udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péntek Imre

2003. szeptember 26.

A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2005. november 4.

November 3-án Salat Levente, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes részvételével tartották meg a kolozsvári Protestáns Teológián a Bolyai Est harmadik rendezvényét. A Marius Tabacu médiaszakember által vezetett beszélgetésen a magyar tagozat vezetősége képviseltette magát, a román tagozatról azonban vezetőségi tisztséggel nem rendelkezők voltak Pop Ioan, Costel Sarbu, Decebal Ciurchea, a BBTE tanárai egyhangúlag elismerték, hogy a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar egyetem létrehozására. Péntek Imre, a vitaest egyik szervezője, az egyetem pénzügyi átláthatatlanságára hívta fel a figyelmet, ami a két tagozat oktatói közötti bizalmatlanságot erősíti. Péntek János, a BBTE professzora szerint nincs akadálya arra, hogy a BBTE-n tervezett két önálló magyar kar létrejöjjön. /B.T.: Aránytalan vita a magyar felsőoktatásról. Nem képviseltette magát a BBTE román vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2005. november 5.

Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2005. november 11.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok esetében tapasztalt hiányosságok után a Központi Egyetemi Könyvtárat is célba vették. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a könyvtárban, valamint annak kari kirendeltségein teljes mértékben hiányoznak a magyar feliratok. Az egyetemi oktatók megszerkesztettek egy beadványt, amellyel néhány napon belül az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. Levelükben az oktatók emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Erdély lakosságának körülbelül 20 százaléka magyar nemzetiségű, ezért a magyar a feliratok teljes mértékben indokoltak lennének. Az oktatók kifogásolták azt is, hogy a központi épületben található elektronikus kijelzőtáblán nem szerepel magyar nyelvű köszöntés, emellett pedig kevés a magyar alkalmazott. Hantz szerint a kijelzőn csak akkor jelent meg rövid időre a magyar köszöntés, amikor ezt szóvá tette a könyvtár vezetőségénél, utána pedig ismét lekerült. – Valóban hiányzanak a magyar feliratok a könyvtárból, de az átszervezés során ezt a kérést is megoldjuk – jelentette ki Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója. Az aligazgató cáfolta, hogy a tábláról levették volna a magyar köszöntést. Hangsúlyozta: mióta kinevezték ebbe a tisztségbe, folyamatosan nőtt a magyar alkalmazottak száma is. Jelenleg 225 beosztott körül 42 magyar nemzetiségű. Közülük 37-en könyvtárosi állást töltenek be. Rendszeresen arra törekedtek, hogy mindenhová kerüljön legalább egy magyar alkalmazott. Elérték azt, hogy minden karon, a régészet kivételével, rendelkeznek magyar alkalmazottal. A központi könyvtárban a katalógus és a kölcsönző terembe eddig nem sikerült magyar alkalmazottat találni. A könyvtár 13 terméből négyet magyar személyiségekről – Valentiny Antal, Szabó Károly, Mikó Imre, Bolyai János – neveztek el, szögezte le Poráczky Rozália. /B. T.: Többnyelvű feliratot kérnek az egyetemi könyvtárakban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. november 15.

A Babes-Bolyai Egyetem vezetősége ellenzi a magyar vonal önállósulási törekvését. A kari tanácsba a magyar oktatók javasolják vezetőiket és képviselőiket, de a kari tanácsnak meg kell erősítenie őket tisztségükben. Ezekben a vezető testületekben többségben vannak a románok, volt rá példa, hogy a javasolt magyar vezetőt leszavazták. A Bolyai-estre éppen azok nem jöttek el, akik a multikulturalitást, a kultúrák közti párbeszédet hirdetik. Megjelent Salat Levente rektor-helyettes a Bolyai-esten, de nem volt hajlandó megszólalni. A felmérések szerint egyre csökken a Bolyait elutasítók száma a lakosság körében. Sajnálatos, hogy több olyan magyar tagja van a szenátusnak, aki nem támogatja az önálló magyar egyetem kezdeményezését. Az egyetem szerkezete nagyon széteső a magyarok számára. A legtöbb románok által vezetett tanszéken dolgozik, románok között. Honnan tudja egy román nemzetiségű tanszékvezető, milyen például egy előadás, ha még annak a nyelvét sem ismeri? Péntek Imre, a Bolyai-est főszervezője leszögezte: nem vagyunk hajlandóak az RMDSZ tanácsára átmenni mindenestül a Sapientiára, nem akarunk lemondani a minket illető infrastruktúráról. Folyik az állásfoglalást hitelesítő aláírásgyűjtés, amelyik karon volt gyűjtés, ott szinte mindenki aláírta már. Ugyanez megtörtént már másfél évvel ezelőtt, akkor a tanárok 86 százaléka írta alá, a vezetőség azonban semmibe vette ezt, s a „multikulturalitás” mellett tört lándzsát. Most valószínűleg kevesebb aláírás fog össze gyűlni, mert a tanárok egy része fél, másik része pedig belefásult már az egészbe. /Bagoly Zsolt: Beszélgetés Péntek Imrével, a román Bolyai-est főszervezőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 15./

2005. december 7.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem megkérdezett magyar nemzetiségű tanárainak 83 százaléka támogatja a három magyar kar létrehozását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a felsőoktatási intézmény mintegy 230 tanárából 179-et kérdezett meg, közülük 149-en úgy gondolták, változtatni kell az egyetem jelenlegi struktúráján, a magyar karokra szükség van – hangzott el bizottság december 7-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Nemleges választ mindössze ketten adtak a kérdésre, az egyik Nagy László rektor-helyettes volt. A másik ellenszavazóról csak annyit lehet tudni, hogy a fizika kar egyik idősebb tanára. Salat Levente rektor-helyettes tartózkodott, az Akadémiai Tanács alelnökét, Szamosközi Istvánt pedig nem kérdezték meg, mivel az általa vezetett pszichológia karon nincs elegendő magyar oktató ahhoz, hogy önállóan működhessen. A bizottság kéri, hogy az egyetem szenátusa legkésőbb 2006. január 30-ig elemezze arra vonatkozó követelésüket, hogy a következő tanévben hozzák létre a három magyar kart. A BKB természettudomány, humán, illetve társadalomtudomány kar létesítését kéri, amelyeken 16 tanszék működne. Amennyiben az egyetem szenátusa elutasítja a kérést, a kormányhoz vagy a parlamenthez fordulhatnak ez ügyben. Péntek Imre egyetemi lektor elmondta: az önálló Bolyai egyetem létrehozása ügyében nemzetközi szervekhez fordultak. Legújabb nyílt levelüket aláírja majd Michael Atiyah, az Edinburghi Egyetem matematikusa is. Lovász László Wolf-díjas matematikus, illetve a kémiai Nobel-díjas Oláh György (George Olah) is ellátja kézjegyével a dokumentumot. November 24-én Budapesten mintegy százan vonultak fel az erdélyi magyar egyetemért. A FIDELITAS Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség illetve a Márton Áron Szakkollégium által szervezett megmozdulás alkalmával petíciót nyújtottak be Románia budapesti nagykövetségéhez. Kovács Lehel egyetemi lektor a november 25-i, nagyváradi konferenciára tért ki, amelyen minden olyan erdélyi felsőoktatási intézmény képviselte magát, ahol magyar oktatás is zajlik. A Bolyai Egyetem megalakulásának 60., a Partiumi Egyetem létrejöttének 15. évfordulója alkalmából szervezett konferencián elhangzott: követendő példának számít a marosvásárhelyi Színművészeti, illetve Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, melyeknek autonóm statútuma van, ami igazgatási és finanszírozási függetlenséget jelent. /Antal Joós Erika: Többségi igen a magyar karokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2006. február 9.

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. április 7.

Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalását kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kéttagú küldöttsége az Európai Bizottság bukaresti küldöttségénél és az Egyesült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. Péntek Imre, a BKB titkára és Hantz Péter, a BKB szóvivője az őket fogadó szakértőket az erdélyi magyar felsőoktatás, és ezen belül az Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül létező helyzetről tájékoztatták. Péntek Imre elmondta: az amerikai nagykövetségen a szakértők csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy miközben a BBTE épületein nem léteznek többnyelvű feliratok, addig az egyetem vezetősége Brüsszelben olyan szórólapokat osztogat, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Hantz Péter kifejtette: még terveznek hasonló látogatásokat romániai nagykövetségeken, és készek további hazai és nemzetközi információs körutakat tenni. Az oktatókból álló BKB nyilvános felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy elektronikus levélben keressék meg Ollie Rehn uniós bővítési biztost, és írják meg neki az általuk észlelet kisebbségi jogkorlátozásokat. /B. T.: Újabb lobbikörúton a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2006. május 11.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtóközleményt adott ki Dobolyi Alexandra nyilatkozatáról. Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője kolozsvári látogatása után úgy nyilatkozott, hogy megnyugtató a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának helyzete, és a magyar nyelvű feliratok hiánya jelenti az egyedüli gondot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság megdöbbenéssel értesült erről a bejelentésről. Dobolyi Alexandrát vendéglátói, a román egyetemi vezetőkkel kollaboráló magyar rektor-helyettesek félrevezették. Ellenkező esetben tudomást szerezhetett volna arról, hogy a magyar nyelvű képzés minőségének növelése érdekében az oktatók döntő többsége által szorgalmazott magyar karok és tanszékek létrehozását az egyetem döntéshozó fórumai rendre elutasítják, hogy a magyar tagozatnak nincs semmilyen autonómiája, valamint az RMDSZ által kiharcolt, a magyar oktatásnak szánt román állami különjuttatások is elvesznek az egyetem költségvetésében a magyar tagozat pénzügyi autonómiájának hiányában. Dobolyi figyelmét az is elkerülte, hogy az egyetemi ügyintézésben nem használható a magyar nyelv: egy kérvényt sem lehet magyarul beadni, az okleveleket is csak román nyelven állítják ki. Dobolyi nyilatkozatában az áll, hogy „ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel”. Dobolyi mintha elfeledné, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam pénzén tartják fenn, és az anyagiak, főleg a román állami támogatás hiánya a legfőbb akadálya a további szakok beindításának. A jelenleg magyarul nem létező és szükséges egyetemi szak beindítását nem a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia. Dobolyi Alexandra figyelmen kívül hagyja mindazokat a követeléseket, amelyeket egy, az RMDSZ által is aláírt, széles társadalmi támogatásnak örvendő nyilatkozatban fogalmazott meg az erdélyi magyar közösség. Dobolyi kizárólag azoktól a magyar rektor-helyettesektől informálódott, akik egyedüliként nem írták alá az egyetemi nyilatkozatot. Dobolyi Alexandra álláspontja az egyetem kérdésében meglepő, mert pártja, a Magyar Szocialista Párt két hónapja egy nyilatkozatot adott ki, amelyben kiállt az önálló romániai magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem újraindítása mellett. Dobolyi nyilatkozatát a magyar követeléseket elutasító román vezetés fel fogja használni álláspontjának igazolására. /A Bolyai Kezdeményező Bizottság nevében, Bodó Barna elnök, Hantz Péter alelnök, szóvivő, Kovács Lehel alelnök Péntek Imre titkár: Felelőtlen nyilatkozatok hátráltatják a kisebbségi jogok érvényesítését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Megdöbbenve vettem tudomásul a kolozsvári látogatásom kapcsán megjelent nyilatkozatokat, miszerint meglepetésszerű volt a látogatás és felelőtlen az utána elhangzott nyilatkozatom – jelentette ki az ÚMSZ-nek Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtónyilatkozatára reagálva. Kolozsvárra a Babes-Bolyai Egyetem vezetésének meghívására érkezett. Visszautasította, hogy felelőtlenséggel vádolják. /Guther. M. Ilona: Dobolyi kegyeiért versengenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2008. január 19.

Testvérvárosára is folyamatosan figyel a zalaegerszegiek kulturális folyóirata, a Pannon Tükör. A Zalai Írók Egyesületének kéthavonta megjelenő színvonalas lapja 2007. november-decemberi számának első felét Marosvásárhelyi irodalmi-művészeti élet bemutatásának szentelte. Péntek Imre főszerkesztő a két megyeszékhely kulturális cserekapcsolatait mutatta be. Gálfalvi György személyes hangú, visszatekintő írása, A bennem épülő város szerepel a folyóiratban, továbbá Kovács András Ferenc versei. Szabó Róbert Csaba rövidprózája. Tágra nyílt kapuk című esszéjében marosvásárhelyi műtermekbe, műhelyekbe, galériákba kalauzolja az olvasókat Nagy Miklós Kund. Török Gáspár A marosvásárhelyi fotográfia-fotóművészet múltja és jelene címen írt összefoglalót. A vásárhelyi összeállítás a 70 éves Csíky Boldizsár zeneszerző köszöntésével zárul. /(nk): Marosvásárhelyi összeállítás a Pannon Tükörben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998