udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pásztori Kupán Gerõ István

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2000. október 18.

Híres volt Csombord Téli Gazdasági Iskolája. A szakiskola szépen fejlődött, amíg a hatalom elhatározta az anyanyelven történő szakoktatás elsorvasztását, felszámolását, a 70-es években már csupán magyar irodalmat lehetett anyanyelven tanulni, s azt is fakultatív módon. Később a traktoriskolát telepítették a csombordi iskolába, tanulóhiány miatt egyes épületeiben egy olasz vállalkozó varrodát nyitott. Az iskola régi vezetői /Csávossy György és a többi/ elhatározták, hogy Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium keretében indítanak mezőgazdasági profilú osztályt. Később ezt sem engedélyezték. Végül a helybeli református egyházközség keretében találtak megoldást. Pásztori Kupán István lelkipásztor kapcsolatai révén egy svájci szervezet támogatta anyagilag az enyedi egyházat. E szervezet anyagi segítséget nyújtott a tervezett mezőgazdasági népfőiskola beindulásához. Így kezdte működését az iskola pár évvel ezelőtt. A svájci támogatásnak köszönhetően májustól szeptemberig 42 tagú, fiatalokból álló csoport svájci gyakorlaton vett részt. Mezőgazdász családoknál kaptak elhelyezést s a helyszínen dolgozva alkalmazták az előadásokon elsajátítottakat, s svájci tapasztalattal gyarapították ismereteiket. Hazatérésük után szaktanáraik - dr. Csávossy György, Csorba István, Fülöp István, Bakó Irén - előtt számoltak be négy hónapos svájci tapasztalataikról. /Győrfi Dénes: Csombord, Nagyenyed és Svájc összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2001. január 9.

A város pusztulásáról emlékezett meg jan. 7-én Nagyenyed magyar közössége. Pásztori Kupán István református lelkész kifejtette, hogy az emberi közösségnek joga és egyben kötelezettsége, hogy megemlékezzen mérhetetlen emberi szenvedéseknek kitett elődeiről. A történelmi tényekkel és igazsággal szembenézés igazi megbékélést és fejlődést hozhat el ezen a tájakon. Az RMDSZ néhány éve rendszeresen kezdeményezi a megemlékezést, miközben Nagyenyed egyik iskolájának udvarán áll Axente Sever szobra. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett: akkor kezdődött el a Fehér megyei magyarság még mindig tartó szórványosodása. Jelenleg az itt élő magyarság már csak közösségi megmaradásáért küzd. A várfalon több mint egy évszázada márványtáblára vésett dátum áll: 1849 január 8. /Bakó Botond: Megemlékeztek az 1849. januári áldozatokról. Akkor kezdődött el Fehér megye magyarságának szórványosodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Ezen a napon rohanták meg a román csapatok Axente Sever vezetésével az itt élő magyarokat.

2001. május 26.

Máj. 24-én sportbemutatóval kezdődtek a Bethlen-napok Nagyenyeden. A hivatalos megnyitón, máj. 25-én Markó Béla szövetségi elnök, Simon János iskolaigazgató és Pásztori Kupán István református lelkipásztor köszöntötte a jelenlevőket. A gazdag programban volt történelmi vetélkedő, vidám tavaszi vásár és könyvbemutató. A Nagyenyed szóban-képben című művet Hantz Lám Irén állította össze. A rendezvénysorozat máj. 27-én istentisztelettel ér véget. /(mezei): Zsibvásár és vetélkedők. Gazdag kínálat a Bethlen-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2003. március 6.

A magyar Szent Korona üzenete címmel Pásztori-Kupán István folytatja előadássorozatát Kolozsváron, márc. 6-án, a Protestáns Teológia dísztermében. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. március 8.

Nagyenyeden a vártemplom udvarában található leányotthon Berde Mária nevét viseli. A Bethlen Gábor Kollégium 25 diáklánya kapott benne szállást. Pásztori-Kupán István Gergő nagyenyedi lelkipásztor és Turzai Melánia, a Bethlen Gábor Kollégium református tagozatának vezetőtanára elmondták, hogy sok diáklány tanul Enyeden, elsősorban a Székelyföldről. Az otthon lakói között vannak a reformátusok mellett katolikusok és unitáriusok is. 1998-ban nyitotta meg kapuit, a hollandiai OGO Alapítvány támogatásával, számító-központot is létrehoztak. Segített a gummersbachi gyülekezet is, amely Werner Rabenau vezetésével gyűjtött e nemes célra A leányotthon az államtól semmilyen támogatásban nem részesül, segítséget nyújt a berlin-biesdorfi gyülekezet, ahonnan postázzák a rezsiköltséget. /Berde Mária Református Leányotthon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2004. március 4.

Márc. 3-án Kónya Tibor lelkipásztort beiktatták iskolalelkésznek a nagyenyedi, immár református kollégiumba. Egyúttal a kollégium visszatértét is ünnepelték. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója azt kívánta: Álljon ez az iskola, visszanyerve régi fényét, mint a Kárpát-medence Heidelbergje. Pásztori Kuppán István lelkész, teológiai és kollégiumi tanár szerint “a szórvány magyart sokszor leírták már, félholtnak nyilvánították. Mi mégis inkább félig élők voltunk”. /Iskolalelkészt avattak Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./

2004. december 29.

Keresztény Egyetemi Estet rendeztek Kolozsváron, melyen dr. Pásztori-Kupán István, teológiai tanár tartott előadást A Szent Korona üzenete címmel. A következő összejövetelükön Benkő Tímea, teológiai asszisztens tartott előadást az egyházi és ifjúsági énekek kapcsolatáról, tartalmáról. /Fehér Attila, Hankó Szilamér: Keresztény Egyetemi Est Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2006. március 3.

Józsa Miklós ny. magyar tanár az Áprily-esték farsangvégi rendezvényeként Hermányi Dienes József (1699–1763) életét és irodalmi munkásságát ismertette Nagyenyeden a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Hermányi Dienes József Nagyenyeden volt lelkész, anekdotáiban megörökítette környezete életét. György Lajos írta róla: „Erdély különböző helyein 72 főméltóság temetésén szerepelt, azonkívül 407 enyedi híve, 6 pap és 40 kollégista koporsója mellett mondott gondosan kidolgozott szépen felépített ékes beszédet.” Gazdag írói hagyatéka, a mintegy 158 kötetnyi kézirat nagy része megsemmisült, vagy elkallódott. Legfontosabb művei az Emlékirat és a Nagyenyedi Demokritus. Ez utóbbiban 339-ből hetven anekdota Nagyenyedről szól. Az esten Király László ny. magyar tanár a Demokritus nyelvi érdekességeiről beszélt. A református papilak falán ma Hermányi Dienes József emléktáblája található id. Pásztori Kupán István lelkipásztor jóvoltából, Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Bakó Botond: „Lábakon járó könyvtartó polc”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. május 23.

Május 12-én Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében tartotta A magyar Szent Korona című előadását Kincses Kálmán református lelkész.  Kincses elmondta: A történelemben nincs még egy nép, amely akkora jelentőséget tulajdonított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. A magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, ő birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, az ő nevében gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében a király, s neki maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmeiben kiművelődött közjog megtestesítője volt.   A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronára vonatkozó hivatalos akadémiai álláspontot. /Nemes Előd: Rendhagyó történelemóra. A Magyar Szent Korona története. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./

2007. április 14.

Misztótfalusi Kis Miklós, a tudós tipográfus Alsómisztótfaluban, Nagybánya közelében született 1650-ben és 305 éve, 1702-ben halt meg Kolozsvárott. Misztótfalusi Kis Miklós jeles, európai szinten is elismert tipográfus volt. Püspöki megbízásból kinyomtatta a nyelvezetében és helyesírásában is megjavított “Aranyas Bibliát,” aminek példányait hazahozta. Sok támadás érte a Szentírás állítólagos meghamisítása miatt. 1698. június 11-én, a nagyenyedi Vártemplomban volt az a zsinat, amely az eklézsia megkövetésére és művének, a védekezésként megírt Mentségnek a visszavonására ítélte. Ennek a pernek a 300. évfordulóján, 1998. június 11-én a templom előcsarnokában avattak emléktáblát, melyen Szabó Lajos drámájának utolsó szavai olvashatók: “Mondék magamban: Hozzáfogok én egy szegény legény lévén és megmutatom, hogy egy szegény legénynek szíves devotiója többet teszen, mint egy országnak ímmel-ámmal való igyekezeti, és hogy Isten gyakran alávaló és semminek állított eszközök által tapasztalható-képpen való segítségével viszi véghez az ő ditsőségét. ” (Mentség) „Emlékeztetőül a tudós tipográfus nagyenyedi perének 300-ik évfordulójára. Nagyenyed 1998. jún. 7. A Romániai Református Egyház Zsinata. ” Ugyanebben az évben (1998. okt. 17) a Kollégium megalapítása 375. évfordulójának tiszteletére rendezett előadásra zsúfolásig megtelt Nagyenyeden a Vártemplom. Becslések szerint kb. 1500 ember volt kíváncsi Szabó Lajos drámájára Misztótfalusi életéről és küzdelmeiről. A Mentséget enyedi tanárok, diákok és papok adták elő. A rendező és főszereplő, az előadás mindenese ifj. Pásztori Kupán István ref. lelkész-tanár volt. Átdolgozta az eredeti drámát. Máshol is előadták a drámát, először Gyulafehérváron a Teológiai Szemináriumban, majd Csíkszeredában három különböző helyen, aztán a Kolozsvári Protestáns Teológián és a Királyhágómelléki Református Püspökség dísztermében, Nagyváradon, végül újból Nagyenyeden. Nagyenyed és Bethlen Gábor Kollégiuma csaknem tíz éve így állított emléket híres vén diákjának. /Bakó Botond: Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2007. szeptember 27.

Népes tömeg előtt avatták fel szeptember 25-én Thököly Imre domborművét a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarán. Az ünnepség a Vártemplomban kezdődött, ahol az avatás díszvendége, Tőkés László református püspök hirdetett igét. Bátorította az enyedi szórvány közösséget, hogy megszabaduljon a kishitűségtől. Díjakat adtak át a domborművet megalkotó Kő Pál szobrászművésznek és Dinnyés József zeneköltőnek, aki erre az alkalomra egy dalt szerzett. A kollégium udvarán Szőcs Ildikó igazgató mondott beszédet. Tudomása szerint a kollégium falán lévő dombormű az első Thököly-emlékhely Erdélyben. Az avatásra azért került sor ezen a napon, mert szeptember 25-én született Késmárkon /1657-ben/, ezen a napon, 1690. szeptember 25-én választották Erdély fejedelmének, majd ugyancsak ebben az őszi hónapban, 1705-ben, száműzetésben hunyt el Nikomédiában. Czegő Zoltán író alkotta meg a szöveget a dombormű alá, amely így hangzik: „Akkor küszködött mindenekkel, amikor rengett a föld a nemzet alatt”. Az igazgató köszönetet mondott mindenkinek, aki segített abban, hogy ezt a napot igazi szép ünneppé varázsolják, többek között, Beke Mihálynak, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójának, Pásztori Kupán István ny. lelkipásztornak, Seprődi Kis Attilának, az iskola vezetőinek, tanárainak, valamint egész személyzetének. Czegő Zoltán beszédében elmondta: Thököly Imre emléke ezentúl az enyedi Őrhegy szellemi védelme alatt áll. A magyar nemzet szakadatlan harcának egyik szakaszában, ugyanúgy, mint Petőfi, ő sem érhette el az igazi magyar együttműködést. – Adassék meg tehát nékünk Enyeden, Aradon, Sopronban, Eszéken, Kassán a nemzeti egyetértés és a hiteles magyar nemzeti öntudat – hangsúlyozta. /Az Őrhegy szellemi védelmében Thököly-ünnepség a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2009. október 20.

A Kálvin-év kapcsán kétnapos nemzetközi Kálvin-konferenciát szervezett a múlt héten a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Kálvin teológiájának mai olvasata címmel, Juhász Tamás teológiai tanár kezdeményezésére. Október 15-én előadást tartott többek között Pásztori-Kupán István kolozsvári teológiai tanár, másnap Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár, majd bemutatták Szóra bírva. Kozma Zsolttal beszélget Tunyogi Lehel című könyvet. A bemutatón megjelent Kozma Zsolt teológiai professzor is. /N-H. D. : Nemzetközi Kálvin-konferencia a teológián. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998