udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Mihály

1990. február 10.

Marosvásárhelyi orvosi egyetemi tanárok javasolják az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezését. Az aláírók: dr. Bérczes Judit tudományos főkutató, dr. Szabó István egyetemi adjunktus, dr. László János egyetemi tanár, dr. Péter Mihály egyetemi előadótanár, dr. Bedő Károly egyetemi tanár, dr. Szövérfy Ágnes egyetemi adjunktus, Dézsi József szociológus és dr. Feszt Tibor tudományos főkutató. /Javaslat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1990. március 25.

Márc. 25-én kelt 127 kiemelkedő magyar értelmiségi közös tiltakozása, melyet a kormányhoz intéztek. Tiltakoznak a kormány részrehajló politikája ellen, amely a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét fedezi és támogatja. A magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok, hanem a Vatra Romaneasca kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Nemcsak a jogok gyakorlása lehetetlen "hanem a puszta életünk is veszélyben forog. Amint azt Sütő András író és Péter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." A tömegkommunikációban torzító, uszító tájékoztatási politika érvényesül. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhely körzetéből márc. 22-én életveszélyes fenyegetések közepette harminc külföldi nem magyar újságírót kiutasítottak és kitoloncoltak az országból. Az aláírók követelik, hogy pártatlan nemzetközi jogászbizottság a helyszínen vizsgálja ki az Erdélyben kialakult konfliktusok okait. Ezt a dokumentumot eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1990. október 3.

Dr. Péter Mihály, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem előadótanára sérüléseiből felépülve hazatért. Dr. Péter Mihály a véres marosvásárhelyi események másnapján lefényképezte a barikádokat, a tankokat, a kiégett buszokat, majd hazaindult. Ekkor hirtelen körbevették románok és összeverték, dr. Péter Mihály összeesett, eszméletét vesztette. Két bordája eltörött, a fejét hét, a testét húsz ütés érte. Elmondta, hogy jóval az összecsapás előtt volt az egyetemen egy gyűlés, jelen volt Scriecu tábornok is, aki akkor a megye vezetőjeként jelent meg. Õ fölállt és elmondta a magyar oktatás problémáit, erről jegyzőkönyv készült. Lehet, hogy ekkor egyesek megharagudtak rá. Dr. Péter Mihályt Budapesten gyógykezelték. Nem gondolt arra, hogy Magyarországra települ, itt akar dolgozni a jövőben is. /Máthé Éva: Az évszázadnál is hosszabb pillanatok. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

1994. március 19.

Kolozsváron márc. 19-én tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki jelentésében Jakó Zsigmond történészprofesszor számvetést készített a nehéz körülmények között működő EME munkálkodásáról. Megválasztották az EME új vezetőségét. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: dr. Péter Mihály orvosprofesszor és Tonk Sándor történész, egyetemi előadótanár, főtitkár: Kiss András ny. oklevéltáros, titkár: Sipos Gábor történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1994. március 23.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1996. szeptember 20.

Pápai Judit ismerteti A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos-és gyógyszerészképzés 50 éve. Adatok, emlékezések /Teleki László Alapítvány, Budapest, Magyarságkutatás könyvtára sorozat XIII. kötete/ című munkát, melyet Barabás Béla, Péter Mihály és Péter H. Mária szerkesztett. Az előzményekről dr. Puskás György számol be a kötetben, aki maga is tevékeny részt vállalt az egyetem megmaradásában, s aki az egyetem prorektora 1956-1967 között, 1967-1976 között pedig rektora. Az egyetem utolsó magyar rektora László János volt, aki 1976-tól 1984-ig állt az egyetem élén. Rangos volt az egyetem kiadványa, az 1955-ben indult Orvosi Szemle, amely negyedévenként jelent meg, 1976-ban megszűnt az önálló magyar folyóirat, ettől kezdve Revista Medicala címen évente kétszer jelent meg román és magyar nyelven. 1990 óta a címlapon megjelenik a magyar elnevezés is. 1990 után nem javult a magyar oktatás helyzete, 1994-ben az egyetem 241 oktatójából mindössze 71 magyar, a hallgatóknak pedig csak 23 %-a magyar. /Pápai Judit: Lét vagy nemlét határán. = A Hét (Bukarest), szept. 20./

1999. június 5.

Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. szeptember 25.

Szept. 27-én nyílik a tanév a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol az idén 410 elsőéves hallgató kezdi meg tandíjmentesen tanulmányait az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, valamint a fogászati és újdonságként az orvosi asszisztensképző kollégiumban. Ez a szám kiegészül a fizetéses helyekkel (100, 15, 15) a három fakultáson. A jövő héten dől el, hogy a frissen bejutott hallgatók milyen nyelven hallgatják az előadásokat. A bejutott magyar diákok száma alig valamivel kisebb, mint az elmúlt két esztendőben, amikor az általános karon például (1998-ban) elérte a 47 százalékot. Az 1999-2000-es egyetemi évben az általános orvosi karon a 250 hallgatóból körülbelül 111 (44,4 %) hallgatja az előadásokat magyar nyelven, a fogorvosin az 50-ből 17 (34%), a gyógyszerészeten az 50-ből 26 (50%). Ehhez kell még hozzászámítani a fizető hallgatókat, s így alakul ki majd a végleges arány. A nyugdíjazások miatt újólag csökkent a magyar egyetemi tanárok száma Dr. Brassai Zoltán belgyógyászprofesszor, az általános orvosi kar helyettes dékánja elmondta, Gáspár István, Péter Mihály és Bocskay István professzorok nyugdíjazása nagy gondot jelent, s ez a helyzet a fogorvosi karon érezteti leginkább a hatását. Az általános karon a nagyobb diszciplínák esetében megoldott a magasan képzett oktatók száma, a hiányt a kisebb szakok esetében kell pótolni. Ezt egyrészt a konzultáns professzorok segítségével oldják meg, másrészt klinikus orvosok vállalták az órák megtartását. A jövőben a nyugdíjazások tovább folytatódnak, Brassai professzor kifejtette, hogy azokban a tehetséges, külföldi ösztöndíjakban is részesült fiatalokban bízik, akik vállalkoznak erre a munkára. /Évkezdés a MOGYE-en. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

1999. október 5.

A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. október 21.

Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány október 23-án a forradalomra emlékezõ ünnepséget szervez Kolozsváron. Az ünnepségen Pillich László megnyitója után 56-os elítéltek visszaemlékezései következnek. Bevezetõt mond Gagyi Balla István, emlékeikrõl beszélnek Péter Mihály és Papp Géza. /'956 az erdélyi emlékezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2001. március 26.

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2001. május 14.

Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2001. július 5.

Júl. 4-én töltötte 90. életévét Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott rektora. Az 1911. július 4-én Algyógyon született orvosprofesszort, aki 1945-82 között vezette a marosvásárhelyi gyermekklinikát, születésnapja alkalmából dr. Mikola István, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, több éven át végzett kiváló munkásságáért. A Magyar Egészségügyi Társaság elismerését baráti hangú levélben dr. Andrásofszky Barna, a társaság elnöke tolmácsolta. A díszoklevelet és a levelet a marosvásárhelyi kollégák, dr. Brassai Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, illetve dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai, illetve dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke adták át. /(bodolai): Rangos elismerés Puskás György professzornak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. szeptember 21.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1995-től kezdődően minden esztendőben megrendezi a Körmöczi János Fizikusnapokat, két alkalommal Torockó, három ízben Szováta volt a házigazda. Idén Marosvásárhelyen szept. 21. és 23. között a Bolyai Farkas Líceum dísztermében kerül sor a kétnapos rendezvényre. Neves anyaországi és erdélyi, közéleti személyiségek tartanak előadást, mint Dávid Gyula irodalomtörténész; Gábos Zoltán és Puskás Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorai; Herczeg János, a budapesti Élet és Tudomány folyóirat főszerkesztője; Staar Gyula, a Természet Világa című folyóirat főszerkesztője; a marosvásárhelyi Péter Mihály professzor; Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora; Toró Tibor fizikus és mások. A módszertani ülésen Kovács Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csegzi Sándor fizikatanár, és Oláh-Gál Róbert csíkszeredai matematikus-informatikus tart előadást. /(Máthé Éva): Ezrednyitó Tudományos Esték. Körmöczi János Fizikusnapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. november 23.

November 27-én tartja szokásos havi összejövetelét Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság. Az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés metamorfózisa címen dr. Feszt György egyetemi tanár illetve dr. Péter Mihály egyetemi tanár, az MTA kültagja tart előadást. /KZST-összejövetel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2001. november 29.

Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról és jelenéről hangzott el két előadás Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság nov. 17-i összejövetelén. Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az EMKE Orvostudományi Szakosztályának vezetője a múltba tekintett vissza, míg dr. Péter Mihály akadémikus a jelenkori statisztikákat ismertette a hallgatósággal. Az orvosképzés kezdetei az 1775. évig nyúlnak vissza Erdélyben, amikor a kolozsvári piarista intézetben a bonctan, a szülészet és a sebészet tanításával elindult ez a folyamat. A második mérföldkőnek számító adat 1872, amikor is a kolozsvári egyetemen megindul a valóban egyetemi szintű magyar nyelvű orvosképzés. 1919 májusában a Ferenc József Egyetem helyére a román I. Ferdinánd Király Tudományegyetem költözött. 1945 őszén a Groza-kormány döntése alapján Marosvásárhelyre költöztették a Bolyai Egyetem egyik fakultásaként működő magyar tannyelvű orvosi kart. Dr. Péter Mihály egyetemi tanár kifejtette: 2000-ig 10.925 általános orvost, gyógyszerészt és fogorvost képezett az egyetem. 1962. évben kezdődött a kétnyelvűség bevezetésével a magyar nyelvű orvos- és különösen a gyógyszerészképzés elsorvasztása. A rendszerváltás évében csak egy évfolyam tanult már a gyógyszerészetin, s az orvosi kar hallgatóinak is mindössze a tíz százaléka volt magyar. 1989 után jelentős mértékben megnövekedett a magyar hallgatók száma, s bár ma az összdiákság 44,76 százalékát teszik ki, az egyetemi oktatóknak továbbra is mindössze 26,2 százaléka magyar. Az egyetem életét érintő kérdésekben továbbra is az egyetemi szenátus román többség dönt. /(bodolai): Múlt és jelen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2002. március 4.

Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. június 26.

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2003. február 26.

Megtartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Dr. Péter Mihály akadémikus, az EME alelnöke köszöntését követően dr. Sipos Emese titkár beszámolója következett az elmúlt év tevékenységéről. A tudományos ülésszakon kívül a 15 területi csoport, valamint a 12 szakcsoport sokirányú tevékenységet fejtett ki. Az idei legfontosabb célkitűzések: a szakcsoportok tevékenységének segítése, tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő folyóiratként való akkreditáltatása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, hozzájárulás egy központi orvosi könyvtár létrehozásához Marosvásárhelyen stb. Dr. Kovács Dezső előadótanár, a szakosztály elnöke a legfontosabb eredménynek a szakosztály lapjának, a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti szakcikkek közlésére vállalkozó Orvostudományi Értesítőnek évi négy számban való megjelentetését tartotta. /Dr. Ábrám Zoltán: Közgyűlést tartott az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A jövő évi tudományos ülésszak Kolozsváron lesz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2003. május 30.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya harmadszor tartja évi találkozóját Sepsiszentgyörgyön. (Hetven évvel ezelőtt a VI. orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak, 1996-ban az 1990-es újrakezdéstől számított IV. vándorgyűlés zajlott itt.) A tizenharmadik ülésszak máj. 29-i megnyitóján dr. Kovács Dezső szakosztály-elnök gróf Mikó Imre (az EME alapítója) szellemiségére emlékeztetett. A hazai magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom legnagyobb (kilencszáz tagú) és legrangosabb civil szervezete évente tartott vándorgyűlések keretében veszi számba a közös gondokat, sikereket, kutatási eredményeket. Péter Mihály professzor, az EME alelnöke tolmácsolta dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnökének a konferenciához intézett jókívánságait. Gazdag a múlt, szerény a jelen - jellemezte az egészségügy mostani állapotát dr. Albert István, a szakosztály alelnöke.A megnyitón tájékoztattak a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány idei díjazottjairól, elhangzott a Bocskai István nyugalmazott professzorról, Sándor István tudományos kutatóról és Balla Árpád gyermekgyógyászról szóló laudáció, előadást tartott a Háromszék Táncegyüttes. Máj. 29-30-án tizennyolc szakosztályban százhetven dolgozatot mutatnak be hazai és magyarországi előadók, lesz termék- és könyvbemutató is. /(fekete): Az anyanyelvű tudományosság számbavétele (XIII. EME-ülésszak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

2004. november 20.

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. november 22.

Szakmai, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében kifejtett munkájáért az MTA által alapított, és az EME-vel közösen kiadott Arany János-kitüntetést és díszoklevelet kapott dr. Péter Mihály orvos, az MTA külső tagja, a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora, az EME marosvásárhelyi orvostudományi szakosztályának vezetője. Hasonló elismerésben részesült a kolozsvári dr. Bitay Enikő, az EME műszaki szakosztályának vezetője. /Kitüntetések a tudományos élet megszervezéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

2004. november 23.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2005. március 24.

A több mint 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatás hagyományainak folytatásaként indult be az elmúlt év őszén az első katolikus kilencedik osztály. Azok az intézmények (az Unirea valamint a Művészeti Líceum), amelyek egykor a katolikus egyház tulajdonát képező épületekben működnek, helyhiányra hivatkozva elutasították az osztály befogadását, végül is a Bolyai Farkas Líceum nyújtott lehetőséget és biztosított tantermet az oktatás elkezdésére. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium Öregdiákjainak Baráti Társasága, amelyet Sanctus Emericus (Szent Imre) néven jegyeztek be, azon munkálkodik, hogy fokozatosan visszaépítse az iskolát. A társaság az 1948-ban bezárt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium egykori diákjaiból áll. Az Öregdiákok Tanácsa dr. Péterfi Mihály professzor vezetésével kezdte meg tevékenységét, s 2004-től dr. Jeremiás Béla vezetésével folytatta. A 2002-es ünnepségre emlékkönyv is készült Páll Géza és Péter Mihály professzor szerkesztésében. 2004. szeptember 15-én megindulhatott a katolikus osztály 19 tanulóval. A Kanizsai Gyöngyvér irányításával működő osztályban sokoldalú munka folyik. A régi katolikus főgimnáziumnak gazdag könyvtára volt, most mindent elölről kell kezdeni. Elkezdték a könyvek gyűjtését. /(b.): Épül a katolikus oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2005. április 16.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszertudományi Szakosztálya az 1990-es újraindítása óta aktív szakcsoportokat tudhat köreiben, amelyek rangos rendezvényeket szerveznek, – hangoztatta dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnöke a XV. Tudományos Ülésszak ünnepélyes megnyitóján Marosvásárhelyen, amelyen jelen voltak Balla Árpád, dr. Klara Branzaniuc és dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesei és dr. Péter Mihály, a szakosztály alelnöke is. A tudományos orvosi ülésszaknak Marosvásárhely harmadik alkalommal ad otthont, a MOGYE idén ünnepli fennállásának hatvanadik évét. Az április 14-16. között zajló konferenciára közel hatszáz egyetemi tanár, orvos, gyógyszerész és egyetemi hallgató jelentkezett. Dr. Kovács Dezső beszámolt az általa vezetett szakosztály tevékenységéről. A szakosztály által működtetett orvosi szaklapot akkreditálták, negyedévenként jelenik meg. Idén két díjat is létrehoztak. Az egyiket Lencsés Györgyről nevezték el, aki a Teleki Tékában őrzött Ars Medica című kódexével az első magyar nyelvű, átfogó orvostudományi könyvet alkotta meg. A díjat évente adják át azon orvosoknak, gyógyszerészeknek, akik a magyar és egyetemes tudomány számára kimagasló eredményt mutatnak fel.. A szakosztály által létrehozott másik díjat dr. Csőgör Lajosról, az orvosi egyetem első rektoráról nevezték el. A konferencia második napján dr. Feszt György egyetemi tanár a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés hatvan évére tekintett vissza. /Mészely Réka: XV. EME Tudományos Ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2005. július 6.

Idén is megtartotta Marosvásárhelyen évi találkozóját a volt Római Katolikus Főgimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre. 2004 őszén megvalósult az öregdiákok régi álma: a Bolyai Farkas Középiskolában elkezdődött a katolikus oktatás. Ebben nagy szerepe volt az öregdiákok baráti körének, vezetőségének, különösen Bányász Sándornak. Rajta kívül dr. Péter Mihály akadémikus, Csath Gábor, Kiss Dénes, Csutak Tibor támogatta a baráti kör immár bejegyzett alapítványának, a Sanctus Emericusnak a tevékenységét, amely fő célul az egykor színvonalas katolikus oktatás visszaépítését tűzte ki. Az öregdiákok gondoskodtak a karácsonyi, év végi ajándékról, s a nehéz sorsú tanulóknak az esperességgel közösen havi támogatást nyújtottak a bentlakás és az étkezés költségeinek fedezésére. /(bodolai): Az öregdiákok Sanctus Emericus baráti köre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2005. november 17.

Tudományos ülésszakot szervezett Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A magyar tudomány napja Erdélyben alkalmából az előadások dr. Péter Mihály értekezésével kezdődtek. A nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesület az erdélyi magyar értelmiség szolgálatában című előadásában felvázolta az EME történetét. Ha nincs Kolozsváron EME, valószínűleg a korabeli Magyarország második egyetemét sem ott alapítják, hiszen az Egyesület könyvtára fontos tényező volt, ezért is lett Kolozsvárnak egyeteme 1872-ben. Az EME az évkönyvek kiadását 1861-ben kezdte, 1874-ben pedig megjelent az EME negyedévenkénti folyóirata, az Erdélyi Múzeum, amely napjainkban is aktív. 1878-ban alapították a szakosztályokat, 1906-tól pedig vándorgyűlésekkel járták az országot. 1950-ben betiltották az EMÉ-t, amely 90-ben alakult újra, jelenleg hét szakosztállyal működik. Dr. Szabó Miklós nyugalmazott tudományos főkutató, számos falumonográfia szerzője tartott helytörténeti munkákkal kapcsolatos előadást A helytörténet-kutatás kérdései címmel, majd Simén Domokos nyugalmazott unitárius lelkész értekezett Báthori Zsigmondról és a tragikus, erdélyi keresztes hadjáratról. /Nagy Botond: Egykori vándorgyűlések kései utóda. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

2005. november 24.

Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998