udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pécsi Dániel

1998. május 12.

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

2001. szeptember 3.

Szept. 1-2-án tartották Farkaslakán a Szenesnapokat. A Kalonda-tetőn a megnyitó után a farkaslakiak ősi mestersége, a szénégetés élő bemutatására került sor. Aztán vetélkedők következtek. Vasárnap a farkaslaki római katolikus templomban szentmisét tartottak, ahol millenniumi zászlóátadásra is sor került, melyet a farkaslakiaknak testvértelepülésük, Lengyeltóti ajándékozott. Farkaslaka címeres zászlóját Kovács Sándor római katolikus esperes szentelte fel. - A zászlón a címer fehér mezőben van elhelyezve. Szélén kék-vörös színekben kifelé mutató farkasfogak utalnak a falu névalakjára. A kék szín a székelyeket, a vörös a magyarokat jelképezi - mondta Pécsi Dániel, a címer megálmodója, majd kifejtette: ezzel azt akartam kifejezni, hogy a székelyek a magyar nemzet részét, megbonthatatlan egységét képezik. Amíg székelyek lesznek, addig magyar nemzet is lesz. A templomból Tamási Áron sírjához vonultak az ünneplők. Farkaslaka történetében először adományoztak díszpolgári címeket azoknak, akik a falu közösségéért, hírnevének öregbítéséért dolgoztak. /Bágyi Bencze Jakab: Méltó megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

2003. szeptember 8.

Szept. 7-8-án immár negyedik alkalommal rendezték meg Farkaslakán a Szenes Napokat. Az érdeklődők a helyszínen betekintést nyerhettek a hagyományos népi mesterség, a szénégetés fortélyaiba. A vetélkedők után bál következett. Másnap a helyi katolikus templomban tartott szentmise után a helybeliek, a testvértelepülések küldöttségei, jeles személyiségek, parlamenti képviselők gyülekeztek Tamási Áron sírjánál, hogy megemlékezzenek a nagy író születésének 106. évfordulójáról. Pomogáts Béla mondott beszédet. Ő, aki személyesen is ismerte Tamási Áront, azt hangsúlyozta, hogy e nemzet gondolkodásának módját a fekete évtizedekben az írók szabták meg. Ezek közé tartozott Tamási is, aki rendületlenül hitt a magyarság újjászületésében. A sírnál elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd az iskola épületében megnyitották Pécsi Dániel magyarországi címertervező 35 erdélyi és Kárpát-medencei településről készített címerterv-kiállítását. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998