udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Gábor

1991. február 11.

Másfél hónap múlva befejeződik gyógykezelése, jelentette ki Antall József miniszterelnök febr. 10-i tévébeszélgetésében. Munkavégző képessége töretlen, amit bizonyít, hogy betegsége alatt is napi 16 órát dolgozik. A kormányfő ismertette a jugoszláv fegyvereladási ügy történetét. A kormány sajnálatát fejezte ki a konfliktus miatt. Antall József kitért a kárpótlási törvényjavaslatra is. Ebben a kérdésben nagyon nehéz érdekegyezséget teremteni. A kormányfő elítélte a szabaddemokratáknak azt az elképzelését, hogy minden magyar ember, a csecsemőktől Péter Gáborig, állampolgári jogon mintegy húszezer forint értékű kárpótlási jegyet kapjon. /Antall József nyilatkozata. = Pesti Hírlap, febr. 11./

2003. szeptember 29.

A hét végén Marosvásárhelyen rendezte meg éves közgazdász-vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Humán erőforrás mint modernizációs tényező a XXI. század elején címmel. A kétnapos rendezvényen több előadást hallhatott a jelen lévő mintegy 150 közgazdász, majd szekcióüléseken vitatták meg a problémákat. Bodó Barna politológus a politika szemszögéből közelítette meg a humánerőforrás-menedzsment és demokrácia kérdését. A sepsiszentgyörgyi SKR Consulting Co. igazgatója, Péter Gábor az alkalmazottak teljesítményének változóit fejtegette. A szekcióüléseken a középiskolai magyar nyelvű gazdasági szakoktatás problémáit, a bérezésnek a versenyképességhez viszonyított arányosságát és az új munkatörvénykönyv által előírt jogi lehetőségeket tárgyalták meg. /Incze Ferenc: Erősödő közgazdászközösség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2007. február 24.

Magyarországon 2000 óta február 25-e a Kommunizmus Ál­dozatainak Emléknapja. 1947. február 25-én, hatvan esztendeje tartóztatták le szovjet katonák Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, országgyűlési képviselőt, és minden jogot felrúgva elhurcolták a Szovjetunióba. Az Országgyűlés ezért tette erre a napra az emlékezést. Ez az országgyűlési határozat rólunk és nekünk is szól, írta Sylvester Lajos, nem csak azért, hogy „a magyar nemzet részei vagyunk, hanem azért is, mert az erdélyi, általában a határon túli magyarság az 1947-es párizsi diktátum után mindenik újraszabott kommunista hatalomnak alávetett államban arányaiban számottevőbben szenvedett a nacionalista-kommunista rémuralmak miatt. ” A bolsevista-moszkovita káderek, Rákosi, Gerő, Révai, Péter Gábor és keretlegényeik révén többet ártottak a magyar nemzetnek, mint a tatárjárás vagy Mohács együttvéve. Ezt aztán betetézte Kádár ‘56 utáni nemzeti vérvétele, írta Sylvester Lajos. Romániában 1947-től következett a magyarokkal való tömeges leszámolás. Ez már él a köztudatban. Azonban hatalmas törleszteni való adósság halmozódott fel a nemzeti érzelmű erdélyi magyar arisztokrácia, a középrétegek, a gazdaemberek és az egyház tönkretételével, ezrek és ezrek elpusztításával kapcsolatosan. /Sylvester Lajos: A kommunizmus áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998