udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter H. Mária

1993. március 13.

Márc. 13-án tartotta Marosvásárhelyen évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Két önálló kiadványuk van, az Infomed szaklap és az Orvostudományi Értesítő, megjelentetésük nehézségekbe ütközik. Az eddig megbízott titkárt, dr. Péter H. Máriát megerősítették tisztségében, a szakosztály elnöke továbbra is dr. Puskás György. /Orvosk közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1995. február 24.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székhelye és mindegyik szakosztálya Kolozsváron van, kivéve az orvostudományit, amely Marosvásárhelyen működik. Munkájukról dr. Pap Zoltán egyetemi tanár, szakosztályi elnök és dr. Benedek István titkár számolt be. Szakmai továbbképzéssel foglalkoznak. A szakosztály elnöke 1990-től 1994 februárjáig Puskás György egyetemi tanár, titkára dr. Bérczes Judit volt, utóbbi lemondott, utóda 1994-ig dr. Péter H. Mária lett. Évente tartanak tudományos üléseket /1991: Székelyudvarhely, 1992: Kézdivásárhely, 1993: Nagyvárad, 1994: Csíkszereda, 1995 szeptemberében Marosvásárhelyen tervezik/. A tudományos üléseken felolvasott dolgozatokat a szakosztály Értesítő címen kiadja. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

1996. szeptember 20.

Pápai Judit ismerteti A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos-és gyógyszerészképzés 50 éve. Adatok, emlékezések /Teleki László Alapítvány, Budapest, Magyarságkutatás könyvtára sorozat XIII. kötete/ című munkát, melyet Barabás Béla, Péter Mihály és Péter H. Mária szerkesztett. Az előzményekről dr. Puskás György számol be a kötetben, aki maga is tevékeny részt vállalt az egyetem megmaradásában, s aki az egyetem prorektora 1956-1967 között, 1967-1976 között pedig rektora. Az egyetem utolsó magyar rektora László János volt, aki 1976-tól 1984-ig állt az egyetem élén. Rangos volt az egyetem kiadványa, az 1955-ben indult Orvosi Szemle, amely negyedévenként jelent meg, 1976-ban megszűnt az önálló magyar folyóirat, ettől kezdve Revista Medicala címen évente kétszer jelent meg román és magyar nyelven. 1990 óta a címlapon megjelenik a magyar elnevezés is. 1990 után nem javult a magyar oktatás helyzete, 1994-ben az egyetem 241 oktatójából mindössze 71 magyar, a hallgatóknak pedig csak 23 %-a magyar. /Pápai Judit: Lét vagy nemlét határán. = A Hét (Bukarest), szept. 20./

2002. november 27.

Nov. 28-án Marosvásárhelyen bemutatják Dr. Péter H. Mária Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai című könyvét. Szervező az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2002. december 30.

Napvilágot látott dr. Péter H. Mária, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Kar ny. adjunktusának munkája Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai címmel. A kötet utolsó fejezetében az Erdélyből származó vagy itt tevékenykedett, elhunyt, több mint 200, neves gyógyszerészről és erdélyi magyar gyógyszerész-dinasztiáról olvasható információ. /Budaházy István: Gyógyszerészet-történeti tanulmánykötet. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./

2003. október 13.

Magyarországról és Erdély különböző helységeiből több mint száz gyógyszerész vett részt a továbbképző okt. 10-i megnyitóján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Ez volt az első alkalom, amikor a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) Gyógyszerész Munkacsoportja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, illetve a Hargita Megyei Gyógyszerész Kollégium közösen szervezett ilyen jellegű szakmai rendezvényt. Előadást tartott többek között dr. Feszt György professzor és dr. Brassai Attila, illetve dr. Péter H. Mária Marosvásárhelyről. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbképzés, kapcsolatépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2006. február 9.

A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

2006. november 15.

Száz évvel ezelőtt, 1906-ban alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Ennek történetét írta meg dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár és felesége, dr. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus Az EME Orvostudományi Szakosztályának százéves története 1906-2006 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ címen. A szerzőpáros, akik az erdélyi orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudomány történetének kiváló ismerői, éveken át tartó kutatómunka eredményét foglalták össze. Péter Mihály professzor elmondta, az adatgyűjtés helyszíne a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a bécsi levéltár, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem levéltára valamint Orvostörténeti Könyvtára, múzeuma és levéltára volt. A szakosztály 1919-ben megszűnt és 1921-ben alakult újra. A két világháború között folyamatosan működött 1940-ig, majd 41-től a 48-ban történt beszüntetéséig és hosszú szünet után csak a rendszerváltást követően alakult újra. 1906–19. között az erdélyi magyar orvosok hetente tartottak tudományos összejöveteleket, a legeseménydúsabb azonban 1990 után volt a szakosztály munkája. A Függelék valójában adattár, amely az 1906 és 2000 között megjelenő értesítők tartalomjegyzékét foglalja magába, pontosabban a dolgozatok címét, szerzőjét és azt, hogy melyik értesítő hányadik oldalán található a dolgozat. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepel az EME Orvostudományi Szakosztálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2007. február 27.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya február 24-én Marosvásárhelyen tartotta közgyűlését. Az elmúlt évi tevékenységet dr. Kovács Dezső egyetemi tanár, a szakosztály elnöke ismertette. Az 1300 tagot számláló szakosztályba az elmúlt év során 100-an iratkoztak be. A 12 nyilvántartott szakcsoport közül a legélénkebb tevékenységet 2006-ban a családorvosi, fogorvos- tudományi, gyermekgyógyászati és kardiológiai csoport végezte, amelyek továbbképző tanfolyamokat szerveztek. Az elmúlt évben új csoportok jöttek létre, így például a Mátyus István nevét viselő orvos- és gyógyszerésztörténeti valamint a bőrgyógyászati szakcsoport, s készülőben van az egészségügyi mendzsment – egészségbiztosítás szakcsoport megalakulása. A szakosztály 2006. április 27-29. között Csíkszeredában tartott tudományos ülésszakán kiosztották az elmúlt évi díjakat. November 17-én ünnepelték a szakosztály fennállásának századik évfordulóját, amelynek történtét dr. Péter Mihály és dr. Péter H. Mária írta meg. Dr. Szilágyi Tibor felelős szerkesztő vezetésével megjelent az Orvostudományi Értesítő három száma, s a negyedik folyamatban van. A kolozsvári EME-központtal továbbra sem felhőtlen a kapcsolatot, a legnagyobb taglétszámú szakosztály a vélemények szerint nem részesül az elvárt támogatásban. A 2007-re szóló tervek között van az évi tudományos ülésszak, amelyet április 12-14. között Kolozsváron tartanak, márciusban a családorvosok számára szerveznek tanácskozást Székelyudvarhelyen, április végén pedig a magyarországi Falusi Körorvosok Országos Szövetségével közös rendezvényre kerül sor, szeptemberben Szilágysomlyón, a Báthori Napok keretében szerveznek továbbképzőt. /(bodolai): Kolozsváron tartják az évi tudományos ülésszakot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998