udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Attila

1997. április 1.

Péter Attila nyugalmazott tanár Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban című könyvéből közölt felvételeket a lap. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27., ápr. 1./

1999. július 8.

Péter Attila /Székelyudvarhelyen/ nyugalmazott tanár. Szeretett városáról már jelent meg könyve, így a Keresztek Székelyudvarhelyen /Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1994), másodszor a városi villanytelep történetét írta meg (1998). Péter Attila újabb könyvében /A székelyudvarhelyi Tamási Áron gimnázium egykori tanárainak sírjai 1804-1998. Székelyudvarhely, 1999/ összegyűjtötte egykori kollégáiról meg az elődökről azt, amit megőrzött az írásos meg a szóbeli emlékezet. /Oláh István: Egykori tanáraink? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1999. december 7.

Khell Istvánról, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium tanáráról és címzetes igazgatójáról írt könyvet Péter Attila: In memoriam KHELL ISTVÁN. 1889-1972 /Pandion Kiadó, Székelyudvarhely 1999/. Péter Attila elmondta, hogy nyolc évig tanára, négy évig kollégája volt Khell István iskolatörténész, irodalomtörténész, irodalmár. - Péter Attila nyugdíjas tanár az utóbbi néhány esztendőben négy könyvet is publikált, és mindegyik városáról, Székelyudvarhelyről szól, tanárairól, temetőiről, keresztjeiről, ipartörténetéről. /Oláh István: "Véletlen fölfedezés?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2000. január 19.

A Haáz Rezső Múzeum irányításával a Szejke-fürdőn borvízmúzeumot létesítenek. Tavaly év végén tanácsi határozat született, melynek értelmében a Szejke-fürdő a Múzeum hatáskörébe került. Zepeczaner Jenő múzeumigazgató elmondta, hogy a borvíz- múzeum létrehozásával szeretnék a Szejkén a turistaforgalmat újra fellendíteni. Szejkén, Orbán Balázs sírja mellé szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozását tervezik, ahol szakrális emlékeket állítanák ki. /Péter Attila: Borvíz-múzeum. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 19./

2000. április 12.

Ápr. 1-jén mutatták be Székelyudvarhelyen id. Haáz Sándor és Gazda Klára "Székelyek ünneplőben" című könyvét. A könyvbe Haáz Sándor felvette édesapjának, Haáz Rezső etnográfus, múzeumalapító munkáit is Erdélyi viseletek címmel. A könyv a népi táncegyüttesek viseleteinek megjelenítésére vállalkozott. Haáz Sándor elmondta, hogy édesapja 1906-ban mint rajztanár csak egy évre jött Székelyudvarhelyre, de Visky Károly néprajzszakos tanárkollégájának barátsága itt tartotta, és kinevezése után élete végéig a Bethlen Kollégiumban maradt. Haáz Sándor pedig sikeresen felvételizett Budapesten a képzőművészeti akadémiára. Ott is végzett. Kapcsolatba került Pauliné Béla újságíróval a Gyöngyösbokréta mozgalom létrehozójával. Végül Haáz Sándor a szobrászat helyett a néptánc mellett döntött. Hazatérve az Állami Népi Székelytánccsoport megalapítói között volt, majd a néprajzzal kezdett foglalkozni./ Péter Attila: "Székelyek ünneplőben" = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2005. március 8.

A székelyudvarhelyi bíróságon március 7-én tárgyalták először Jakab Attilának, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökének a Trianon film vetítése miatt kirótt ötvenmillió lejes büntetéssel szembeni fellebbezését. Az UFF elnöke leszögezte, hogy ő csupán az Erdélyi Magyar Ifjak felkérésének tett eleget, amikor engedélyezte a film vetítését, a bemutatón azonban egyszerű nézőként vett részt. /Péter Attila: Kihallgatják a Koltay-alkotás nézőit is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2005. március 9.

„Mindegy, ki milyen politikai színt képvisel, amikor a közösség érdekében kell cselekedni” – jelentette ki Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere annak kapcsán, hogy Verestóy Attila szenátorral tárgyalt a Székelyudvarhely melletti Fenyéden. A két ősellenségnek számító politikus székelyudvarhelyi közügyekről egyeztetett. „Az az érzésem, hogy a polgármester megfontolás tárgyává teszi, hogy együttműködjék Ladányi Lászlóval, az RMDSZ-es tanácsi többség által megválasztott alpolgármesterrel” – jelentette ki a találkozó után Verestóy. /Gazda Árpád, Péter Attila: Verestóy Attila szenátorral találkozott Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2005. március 9.

A versenyvizsga alapján a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat Nagy Pál, az Udvarhely Néptáncműhelyt pedig Miklós Levente igazgatja az elkövetkezendőkben. Nagy Pál úgy látja, a Művelődési Háztól függetlenné válva, a színházat mint önállósult intézményt újra kell szervezni. Egy épületben fognak együtt dolgozni, és el szeretné kerülni az ebből adódó kellemetlenségeket. /Péter Attila: Udvarhely új kultúrvezetői. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2005. április 5.

A Trianon című Koltay Gábor-film vetítéséért kirótt büntetés ügyében zajló per második tárgyalását tartották április 4-én Székelyudvarhelyen, a városi bíróságon. Január 12-én a Székelyudvarhelyen vetített Trianon című film miatt a helyi rendőrség Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét ötvenmillió lejes pénzbírságra büntette azzal az indokkal, hogy az UFF által biztosított teremben illegálisan mozit működtettek. A mostani tárgyaláson a bíróság tanúként kihallgatott három nézőt is. A tanúk egyhangúlag megerősítették, hogy a január 12-i rendezvényen ugyan levetítették a szóban forgó filmet, de a találkozó gerincét az utána következő beszélgetés képezte a film rendezőjével, Koltay Gáborral és a filmben is szereplő Raffay Ernő történésszel. A végleges döntés meghozatalát a bírónő április 11-ére napolta el. /Péter Attila: Jövő hétfőn döntenek az udvarhelyi Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. április 6.

Jogosnak tartja a gépkocsivezetők felháborodását, mégis politikai lépésként értékeli Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által Hargita és Kovászna megyében szervezett autós tüntetést az utak rossz állapota miatt. „Bárkinek joga van tüntetni, ám a párbeszéd, a tanácskozás sokkal hasznosabb. Tudjuk, hogy mi a helyzet, fölösleges felhívni a figyelmünket egy tüntetéssel arra, hogy rosszak az utak” – nyilatkozta Csíkszeredában a miniszter. Borbély Hargita megye gondjainak feltérképezésére érkezett a megyébe. Az elöljárók felvázolták, hogy százmilliárd lejre lenne szükség, hogy a megyei, valamint a községi utakon betömjék a gödröket. A miniszter kifejtette: az útjavításokra fordítandó keret nagyon szűkös. Borbély tudatta, hogy idén mintegy ötezer ifjúsági lakást szeretnének átadni országszerte, a sporttermek ügyében pedig ésszerűbb programot dolgoztak ki. /Péter Attila: Borbély: politikai autós tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./ Több száz elégedetlen autóst vár Brassóba április 13-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a székelyföldi utak rossz állapota miatt kezdeményezett tüntetésre – nyilatkozta Szász Jenő, az MPSZ elnöke. /D. Balázs Ildikó: Több száz tüntető autóst vár az MPSZ Brassóba. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. április 12.

Április 11-én tanácskozást tartottak a székelyudvarhelyi városházán. A találkozón Szász Jenő polgármester meghívására tizenegy környékbeli település elöljárója vett részt. A résztvevők közleményt fogalmaztak meg, melyet az államfőhöz és a miniszterelnökhöz juttatnak el, hogy felhívják a figyelmüket az utak rossz állapotára. Székelyföld jövőjét is befolyásolják a rosszak utak, mert elmaradnak a befektetők és a turisták. A közleményt eljuttatják a megye többi polgármesteréhez is aláírás céljából. Azért volt szükség a találkozóra, mert Borbély László területrendezési miniszter csíkszeredai látogatásakor nem kaptak konkrét ígéretet az útprobléma megoldására. /Péter Attila: Beadvány a járhatatlan utakról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2005. április 26.

A hagyományos székelyudvarhelyi diáknapokhoz hasonló Kistérségi Ifjúsági Napokat szervezett április 25–30. között a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban kerekasztal-beszélgetést tartottak a térségben működő ifjúsági szervezetek képviselői. /Péter Attila: Kistérségi ifinapok Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. április 26.

Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. július 25.

Egészséges Remetét! jelszóval kétnaposra /július 23-24./ szervezték a VI. Gyergyóremetei Napokat. Az egészségről tartott szimpózium, könyvbemutató, majd Szabó Attila alkotásaiból rendezett kiállítás mellett a vetélkedőkről sem feledkeztek meg. A tanácsteremben Balázs József festményeiből nyitottak tárlatot, majd a szabadtéri színpadon átadták az idei díszpolgári díjat a közösségért és a fogyatékkal élő gyermekéért ötven éven át oly sokat tevő Balázs Csíki Eszternek, a Pro Urbe-díjat dr. Komlóssy József mérnöknek, a magyarságot számos nemzetközi szervezetben képviselő szakembernek. A „Tiszta udvar rendes ház” kitüntetést Csortán Sándornak és Péter Attilának ítélték. /Bajna György: Egészséges Remetét! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

2005. szeptember 27.

,,Kegyetlenül meg lesz torolva a magyaroknak a múltban elkövetett minden gyilkossága és bűne… csak a halál és a vérontás jelenthetnek igazságos elszámolást köztünk és a puszták barbárjai között; most tudjuk, hogyan kell megfizetni az ezer éve ellenünk elkövetett minden gyilkosságért és rablásért. Végső megoldásként a magyarokat vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell küldeni Ázsiába” – mondotta Gavrila Olteanu, a Iuliu Maniu önkéntes zászlóalj parancsnoka 1944. szeptember 26-án. Szárazajta népe most a 61 esztendeje történt vérfürdőre és a tizenhárom, mártírhalált halt áldozatra emlékezett Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor így fogalmazott: ,,Sajnos, akadtak olyanok, akik odáig süllyedtek, hogy saját falustársaikat keverték bajba, vagy küldték a halálba. Mégis keresztényi kötelességünk, hogy megbocsássunk, hogy a jót keressük, hiszen ha Isten akkor nincs velünk, az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna. Mindezek ellenére ne feledjük, hanem keressük, s mondjuk el a világnak a való igazságot”. Az Ajtai Abod Mihály Általános Iskola igazgatója, Péter Attila a történteket gyászos pillanatnak, a tizenhárom ártatlan áldozat nevét pedig kiáltó szónak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy ilyen soha többé nem történik meg. A szárazajtai iskola volt növendékeinek versből és énekből összeállított rövid műsora után a Bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szabó Miklós kifejtette: a székely nép kész megharcolni az évszázados hagyományokra visszatekintő autonómiáért, s kész a nemzetközi fórumok segítségét is kérni e tekintetben. Hoffmann István, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke a mártírok – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László – életének utolsó pillanatait elevenítette fel, majd kijelentette: ,,Az igazság elhallgatása vagy kimondása nélkül itt, Székelyföldön, a Kárpát-medencében soha nem rendeződhet a magyarság sorsa, hiszen napjainkban is folynak a magyarverések, a magyarölések, például Délvidéken. A politikusok a parlamentben ma is elutasítják a székely szabadságot szavatoló autonómiát, a Csonka-Magyarország szocialista vezetői pedig megtagadják a határon kívül rekesztett nemzettársaikat.” Az 1944 szeptemberében történteket Benkő Emőke Benkő Levente Szárazajta című, készülő bővített és javított kötete egy részletének felolvasásával idézte fel. /Hecser László: A szárazajtai ártatlan áldozatokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2006. augusztus 9.

Nem a településhez kötődő gyászos esemény, az oktalan gyilkolás most a legfontosabb Szárazajta életében. Sokkal inkább az, hogy sok a roskadozó-omladozó családi ház, apad a falu lakossága. Felkészületlenül éri ezt a faluközösséget is az Európai Unió előírásrendszere. 1944. szeptember 26-án a bevonuló Maniu-gárdisták a helyi iskola udvarán tizenhárom ártatlan embert kegyetlen módon kivégeztek. A tett színhelyén, az iskola belső falán elhelyezett emléktáblán ez áll: 1944. IX. 26-i halottainkért – RMDSZ. Az emléktábla előtt egy faragott kopja rajta: 1991. Faragta Péter Attila és Máthé Imre. A falu szívében 1994-ben a tizenhárom vértanúnak tizenhárom bazaltoszlopból álló emlékművet emelt az utókor (Vargha Mihály alkotása). ,,Ott és akkor gyilkosság történt, tömeggyilkosság. Szántszándékkal, előre megfontoltan, emberi mivoltukból kivetkőzött és szabályszerűen vérszomjas bérgyilkosokká vedlett emberi teremtések által óraműpontossággal megszervezve és hidegvérrel végrehajtva. Az egyetlen olyan megoldást választva – az emberölést -, amelyhez nyúlni soha nem lenne szabad” – írta Benkő Levente Szárazajta című, 1995-ben kiadott könyvében. Még ebben az évben megkezdik az út korszerűsítését. Minőségi ivóvizet akarnak bevezetni a faluba. Orbán Balázs idejében Szárazajta lakosainak száma 1695 volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 782-en éltek itt. A falu I-VIII. osztályos iskolájában még az elkövetkező tanévben is összevont osztályokkal fog működni a felső tagozat, az óvodások lélekszáma növekedőben van. A szárazajtai iskola tánccsoportja idén fellépett Budapesten. Szeretnék megjelentetni a falumonográfiát, melynek szerzője a sok értékes adatot hangyaszorgalommal összegyűjtő Mihály Gábor helybeli nyugalmazott tanító. /Kisgyörgy Zoltán: Emlékező Szárazajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2007. január 31.

Székelyudvarhelyen a Kossuth utcai kávézóban ismét útjára indul az Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte Életút-sorozat. Meghívottjuk Géczi Levente Sándor jogász, független önkormányzati jelölt lesz, az előadás címe pedig Udvarhely, a csalogató város. A Péter Attila házigazda vezette beszélgetés során arra keresik a választ, hogy településünk miért lehet vonzó az erdélyi magyar fiatalok számára. /Udvarhely, a csalogató város. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 31./

2009. május 29.

Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

2009. június 6.

Május 5-én rendhagyó évadzáró gálával búcsúzott Szatmárnémetiben a Harag György Társulat. A gálaműsort Czintos József színművész és színházigazgató nyitotta meg. A gálán minden színész maga választotta produkcióval lepte meg az egész évben kitartó közönséget. Kiosztották az idei díjakat. A szatmárnémeti RMDSZ díját Csiki Orsolya színművésznő kapta, a tasnádi közönség díját pedig Némethy Zsuzsának és Nagy Csongornak nyújtották át. A Szatmári Magyar Hírlap két különdíját Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő adta át Péter Attila Zsoltnak és Rappert Gábornak. Az év legjobb színészének járó díjat a közönség Nagy Csongornak ítélte oda, míg az év színésznője címre Lőrincz Ágnes kapta. /Bumbulut Krisztina: Évadzáró gála a színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998