udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pécsi L. Dániel

1995. szeptember 13.

Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./

1997. november 15.

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

1998. május 4.

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a jegenyei katolikus plébánia idén is megrendezte a hagyományos Ríszeg-tetői ünnepséget. A rossz időjárás miatt kénytelenek voltak Kőrösfő művelődési házában megtartani a rendezvényt. Jegenye a protestáns Kalotaszegen az egyetlen katolikus falu. A két vallás hívei között az összekötő kapocs Kájoni János, a 17. századi erdélyi művelődési élet kiemelkedő személyisége, ferences szerzetes, tudós, zeneszerző, író, aki által összegyűjtött zsoltárokat mind a katolikusok, mind a reformátusok éneklik. Dr. Czirják János érseki helynök Kájoni János életútját ismertette. A jegenyeiek saját szülöttüknek tekintik, de Domokos Pál Péter Kájoni-kutató szerint családja Kiskályánról került át Jegenyére. Harmadik alkalommal osztották ki a Pro Kalotaszeg-díjakat azoknak, akik hozzájárultak Kalotaszeg fejlesztéséhez. Az idei díjazottak között van Pécsi L. Dániel /Budapest/, aki elkészítette Jegenye címerét. Emlékplakettet kapott Okos Márton, a Budapesttől Párizsig Erdélyért című kötet szerzője. Május 2-án ünnepélyesen felavatták Jegenyén a Pálffy Árpád /Csíkszereda/ szobrászművész tervezte Kájoni János emléktáblát, Benedek Domokos, a ferences rend tartományfőnöke mondott beszédet. Este ünnepi hangversenyt tartott a Kecskés Együttes, Petrás Mária népdal-, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1998. október 20.

Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1999. október 22.

Sarmaság első írásos említése 1355-ből való. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 4933 lakosából 3583 református, 918 ortodox, 264 római katolikus, 120 baptista felekezetű. Horváth József tanár írta meg Sarmaság kismonográfiáját. - Sarmaságon október 17-én tartották a község címer- és zászlóavató ünnepségét. /A címer- és zászlótervező Pécsi L. Dániel (Budapest)/. Három lelkész - a református, az ortodox és a római katolikus - áldotta meg, szentelte fel a község zászlaját a templomban, hogy azt követően százak vonuljanak végig az utcán a polgármesteri hivatal elé, ahol Balogh Zoltán polgármester román és magyar nyelvű köszöntőjét követően került sor a zászlófelvonásra. Sarmaságon megnyílt Katona Gyula fafaragásainak és Suba András ötvösmunkáinak /helybeliek művészek/ kiállítása. /Sarmasági jelképek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1999. december 14.

Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2000. május 9.

Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. /Kerekes Edit: Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2001. május 7.

Negyedik alkalommal ünnepelik Jegenyében a falu szülöttét, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetest. A római katolikus templom bejáratánál emlékmű, a templomban Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített, tavaly leleplezett emléktábla tiszteleg a neves orgonista, orgonakészítő, zeneszerző emlékének. A hagyományosan május elején megszervezett Kájoni János Emlékünnepség évről évre gazdagabb és érdekesebb. A népes ünneplő sereghez szólt a Kájoni-emléktábla készítője, Pécsi L. Dániel, a kőrösfői Rákóczi Szövetség tagja, Jegenye tiszteletbeli díszpolgára, továbbá Fekete P. P. János egeresi polgármester, Pillich László a Heltai Alapítvány elnöke és Szabó László a magyar Ifjúsági és Sport Minisztérium államtitkára. /Kájoni Jánosra emlékeztek Jegenyén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2001. július 9.

Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2001. október 22.

Okt. 20-21-én hazacsalogatta elszármazott szülötteit Kőrösfő, a híres kalotaszegi település. Amennyiben Kőrösfő minden híres szülöttének emléktáblát állítanának, a falat teljesen elborítanák a plakettek - fogalmazott Péntek János egyetemi tanár a település 725. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségen. A professzor, aki maga is kőrösfői származású, hozzátette: Kőrösfő neve nem azért került bele a köztudatba, mivel sikerült a népművészetből évszázadokon át fenntartania magát, hanem a nagyvilág itt fedezte fel a magyar népművészetet. Az eseményre Pécsi L. Dániel emlékplakettet készített, amelyet felavattak. Okt. 20-án a meghívott közéleti személyiségek (Balogh Ferenc, Szabó T. Attila, Pozsony Ferenc) - előadássorozatára, illetve a Kőrösfőt érintő történelmi vetélkedőre, és a Vasvári-kopjafa megkoszorúzására került sor. Okt. 20-án megalakult a Pro Kőrösfő Társaság, amelynek célja a falufejlesztés, illetve az ötévenként megszervezendő falutalálkozó. A társaság elnöke Ferenc László esperes, Kőrösfő lelkésze, az alelnök pedig a polgármester. /Valkai Krisztina: 725 éves Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2002. július 3.

Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2002. október 14.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ szerte a magyarlakta területeken Kossuth ünnepségeket szervezett. Október 13-án a Kossuth Lajos-ünnepséget Magyarvalkón az MVSZ együtt szervezte meg a helyi református egyházközséggel. Jelen volt a magyar közélet számos személyisége, többek között Patrubány Miklós az MVSZ elnöke, Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő, a Kolozs megyei képviselők tanácsának elnöke is. Leleplezték a Kossuth-emléktáblát, melyet Pécsi L. Dániel /Budapest/ heraldikus tervezett. Ünnepi beszédét mondott Kónya-Hamar Sándor és Patrubány Miklós. Patrubány Miklós és Okos Márton átadta a Kossuth emlékzászlókat, szám szerint tizenegyet. Bodonkút, Gyalu, Inaktelke, Kajántó, Kőrösfő, Kalotaszentkirály, Györgyfalva, Magyargyerőmonostor, Magyarléta, Magyarvalkó képviselői, illetve a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társasága vehették át a lobogókat. /Valkai Krisztina: Kossuth-megemlékezés Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. március 20.

Márc. 13-án Szigetváron, 14-én pedig Dorogon folytatódott Péntek László könyvbemutatóval egybekötött előadássorozata, Vasvári Pál 48-as forradalmár életének és halálának körülményeivel ismertette meg az érdeklődőket. Dorogon Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke, valamint Pécsi L. Dániel, az iskola volt diákja mondott ünnepi beszédet. /Csáki Jutka: Vasvári szellemisége Szigetváron és Dorogon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2003. július 5.

Rendhagyó módon az idén Kolozsváron nyitották meg a hagyományos kalotaszegi ünnep, a Vasvári Pál Emléknapok háromnapos rendezvénysorozatát. Júl. 4-én a Reményik Sándor Galériában Péntek László, elismert Vasvári-kutató köszöntötte az egybegyűlteket a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen. Pécsi L. Dániel jelképtervező Új címerek és protestáns jelképek Erdélyben és a Kárpát-medencében című kiállítását Okos Márton nyitotta meg. Dr. Egyed Ákos történésznek, az EME elnökének Kalotaszeg a szabadságharc alatt című előadása hangzott el, majd a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad alkalomhoz illő verseit hallgathatta meg a közönség. A rendezvénysorozat júl. 5-én Kőrösfőn, este pedig Magyarvalkón folytatódik. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn ünnepelnek, majd a Vasvári Pál sírját kutatják fel a Jósikafalván-Havasnagyfaluban tett kirándulás során. /Kolozsváron nyitották meg a kalotaszegi Vasvári-napokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. július 7.

Július 5-én Kőrösfőn folytatódott a Vasvári Pál Emléknapok Kalotaszegen elnevezésű hagyományos ünnepségsorozat. A diákok vetélkedőjén, melynek témája Vasvári Pál élete és halála, rendkívül szoros eredmény született. Este Magyarvalkón Lukács Ferenc lelkész tartott istentiszteletet, ezt követően a templomkertben felállított kopjafánál Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Vasvári Pál életútjáról és a Rákóczi szabadcsapat sorsáról szólt, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke Rákóczit méltatta, majd Mohai Sándor, a Rákóczi Szövetség másik jeles képviselője mondott emlékbeszédet. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn istentisztelet keretében adta át Pécsi L. Dániel jelképtervező a református közösségnek a háromszínű, koronás nemzeti zászlót. A templomdomb tövében álló Vasvári-kopjafánál Antal János, Kőrösfő polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az idei Vasvári-díjakat Kun Ferencnek, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnökének, valamint a kőrösfői születésű, Zilahon élő Kuruc Lászlónak ítélték. /(ke): Ima és koszorúk Vasvári Pálért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2003. augusztus 4.

Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2003. augusztus 25.

Széken a Bertalan-napi gyászünnepségre, aug. 24-én idén is teljes létszámban gyűlt össze a település és a környék népe. Az elszármazottak is hazajöttek, hogy az itthonmaradottakkal együtt emlékezzenek az 1717-es gyászos Bertalan-napi tatárjárásra, amikor az akkori város szinte teljes lakossága kipusztult, s mintegy száz lélek maradt a tatárdúlta helységben. A túlélők fogadalmat tettek, hogy a Bertalan-napi gyászos eseményről minden évben hármas istentisztelettel és böjttel emlékeznek meg. Ugyanakkor 1759-ben született egy emlékeztető, ún. Memoriálé is, amelyet minden Bertalan-napkor felolvasnak a templomban Isten megbocsátását és segedelmét kérve. Az első istentisztelet után megnyitották Pécsi L. Dániel heraldikus címerkiállítását, amelyen bemutatták a nemrég elkészült széki címert. A kiállítást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A harmadik istentiszteleten Tőkés László püspök hirdette az igét. Az eseményen jelen voltak magyarországi és hazai politikusok, a helyi és megyei tanácsok képviselői, közéleti személyiségek. /Valkai Krisztina: Bertalan-napi gyászünnepség Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2003. szeptember 22.

A kalotaszentkirályi iskola idén ünnepli a település intézményesített oktatása első írásos említésének 350. évfordulóját. Szept. 21-26. között nagyszabású ünnepségsorozatra, ezen belül névadóünnepségre, jelképek avatására, emléktáblák leleplezésére, valamint az Iskola Krónikája nevű kiadvány megjelentetésére kerül sor. Szeptember elsejétől az intézmény hivatalos neve Ady Endre Iskola. A hivatalos névadási ceremóniára szept. 25-én kerül sor. Szept. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat a helyi református templomban, Pap Géza püspök hirdetett igét. Felavatták a Pécsi L. Dániel által tervezett iskolacímert és iskolazászlót is. Három emléktáblát avattak Kalotaszentkirályon. Az iskola bejáratánál elhelyezett faragott táblát Vincze Kecskés István adományozta, ezen Seneca bölcsessége olvasható (Non scholae, sed vitae discimus - Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) Az iskola folyosóján helyezett fehér márványtáblát Lakatos András iskolaigazgató adományozta, rajta az alábbi felirattal: Kalotaszentkirály-Zentelke, 1653-2003, állíttatott az iskolai oktatás első írásos említésének 350. évfordulóján. A vörös márványtábla Pécsi L. Dániel ajándéka, rajta olvasható: Az emléktáblát Ady Endre nevének felvétele és jelképei felavatásának emlékére állíttatták az iskola tanárai és diákjai. /Kismihály Hajnalka: Ady Endre Iskola Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. július 6.

Tizedik alkalommal adóztak az 1848-as szabadságharcos hősnek, Vasvári Pálnak Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. A hagyományosan kétnapos /júl. 3-4./ rendezvényre az idén is több magyarországi településről érkeztek vendégek. Az első napon történelmi diákvetélkedőt tartottak, másnap a kopjafánál mondtak ünnepi köszöntőket, és átadták az idei Vasvári-díjakat. Bánffyhunyadon a Petőfi-kopjafánál Péntek László szólt Vasvári és Petőfi barátságáról. Az idén először kirándulás formájában megszervezett vetélkedő legjobb csapata a kőrösfői iskolásoké volt. A Rákóczi Kultúregylet hagyományőrző néptáncegyüttese meghívást kapott a szeptemberi szigetvári napokra. Immár negyedik alkalommal szervezik meg az ünnepség részeként a Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát a Kolozsvár–Funtinel–Kőrösfő útvonalon. Magyarvalkón csodálatos kopjafagyűjteményt avattak. A Lukács Ferenc helybeli lelkész által az elmúlt 22 évben összegyűjtött kidőlt kopjafákat a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító, faragómester tatarozta, felújította, zsindelyes befedéssel látta el, és elhelyezte a templomkertben a félszáz kopjafát. A Vasvári-kopjafa környezetében elhelyezett állandó kiállításnak címe is van: Vasvári katonái. Péntek László Kőrösfőn egy házat ajánlott fel egy Vasvári-emlékszoba kialakítására. Díszpolgárrá avatták Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki ma már több erdélyi (pl. Magyarvalkó, Jegenye stb.) és Kárpát medencei település díszpolgára. Vasvári-díjat adományoztak Halzl Józsefnek, a budapesti Rákóczi Szövetség elnökének, aki támogatta egy Vasváriról szóló kötet megjelenését és a Vasvári-emlékoszlop létrehozását. Péntek Lászlónak az MVSZ A magyarság szolgálatáért nevű díját adományozta Vasvári-kutatómunkájáért, a Vasvári-napok szervezéséért, illetve azért, hogy az idén saját házát ajánlotta fel egy Vasvári-emlékszoba létrehozására. Szintén Vasvári-díjjal tüntették ki a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpadot, amelynek immár több mint egy évtizedes "vándorszínészi" munkáját méltatták ezzel. /K. E.: Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó. Vasvári Pál Emlékünnepség – a megbékélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2005. július 12.

A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete idén is megemlékezett Vasvári Pálról, aki négyszáz bajtársával együtt 1849. július 6-án Kalotaszeg határában esett áldozatul a lázadó román erőknek. Július 8-án a Kőrösfőn a művelődési házban Péntek Lászlónak a Rákóczi Kultúregylet elnökének köszöntőjével kezdődött az immár tizenegyedik alkalommal szervezett ünnepségsorozat. Ezt követően Okos Márton megnyitotta Pécsi L. Dániel jelképtervező „Kalotaszegi címerek, egyházi és világi jelképek a Kárpát-medencében” című címerkiállítását. Az esti órákban 1848–2005, Unió akkor és most címmel vitafórumot tartottak. A hozzászólásokat borúlátás jellemezte: a jelenlevők közül többen a tavalyi népszavazásról beszéltek. Hozzászólásában a jelenséget történelmi távlatban elemezte dr. Balogh Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint kollégája dr. Fülemile Ágnes. Július 9-én diákvetélkedő zajlott Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról címmel, majd Magyarvalkón ünnepségre került sor. Július 10-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott az emlékezés. Idén Patrubány Miklósnak ítélték oda a Vasvári-díjat, amelyet Péntek László adott át. /P. L.: Tízéves a kőrösfői Vasvári Pál kopjafa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. október 10.

Pécsi L. Dániel Budapesten élő jelképtervező Erdély szerelmese lett, mely szerelem csakhamar átterjedt a többi elszakított területre is. A rendszerváltozás óta szervezője és résztvevője a felvidéki honismereti kerékpártúráknak. Pécsi L. Dániel a kilencvenes évek közepén kezdte el felkérésre elkészíteni első címereit. Járja a Kárpát-medencét, és csak tiszta forrásból gyűjti az adatokat az újabb és újabb címerekhez. Így mára már több mint száz címerét avatták fel szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágban, a 2000-ben tartott Református Világtalálkozó alkalmából elkészítette valamennyi magyar református püspökség címerét szerte a nagyvilágban. Közben Bartók Béla útján című vándorkiállítása járja a Kárpát-medencét, közel a harmincadik megrendezéshez. Jelenleg Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Emlékházban látható a tárlat, majd október 14-én Kolozsváron a Farkas utcai református templomban mutatják be, a történelmi címerek társaságában. Pécsi L. Dániel jelképtervező jelmondata: „Nemcsak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet.” /Okos Márton: Egy kései végvári vitéz. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

2006. december 7.

Székelykeresztúron a Petőfi Sándor Általános Iskola 110. évfordulójára az iskola címe­rét, címeres zászlóját Pécsi L. Dániel magyarországi heraldikus tervezte és készítette. Pécsi 1992-ben kapcsolódott be a települések, egyházak címereinek tervezésébe, elkészítésébe, s 1996-tól csupán ezzel foglalkozik. Az eddig általa készített címerek száma eléri a kétszázat. Ezek között találjuk Erdély valamint Székelyföld több településének, egyházközségének, intézményeinek készített címereit is. /László Miklós: „Az a jó címer, ami közérthető”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2007. november 28.

Székelykeresztúron az unitárius templomban ünnepi istentisztelet keretében felavatták az unitárius egyházközség Pécsi L. Dániel jelképtervező által készített címerét és zászlóját. A Dr. Molnár István Városi Múzeumban pedig vasárnaptól látogatható a budapesti Pécsi L. Dániel jelképtervező alkotásaiból válogatott kiállítás, mely több mint 75 erdélyi és más magyar település egyházi és világi címereit, zászlóit tartalmazza. A művész Dorogon született, de édesapja révén erdélyi gyökerei vannak. Pécsi L. Dániel üzemmérnöki diplomát szerzett, majd 1978-ban a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központba került. 1992-től kapcsolódott be a települések, egyházak és más intézmények címereinek tervezésébe, elkészítésébe, s 1996-tól csak ezzel foglalkozik. Az általa eddig készített címerek, zászlók száma eléri a kétszázat, eddig 170-et avattak fel. /László Miklós: Székelykeresztúr. Címer- és zászlóavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2008. március 15.

Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2008. május 21.

Van egy magyarországi férfi, egy művész, aki elmondhatja magáról, hogy minden csonka-magyarországi és elcsatolt területet visszahódított. Ez a férfi Pécsi L. Dániel. Vallja, hogy történelmi jelképeiben is él a nemzet, címereiben, zászlóiban. Bejárja Kárpátaljától Felvidékig, Erdélyig és Délvidékig a településeket, közben a magyarországi városok, falvak, egyházak, civil szervezetek címereit tervezi, készíti el. Pécsi L. Dániel címereibe, zászlóiba sűríti a táji jellemzőket és a magyarság megélt történelmét. /László György: Egy nemzetszolgáló lovag. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./

2008. november 20.

Székelyudvarhelyen, a Mokka kávézóban címerkiállítás nyílt Pécsi L. Dániel magyarországi jelkép- és címertervező munkáiból. Jelmondata: „Nemcsak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet”. A kiállított munkák erdélyi települések, református és unitárius egyházközségek, valamint különböző Kárpát-medencei önkormányzatok felkérésére készített címerek. A művész, fáradtságot nem ismerve, járja az utakat Kárpátaljától Erdélyig és a Délvidékig. A kilencvenes évek közepén, felkérésre kezdte készíteni első címereit. A magát félig székely, félig sváb eredetűnek valló villamosmérnök különleges pályafutása akkor kezdődött, amikor 1978-ban, a Szent Korona hazatértekor, illetve a koronázási ékszereknek és a koronázási palástnak a Nemzeti Múzeumban való kiállításakor felkérték a szakszerű világítás megtervezésére, valamint az állagmegóvásra. Ekkor lett a jelképkutatás szerelmese. A rendszerváltás után nyakába vette a Kárpát-medencét, rengeteg barátot szerzett és kihasználta, hogy reneszánszát éli a jelképek címerekben való megjelenítése. Egyre több és több munkát vállal. Települések, intézmények rendeléseinek tesz eleget. /Bágyi Bencze Jakab: Jelképekbe zárva. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2009. április 28.

Tőkés László püspök április 26-án a Budapesten működő Erdélyi Gyülekezet szervezésében sorra kerülő Magyarországon élő erdélyiek találkozójának a meghívottja volt. Az egész napos rendezvény keretén belül került sor Pécsi L. Dániel jelképtervező művész több évtizedes munkásságát felölelő kiállítás megnyitására, valamint az Erdélyi Gyülekezet címerének a felavatására. Tőkés László beszédében kiemelte, hogy a kiállítás anyaga a heraldikai értékein túl „a kárpát-medencei magyarság jelkép-térképét képezi”. /Magyarországon élő erdélyiek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998