udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péntek László

1995. november 28.

Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1998. szeptember 8.

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Péntek László, a kőrösfői RMDSZ elnöke tiltakozott ez ellen, emlékeztetve, hogy ki is volt Vasvári Pál, akit bajtársaival együtt lemészároltak. Péntek László javasolta: hagyjuk egymás hőseit békében. /Péntek László: Legyen kölcsönös tisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1998. október 20.

Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1999. május 5.

Május 2-án Jegenyén Kájoni Jánosra emlékeztek. Egy éve annak, hogy Jegenyén, Kalotaszeg egyetlen színtiszta katolikus falujában emlékművet állítottak a falu nagy szülöttjének, Kájoni Jánosnak. Müller Tamás főtanácsos a polihisztor, tudós, író és zeneszerző Ferenc-rendi barátra emlékezett. /Péntek László: Kájoni Jánosra emlékeztek Jegenyén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1999. július 5.

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 20.

Péntek László Akiket Kalotaszeg nem feled /alcíme: In memoriam Vasvári Pál 1849. július 6./ című könyvét a szabadsághős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg a Vasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. /Akiket Kalotaszeg nem feled. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Péntek László, a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke e könyvecske megírásával újra bizonyságát adja szülőföldje iránti szeretetének. Akik ismerik az említett emlékmű sorsát, tudják azt is, hogy ezelőtt öt évvel a bánffyhunyadi és kőrösfői RMDSZ-szervezetek, valamint a Pro Kalotaszeg Alapítvány képviselői többször álltak a kolozsvári törvényszék előtt, koholt vádak miatt, amelyeket a kopjafa ellenségei tettek le írásos formában a Kolozs megyei törvényszék asztalára. A kis emlékfüzet a `48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvárit - aki különben éppen Avram Iancuhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. /Akiket tényleg nem felejtenek el. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1999. november 2.

Okt. 31-én tartotta évi tisztújító közgyűlését Bánffyhunyadon a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. Péntek László leköszönő elnök jelentését - annak hangvétele miatt - a közgyűlés nem fogadta el, és átírására újabb határidőként december 31-ét jelölte meg. Az új vezetőséget, valamint az elnököt, Buzás Pál kolozsvári zenetanárt a közgyűlés egyhangúlag választotta meg. /Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2000. március 7.

1994-ben alakult meg Kőrösfőn a Rákóczi Balladacsoport, énekelni szerető tehetséges fiatalokból. 1997-ben tánccsoporttá bővült a csoport. Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, a kis csapat vezetője elmondta, hogy önkormányzati segítséggel több alkalommal sikerült magyarországi meghívásoknak eleget tenniük, illetve Kalotaszeg különböző településein fellépniük. Idén meghívták őket Budapestre, Pilvax kávéházba, ahol majd Göncz Árpád köztársasági elnök átnyújtja az idei Vasvári Pál-díjat egy magyarországi sajtókiadványnak. /Ezt a díjat az elmúlt három évben a Népszabadság kapta meg./ Másnap, március 15-én a dalosok Tiszavasváriban Vasvári Pál egészalakos bronzszobrának leleplezésén vesznek részt. Május közepén háromnapos nemzetközi néptánctalálkozó következik szintén Tiszavasváriban, ezt követően augusztusban háromnapos turné Sásdon és környékén, majd a budapesti Székely Ház meghívására egyhetes turné a magyar főváros környékén. /K. E.: Csendben virágzik a Rákóczi Balladacsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2000. augusztus 23.

Vasvári Pál híveként és kutatójaként, a magyar kultusz és a határon túli nemzettudat erősítéséhez áldozatvállaló munkával való hozzájárulásáért Tiszavasvári önkormányzata Közéleti Munkáért Kitüntető Díjat és Emléklapot adományozott Péntek Lászlónak, a kőrösfői RMDSZ elnökének. Ez az első alkalom, amikor a díjat egy nem magyar állampolgárnak adományozzák. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere elmondta, hogy Péntek László Tiszavasvári szülöttének, Vasvári Pálnak halálhelye közelében fekvő Kőrösfő szülötte, a helyi Rákóczi Kultúregylet vezetője. Akiket Kalotaszeg nem feled címmel kiadta Vasvárival kapcsolatos kutatásainak eredményeit. Közbenjárására és segítségével állítottak kopjafát Kőrösfőn Vasvári Pál őrnagy és a vele együtt 1849. július 6-án a Havasnagyfalu melletti határrészben a román lázadó erők, Avram Iancu csapatai által legyilkolt több mint négyszáz bajtársa emlékének. - Tiszavasvári és Kőrösfő testvértelepülések, együttműködésük gyümölcsöző. /Tiszavasvári díja először kerül határon túlra. Közéleti munkájáért kitüntették Péntek Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2000. október 28.

Az utóbbi időben Bánffyhunyadon két szobrot is avattak. Aurel Munteanu esperes bronzszobrát és Nicula Gheorghe bronz mellszobrát. Bartolomeo Anania ortodox egyházfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tragikus sorsú mártír esperes bátorsága, hazaszeretete példaként kell szolgálnia ifjúságunknak, s ezért cselekedeteinek az igazságnak megfelelően kell a köztudatba kerülniük. A szoborállítók felfogása szerint az 1940. szeptember 10-én Bánffyhunyadra bevonuló magyar hadsereg felelős Aurel Munteanu esperes, valamint Nicula Gheorghe helyi rendőr haláláért. Az eseményt a magyar fél másként világítja meg, hiszen a történtekről hivatalos jegyzőkönyv készült, s ez megjelent az 1988-ban kiadott Tanulmányok Erdély történetéről című könyv 221-222. oldalán. Eszerint a magyar uralom alatt a legalább 90%-ban magyar városban görögkeleti román egyház nem volt. Az erőszakos elrománosító politika építtetett román templomot a város egyik legszebb helyén, a magyarok birtokából kisajátítottak területen. Muntean Aurél esperest nevezték ki, aki soviniszta román, egyben magyargyűlölő politikát folytatott. Szónoklataiban a magyarok ellen izgatott s többször kijelentette, hogy a magyarságot el kell pusztítani, a magyar gyerekeket ki kell szorítani a magyar anyákból. Ez a túlnyomó részben magyar város lakosságának gyűlöletét váltotta ki. Nyikula György rendőr a román uralom alatt több magyar nemzetiségű egyént megkínzott. A magyar hadsereg bevonulásakor Muntean kijelentette, hogy minek jöttek ide a pohosok, úgy sem sokáig lesznek itt. Mehetnek akár Bukarestig is, majd ott gulyást aprítanak belőlük. Miért nem maradtak Ázsiában? Erre a provokáló kijelentésre a tömegben kitört a bosszúvágy, amely azért is élt a lelkekben, mert 1919-ben, a románok bevonulásakor több magyar nemzetiségű egyént megöltek és halálra sebeztek. A feldühödött tömeg megrohanta mind a papot, mind a rendőrt, agyba-főbe verte és megölte őket. A román állítással ellentétben tehát nem a bevonuló magyar hadsereget terheli a felelősség, hiszen mind az esperes, mind a rendőr lincselés áldozata lett. Ez ügyben két jogerős bírósági ítélet is született: hat személyt 2 hónapi börtönre, egy személyt 3 hónapi börtönre ítéltek, de mindegyik végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az oroszok bejövetele után létrejöttek az úgynevezett népbíróságok. Ebben az ügyben 1946. március 8-12-e között zajlott a tárgyalás, melyen 5 vádlottat halálra, 7 vádlottat életfogytiglani kényszermunkára, 1 vádlottat 15 évi kényszermunkára, 3 vádlottat 5 évi kényszermunkára, egy vádlottat 25 évi kényszermunkára ítéltek. A családtagok elmondása szerint az elítéltek túlnyomó része, ott sem volt a gyilkosság elkövetésénél. /Péntek László: Ki a vétkes? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2000. november 1.

Régi fényében pompázik a kőrösfői református templom. Alig hatvan nap alatt sikerült a templomot teljesen felújítani, így jövőre csak kőfal restaurálása maradt. A templom felújításának tiszteletére okt. 29-én ünnepi hálaadó istentiszteletet tartottak, dr. Csiha Kálmán püspöke hirdette az igét. Ferencz László lelkipásztor, a kalotaszegi egyházmegye újraválasztott esperese beszámolt a munkálatokról. /Péntek László: Alig hatvan nap alatt felújították a református templomot. Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2000. november 20.

Nov. 20-án, az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékezve emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón, a református templomban a magyarországi Rákóczi Szövetség vezetőségi tagjai, valamint Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke. Pécsi. L. Dániel elnökségi tag elkészítette Magyarvalkó címerét. A Rákóczi Szövetség a felvidéki és kárpátaljai magyarok kulturális-érdekvédelmi szervezeteként működött, idén viszont olyan módosulás történt az alapszabályzatban, miszerint minden határon túli magyar kulturális képviseletét kívánja felvállalni. Ennek jegyében alakítják meg a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezetét. Magyarvalkón ifjúsági vetélkedőt tartottak II. Rákóczi Ferenc életéről. /Salamon Márton László: Millenniumi emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón. Rákóczi-napokra virradtak fel Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2001. május 26.

Bánffyhunyadon hónapok óta puskaporos a hangulat az RMDSZ választmánya és a református egyház presbitériuma között. Május 20-án az egyház nemkívánatosnak nyilvánította az RMDSZ-vezetőket emléktábla-avató ünnepségen. A helyi RMDSZ-szervezet közleményben nehezményezte, hogy a rendezvényen, amelyre Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is hivatalos volt, a választmányt megakadályozták koszorúzási szándékában. Kusztos Tibor tiszteletes 1994-ben került Kovásznáról Bánffyhunyadra, magával hozta azt a Hollandiából érkezett nyomdagépet is, melyet Kovásznán az egyházi épületben szereltek fel A Kalotaszeg folyóirat ebben a nyomdában készült. Péntek László, a Pro Kalotaszeg elnöke kifogásolta, hogy kétszer állítottak ki nyugtát ugyanarra a szolgáltatásra. A könyvelési rendellenességek miatt egyesület elnöki tisztségéből Péntek 1999-ben lemondott, sőt kilépett a tagok sorából is. A konfliktust tetézte a Kós Károly Kulturális Társaság és a református egyházkerület közötti, a Ravasz László emlékház tulajdon- és használati joga körüli vita. 1999-ben a Kós Károly Egyesület kuratóriuma Péntek Attilát - Péntek László fiát - választotta elnökké. A Ravasz-emlékház körüli gondok ott kezdődtek, hogy a fiatalok összejövetelei nyomán károk keletkeztek az ingatlan berendezésében. A református egyházközség kitiltotta Péntek Lászlót és Péntek Attilát a Ravasz-házból, valamint a parókiáról és az imateremből. A Kós Károly Egyesület eldöntötte, írásban fogja tájékoztatni az Illyés Közalapítvány magyarországi kuratóriumát a bánffyhunyadi szórványmagyarság kulturális központjának szánt Ravasz László emlékház körül kialakult helyzetről. /Meghúzták a Ravaszt az emlékház ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2001. június 5.

Jún. 3-án koszorúzási ünnepséggel emlékeztek Bánffyhunyadon /a helyi Kós Károly Kulturális Társaság szervezésében/ Kalotaszeg Nagyasszonyára, Gyarmathy Zsigáné - született Hori Etelkára. Lőrincz András helyi kutató ismertette a Nagyasszony életének fontosabb állomásait, külön kitért férje, Gyarmathy Zsigmond királyi tanácsos szerepére, Kalotaszeg felvirágoztatására irányuló törekvésére. Ő volt az, aki megalakította a kalotaszegi Takarékpénztárt, a házaspár nevéhez fűződik az árvaház, valamint a normáliskola beindítása is. Szentandrási István városi RMDSZ-elnök hangsúlyozta: nagy szükség lenne az összefogásra, amely sajnos jelenleg nem jellemzi a bánffyhunyadi magyarságot. A temetőben a Gyarmathy-sír a Gyarmathyné nevét viselő általános iskolások irodalmi köre szépen kitisztította, rendbetette. A sírnál elmondott ünnepi beszédében Péntek Attila, a Kós Károly Kulturális Társaság elnöke hangsúlyozta, milyen nagyszerű munkát végzett Gyarmathyné több mint száz évvel ezelőtt, hiszen hatását és áldásos gyümölcsét a mai kalotaszegiek, akár magyarok, akár románok, élvezik, hiszen jókora jövedelmet jelent számukra a kalotaszegi népi varrottasok eladása, értékesítése. /Péntek László: Kalotaszeg Nagyasszonyának élő hagyatéka. Gyarmathy Zsigánéra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. július 5.

Vasvári Pál születésének 175. évfordulója emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot kínál a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet. A júl. 6. és 8. között zajló ünnepség Nagyváradon kezdődik, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, beszédet mond Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, Nagyvárad és Vasvári Pál kapcsolatáról a kalotaszentkirályi Okos Márton újságíró beszél, Vasvári Pál halálának körülményeit Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke ismerteti. Júl. 7-én Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón egymást követik az események. Essig Klára festőművész kiállítása nyílik meg a kőrösfői kultúrotthonban, emlékünnepséget tartanak a bánffyhunyadi Petőfi-kopjafánál. Este Magyarvalkón istentisztelet, igét hirdet Erdélyi Géza felvidéki református püspök, történelmi ismertetőt tart Lukács Ferenc lelkipásztor. Kőrösfőn emlékünnepség lesz a Vasvári-kopjafánál. /Vasvári Pál születésének 175. Évfordulóján. Ünnepségsorozat Nagyváradon, Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. július 30.

Kalotaszentkirályon a júl. 29-én megnyílt 11. Nemzetközi Néptánctábort az Ady Endre Emléknapok előzték meg, amely keretében felavatták a település zászlaját és címerét /A címert Bakó László készítette/. Az Ady-napokat a rendezvényt szervező Bakó László, az Ady Endre Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg. Okos Márton a közönségnek bemutatta Gyarmathy Zsigáné Tarka képek a kalotaszegi varrottasokról című könyvének magyarországi újrakiadását. A közönség megtekinthette Bakó László festőművész akvarellkiállítását is. /Péntek László: Nemzetközi tánctábor követi az Ady-napokat. Zászló- és címeravatás Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2001. augusztus 6.

Aug. 5-én befejeződött a XI. kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. Innen többen az aug. 6-án kezdődő válaszúti újabb néptánctáborba indultak. Az idén is telt házzal működött a kalotaszentkirályi tábor, a szervezők több mint 450 résztvevőt jegyeztek. Ezenkívül több mint 90 kalotaszegi fiatalt ingyenesen tanítottak a fáradtságot nem ismerő oktatók. A gálaestet a bánffyhunyadi általános iskola hagyományőrző csoportja nyitotta meg. A többezres közönség megtapsolta a táborban ugyancsak résztvevő kalotaszentkirályi, balánbányai és székelyudvarhelyi gyermektánccsoportokat is, akik ámulatba ejtették a felnőtt táncosokat. Az est fénypontja a népdalverseny valamint a legényes verseny nyerteseinek díjazása volt. Póka György, Kalotaszentkirály polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, a tábor résztvevőinek, a falu egész népének. /Péntek László: Véget ért a kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2001. augusztus 15.

Két éven belül immár a második könyv jelenik meg Kalotaszegen a tragikus sorsú 1848-49-es forradalmárról, Vasvári Pálról. Ezelőtt két évvel Akiket Kalotaszeg nem feled címmel jelent meg egy történelmi kisregény, most pedig a szabadsághős születésének a 175. évfordulója alkalmából, Vasvári - Bölcsőtől a csatatérig címmel lát napvilágot újabb kötet, amely eredeti dokumentumok, korabeli újságcikkek, tanulmányok közreadásával mutatja be Vasvári életútját, a tragikus csata részleteit, magyar, román és osztrák szemszögből. Mindkét kötet szerzője Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet jelenlegi elnöke. 1996-ban megalakították a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek Vasas Samu elnök halála után két évig elnöke volt Péntek László. Péntek László ismeretterjesztő történelmi kisregényt írt a fiatalság számára Vasvári Pál hősiességéről és tragikus haláláról, amely ezelőtt két évvel, a tiszavasváriaknak köszönhetően megjelent /Akiket Kalotaszeg nem feled/ - Péntek nyíltan kimondott olyan dolgokat, amely nem tetszettek az éppen hatalmon levőknek és szolgalelkű fullajtáraiknak. A hatalom a 80-as évek elejétől perbe fogta Péntek Lászlót, és mindent elkövetett, hogy lakat alá helyezzék őt. A több mint öt évig tartó per alatt közel hetven alkalommal idézték meg a kolozsvári törvényszék elé mint alperest. Végül felmentették a képtelen vádak alól. Azonban a megfélemlítés és családja zaklatása tovább folyt, 1985-ben Bánffyhunyadra költözte, remélve, hogy egyszer csak véget érnek a zaklatások. Tévedett: 1987-ben a kolozsvári ügyészség parancsára házkutatás címén a szeku emberei feldúlták a lakását és a kőrösfői szülői házat. Az 1989-es fordulat nagy megkönnyebbülést hozott, de csak 1995-ig, a Vasvári kopjafa állításáig, amiért mint az RMDSZ elnökét és az emlékoszlop-állítás kivitelezőjét többmilliós lej büntetéssel sújtotta őt a Kolozs Megyei Tanács és a kopjafa eltávolítására kötelezték. Újra a kolozsvári törvényszéken találta magát, mégpedig négy párhuzamosan zajló per vádlottjaként. Azonban a Kolozs megyei RMDSZ vezetősége és Eckstein-Kovács Péter ügyvéd szakértelme segített, a több mint 62 idézést követően újra győzött az igazság. Pénteknek a legjobban az fájt, hogy voltak olyan magyarok, akik a román sovinisztákat is felülmúlva vettek részt a zaklatási és lejáratási kampányban, amely a mai napig is folyik, Bánffyhunyadon is és Kőrösfőn is. - Nagy erkölcsi támogatást jelentett Péntek Lászlónak, hogy 1997. április 30-án Vasvári Pál-díjat kapott Tiszavasvári város vezetőségétől. Ugyanezen év október 29-én Budapesten az ifjúsági központban átvehette a Budapesti Székely Kör irodalmi díját. /Kerekes Edit: Új könyv Vasvári Pálról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. november 21.

A napokban múlt egy éve, hogy a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet közreműködésével megalakult a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. A hét végén Kalotaszentkirályion szervezték meg a Rákóczi emlékünnepséget, amelyet Péntek Zsuzsa korabeli énekkel, valamint Lukács Melinda, Rákócziról szóló szavalatával nyitott meg. Ezt követően Lukács Ferenc magyarvalkói református lelkész, a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Nyolc csoport nevezett be a történelmi vetélkedőre, amely II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szólt. A vetélkedő nyertese a zsoboki általános iskola csapata lett. /Péntek László: Egyéves a Rákóczi Szövetség Kalotaszegi Szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2001. december 10.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kőváry László Honismereti Köre dec. 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta a III. Honismereti Napot, melynek témáit a népművészet szolgáltatta. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője, emlékeztetett arra, hogy közel tíz éves tevékenységük során nemrég tizedik tanfolyamukat indították be. Bíró Gábor műépítész az erdélyi népi építészetről beszélt. Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet, a kolozsvári unitárius egyház kézimunkakörének vezetői, az erdélyi népi varrottasokról tartottak előadást. Dr. Gazda Klára egyetemi előadótanár az erdélyi magyar népviseletek sajátosságait vette számba. A rendezvény végén Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke röviden ismertette ötéves fennállásuk alatt végzett munkájuk eredményeit. /Ördög I. Béla: III. Honismereti Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2002. április 16.

Ápr. 12-én sikeres volt Bánffyhunyadon a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület, valamint a január 15-én újjáalakult diáktanács által a költészet napja alkalmával szervezett zenés irodalmi est. Az est második felében A költő visszatér című rockoperát nézhették meg a jelenlevők, videofelvételről. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke elmondta, a jövőben szeretnék rendszeressé tenni a videovetítéseket. Ápr. 13-án előadásra került sor Kalotaszentkirályon, a kultúrotthonban, az immár második alkalommal megrendezett felszegi mulatságra. Fellépett a nagyváradi Kármentő Együttes, a bánffyhunyadi Varga István "Kiscsipás" és zenekara, a magyarlónai táncegyüttes, a kalotaszentkirályi hagyományőrző tánccsoport a Múlt és jelen a fonóban című előadással. Kürtőskaláccsal fogadták ápr. 13-án Kőrösfő reformátusai a tiszavasvári református testvéregyházközség közel negyven tagú csoportját. A két egyházközség tavaly határozta el a testvérkapcsolat létrehozását. /Péntek László: Vers, néptánc, testvérszerződés Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2002. április 24.

Tavaly szervezték meg először a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedősorozatot, ahol a bánffyhunyadi V?VIII. osztályos diákok mérték össze tudásukat Kalotaszeg néprajzából, irodalmából, történelméből és földrajzából. Idén immár az egész Felszegre kiterjedően, a versenyt négynaposra bővítve, a Kós Károly Kulturális Egyesület égisze alatt szervezték meg a vetélkedősorozatot. Ápr. 5?6-án a Kalotaszentkirályban zajlott a verseny első fordulója, a kőrösfői és kalotaszentkirályi diákok részvételével. Ezt követően bánffyhunyadi diákok "mérkőztek" a helyi kultúrotthonban. Összesen 16, teljes létszámú magyar osztály több mint 250 tanulója csillogtatta tehetségét és tudását. /Péntek László: Felöleli a Felszeget a Gyarmathy Zsigáné Helyismereti Vetélkedő. Tetemes támogatást nyújtottak a felszegi vállalkozók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2002. július 8.

Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2002. október 19.

A Rákóczi Szövetség (RSZ) erdélyi szervezeteinek képviselőivel találkoztak október elején Erdélyben a szövetség budapesti képviselői - Halzl József, Ambrus Sándor és Szabó Zoltán. A találkozók során sor került a Pannonhalmán évi rendszerességgel megszervezett, történelmi vetélkedővel és a Gloria Victis rendezvénysorozattal kapcsolatos kérdések megbeszélésére, valamint új Rákóczi szervezetek létrehozására. Kőrösfőn Péntek Lászlóval, a kalotaszegi Rákóczi szervezet képviselőjével, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökével találkoztak. Az RSZ képviselőinek erdélyi útja Marosvásárhelyen - könyvadománnyal -, majd Csíkszeredában folytatódott, ahol a Segítő Mária egyházi középiskola dísztermében megalakult az RSZ helyi szervezete. az RSZ képviselői Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármesterrel, Hegyi Sándorral, a helyi RSZ szervezet vezetőjével és a szervezet több más tagjával találkoztak. Szovátán meglátogatták az Illyés Közalapítvány támogatásával elkészült új előadótermet, Marosvásárhelyen a helybeli diákszövetség, a Rákóczi szervezet és az OMDSZ képviselőivel találkoztak. Nagyváradon részt vettek a Sapientia Egyetem tanévnyitó ünnepségét követően Tőkés László által szervezett fogadáson, majd Temesváron megalakították az RSZ szervezetét. Az erdélyi körút az aradi vértanúk emlékoszlopának megkoszorúzásával ért véget. /Erdélyi körúton járt a budapesti Rákóczi Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2003. március 1.

A közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, újraválasztották elnöki tisztségébe Péntek Lászlót, aki immár több mint hét éve tölti be ezt a funkciót. A Rákóczi Kultúregylet nevéhez több nagyszabású emlékünnepség fűződik: Kalotaszegen minden májusban Gyarmathy Zsigáné Emléknapokat szerveznek, július 6-án pedig Vasvári Pál Emléknapokat tartanak. A Kossuth Emlékünnepség kapcsán négynapos emléktúrára indultak, amelynek során különböző emlékhelyeket kerestek fel. Zilahon megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot, Szatmárpálfalván a Gróf Teleki Blanka Emlékházba látogattak el. A kőrösfői egylet tagjai három napig a magyarországi Vasvári Pál Társaság vendégei voltak. Az egylet másik nagy megvalósítása, hogy 75 gyermeket tudtak ingyenesen üdültetni a csáfordjánosfai nemzetközi diáktáborban. /Balázsi-Pál Előd: Ígéretes jövő vár a Rákóczi Kultúregyletre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2003. március 20.

Márc. 13-án Szigetváron, 14-én pedig Dorogon folytatódott Péntek László könyvbemutatóval egybekötött előadássorozata, Vasvári Pál 48-as forradalmár életének és halálának körülményeivel ismertette meg az érdeklődőket. Dorogon Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke, valamint Pécsi L. Dániel, az iskola volt diákja mondott ünnepi beszédet. /Csáki Jutka: Vasvári szellemisége Szigetváron és Dorogon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2003. július 5.

Rendhagyó módon az idén Kolozsváron nyitották meg a hagyományos kalotaszegi ünnep, a Vasvári Pál Emléknapok háromnapos rendezvénysorozatát. Júl. 4-én a Reményik Sándor Galériában Péntek László, elismert Vasvári-kutató köszöntötte az egybegyűlteket a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen. Pécsi L. Dániel jelképtervező Új címerek és protestáns jelképek Erdélyben és a Kárpát-medencében című kiállítását Okos Márton nyitotta meg. Dr. Egyed Ákos történésznek, az EME elnökének Kalotaszeg a szabadságharc alatt című előadása hangzott el, majd a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad alkalomhoz illő verseit hallgathatta meg a közönség. A rendezvénysorozat júl. 5-én Kőrösfőn, este pedig Magyarvalkón folytatódik. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn ünnepelnek, majd a Vasvári Pál sírját kutatják fel a Jósikafalván-Havasnagyfaluban tett kirándulás során. /Kolozsváron nyitották meg a kalotaszegi Vasvári-napokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. szeptember 1.

A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület aug. 29-31. között háromnapos emlékünnepséget szervezett Kós Károly Emléknapok címmel, amelynek keretében neves erdélyi és anyaországi történészek, építészek, kutatók tartottak előadást Kós Károly életéről és munkásságáról. Sznága Zoltán, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kusztos Tibor, a Kalotaszeg c. lap főszerkesztője rövid településtörténet keretében mutatta be a lap múltját és jelenét. Sinkó Kalló Katalin magyargyerőmonostori néprajzkutató bemutatta a fiatalok felszegi téli-nyári ünnepi népviseletét. Délután közös kirándulásra került sor. Másnap Egyed Ákos történészprofesszor, akadémikus Kós Károly szerepe a XX. századi romániai politikában című előadása következett. Az emlékünnepségen részt vett a magyarországi Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának egy csoportja. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE titkára tudományos előadást tartott, részletesen ismertetve Kós Károly életútját és munkásságát. /Péntek László: Kós Károly emlékünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2003. szeptember 10.

Az Ausztriához tartozó Felsőpulyán (Oberpulendorf) szept. 6-7-én rendezték meg a Kufstein VII. tanácskozást, Az Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis címmel, amelyet az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezett, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával. A háromezer lakost számláló, valaha többségében magyarok lakta Felsőpulya lakosai közül ma alig húsz százalék vallja magát magyarnak. A tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájról érkezett több mint 250 résztvevő. Erdélyt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László /kőrösfői Rákóczi Kultúregylet/ képviselte. Jelen volt Bálint-Pataki József HTMH-elnök, valamint Pekár István, a Duna TV elnöke is. Szabó Vilmos politikai államtitkár Ernst Kulmann volt felsőpulyai polgármesternek átadta a Magyar Köztársaság Keresztje kitüntetést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök ítélt oda a régió magyarságának támogatásáért, a magyarságtudat ébrentartásáért és megmaradásáért végzett munkáért. Sok érdekes előadás hangzott el, így például dr. Szarka László (Budapest): A magyar kisebbségek napjaink kutatásainak tükrében - Asszimilációs folyamatok és önkormányzati törekvések elemzése. Nagy sikert aratott dr. Chrisoph Pan (Bozen) német nyelvű előadása, amely a dél-tiroli autonómia létrejöttéről és működéséről szólt. Kiderült: több mint harminc évvel Dél-Tirol autonómia kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult. Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlése jún. 24-én a 133. sz., Autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktus megoldás forrása Európában című határozatban fontos alapelveket fogadott el az autonómiát illetően, és a hasonló című, 1609. sz. Ajánlásban felszólította a Miniszteri Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai autonómia-konvenciót. Kudlik Gábor /Szabadka/ Civil kontroll - a szerbiai nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek szerepe rendszerváltásban és az azt követő időszakban címmel tartotta meg előadását, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök előadása követett Együttműködés vagy konfrontáció? Az erdélyi magyar politika dilemmái 1989 után címmel. Az elnök ismertette az RMDSZ politikáját, létrejöttétől napjainkig. Bugár Béla (Pozsony) Kisebbségből kormányzásban - a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalatai Szlovákiában címmel tartott előadásában a "kis lépések" politikájának helyességéről győzködte a hallgatóságot. A tanácskozásokat követő műsorban fellépett a kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport is. Dr. Szabó Vilmos (Budapest) A határon túli magyarok kérdése a magyar kormány kisebbségpolitikájában címmel értekezett, majd dr. Szabó Mátyás (Svédország), Kelemen László (Alsóőr), Dujmovics Déna (Bécs), valamint dr. Elisabeth Hlawac (Bécs) előadása következett. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogalmaztak meg. /Péntek László: Kőrösfői táncosok Felsőpulyán. Nemzetközi konferencián mutatták be a kalotaszegi táncrendet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2004. február 17.

Február 15-én tartotta a bánffyhunyadi RMDSZ önkormányzati választási kampányindító közgyűlését. Felmerült az önálló magyar iskola kérdése, a magyarság megosztottságával kapcsolatos aggodalmak. Szentandrási István helyi RMDSZ-elnök felolvasta a Mit kíván a bánffyhunyadi RMDSZ című, hat pontból álló tervet. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke nehezményezte, hogy mindmáig nem jöhetett létre a Babes–Bolyai Tudományegyetemen megígért két magyar kar, Aradon pedig nem sikerült felállítani a Szabadság-szobrot. A kettős állampolgárság kérdésében Kónya-Hamar Sándor úgy nyilatkozott: az nagyban hozzájárulna az anyaországi és határon túli magyarok közötti lelki kötelékek megerősítéséhez. Eckstein-Kovács Péter szenátor viszont leszögezte, nem ért egyet a kettős állampolgársággal, ugyanis szerinte az nagyban fokozná a kivándorlást. /Péntek László: Öngyilkosság a magyarság megosztottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998