udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 93 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Pál

1997. február 28.

Petrás Mária, az első csángó iparművész a Szeret melletti Diószénban született. Korán megmutatkozott rajztehetsége, szövő, hímző tudása, gyönyörű énekhangja, de ez otthon soha senkit nem indított arra, hogy foglalkozzon vele. A tízosztályos iskola után szőlőmunkás lett a faluban. 1975-ben Brassóban beiratkozott a grafikai népfőiskolára, közben férjhez ment egy román fiúhoz. Két gyermeke született, majd elvált férjétől. 1990-ben azután megismerkedett Kallós Zoltánnal, belépett a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségébe. Júliusban szóltak, hogy a szövetség tíz embert küld Magyarországra, Domokos Péter Pál születésnapjára. Petrás Mária elvitte rajzait. Csőke Antal megnézte ezeket a rajzokat és segített abban, hogy a bekerülhessen Budapesten a Nemzetközi Előkészítőbe, ugyanis Csoóri Sándor közbenjárására az előkészítőben tíz helyet szereztek a moldvai csángóknak. Petrás Mária megkezdte tanulmányait, nehezen ment a felzárkózás. Végül kiváló eredménnyel végezte el a főiskolát, majd kapott két évre ösztöndíjat a mesterképzőben. Érden és Jászberényben kiállította kerámiáit, festményeit. /Kóka Rozália: Panaszkodás Istennek. Petrás Mária, az első csángó magyar iparművész. /Moldvai Magyarság, febr./

1998. április 7.

Ápr. 7-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület meghallgatta az RMDSZ részéről a kormányalakítási tárgyalásokon részt vett tisztségviselők - Takács Csaba, Verestóy Attila, Varga Attila és Borbély László - tájékoztatóit a koalíciós kormány és a közös kormányprogram kialakításáról folyt egyeztetésekről. Az Ügyvezető Elnökség a területi szervezetektől érkezett ajánlásokat figyelembe véve, javaslatokat terjesztett elő az Operatív Tanácsnak az RMDSZ-t a koalíciós egyeztetések alapján megillető miniszteri tárcák betöltésére. Takács Csaba ügyvezető elnök kinevezte Péter Pált az ÜE Gazdasági Főosztályának vezetőjévé, ideiglenes ügyvezető alelnöki tisztségbe. Kinevezését a szövetségi elnök megerősítette. Ápr. 7-én Bukarestben, az RMDSZ Elnöki Hivatalában ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen voltak: Demeter János, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Takács Csaba, Varga Attila és Verestóy Attila. Az Operatív Tanács áttekintette a kormányalakítással és kormányprogrammal kapcsolatos koalíciós tárgyalások eddigi eredményeit. Az Operatív Tanács megvizsgálta az Ügyvezető Elnökség javaslatait a miniszteri tisztségekre, és döntött a kormányfő elé terjesztendő javaslatokat illetően. Az Operatív Tanács dr. Bárányi Ferencet jelölte az egészségügyi tárca élére. A kisebbségvédelmi miniszteri tisztséget továbbra is Tokay György látja el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1243. sz./

1998. május 8.

Máj. 8-án ülésezett Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, Kötő József, Székely István, Péter Pál és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Bara Gyula munkaügyi államtitkár. Az RMDSZ területi és megyei szervezeteinek elnökeit tömörítő testületet Markó Béla tájékoztatta az elmúlt hetek fontosabb politikai eseményeiről, elsősorban az Operatív Tanácsnak a napokban hozott, az államtitkári tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseiről. Rámutatott arra, hogy e tisztségek betöltésével az RMDSZ-nek megnövekednek a lehetőségei hozzájárulni, a sajátos kisebbségi kérdések rendezésén túl, az ország általános társadalmi és gazdasági kérdéseinek kezeléséhez és megoldásához. A szövetségi elnök tájékoztatóját a területi elnökök beszámolói követték, amelyekből világosan kirajzolódott, hogy a megyék egyik közös és legsürgetőbb problémája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó előírásait nem mindig és nem mindenütt alkalmazzák. A tanácskozáson Bara Gyula munkaügyi kérdésekben adott felvilágosítást, Borbély László területrendezési államtitkár - kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki minőségében - a területi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése és javítása tárgyában tett javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 11., 1260. sz./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának máj. 8-án, Kolozsváron megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolót tartott az elmúlt hetek politikai eseményeiről, kitérve az Operatív Tanács, az államtitkári tisztségek betöltésével kapcsolatos döntésére. Az elnöki tájékoztatást a területi elnökök beszámolója követte. Ezek központi témáját az anyanyelvű oktatás terén felmerülő problémák képezték. A területi elnökök ugyanis beszámoltak arról, hogy számos helyen még mindig nem alkalmazták az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó rendelet előírásait. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1998. június 28.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa a kolozsvári Állami Magyar Színházban tartotta jún. 27-28-án ülését. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el az RMDSZ kormányzati tevékenységével kapcsolatban, határozatot hozott az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról és felhívást intézett területi szervezeteihez, társszervezeteihez, valamint más szervezetekhez és egyesületekhez, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. a/ Az SZKT a tanácskozásról sajtóközleményt adott ki: Az SZKT zárt ülésen hallgatta meg a szövetségi elnök beszámolóját a kormányzati tevékenységről valamint az Ügyvezető Elnökség, a képviselőházi és szenátusi frakciók féléves tevékenységi beszámolóit. Markó Béla szövetségi elnök szerint az ország helyzete sok szempontból válságos, fontos területeken a szükséges reform első lépéseit sem sikerült megtenni. Az általános válságtól az RMDSZ nem függetlenítheti magát, ennek hatásai megmutatkoznak a szövetségen belül. A helyzet komoly önvizsgálatot tesz szükségessé minden egyes tisztségviselő és testület részéről. Az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megállapodások szerinti véglegesítését, a kolozsvári központú magyar állami egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatosan elfogadott Nyilatkozat leszögezi: az oktatási törvényt illetően 1998. október 31-ig, a magyar állami egyetem létrehozásával kapcsolatosan pedig 1998. végéig szülessen meg a várt megoldás, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati felelősségvállalása. Ugyancsak kifejezést nyert az a vélemény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére még mindig születnek kisebbségellenes, diszkriminatív intézkedések, mint például az, amely szerint az anyanyelvi tantárgyolimpiák országos díjazottjait nem illetik meg azon tanügyminisztérium által finanszírozott jutalomkirándulások, amilyeneket például a román nyelv és irodalom vagy a fizika tantárgy-győztesei számára biztosítottak.A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a szövetségi elnök és az ügyvezető elnökség beszámolóit. A szövetség tisztségviselőinek politikai átvilágításával kapcsolatos kérdés vitája során megfogalmazódott: a romániai társadalomnak szüksége van az erkölcsi megtisztulásra és ennek a folyamatnak szerves része a vezető tisztségeket betöltő személyiségek átvilágítása. Csakhogy az utóbbi időben diverziós szándékkal olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek egyes magyar közéleti személyiségek nyilvános lejáratását célozták. Elfogadhatatlan, hogy a személyi dossziék anyagának szelektív kiszivárogtatása révén félrevezető szándékkal különböző információkat terjesszenek a nyilvánosság elé. A testület dr. Bárányi Ferencet a jelzett gyakorlat áldozatának tekinti, és elfogadja valamint magáénak tekinti az RMDSZ képviselőházi frakciója, az Operatív Tanács és a Temes megyei RMDSZ e kérdésben kiadott állásfoglalásait. A testület határozatot hozott arról, hogy az RMDSZ tisztségviselői záros határidőn belül tegyék le politikai önéletrajzukat az Operatív Tanácsnak. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon román állampolgárokkal, akiknek az utóbbi hetek esőzései miatti árvizek anyagi károkat okoztak. Határozatában a testület felkéri az RMDSZ területi és társszervezeteit, hogy csatlakozzanak az árvízkárosultak megsegítését célzó, már elindított gyűjtési akciókhoz. A Szövetségi Képviselők Tanácsa a továbbiakban megerősítette tisztségében Péter Pált, a Takács Csaba ügyvezető elnök által kinevezett gazdasági alelnököt. b/ Az SZKT a következő nyilatkozatot adta ki: Az RMDSZ, mint a romániai reform elkötelezett híve, az új kormány kialakításakor, a koalíció többi pártjaival együttműködve, meghatározó szerepet töltött be a kormányprogram kidolgozásában, elsődleges szempontként kezelve a reformok felgyorsítását, a politikai és gazdasági stabilitás megerősítése érdekében. A kormányprogramba foglalt, határidőre lebontott, cselekvési irányvonalak prioritásként jelölik meg az elkobzott javak, és ezen belül az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvű oktatatás minden szinten való megvalósítását, kisebbségi törvénytervezet véglegesítését, az anyanyelvhasználat lehetőségét a közigazgatásban, valamint a földtörvény véglegesítését. Ezen törvények benyújtása a Parlamentbe, valamint megszavazása a kormányprogram előírásainak megfelelően elengedhetetlenül szükséges a reform folytatása érdekében. Az eltelt két hónap azt bizonyítja, hogy ezek a reformfolyamatok jelentősen lelassultak és a kormányprogramban lévő néhány jelentős intézkedés nem teljesült a feltüntetett határidőre. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a kormánykoalíció politikai tényezői és a parlament felelősen kezelje a kormányzati prioritásokat és teljesítse ezek kivitelezését. Az önálló magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint egyes elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányhatározattal Románia kormánya bebizonyította, hogy, ha létezik politikai akarat, akkor megvalósíthatók a kormányprogramban foglalt célok. Az SZKT, a kormánykoalíció tevékenységét elemezve, a kormányprogram szellemében elengedhetetlenül szükségesnek tartja a továbbiakban a következőket: I. A Képviselőház október 31-ig fogadja el a 36/1997-es sürgősségi kormányrendeletet a kormánykoalíción belül megkötött protokollumok szerint, valamint az ülésszak végéig a parlament véglegesítse a törvényt. II. A magyar állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság jelentése alapján év végéig történjenek konkrét lépések az egyetem beindítása érdekében. III. Az őszi ülésszakban a parlament fogadja el a decentralizáció, a helyi autonómia megerősítését célzó törvénytervezeteket (a helyi pénzügyekről szóló törvényt az állami tulajdont és a helyi közösségek tulajdonát szabályzó törvényt és a helyi közigazgatásról szóló törvényt). IV. A parlament év végéig fogadja el az új alapokra helyezett költségvetési törvényt. Az RMDSZ kormányzati tényezőként mindeddig felelősen vállalta a reformok kivitelezésében hozott kormányzati intézkedéseket és adott esetben ezek népszerűtlen jellegének következményeit. Meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet eredményes kormányzati tevékenységet folytatni, ha a kormány és a koalíciós partnerek a kormányzási keretet meghatározó kormányprogramot és azokban feltüntetett határidőket betartják, ellenkező esetben lehetetlenné válik szövetségünk további kormányzati szerepvállalása. c/ Az SZTK a következő határozatot hozta az RMDSZ tisztségviselőinek politikai átvilágításáról: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza az Operatív Tanácsot, hogy jelen határozat elfogadásától kezdődően 10 napon belül szólítsa fel a Szövetség megválasztott illetve kijelölt tisztségviselőit, hogy készítsék el politikai önéletrajzukat és azt, újabb 10 napon belül, zárt borítékban juttassák el az Operatív Tanácshoz. Politikai önéletrajz elkészítésének kötelezettsége az alábbiakra vonatkozik: a szövetség parlamenti képviselői és szenátorai, miniszterek és államtitkárok, vezérigazgatók, kormánytisztviselők, a szövetség országos testületeinek (SZKT, SZET, Operatív Tanács, Országos Önkormányzati Tanács, Ügyvezető Elnökség, az Ellenőrző, Etikai, és Szabályzatellenőrző Bizottságok) tagjai, prefektusok, alprefektusok, prefektúrák főtitkárai, megyei tanácsok elnökei és alelnökei, megyei illetve területi szervezetek elnökei. Ezen kötelezettség a jövőben megválasztandó illetve kinevezendő személyekre is vonatkozik. -A politikai önéletrajznak kötelező módon tartalmaznia kell a szekuritátéval 1990 előtti, a SRI-vel 1990 utáni kapcsolatok, valamint a kommunista pártban betöltött tisztségek leírását. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SZKT, a szövetségen belüli átvilágítás elmélyítése érdekében, visszatér a kérdésre. d/ Az SZKT a következő határozatot hozta: Az utóbbi két hétben Románia egész területét (több mint harminc megyét) az esőzések nyomán árvíz sújtotta. Az SZKT együttérzését fejezi ki mindazon állampolgárokkal akiknek az árvíz anyagi károkat okozott. A kialakult súlyos helyzet nyomán az SZKT felkéri az RMDSZ területi szervezeteit, társszervezeteit, valamint más szervezeteket és egyesületeket, csatlakozzanak az elindított gyűjtési akciókhoz az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Ugyanakkor felkérjük az RMDSZ tisztségviselőit, járuljanak hozzá ezen megsegítési alaphoz. Az elkövetkezendőkben, a kormányban lévő tisztségviselőkön, prefektúrákon, megyei- és helyi tanácsokon keresztül az RMDSZ megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek, reméljük, enyhíteni fogják az árvízkárosultak súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásával az SZKT az Ügyvezető Elnökséget bízza meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1293. sz./

1998. július 18.

Júl. 18-ára, Kolozsvárra hívta össze Takács Csaba ügyvezető elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT). A megbeszélés fő napirendi pontja az SZKT határozata alapján megindított, az árvíz sújtotta települések megsegítését célzó segélyakció eddigi intézkedéseinek felmérése, és a további teendők meghatározása volt. Az ülésen jelen voltak: Nagy Zsolt, Péter Pál és Székely István ügyvezető alelnökök, illetve Bognár Levente Arad megyei alprefektus, Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa, Burchard Árpád Maros megyei alprefektus, Segesvári Miklós Hunyad megyei prefektus, Márton Árpád, Bitay Levente, Kolcsár Sándor, Gyenge Csaba, Makkay Botond, Dr. Brendus Gyula és Nagy Ferenc a területi szervezetek részéről. A tanácskozás első felében a területi szervezetek elnökei beszámoltak az árvizek következtében a megyékben kialakult helyzetről, a természeti és anyagi károk mértékéről, valamint a már beindult adománygyűjtés eddigi eredményeiről is. Az ülésen megfogalmazódott, hogy az RMDSZ a következő intézkedéseket javasolja az illetékes szerveknek az árvízkárosultak megsegítése érdekében: 1. Az árvízkárosultnak minősülő mezőgazdasági és kereskedelmi társaságok, valamint magángazdálkodók állami hiteleinek átütemezése, és a kiosztatlanul maradt gazdajegyek szétosztása; 2. A Maros, Nyárád, illetve a Kis-Küküllő folyók szabályozása; 3. A szponzorizálásra, valamint a jövedelmi adóra vonatkozó törvények módosítása a helyi árvízvédelmi programok finanszírozása céljából; 4. A Polgári Védelemre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítése és módosítása a természeti katasztrófák elhárításában való hatékonyabb részvétele érdekében. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök ismertette az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultkért" programját kidolgozó bizottság eddigi tevékenységét és kitért a Művelődési- és Vallásügyi Főosztály által szervezett karitatív kulturális rendezvények ismertetésére. Takács Csaba ügyvezető elnök arra hívta fel a területi szervezetek figyelmét, hogy a segélyakciók összehangolása érdekében folyamatosan konzultáljanak az érintett települések önkormányzataival, a helyi RMDSZ-szervezetekkel, illetve az Ügyvezető Elnökséggel, az állami támogatás kieszközlése kapcsán pedig felkérte az RMDSZ prefektusait és alprefektusait, járuljanak hozzá ahhoz, hogy hatékony állami intézkedések szülessenek az árvízkárok fedezésére. Az ügyvezető elnök felkérte a területi elnököket, hogy két héten belül készítsenek pontos kimutatást a megyéjükben bekövetkezett károkról, illetve az árvízsújtott települések szükségleteiről és hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az adományok átlátható és célirányos elosztása érdekében hatékony információcserét alakítsanak ki az adományozókkal illetve a helyi szervezetekkel és önkormányzatokkal. A külföldi támogatásokat számba véve az ügyvezető elnök kiemelte a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a budapesti Polgármesteri Hivatal által felkínált segítség fontosságát, úgy értékelve, hogy ez nagy mértékben hozzájárul a román-magyar kapcsolatok szorosabbá tételéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 1306. sz./

1998. augusztus 6.

Aug. 6-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az alelnökök beszámolói után a testület áttekintette a következő parlamenti ülésszak munkájával kapcsolatos teendőket. Szóba kerültek az ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos és egyéb törvénytervezetek. Ezek véleményezésével az ÜE munkacsoportot bízott meg, tagjai: Demeter János, Fodor Imre, Madaras Lázár, Péter Pál, Seres Dénes, Varga Attila. Az ÜE elemezte az árvízkárosultakat segítő akció menetét. /Az Ügyvezető Elnökség ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1998. augusztus 31.

A hét végén Hargitafürdőn tartotta meg gazdasági tanácskozását az RMDSZ vezetősége. Elemezték a kormányzat eddigi gazdaságpolitikáját, valamint további gazdaságélénkítő célzatú javaslatokat vitattak meg. A résztvevők Csíkszeredában tartottak sajtótájékoztatót. A kétnapos rendezvényen elhangzottakról Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági ügyekkel megbízott ügyvezető alelnök, valamint Borbély László államtitkár, a szövetség kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott. Beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a tanácskozásra mindenekelőtt azért került sor, mert az RMDSZ megítélése szerint meg kell vizsgálni a kormány gazdasági és társadalmi téren végzett tevékenységét, a reform helyzetét. Hangsúlyozta: a kormány tevékenysége nem szakítható el a koalíció tevékenységétől, a törvényhozói munkától. Az RMDSZ szakemberei ugyanakkor kritikákkal illették a kormány eddigi gazdasági tevékenységét - mondotta Markó. Véleménye szerint a koalíció hatalomra jutásakor minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a reform megvalósuljon. A sikertelenség, avagy a félsikerek személyi ambíciókon, a szűkös pártérdekeken múltak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a kormány szerkezet-átalakításának kérdését is, leszögezve annak prioritásait, hangsúlyozva, hogy a szerkezetátalakítást a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt kell végrehajtani. Takács Csaba elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői - kormányzati tisztségviselők, a törvényhozó testületek tagjai, a szövetség gazdasági szakemberei - külön elemezték az RMDSZ gazdasági programja és a kormányprogram alapján a makrogazdaság, a gazdaság szerkezetátalakítása, a magánosítás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének helyzetét, a kormányzati tevékenységet, a munka felelősségét. A következtetéseket a koalíciós partnerekkel kívánják megvitatni és gyakorlatba ültetni. Ennek kapcsán elmondták, hogy az utóbbi időszak sikertelenségei a partnerek közötti kommunikáció hiányának számlájára írhatók, ezért e kommunikációt élénkíteni kell. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók hangsúlyozták: az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással a kormányzati felelősséget is vállalta. A felelősség nem algoritmus kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

1998. szeptember 9.

Péter Pál, ügyvezető alelnök, az RMDSZ gazdasági főosztálya vezetője kifejtette, hogy költségvetési hiány fedezését célzó adóilletékek, a behozatali adók növelése valójában nem járul hozzá az állami bevételek növekedéséhez. A kormány meggondolatlanul tette meg ezt a lépést. "Lehetetlenség egészséges gazdaságot teremteni csak a megszorító intézkedésekre támaszkodva. Ha a lakosság egy évig hibernálna, semmit sem fogyasztana, a pénzügyminisztérium is elégedett lenne, de a kemény spórolás bevezetése előtt arra kellene gondolnia, hogy az új adók számottevően visszafogják a termelést" - nyilatkozta Péter Pál. Szerinte az állami költségvetés egész megterhelését a kis- és középvállalkozók viselik a vállukon. Siettetni kell a privatizációt, az Állami Tulajdonalap átszervezését, valamint a társaságok eladását a Rasdaq értékpapírtőzsde felé kell irányítani. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1999. május 1.

Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1999. június 19.

Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

1999. július 9.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

1999. szeptember 6.

Augusztus elején megalakult az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Szociális Főosztálya. (Ügyvezető alelnök Péter Pál.) A főosztály máris olyan információs hálózat kiépítését kezdte el, amely közvetítő szerepet töltene be a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetek, alapítványok, egyházi és karitatív szervezetek, a parlamenti frakciók és bizottságok és az SZKT Szociális Bizottsága közötti hírcserében. A szociális főosztály a területi szervezetek révén tudósítani szeretné a magyar kisebbségi (vagy kisebbségi érdekeltségű) civil szervezeteket a törvénymódosításokról, új jogszabályokról, pályázati lehetőségekről, cselekvési prioritásokról. Az új főosztály tervezi a szociális szervezetek országos találkozójának megszervezését. Ennek érdekében a főosztály arra kéri a területi szervezeteket, hogy készítsenek átfogó és pontos kimutatást a helyi civil szervezetekről és alapítványokról - egy országos adatbázis létrehozása érdekében. /Az RMDSZ a civil társadalomért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

1999. október 7.

A Péter Pál vezette RMDSZ Gazdasági és Szociális Főosztály sorra fel kívánja venni a kapcsolatot a kisebbségi civil szféra kiemelkedő intézményeivel, szervezeteivel, alapítványaival - legyenek azok karitatív, kulturális, felekezeti, szociális jellegűek. Lukács Lóránd, a főosztály referense hangsúlyozta: az RMDSZ nem akarja a fennhatósága alá vonni a kisebbségi civil szférát, hanem kölcsönös előnyökön alapuló szoros együttműködést ajánl. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezzel nagymértékben szolgálhatja a kisebbségi és az egész romániai társadalom demokratizálódását. /Az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyáról. Szatmár megyében is volnának javítanivalók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

1999. október 25.

Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

1999. november 9.

A Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai októberben üléseztek. A munkabizottságokban az RMDSZ képviselői: önkormányzati és jogi bizottság - Varga Attila képviselő, gazdasági bizottság - Péter Pál RMDSZ-alelnök, egészségügyi és szociális bizottság - Böndi Gyöngyike képviselőasszony, művelődési bizottság - Márton Árpád képviselő, illetve az európai integrációs bizottság - Székely István RMDSZ-főelőadó. - Böndi Gyöngyikét az egészségügyi és szociális problémákkal foglalkozó bizottság október 21-i alakuló üléséről elmondta, hogy a jelen voltak a magyarországi szaktárca és a HTMH szakemberein kívül az összes szomszédos államok magyarságának képviselői. Dr. Őry Csaba politikai államtitkár a munkabizottság elnöke. /Farkas E. Zoltán: Aktivizálódó MÁÉ. Csodamegoldás még nincsen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1999. december 30.

Székelyudvarhelyen az SZ-MADISZ keretében működő Hyperion Szellemi Műhely március óta több mint 20 előadást szervezett a társadalomtudományok, a kultúra és a helyismeretet témakörében. Péter Pál SZ-MADISZ-elnökkel, Fecső Zoltán kulturális alelnökkel és Novák Károly programfelelőssel az eddigi tevékenységről adott tájékoztatást. Fontosnak tartották, hogy az ifjabb korosztály, főként Székelyudvarhelyre hazakerülő fiatalok bemutathassák tevékenységüket, a fiatal értelmiségiek tudományos munkájukról beszéltek. Vitafórumokat is szerveztek az erdélyi irodalmi életről, a környezetvédelemről. Határozott érdeklődés tapasztalható. Jó kapcsolat alakult ki a Kis Dénes által alapított marosvásárhelyi Életfa Baráti Társasággal és a gyergyószentmiklósi Életműhely Alapítvánnyal is. - Kiadványban szeretnék közölni az előadások anyagát. A Max Weber Társadalomtudományi Szakkollégiummal közösen az Udvarhely környéki fiatal pedagógusok szakmai és anyagi lehetőségeikről készítenek felmérést, és szóba került - a műemlékvédelemmel kapcsolatban - udvarhelyi temetőtérkép készítése is. /A Hyperion első éve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 30./

2000. március 18.

Sokan nem tudják Székelyudvarhelyen, hogy létezik a Hyperion szellemi műhely, amely alternatív népegyetemmé válhatna. A megjelentek vitafórumokat kezdeményeztek, közzétették ismereteiket. A Hyperiont a fiatalok kezdeményezték, ezért az idősebbek távol maradnak. Szűk réteg mutat érdeklődést a Hyperionon folyó tevékenység iránt: a fiatal értelmiségiek, egyetemisták. Fecső Zoltán, Novák Károly és Péter Pál eredetileg arra vállalkozott, hogy olyan szellemi műhelyt működtetnek Udvarhelyen, amely kielégíti a tudni vágyók széles körű igényeit. Az előadások változatosak: március 15-én például a magyarság szent koronájáról esett szó. /Zsidó Ferenc: Hyperion szellemi műhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

2000. április 4.

Márc. 31-én Kolozsváron, a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezésében gazdasági tanácskozás zajlott. Témája: a pénzügypolitika szerepe a gazdasági stratégiában, hatása a gazdasági növekedésre. Bauer Tamás, magyarországi országgyűlési képviselő (Szabad Demokraták Szövetsége) a magyar gazdaságpolitika tapasztalatairól és teendőiről beszélt. Paul Mitroi, a Nemzeti Liberális Párt helyettes államtitkára az adórendszert mint fékező vagy serkentő tényezőt ismertette, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke pedig arról beszélt, milyen szerepet töltenek be a külföldi beruházások a középtávú stratégia megvalósításában. A tanácskozásról Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Szabadelvű Kör alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ gazdasági programja közel áll a liberális gazdaságpolitikai elgondolásokhoz. Magyarországon a gazdaság területén sikerült kialakítani egy olyan konszenzust, amely ahhoz vezetett, hogy például az adótörvénykezés '93 óta nem változott. Végrehajtották a privatizációt. Romániában ez nem történt meg. A bizonytalan törvénykezési és gazdasági helyzet miatt a külföldi befektetők nem érzik jól magukat Romániában. /Rácz Éva: A barátságos környezet fontos a befektetők számára - nyilatkozta lapunknak Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2000. május 13.

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. augusztus 21.

Szent István-napi Néptánctalálkozó helyszíne volt Inaktelke is. Az érkezők a nagyváradi származású, jelenleg Veszprémben élő, a Kalotaszegről készült köteteiről ismert Váradi Péter Pál fényképkiállítását és a nemrég megnyílt múzeumot tekinthették meg. A néptánctalálkozón sikeres volt a pancsovai Maroknyi néptáncegyüttes, a kolozsvári Virágos együttes és a helybeli csoport. A kissé elszigetelt Inaktelke ezzel bekapcsolódott a Heltai Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvénysorozatba. /Kerekes Edit: II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. szeptember 22.

Az RMDSZ országos kampánystábja úgy döntött, hogy az RMDSZ kampánynyitó és -záró ünnepsége október 12-én, Szatmárnémetiben, illetve november 23-án Marosvásárhelyen lesz. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a kampánystáb szóvivője elmondta: a kampány alatt nagyszámú rendezvénysorozatot terveznek, amelynek keretében az RMDSZ államelnökjelöltje felkeresi majd a területi szervezeteket. A kampánystáb ugyanakkor két RMDSZ-kiadvány megjelentetését is tervezi. Az előbbi az RMDSZ-nek a megyékre, területekre és régiókra részletesen lebontott választási programját tartalmazná, míg az utóbbi az RMDSZ négyéves tevékenységéről nyújtana átfogó képet. /Szatmárnémetiben lesz az RMDSZ kampánynyitó rendezvénye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. október 4.

Okt. 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökség székházába /Kolozsvár/ látogatott Donald Sheenan, a Washingtoni Állami Főosztály Romániáért felelős vezetője, valamint Edward Stafford, a bukaresti nagykövetségének politikai titkára. Megbeszélést folytattak Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökkel, valamint Péter Pál gazdasági alelnökkel. A tanácskozás keretében az USA nagykövetségének kolozsvári információs irodájának szerepéről, valamint aktuális kérdésekről - mint a közelgő választások az Amerikai Egyesült Államokban és Romániában egyaránt - folytattak eszmecserét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4. - 1817. sz./

2000. október 12.

Az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ (CCRIT) az RMDSZ megbízásából szept. 27. és okt. 2. között 1164, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségűnek valló egyén körében végzett felmérést. A felmérés szerint a novemberi választásokon az RMDSZ biztosan számíthat az erdélyi magyar szavazók támogatására, a magyarság csaknem 90%-a szavazna az RMDSZ-re, egyetlen olyan párt sincs, amelynek támogatottsága a magyarok körében meghaladná az 1%-ot. A megoldandó problémák romániai magyarok által megjelölt prioritáslistáján a munkanélküliség (25,3 %), a magas infláció (22 %), a korrupció (10,5 %) és az életszínvonal csökkenése (10,2 %) szerepel, s csak ezután következnek az RMDSZ programja által kijelölt célok: az anyanyelv használata hiánya a közigazgatásban (5,9 %), Székelyföld területi autonómiája (4,8 %), illetve az önálló magyar egyetem kérdése (4,1 %). /A romániai magyarok továbbra is csak az RMDSZ-ben bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ A megkérdezett romániai magyarok zöme (77,2%) szerint az országban a dolgok rossz irányba mennek. A Szabadság kérésére Péter Pál, az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője kommentálta a felmérésben körvonalazódó véleményeket. A felmérés azt tükrözi, hogy a szavazópolgárok szerint az RMDSZ elsősorban a kisebbségi jogosítványok megszerzésével foglalkozik, miközben számukra elsősorban a szociális kérdések élveznek prioritást. Az életszínvonal csökkenése a magyar lakosságot épp úgy megvisel, mint a román választókat. - A kivándorlási szándék felerősödésének is elsősorban egzisztenciális jellegű okai vannak. - Az adatok szerint a romániai magyarok 88,6%-a támogatja az RMDSZ-t. Ennek elnökjelöltjére, Frunda Györgyre viszont a megkérdezettek alig 66,2%-a szavazna. A további 33,8% szavazata viszont nagyon felaprózódik a többi román jelölt közt. (Stolojanra 4,1%, Melescanura 0,9%, Romanra 1,5%, Isarescura 6,5%, Iliescura pedig alig 1,3% magyar szavazna)./Székely Kriszta: Frundára a romániai magyarok 66,2%-a szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2000. október 26.

Erdélyi körútja alkalmából okt. 25-én Nagyváradon járt az RMDSZ arculatteremtő csoportjának vezetője, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor és Péter Pál, a Szövetség gazdasági ügyvezető alelnöke. A tárcavezető az Ady Endre Sajtókollégium hallgatóit tájékoztatta az általa irányított hivatal felépítéséről, feladatairól, működéséről. A koalíciós kormány munkáját értékelve Eckstein-Kovács Péter jelentősnek tartotta, hogy sikerült megteremteni az önkormányzatiság alapjait, az anyanyelvi oktatás lehetőségei bővültek, és valamelyest "kikalapálták" az előző földtörvény csorbáit. Saját kormányhivatalának eredményeit számba véve a kisebbségügyi miniszter többek között a kényszermunkáért és hadifogságért járó kárpótlás jogosultságának kiterjesztését említette. A diszkriminációellenes törvény - amelyet sürgősségi kormányrendelet formájában nemrég léptettek életbe - kidolgozásáért nemzetközi elismerést kapott. Ugyancsak sürgősségi kormányrendelet révén került vissza jogos tulajdonosához a tárcavezető által összeállított 36-os listán szereplő egyházi és közösségi ingatlanok közül 34. /Eckstein-Kovács Péter Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./

2000. november 14.

Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 21.

Erdély - Székelyföld - Homoródi-dombság" című honismereti fotóalbumát mutatta be Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Budapesten. A szerzőpáros Erdély-Székelyföld sorozatának hetedik darabja a Homoródi-dombság természetrajzát, történelmét, egyháztörténetét, mondavilágát, népének életét mutatja be. A közel kétszáz fotó több erdélyi út alatt az elmúlt öt évben készült. A sorozat következő darabja, amelynek megjelenését jövőre tervezik, a Gyimesek világába kalauzolja el az olvasót. A kötet a kiadványt gondozó veszprémi PéterPál Kiadónál rendelhető meg. /Újabb székelyföldi fotóalbum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2001. február 22.

Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállalkozók Fóruma elnöke hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a különböző programokkal jelentős összegek folyhatnak be az országba, ha megfelelő projekteket készítenek az igénylők. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozók nem tudnak pályázni. A tavaly például a SAPARD-előprogramra a befutott pályázatoknak csak mintegy tíz százaléka volt használható. Három programról van szó, a PHARE-ról, az ISPA-ról és a SAPARD-ról. Évente osztják el az összegeket, Románia a Sapard-program keretében 150 millió eurót fog kapni minden esztendőben, az ISPA keretében 250 milliót és a PHARE keretében változó summát, így aztán a támogatások összege 600-650 millió eurót tesz majd ki. De ha ehhez hozzátesszük a kormány által kiegészítendő részt, akkor a felhasználható alap úgy egymilliárd euróra rúg. - Addig is, amíg a pénzeket elosztják, fel kell készülni ezek megpályázására. Pécsi Ferenc fiatal kollégáit kiküldte Magyarországra, hogy részt vegyenek projektek menedzselését oktató tanfolyamokon. Most az ott végzettek fogják ismereteiket továbbadni. - Pécsi Ferenc sürgette egy oktatási program kidolgozását és támogatását. Javaslatára eddig nem kapott választ. Péter Pálnak mint az RMDSZ gazdasággal foglalkozó alelnökének már eddig lépnie kellett volna. /Magyar Balázs: Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállakozók Fóruma elnöke szerint: Kilóg a pénz a takaró alól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2001. március 6.

Márc. 4-én beiktatták Király Árpád arad-ségai római katolikus plébánost az aradi esperes tisztségébe, amely Heinrich József esperes, pécskai plébános távozásával üresedett meg. A beiktatási szentmisét Ross Márton megyéspüspök celebrálta Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes és a kerületi papság közreműködésével. A megyéspüspök röviden vázolta a nyolc esperességből, három főesperességből álló temesvári római katolikus egyházmegye felépítését, beszélt "a püspök szemének" tekintett esperes feladatairól. /Piros cingulum Király Árpádnak. Beiktatták az aradi római katolikus esperest. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. március 13.

Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2001. április 4.

A határon túli magyarok jogállásáról szóló magyarországi törvénytervezetnek egyik fontos része a munkavállalás kérdésének szabályozása. Ennek részleteiről nyilatkozott Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági bizottságának tagja. A törvény kimondja: mindenki, aki határon túli magyar igazolvánnyal rendelkezik alanyi jogon, egy évben három hónapig hivatalosan munkát vállalhat Magyarországon, és nem kötődik az úgynevezett munkavállalási kvótákhoz, amelyeket államközi egyezmények szabályoznak. A három hónapot a magyar kormány rendelettel meghosszabbíthatja. /Papp Annamária: Nem szakmához kötött a külföldi munkavállalás Magyarországon. Péter Pál gazdasági alelnök a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-93




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998