztrájkját Sándor Lajos református lelkész, akihez továbbra is csatlakozik az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének egy-egy tagja, naponta váltva egymást. A nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója nevében Pásztor Sándor frakcióvezető bejelentette, a februári tanácsülésen újra napirendre tűzik a sportpálya ügyét. Pásztor szerint azonban az éhségsztrájk és a hasonló radikális lépések nem hoznak megoldást az ügyben, ehelyett kompromisszumra kell törekedni. A pálya tulajdonosa, az ortodox Szentháromság egyházközség munkásai megduplázták a sportpályát körülvevő kerítést. Tőkés László püspök ugyanakkor Tolnay István és Antal János előadó tanácsosok társaságában látogatást tett Virgil Bercea görög katolikus püspöknél és Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapátnál. Bercea jogosnak ismerte el a református egyház küzdelmét a sportpálya visszaszerzéséért. Fejes Anzelm főapát szintén támogatásáról biztosította az egyházkerületet, és közölte, szívesen rendelkezésükre bocsátaná a premontrei rend egykori iskolájának sportpályáját. Ezt azonban nem teheti meg, hiszen a rend nem kapta még vissza kolostorát, iskoláját és a templom udvarát, amelyeket a Vointa Sportegyesület használ. Tőkés Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnökhöz fordult segítségért, akik többször is támogatásukat ígérték a sportpálya visszaszerzése ügyében. A nagyvárad-ősi református egyházközség presbitériuma közleményében „mélységesen elítéli a nagyváradi bíróság részrehajló határozatát a sportpálya ügyében” és bejelentette csatlakozását a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A Lorántffy-gimnázium diákjai szolidaritásuk jeléül lemondtak a hét végére tervezett farsangi bál megtartásáról. /Gergely Gizella: Szolidaritás a sztrájkoló lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2008. március 21.

Jövő hét végéig felkerülnek Nagyváradon a háromnyelvű (román, magyar és angol nyelvű) táblák 25 váradi műemlék épületre – jelentette be Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos. A táblák összesen 75 ingatlanra kerülnek fel a jövőben. Első körben a városközpont és a sétálóutca épületeire rögzítik az emléktáblákat. A Fekete Sas-palota, a színház és a központban lévő templomok mellett a szecessziós stílusú bérházak falára kerülnek fel a háromnyelvű ismertetők, nyilatkozta Starmüller István, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány igazgatója. A kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését is elkezdik 60 napon belül, ígérte Pásztor Sándor tanácsos. Emellett a magyar tagozattal is rendelkező iskolákra is szeretnének kétnyelvű táblákat szereltetni. /Fried Noémi Lujza: Három nyelven a műemlék épületekről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2008. március 26.

A városalapító Szent László királyról nevezik el Nagyvárad központi hídját, jelentette be Mihai Groza polgármester. Az elöljáró szerint ezek után szó sem lehet arról, hogy a város főtere a jelenlegi Unirii helyett a Szent László tér nevet viselje. A helyi RMDSZ-frakció és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete azonban nem mond le ezirányú kezdeményezéséről. „A magyar fiatalok egy elszigetelt csoportjának kirohanásai ellenére Nagyvárad civilizált európai város „ – kezdte bejelentését Mihai Groza az EMI azon kezdeményezésére utalva, hogy a magyarok által Szent László térként emlegetett főtér hivatalosan is viselje a városalapító király nevét. Pásztor Sándor, a helyi RMDSZ-frakció vezetője szerint már két hete tárgyalnak a központi híd átnevezéséről. „De ez nem jelenti azt, hogy lemondtunk volna a Szent László tér visszanevezéséről” – hangsúlyozta a Krónikának a tanácsos. Az EMI 2006 májusában 44 civil szervezettel közösen kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kérték a tér átnevezését. A beadvány 2006 szeptemberében került a tanács elé, de a román pártok képviselői ellenezték azt. Tavaly júniusban az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, és bár az 1280 szignót tartalmazó íveket benyújtották a polgármesternek, a kérdés azóta sem került a tanács elé. /Fried Noémi Lujza: A híd neve: Szent László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

2008. április 4.

Egy Nagyvárad központjában lévő kiállítóterem és egy alkotóház hiányzik leginkább a város képzőművészeinek – derült ki a Párbeszéd Nagyvárad jövőjéért című beszélgetéssorozaton, amelyen mintegy 40 váradi magyar és román képzőművész jelent meg, hogy Biró Rozália alpolgármesterrel és Pásztor Sándor RMDSZ-es tanácsossal tárgyaljon. /Fried Noémi Lujza: Kiállítóteret kérnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2009. november 10.

Az első világháború, főképpen a doberdói csaták magyar áldozatainak tervez emlékművet állítani a nagyváradi temetőben a Bihar megyei RMDSZ szervezete. Sárközi Zoltán és Pásztor Sándor helyi önkormányzati képviselők bejelentették: egy román–magyar államközi megegyezés alapján akár már jövőre felavathatnák az emlékhelyet. Sárközi elmondta: a román és a magyar állam között már egy éve megszületett az egyezmény, amelynek alapján a két ország kölcsönösen állíthat fel emlékművet a másik ország katonáinak, az emlékhely engedélyeztetése azonban ennek ellenére hosszadalmas. „A román külügyminisztérium sokáig szerette volna minimalizálni az egyezményt, de mivel Európában ez elfogadott gyakorlat, nem söpörhette szőnyeg alá” – mondta az önkormányzati képviselő. /Nagy Orsolya: Emlékmű magyar katonáknak Nagyváradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 10./

2009. november 26.

Ismeretlen tettesek a román nemzeti lobogó színeivel mázolták be a magyar nyelvű feliratot két nagyváradi helységnévtáblán november 25-én hajnalban, a Kolozsvári úton és a Biharpüspöki nevű városrész határában. “Hasonló eset történt tíz évvel ezelőtt is. Szervezett akcióról lehet szó, hiszen a biharpüspöki, illetve a Kolozsvári úti tábla mintegy 12 kilométerre esik egymástól” – magyarázta Pásztor Sándor, az RMDSZ városi tanácsi frakciójának tagja. /Nagy Orsolya: Lefestett helységnévtáblák Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998