udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 168 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-168
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pécsi Ferenc

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 16.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Pécsi Ferenc /Börvely, 1944. jan. 3./ képviselő közgazdász, Szatmárnémetiben lakik. Szükség van a nemzetiségi törvény kidolgozására. Át kell alakítani a hatalom helyi képviseletét, mert nem tükrözi a lakosság nemzetiségi összetételét. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. augusztus 11.

Tavasszal megalakult Szatmárnémetiben a Vállalkozók Fóruma Egyesület. Elnöke, Pécsi Ferenc közgazdász, parlamenti képviselő elmondta hogy összegyűjtik a magyar vállalkozókat. Már van az egyesületnek székhelye Szatmárnémetiben. Megküldik a tagoknak a beérkező üzleti ajánlatokat. Felvették a kapcsolatot külföldi üzletemberekkel és hasonló szövetségekkel. Végeznek angol, francia és német nyelvű üzleti levélfogalmazási fordítást. Magyarországi szakembereket meghívtak előadások tartására. /Sike Lajos: Sikerhez segíteni a vállalkozókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1995. január 24.

Kevés vállalkozó jelent meg a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma éves közgyűlésén. Pécsi Ferenc elnök beszámolt arról, hogy az elmúlt évben több fontos találkozót szerveztek. Megkezdi működését a városban a Vállalkozás Élénkítő Központ. Ebben a központban a törvényeket számítógépre viszik, ez segítséget nyújt majd a tagoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1995. február 28.

Pécsi Ferenc képviselő elmondta, hogy Szatmárnémetiben kapcsolatteremtő találkozókat szerveztek a vállalkozók számára. Ápr. 25-ére Bécsben szervezik meg a vállalkozók találkozóját. Szatmárnémetiben egy hónapja beindult a Vállalkozást Élénkítő Központ, a bukaresti székhelyű ENSZ-központ biztosította a teljes felszerelést. Ez a központ segít a Phare-programokba való bekapcsolódásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1995. június 12.

Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1995. augusztus 22.

Svédország bukaresti nagykövete, Ragnar Argeby Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és Szatmárnémetiben járt, a helyszínen akart meggyőződni arról a nyugati hírről, hogy Romániában etnikai feszültségek vannak. Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc parlamenti képviselő találkozott a nagykövettel és ismertette az új tanügyi törvénynek a kisebbségek számára hátrányos előírásairól. A nagykövetet érdekelte, hogyan van jelen a kisebbség a közigazgatásban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Szatmár megyében nincs alprefektusa, rendőrfőnök-helyettese, törvényszéki alelnöke, de helyettes főtanfelügyelője sem a magyaroknak és németeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1995. augusztus 22.

Svédország bukaresti nagykövete, Ragnar Argeby Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és Szatmárnémetiben járt, a helyszínen akart meggyőződni arról a nyugati hírről, hogy Romániában etnikai feszültségek vannak. Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc parlamenti képviselő találkozott a nagykövettel és ismertette az új tanügyi törvénynek a kisebbségek számára hátrányos előírásairól. A nagykövetet érdekelte, hogyan van jelen a kisebbség a közigazgatásban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Szatmár megyében nincs alprefektusa, rendőrfőnök-helyettese, törvényszéki alelnöke, de helyettes főtanfelügyelője sem a magyaroknak és németeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. január 17.

Határ Menti Kapcsolatok Népfõiskolája címmel a fehérgyarmati Hármas-határ Irodalmi Társaság, a beregszászi Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a szatmárnémeti Kölcsey Kör rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ találkozó, az Együttgondolkodás'96 jan. 20-án lesz Fehérgyarmaton, ahol megjelenik és vitaindító elõadást tart Tabajdi Csaba államtitkár. Szatmár megyét többek között Szabó István közgazdász, a megyei tanács alelnöke, Viorel Pintea agrármérnök, a Demokratikus Agrárpárt elnöke és Pécsi Ferenc parlamenti képviselõ, a Vállalkozók Fóruma elnöke képviseli. A Magyar Kultúra Napja alkalmából másnap, jan. 21-én Szatmárcsekén folytatódik az együttgondolkodás. A következõ találkozó Szatmárnémetiben lesz márc. 29-én és 30-án Korszerû és hagyományos technológiák Szatmár és Bereg térségének mezõgazdaságában címmel, majd Beregszász lesz a házigazda jún. 29-én, a téma: a gazdasági kapcsolatok mindennapjai.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14., jan. 17./

1996. február 5.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának idei első ülésén, febr. 5-én megválasztották a frakció új vezetőségét. Elnök: Vida Gyula, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt. A frakció a képviselőház állandó bizottsága titkári székébe Kónya Hamar Sándort jelölte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5./ Az eddigi frakcióelnök Tokay György volt. Eddig az elnöki tisztet Tokay György ötször, Vida most másodszor, dr. Bárányi Ferenc pedig egyszer töltötte be. /Népszabadság, febr. 6./

1996. február 22.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ gazdasági küldöttsége febr. 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselők, valamint Náznán Jenő, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH, az Új Kézfogás Alapítvány képviselőivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel. /Privatizációról tanácskoznak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1996. április 4.

Ápr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában ülést tartott a szövetség európai integrációs munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselő, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke és az RMDSZ több szakértője. A tanácskozáson Borbély László előterjesztette az RMDSZ nyilatkozattervezetét az európai és euroatlanti struktúrákba való integráció kérdéseiről. Egy európai integrációs adattár összeállításának kérdéséről Nemes Árpád, a szövetségi elnöki hivatal külpolitikai tanácsosa, a kormány integrációs stratégiájában szereplő kisebbségi és egyházügyi fejezetekről Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő és Buchwald Péter szenátor, a romániai PHARE-programról Pécsi Ferenc tartott tájékoztatót. /Európai integrációról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1996. szeptember 2.

Az RMDSZ szenátusi csoportja szept. 2-án megtartotta tisztújító közgyűlését, ennek eredménye: Verestóy Attila a frakció elnöke, Szabó Károly az alelnöke, Buchwald Péter a titkára. A frakció ismét Kozsokár Gábort javasolta a szenátus Állandó Bizottsága titkári tisztjébe. Hasonlóképpen tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja is. Változatlan maradt a vezetőség: Vida Gyula frakcióelnök, alelnökök: Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt, titkár: Fekete Zsolt, az Állandó Bizottság titkárává ismét Kónya-Hamar Sándort javasolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 26.

Nov. 26-án ülésezett az RMDSZ képviselőházi frakciója és megválasztotta vezetőségét: Vida Gyula elnök, Pécsi Ferenc és Varga Attila alelnökök, titkár: Ráduly Róbert. A frakció Kónya Hamar Sándort jelölte a képviselőházi állandó büró titkári tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1996. december 20.

Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./

1997. április 22.

Markó Béla szövetségi elnök 1997. április 22-i hatállyal megbízta Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával (FUEV) való állandó kapcsolattartással. A kapcsolattartáshoz szükséges feltételeket a bukaresti Elnöki Hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

1997. szeptember 6.

Az Európai Idő munkatársa szerint vannak táborok az RMDSZ-ben. Két csoportosítását közreadott a hetilap. Az egyik szerint van Markó-párt, köztük van - többek között - Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kelemen Hunor, Kozsokár Gábor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Riedl Rudolf, Takács Csaba Tokay György és Verestóy Attila, van Tőkés-párt, köztük van Csapó József, Kónya Hamar Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt. A lap bizonytalanok közé sorolta azokat, akiket nem tudott besorolni, köztük van Birtalan Ákos, Kiss J. Botond, Ráduly Róbert, Tamás Sándor, Varga Attila és Vida Gyula. Az Európai Idő másik felosztása, arra az esetre, ha esetleg a Frunda-Verestóy pártot ütne. Akkor a Markó-párt tagjai között található Bárányi Ferenc, Béres András, Borbély László, Csávossy György. Eckstein Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Puskás Bálint, Szabó Károly, Takács Csaba, a Frunda-Verestóy pártban pedig Asztalos Ferenc, Borbély László, Dézsi Zoltán, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Tokay György. /Kocsis Károly: Hány tábor van az RMDSZ-ben. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

1997. szeptember 18.

Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő a Román Parlament IPU-delegációja tagjaként szeptember 7-16. között részt vett Kairóban az Interparlamentáris Unió 98. konferenciáján.

1998. január 13.

Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/ 1997. dec. 16-án Stabilitás és instabilitás - a kisebbségek szerepe az Új Európában címmel konferenciát szervezett Koppenhágában. Egy nappal később kezdődött ugyancsak Koppenhágában az EBESZ-konferencia, ezért az EBESZ-ülésre érkezőket is meghívták a konferenciára. A konferencián előadást tartott - többek között - Romedi Arguint, a FUEV elnöke is. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő /az RMDSZ nevében/ német nyelvű beszédében ismertette az RMDSZ helyzetét. Megemlítette a problémát is, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos bonyodalmakat,a kisebbségi törvény körüli huzavonát, Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi akcióját. Pécsi Ferenc után Románia koppenhágai nagykövete igyekezett kisebbíteni a problémát, hangoztatta, hogy az országban egyáltalán nincs kisebbségi probléma. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./

1998. május 20.

Máj. 20-24-e között Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Pécsi Ferenc képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa részt vesz Prágában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEV) 43. kongresszusán. A tanácskozás napirendjén szerepelnek: - a kétoldalú alapszerződések szerepe a nemzeti kisebbségek védelmében, - a nemzeti kisebbségek szerepe a nemzetközi együttműködésben és az európai integrációban, - a nemzeti kisebbségek európai intézményekben való képviseletének kérdései. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./

1998. május 26.

Máj. 20-24-e között Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Pécsi Ferenc képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa részt vett Prágában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának /FUEV/ 43. kongresszusán. Az elfogadott nyilatkozatban a FUEV felhívta a nemzetközi szervezetek figyelmét, hogy vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek véleményét is mindazon döntéseik során, melyek érinthetik e kisebbségeket és emlékeztet arra, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nemcsak a konfliktusok megelőzésével vagy megoldásával kell hogy foglalkozzon, hanem a tagállamok által vállalt különböző kötelezettségek teljesítésének figyelemmel követésével is. A FUEV hangsúlyozta annak a szükségességét is, hogy az Európai Emberi Jogok Egyezményét mielőbb kiegészítsék a kisebbségi jogokról szóló fejezettel. - Az elnökség beszámolójának elfogadása után került sor a tisztújításra, melynek során mind Romedi Arquint elnököt, mind az alelnököket újraválasztották. Így az elkövetkező két évben is a FUEV alelnöke lesz a svájci Komlóssy József, aki az elmúlt időszakban is aktívan részt vett a kisebbségben élő magyar közösségek gondjainak megoldásában. - A munkacsoport keretében Pécsi Ferenc képviselő felszólalásában a kisebbségek szerepéről szólt a határ menti együttműködésben. Példaként a Kárpát Eurorégió sikeres működését említette, és felhívta a figyelmet arra, hogy igen sok lehetőség kínálkozik nyugat-európai támogatások megpályázására a közös programok keretében. A kongresszuson érdekes előadások hangzottak el a kétoldalú alapszerződések szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, illetve a nemzeti kisebbségek szerepéről a nemzetközi együttműködésben és az integrációban. A rendezvény jó alkalom volt arra, hogy a Takács Csaba vezette RMDSZ-küldöttség találkozzon más magyar közösségek képviselőivel, valamint a kisebbségek védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetek vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1271. sz./

1998. június 4.

Jún. 4-én Richard Schifternek, az amerikai külügyminisztérium tanácsadójának romániai látogatása alkalmából James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete munkareggelire hívta meg a parlamenti pártok egy-egy képviselőjét. Az RMDSZ képviseletében Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő vett részt a találkozón. A munkareggelin az Amerikai Egyesült Államok Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezésének (SECI) célkitűzéseiről folyt beszélgetés. A SECI fő célja a bizonytalan balkáni régió körül egy biztonságos övezet kialakítása a délkelet-európai országok gazdasági felemelkedése útján. A SECI több téren támogat projekteket, mint például az infrastruktúrák fejlesztése a délkelet-európai országokban; a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása a térségben; a kis és közepes vállalatok fejlesztésének támogatása. Pécsi Ferenc kérésére dr. Erhard Busek, a SECI koordinátora, aki szintén jelen volt a munkareggelin, megígérte, hogy elküldi számára a SECI stratégiájának leírását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1279. sz./

1998. szeptember 12.

Az RMDSZ több képviselője és vezetője felhívást tett közzé. Ebben kifejtették, hogy az RMDSZ 1996 novemberében, Románia más demokratikus erőivel együtt, politikai felelősséget vállalt a valódi rendszerváltás megvalósításáért. Az "utóbbi húsz hónapban, a kezdeti nyitást és néhány tényszerű cselekvést - például: az oktatási- és önkormányzati törvények módosítása - nem követte azok parlamenti megerősítése, sőt ellenkezőleg egyre nyilvánvaló ellenállás jelentkezett nem csak a politikai ellenzék, hanem koalíciós társaink részéről is. Az 1998 áprilisában történt kormányfő- és részleges kormányváltás óta eltelt öt hónap sajnos, csak az iszapbirkózás-jelenséget erősítette." Nem fogadható el, "hogy az RMDSZ elsősorban kormányozzon és csak másodsorban szervezze saját társadalmát. Azt kérjük, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárásainak teljesítése egyidőben, párhuzamosan történjen az országban zajló más átalakulási folyamatokkal - amelyek ugyancsak késnek -, szorgalmazva ezek mielőbbi megvalósulását." A felhívás aláírói szerint részt kell vállalni a politikai hatalom gyakorlásában mindaddig, amíg ezzel saját társadalmunk érdekeit legalább annyira tudjuk szolgálni, mint az össztársadalomét. Nem kockáztatható az RMDSZ egysége és programhű cselekvése, amelyet senkinek nem lehet végletes szempontok szerint kisajátítani. Az aláírók javasolják az azonnali, belső és teljes körű részvétellel párbeszéd megkezdését az RMDSZ-en belül, az RMDSZ tisztségviselők cselekvéseinek a Szövetség programjához való jobb visszacsatolásáért. Javasolják a magyar nemzeti közösség civil társadalmának hathatós bevonását érdekvédelmi tevékenység alakításába. A felhívás aláírói: Birtalan Ákos – parlamenti képviselő, Kelemen Attila – parlamenti képviselő, Tamás Sándor – parlamenti képviselő, Eckstein Kovács Péter – szenátor, Kolumbán Gábor –Hargita megye tanácselnöke, Székely István – RMDSZ Ügyvezető Elnökség alelnöke, Vida Gyula – parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc – parlamenti képviselő, Ráduly Róbert – parlamenti képviselő, Bara Gyula – munkaügyi államtitkár, Demeter János – kormányfőtitkár-helyettes, Kelemen Hunor – művelődési államtitkár, Burkhárdt Árpád – Maros megye prefektus-helyettese. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

1998. október 8.

Félixfürdőn tartotta VII. vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága. Az évente rendezett országos tanácskozáson ezúttal több mint másfél száz közgazdász vett részt, hogy meghallgassa az előadássorozatot, amelynek központi témája az integráció, a régiók kialakítása, működése és fejlesztése volt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT országos elnökének jelentős személyiségeket sikerült felkérnie az előadások megtartására, köztük volt Balázs Péter, Magyarország bonni nagykövete, Dobrócsi Nándor, a magyarországi közgazdász társaság vezetőségi tagja, Pécsi Ferenc, a román parlament Európai Integrációs Bizottságának tagja, Birtalan Ákos RMDSZ parlamenti képviselő, Somai József, az RMKT ügyvezető alelnöke, Bodó Barna képviselő, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke és Tövissi József egyetemi tanár. /Integráció és regionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1998. október 22.

Varga Attila parlamenti képviselő a Szatmári Friss Újságban azt javasolta, hogy a megyei választmány ne vegyen részt az Érmihályfalvára hirdetett fórumon. Ennek ellenére Szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezete testületileg képviselteti magát az érmihályfalvi fórumon, jelentette be Kabai István elnök. Szabó Károly szenátor szerint a fórumon álmegújulást hirdetnek és "delegitimizálni akarják az RMDSZ-t". Pécsi Ferenc képviselő szerint nem kell elmenni a fórumra, Muzsnay Árpád viszont jelen lesz. /Érmihályfalva csak elmélyíti a problémát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. november 25.

Romániai privatizációs és befektetési lehetőségek címmel a budapesti Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával konferenciákat szervez. A legutóbbit nov. 20-án, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották. Romániából két előadót hívtak meg, Tudorel Dumitrascut, az Állami Vagyonalap külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját és Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt, a parlament reformügyi, privatizációs és integrációs bizottságának tagját. Dumitrascu nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a romániai privatizáció eredményeiről és eredménytelenségéről, a privatizációt követő káros jelenségekről, sőt a visszaélésekről is. Külön kitért rá, hogy a politika, a pártok marakodása rányomja bélyegét a magánosításra, akadályozza fontos gazdasági egységek eladását. Példaként a fővárosi Bucuresti szálloda és a Neptun-Olimp tengerparti üdülő privatizálása körüli botrányokat említette. De nem hallgatta el az állami vagyonalap vezetésében tapasztalható bajokat, problémákat sem. Egy esztendőben 2800 igazgatót kellett leváltani, mert rossz menedzsernek bizonyultak vagy éppen összefonódtak, együttműködtek a helyi maffiával. A nacionalista román sajtó könnyen a nemzeti érdek feladásának, mi több árulásának nevezhette volna Dumitrascu nyíltságát, holott egyáltalán nem volt az. Dumitrascu 40 romániai szálloda és 38 kereskedelmi társaság privatizációs ügycsomóját hozta magával és kínálta fel az érdeklődőknek. /Sike Lajos: Budapesti tanácskozás a romániai privatizációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-168




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998