udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pásztori Tibor Endre

1999. július 28.

A Magyar Református Lelkészegyesület aug. 2-6-a között Csurgón tartja nyári konferenciáját és a világban szétszórtan élő magyar református lelkipásztorok találkozóját. Erre az alkalomra meghívót kapott a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetsége is. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek 40, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 30 helyet biztosítottak. A RORLÉSZ 70 lelkipásztora egyben az egyházmegyék képviselője is. Előadást tart: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Papp Vilmos teológia-tanár, dr. Tóth Albert MRL-elnök, dr. Juhász Tamás teológia- tanár, dr. Nagy István főigazgató, dr. Csiha Kálmán püspök, D. Tőkés László püspök. /Pásztori Tibor Endre, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke: Magyar református lelkipásztorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2003. november 1.

A kézdi és orbai régiók református egyházközségeinek képviselői konferenciára ültek össze Barátoson református templomban. A tanácskozáson tiltakoztak a csekély létszámú gyülekezetek megszüntetése ellen. Szorgalmazták az egyházközségek magyar nyelvű pénzügyi-gazdasági ügyvitelét, valamint az egyházi tulajdon visszaadását, az állami levéltári kutatások könnyebbé tételét és azt, hogy a polgári hatóságok vállaljanak részt az egyházi középületekkel kapcsolatos anyagi gondok megoldásában. /Pásztori Tibor Endre: Kérik a magyar nyelvű ügyvitelt (Református egyházmegyei konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2005. február 1.

Zabolán a református parókián három esztendeje két zászlót lobogtatott a szél: a románt és a magyart. Most eltűnt a magyar nemzeti lobogó az épületről, közölte Pásztori Tibor Endre zabolai református lelkész. /(s): Hová tűnt a zászló? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

2005. február 16.

Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben /Kairosz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetét Budapesten, a Polgárok Házában mutatta be Orbán Viktor. Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete írta a könyv előszavát. Hét interjút tartalmaz a könyv. Molnár Jánosné református lelkész; Berszán Lajos plébános-esperes; Gergely István plébános; Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes; Pakó Benedek plébános, Szegedi László református lelkész és Böjte Csaba ferences szerzetes ismerhető meg a könyvből. /Pásztori Tibor Endre: Langymeleg helyett fészekmeleg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2005. március 10.

A Basa Tamás Gazdasági-Kulturális Egyesület Igazgatótanácsa Farkas Árpádot és Dr. Grezsa Istvánt díszoklevéllel tüntette ki „Nemzeti önazonosságunk védelmezője” címmel. Farkas Árpád költő, a Háromszék napilap főszerkesztője a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével történő kitüntetés átvételét visszautasította, ezért a határon kívüli összmagyarságért tett kiállásáért, Dr. Grezsa István hódmezővásárhelyi megyei képviselő javasolta a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgár cím adományozását a történelmi Magyarország elcsatolt területein élő magyarok részére. /Pásztori Tibor Endre elnök: Nemzeti önazonosságunk védelmezői. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. szeptember 1.

A zabolai Basa Tamás Gazdasági Művelődési Egyesület a Gróf Mikó Imre-emlékév ünnepi rendezvénysorozata házigazdájául Zabolát jelölte meg, ugyanis a magyar kultúra kimagasló személyisége 200 évvel ezelőtt az itteni Mikes-kastélyban látott napvilágot. Az egyesület felhívással fordul minden hazai és külföldi, egyházi, közművelődési, kulturális intézményhez, hogy támogassák az emlékév megrendezését. A rendezvénysorozat szeptember 4-én kezdődik. /Pásztori Tibor Endre református lelkész: Megünneplik Erdély Széchenyijét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2005. szeptember 5.

Zabolán a református templomban szeptember 4-én ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a gróf Mikó Imre születésének 200. évfordulójára a zabolai Pro Museum Egyesület által rendezett emlékünnepség, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője hirdette az igét. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Hidvégi gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije címmel tartott előadást. Az ünnepség a Mikó Imre-szobornál folytatódott, ahol beszédet mondott Ádám Attila Péter, Zabola község polgármestere, Kötő József, minisztériumi államtitkár, Horváth Tamás, a budapesti Hidvégi Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke és Pásztori Tibor Endre nyugalmazott lelkipásztor, a Basa Tamás Kulturális és Gazdasági Egyesület elnöke. A Mikes-kastély, a szülőház előtt beszédet mondott Bíró Béla, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatója és Pető Mária, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium igazgatója. Bemutatták a Csikós Júlia szerkesztésében megjelent kötetet, amely gróf Mikó Imre válogatott írásait tartalmazza. Az ünnepi rendezvény Az építkező – gróf Mikó Imre élete és életműve című kiállítás megnyitójával ért véget. /Bodor János: Erdély Széchenyijére emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2005. november 7.

A bukaresti magyarság is megünnepelte gróf Mikó Imrét. November 4-én a meghívott előadó Pásztori Tibor Endre, Zabola református lelkipásztora, egyben a Mikó-életmű fáradhatatlan kutatója volt. Neki köszönhetően a zabolai kastély előtt 1991. május 31-én, önzetlen összefogás eredményeként felállították Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását. Pásztori Tibor Endre előadásában bemutatta a szerteágazó életművet, amelyet gróf Mikó Imre jogászként, művelődéspolitikusként, történetíróként, akadémikusként végzett. Ezt a képet egészítette ki Pásztoriné Antal Rozália, aki elmondta: Mikó Imre munkásságában biztos támasz volt a felesége. /Barabás István: „A természeti határok a szellem útját nem zárhatják el” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2005. december 2.

A hat évvel ezelőtt Zabolán létrejött Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület a szülőföldön való megmaradást, a munkahelyteremtést és a széles körű kapcsolatteremtést tűzte ki céljául, nyilatkozta az elnök, Pásztori Tibor Endre zabolai nyugalmazott református lelkész. Az egyesület már kistérségi tömörüléssé minősült, s magában foglalja a Zabola-Réty kisrégiót. Kapcsolatokat teremtettek az ügyben segíteni tudó személyiségekkel, így a zabolai származású Csekme Évával, aki tagja a Magyarok Világszövetségének. Kaptak már segítséget az ősi zabolai templom renoválására, segítséget kértek pályázatok megírására, idegen nyelven megjelenő pályázatok lefordítására. Kapcsolatban állnak képviselőkkel, szenátorokkal és a megyei tanáccsal. Kapcsolatot teremtettek Nyíregyházával, a szlovákiai Martos nevű településsel, és most van alakulóban kapcsolatuk a magyarhoni Kétpóval. /(kisgyörgy): A zabolai Basa Tamás Gazdasági Kulturális Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

2006. április 15.

1896-ban Sepsiszentgyörgyön a Jókai könyvnyomdában napvilágot látott az Ezer év múltán című első háromszéki gyermekirodalmi mű Török Ferenc tollából, díszkiadásban. Most újra kiadták. /Pásztori Tibor Endre: Ezer év múltán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2007. április 25.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. augusztus 11.

Az Országos Széchenyi Kör Budapesti Csoportja tisztelgő emlékútjának állomása a zabolai vártemplom castellumának tövében 1991-ben állított gróf Mikó Imre-szobornál volt, ahol Pásztori Tibor Endre a Basa Tamás Gazdasági-Művelődési Egyesület, dr. Szőts Dániel a református Székely Mikó Kollégium nevében helyezte el a tisztelet koszorúját. Jövetelük célja – mely egyben kapcsolatfelvétel is – gr. Mikó Imre és gr. Széchenyi István szellemi hagyatékának közös ápolása. Az országos Széchenyi Kör Budapesti Csoportja meghívta a Basa Tamás Gazdasági-Művelődési Egyesületet a 2007. szeptember 21-i ünnepi rendezvényre Budapestre a Széchenyi-szoborhoz. /(Pásztori): A Széchenyi-kör Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

2007. augusztus 29.

Augusztus 26-án kopjafaavatásra, ünnepélyes főhajtásra került sor az 1944-es Úz-völgyi csata emlékművének szomszédságában. Az alkalomra több százan érkeztek. A hazáért, nemzetért életüket áldozó honvédekre emlékeztek. Az ünnepséget, melyen felemelő műsorral és vitézi tiszteletadással áldoztak az elhunyt hősök emlékének, vitéz dr. Szőts Dániel törzskapitány vezényelte. /Pásztori Tibor Endre: Főhajtás az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2007. szeptember 18.

Az utolsó pillanatban hiúsult meg a magyar anyanyelvi iskolai órák bevezetése a moldvai csángó faluban, Gajdáron (Coman). Az iskolakezdésre érkezett magyartanárokat rossz hír fogadta: kétnapos távollétüket kihasználva az iskola igazgatója a polgármester társaságában otthonukban kereste fel azokat a szülőket, akik írásban kérték gyermekük számára az iskolai magyarórák bevezetését, és rábírták őket, hogy ezzel ellentétes nyilatkozatot írjanak alá. A megfélemlített szülők szinte kivétel nélkül megírták, hogy nem akarnak iskolai magyarórákat. Az igazgatónő azt állította a szülőknek, hogy a faluban járt az Oktatási Minisztérium államtitkára, aki szerint a magyarórák bevezetése nem törvényes. Ugyanakkor megfenyegette a szülőket, hogy nem kaphatják meg a gyerekeknek járó állami segélyt, és elveszíthetik a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást is, mert az csak annak jár, aki csak iskolán kívül tanul magyarul. Elhangzott az is, hogy a Polgármesteri Hivatal elűzte a magyartanárokat a faluból, azok többé már nem fognak visszatérni, továbbá minden szülőnek azt állították, hogy ő az egyetlen, aki még nem vonta vissza kérvényét, a többiek ezt már mind megtették. A tanévnyitóra Farkas-Ferencz Gabriella magyartanárnőt Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse is elkísérte az iskolába. Hiába mutatták a Bákó megyei főtanfelügyelő által aláírt kinevezést, a falu polgármestere rendőrök kíséretében jelent meg, és elmondta: Gajdáron nem lesznek magyarórák. Ezt ők, mint a nép megválasztott képviselői, nem engedhetik. Az ünnepség során felszólították az embereket, hogy ezzel kapcsolatban semmit alá ne írjanak többé. A 42 gajdári kérvényből 39-et visszavontak, így a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége csak iskolán kívül kezdheti el az anyanyelvi oktatást Gajdáron. /Megakadályozták a magyarórákat Gajdárban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a múlt héten Bákó megyében járt, és az anyanyelvi oktatás ügyében tett intézkedései sikerrel zárultak, ennek ellenére nem lehetett bevezetni a magyar anyanyelvi iskolai órákat Gajdáron. „A tanévnyitó ünnepségen a polgármester két rendőr közé állva mikrofonba kiabálva tiltotta meg a szülőknek a további aláírásokat” – mondta el Hegyeli Attila, a MCSMSZ oktatási felelőse. Pásztor Gabriella államtitkár szerint semmit se lehet tenni, ha a szülők visszavonták kérelmüket. Az államtitkár konfliktusmegoldó akciót fog kezdeményezni a térségben. /Pásztor Tibor: Tanévkezdés: kudarc és siker. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2007. szeptember 22.

Nagyenyeden szeptember 25-én leplezik le Kő Pál szobrászművész alkotását, Thököly Imre domborművét, melyre Tőkés László püspök ötletgazdaként hívja az együttgondolkodókat. A 350 éve született Thököly Imre (Késmárk. 1657. szept. 25. – Nikomédeia, 1705. szept. 13.), 1682–85 között Felső-Magyarország és 1690-től Erdély fejedelmének egész Erdélyben nincs egyetlen emlékműve. Az avatáson Dinnyés József dalszerző, előadóművész saját szerzeményét szólaltatja meg. Thököly Imrének a kollégium homlokzatára helyezendő féldomborművén Czegő Zoltán író-költő gondolata olvasható: ,,Akkor küszködött mindenekkel, amikor rengett a föld a nemzet alatt. ”Innen, Háromszékről a Nemzeti önazonosságunk védelmezője elismerést visszük az ünnepszerzőknek. /Pásztor Tibor Endre: Dombormű gróf Thököly Imrének Nagyenyeden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2007. október 8.

Kézdivásárhelyen október 6-án első alkalommal emlékeztek utcai rendezvényen az aradi hős tábornokokra az 1848–49-es, valamint a két világháború hősi halottainak felállított emlékműnél. Vitéz Pásztori Tibor Endre ny. református lelkész-esperes, az Erdélyi Vitézi Rend külügyi osztályvezetője szorgalmazta a megemlékezést, amit a város vezetősége felkarolt. Az Erdélyi Vitézi Rend díszruhába öltözött öt tagja, élükön vitéz dr. Szőts Dániel törzskapitánnyal az emlékmű elé vonult a kevés megemlékezővel. Az aradi hős tábornokok emlékét Pásztori Tibor Endre idézte fel. /Iochom István: Külső kezdeményezésre (A tizenhárom aradi vértanúra emlékeztünk Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2007. november 23.

Miközben a szerb védelmi miniszter arról beszél, hogy a Koszovó státusáról zajló tárgyalások során albán zavargások robbanhatnak ki, egyre-másra hívják be a vajdasági magyar veteránokat, azért, hogy átvegyék „háborús beosztásukat”. Pásztor Tibor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kisebbségnek semmilyen háborúban nem kellene részt vennie. A VMSZ elnöke rendkívül aggasztónak tartja a helyzetet. /Vajdasági behívók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2008. augusztus 30.

Idén is többszázan zarándokoltak a Kárpát-medence sokféle tájáról az úz-völgyi 15. emlékünnepségre a II. világháborús szovjet betörés 64. évfordulóján. Nagyon rossz állapotban lévő utak fogadják az érkezőket. Szabó József hadtörténész-ezredes egész családjával érkezett Budapestről az Úz völgyébe. Petkes József nyíregyházi festőművész is családostól jött. Intézmények, egyházi közösségek jelenléte volt jellemző. A Vitézi Rend Háromszéki Székkapitánysága v. Pásztori Tibor vezetésével, a szentivánlaborfalvi férfikórus, a kökösi egyházközség, Étfalvazoltánból egy népesebb csapat, a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem kadétjai, a háromszéki és csíki veteránok. Az úzi születésű Kovács Sándor információs arzenállal szolgált az 1944-es katonai eseményekről. Dr. Szőts Dániel, a képletes úzi katonai térparancsnok évenként levezényelte az emlékünnepségeket. Kiemelkedő egy újabb hagyomány, az úzi emlékezők sorra állítják a katonatemetőbe az emlékkopjákat. A gelencei neves fafaragó, Kelemen Dénes felajánlotta, hogy ha minden évben megjelölik az úzi katonatemetőben egy ismeretlen katona domborzati formák után azonosítható sírját, akkor ő és fafaragó fiai vállalják ezeknek az elkészítését cserefából. Ezek az emlékjelek előrejelzik, hogy a Nyergestető kopjás-keresztes emlékparkjához hasonlóvá bővül az úzi két világháborús katonatemető is. Az idei úzi ünnepség hozadéka az is, hogy dr. Szőts Dániel kezdeményezésére Csíkszentmártonban egy úzi múzeumi gyűjtemény létrehozására gondolnak. Az ojtozi völgyben, az Ojtoz a hadak útján néven létesül múzeum. /Sylvester Lajos: A 15. Úz-völgyi zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2008. szeptember 24.

Az USÁ-ban működő Magyarságtudományi Intézet elnöke, Botos László, a Magyarságtudományi tanulmányok című kötet főszerkesztője úgy válogatta össze az írásokat, hogy átfogó képet adjon a magyarságtudományról. A kötet 37 tanulmányban mutatja be eleink, rokon népeink történelmét – az őstörténettől kezdve az ’56-os forradalomig –, a magyarság kultúráját – zenéjét, írását, nyelvét, népi hagyományait, nem feledkezve meg a Szent Koronáról sem. A kötet 29 hazai és emigrációban élő kutató munkáját fogta egybe. /Pásztori Tibor Endre: Magyarságtudományi tanulmányok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2009. március 27.

Sajnálatos, hogy jelenleg Kovászna megyében háromféle vitézi rend van, bár megalapítója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó egyet alapított. Az első szakadás dr. v. Szőts Dániel törzskapitány jóvoltából jött létre, mivel megtagadta a vitéz Radnoczy Antallal szembeni vitézi esküjét, és elcsángált a Várhelyi-féle vitézi rend berkeihez, amelyet az esküszegők és kizárt törzskapitányok hoztak létre Budapesten, Gidófalvi úti székhellyel. Ők jó ellenérték és szolgáltatások alapján toborozták a tagokat, és felvettek bárkit. Így történt, hogy v. Pásztori Tibor Endre református lelkészt és több más társát felvették a Szőts D. vezette csoportba. Nemrég azonban megjelent Molnár János Az aradi állásfoglalás című könyve, amely foglalkozik Pásztori T. E. református lelkész ,,Zsolt” fedőnév alatt szereplő szekus besúgó aktivistával, amit később Tőkés László püspök is igazolt. Így v. Szőts Dániel csoportja kettészakadt, kb. 51 személlyel megválasztották Pásztori T. E. helyett dr. v. Székely Zsoltot székkapitánynak, és kb. 29 személlyel v. Pásztori T. E. megalakította a Kárpát-medencei Vitézi Rendet (szekus vezetéssel). /Megoszlott a vitézi rend. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998