udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Sándor

1990. január 28.

Kovászna megyében az 1989/90-es tanévben magyar tannyelvű középiskolai osztályokba 2988-an jártak, 2957 magyar gyermek pedig román iskolákba járt. A megyében 1194 magyar gyermek tanult román szakiskolákban /magyar nyelvű szakiskola nem indult/. Sepsiszentgyörgy városban 3436-an tanultak magyar tagozaton, 190 magyar gyermek pedig román tagozaton az elemiben /I-IV. osztályban/, az V-VIII osztályokban 3577 tanuló járt magyar tagozatra, 227 magyar gyermek pedig román tagozatba. Az újságíró hozzátette, hogy hosszú éveken át nem közölhették az iskolák nemzetiségi megoszlását. /Péter Sándor: A megye nappali tagozatos iskolái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

1990. március 28.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból sok értékes anyagot vittek el különböző román múzeumok részére. Például egy 1971-es átadási és kölcsönvételi jegyzőkönyv szerint a bukaresti Történelmi Múzeumhoz kerültek nagy értékek, így Gábor Áron egyik ágyújának eredeti csövét, melyet azután a bukaresti múzeum így állított ki: ágyúcső az 1848-as román forradalomból. Elvitték az 1848/49-ben kibocsátott pénzérméket is. 1973-ban pedig a kölcsönvett anyagot átutalták a Történelmi Múzeum birtokába. Ugyanígy kerültek különböző régészeti leletek a Központi Katonai Múzeumba. /Péter Sándor: Elorzott múzeumai tárgyak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./

1990. május 17.

Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

1990. május 23.

Bukarestben az egyetemen megalakult a hungarológiai tanszék. Vezetője, dr. Molnár Szabolcs elmondta, hogy ez nagy előrelépés, sikerült leválniuk a keleti nyelvek tanszékétől. Eddig csak második szakként lehetett választani a magyart. Volt olyan év is, amikor nem is volt első éves hallgatójuk. Ettől az évtől tehát főszak lesz a magyar. Nem akarnak versenyezni Kolozsvárral, Bukarestben ugyanis nem tanárokat képeznek. A hungarológusnak nem kell feltétlenül magyarnak lennie. /Péter Sándor: Hungarológiai tanszék a fővárosban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

1990. augusztus 4.

Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

1990. szeptember 21.

Nagy gondot jelent a magyar nyelvű tankönyvek hiánya. Eddig csak a XI-es magyar irodalom látott napvilágot. Arra kényszerültek, hogy összeszedjék a régi tankönyveket és azokat szétosszák az iskolák között. /Péter Sándor: Több az üröm, mint az öröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2000. január 31.

Jan. 29-én Illyefalván, a KIDA-központban tartotta meg küldöttgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Dr. Péntek János professzor, az AESZ elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy az anyanyelv egyszerre eszköze és célja az oktatásnak. Szó volt arról a vitáról is, hogy milyen legyen az irodalom és a nyelvtan oktatásának viszonya. A román-magyar intézménynévszótáron dolgozó Fazakas Emese ismertette a nehézségek garmadáját, mely az eltérő struktúrák, szervezeti felépítmények következménye. Lokodi Irén az anyanyelvű oktatást elözönlő idegen kifejezések, Péter Sándor a nyelvi tananyagból eredő kevertnyelvűség veszélyeit ecsetelte előadásában. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy az AESZ továbbra is foglalkozik az élőnyelvi, sajtónyelvi adattár létrehozásával, konferenciák, versenyek és táborok szervezésével. A hagyományos helyesírási, nyelv- és beszédművelő versenyek a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő mellett idén balladamondó-versenyekkel, bibliai jelképekről szóló irodalmi, képzőművészeti-zenei vetélkedőkkel és a Vörösmarty évforduló tiszteletére rendezett szavaló- és műveltségi versennyel bővülnek. Háromszék ad otthont a nyáron a szórványtábornak és a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábornak, amely a Jókai-emlékév jelentős mozzanata kíván lenni. /Anyanyelvápolók tanácskozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2002. július 24.

Júl. 24-én zárja kapuját Illyefalván az ötödik Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és Kovászna Megye Tanácsa közösen szervezett. A táborozóknak Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója mutatta be az illyefalvi Séra-kúriában berendezett irodalmi kiállításokat. Kakas Zoltán néprajzkutató bemutatta a Beszélő kövek című CD-t, és a kövekhez kötődő mondák, legendák világába kalauzolta hallgatóságát, Kisgyörgy Zoltán helytörténész a háromszéki harangokról tartott előadást, dr. Péntek János egyetemi tanár az erdélyi nyelvjárásokról, Péter Sándor középiskolai tanár helynevekről értekezett, másnap a versértelmezésé volt a főszerep Egyed Emese egyetemi tanár irányításával. /(fekete): Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ A táborba a Felvidékről, a Vajdaságból, a magyarországi Veszprém megyéből, illetve Aradról és Nagybányáról érkeztek az anyanyelvi vetélkedőkön, műveltségi, művészeti versenyeken jeleskedő fiatalok. A főszervező, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a pedagógusszövetségekkel vette fel a kapcsolatot, így verbuválták össze a jutalomtáborozásban részesülő 21 iskolást. /Farkas Réka: Tíz nap a magyar nyelvért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2004. november 22.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2005. október 1.

Értékes népköltészeti kiadvány látott napvilágot. Vadrózsa virága (Edelény, Sepsiszentgyörgy 2004) címmel közkinccsé vált Farkas Jenő tanárnak és tanítványainak gyűjteménye, amelynek feldolgozása közel fél évszázadig húzódott. A Sepsiszentgyörgyön élő Péter Sándor vállalta – Farkas Jenő egykori tanítványaként – a szöveggondozás, szerkesztés munkáját, ugyanakkor neve – Hadobás Pál társaságában – felelős kiadóként is szerepel. Farkas Jenő 1908-ban született Nyárádszeredában, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, előbb lelkészi diplomát, majd francia-filozófia-pedagógiai képesítést is szerzett. 1948-tól Székelykeresztúron tanár. 1968-ban vonul nyugdíjba. Marosvásárhelyen hunyt el 2000-ben, 92 éves korában, végső nyughelye a székelykeresztúri temetőben van. 1957-ben és 1958-ban végezte Székelykeresztúr és vidéke népköltészetének gyűjtését, diákjaival. A könyvben kilencvennyolc mese és tréfás történet kapott helyet. Péter Sándor szerint a könyv másik erősségére, a húsvéti öntözőversek fejezete. /Ráduly János: Vadrózsa virága. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2006. október 24.

A kerek évfordulós 1956-os megemlékezések megyeszerte nagyobb méreteket öltöttek. Csíkszereda több helyszínen idézte ötvenhatot. A Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertet adott, előadták a Székely Golgota rockoperát. A Millenniumi-templomban a börtönviselt ötvenhatosok tiszteletére Kelemen Kálmánt ezüst érdemkereszttel, Nagy Benedeket és Szilágyi Árpádot ezüst emlékéremmel tüntették ki. Ünnepi beszédek hangzottak el október 23-án az 1998-ban felállított ’56-os emlékmű előtt. Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének titkára nyitotta meg a beszédek sorát. Az ötvenhatos börtönviselt Szilágyi Árpád szavalatát az egyházi képviselők beszéde és imája követte. Este a tusnádi fúvószenekar kísérte fáklyás felvonulás előzte meg az emlékműavatást. Az új 56-os emlékmű a magyar főkonzulátus épülete előtti újonnan kialakított téren áll. Ercsei Ferenc művéről, a hírnökangyalról lekerült a lepel. Az emlékmű az elesettek és kivégzettek emlékét őrzi. Gyergyószentmiklóson is többnapos megemlékezést tartottak. Az unitárius imaházban rendezett Őri Tóth István fénykép-, László Péter Sándor illusztráció-kiállítást, közreműködött a Szent Miklós Kamaraegyüttes. Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános megszentelte Burján Gál Emil ez alkalomra készült – és egyelőre a temetőben helyet kapó – emlékművét. Október 22-én a Tarisznyás Márton Múzeumban magyarországi és erdélyi történészek emlékeztek 1956-ra. Székelyudvarhelyen a városházán dokumentumfilm-vetítéssel egybekötött tudományos ülésszakot tartottak, Tófalvi Zoltán és Durcza Attila történészek beszéltek. Október 23-án Székelykeresztúron az ökumenikus istentiszteletet és ünnepi műsort követően gyertyás felvonulással tisztelegtek a Millenniumi-emlékműnél. /Antal Ildikó, Bajna György, Szász Emese: Ötvenhat dalban, szóban, imában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ P. Ferenc Ervin Ferenc-rendi szerzetest is kitüntették a Magyar Köztársaság nevében az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. Október 23-án a magyar főkonzul által adott csíkszeredai fogadáson a páter az arany érdemkeresztet vette át. A szerzetes elmondta, a mai román államnak kellene elismerésben részesíteni őket. A mostani kitüntetésben tíz kivégzett társának tett ígérete beváltását látja.

2008. január 9.

„Nem célunk olyan gyerekeket nevelni, akik csak Magyarországon képesek megállni a helyüket” – mutatott rá Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a tanügyi törvény hiányosságára azon a közvitán, melyet a tanügyi törvénycsomaggal kapcsolatosan szervezett január 8-án az alsó-háromszéki területi és sepsiszentgyörgyi városi szervezete a magyar iskolák igazgatóival, pedagógusaival. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő moderálásában zajlott a már múlt évben megtervezett találkozó, mintegy ötven szakember jelenlétében. Az eseményen jelen volt Szabó Ilona szenátor, aki – mint elhangzott – az oktatás és a kultúra „új szócsöve”, és Márton Árpád képviselő is. Az érettségi tárgyak számát négyre csökkenti az új törvény, a kisebbségieknek azonban öt tantárgy maradt az anyanyelvi vizsga miatt. Keresztély Irma diszkriminatívnak tekinti, hogy a romántól eltérő anyanyelvű diák több tárgyból vizsgázik. Az ülésen kitértek a törvénytervezetben szereplő bölcsődék hiányosságaira is. /llyés Judit: Nem csak Magyarországra nevelnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Egy hónappal, február 17-éig hosszabbították meg az új tanügyi törvény tervezetének közvitáját – jelentette be Keresztély Irma, majd ismertette saját javaslatait, amelyek egy része oktatási-szervezési kérdéseket, az intézményfinanszírozást és az ösztöndíjrendszer módosítását tartalmazta, javasolta, hogy a kisebbségek nyelvén tanulók számára ne legyen kötelező a román nyelv és irodalom vizsga. Módosítani kell a tervezet azon cikkelyét, amely szerint a katonai főiskolákon kizárólag román nyelven lehet tanulni. Péter Sándor sepsiszentgyörgyi magyartanár szerint a kisebbségek nyelvének megtanulását kötelezővé kellene tenni azon román diákoknak, akik vegyes iskolákban tanulnak. Továbbá javasolta, az iskolák által kiállított oklevelek legyenek kétnyelvűek. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete sepsiszentgyörgyi székházába várja a lakosság és a pedagógus szakemberek javaslatait, észrevételeit az új tanügyi törvénytervezet kapcsán. Azt követően összesítik a módosító javaslatokat, és elpostázzák az Oktatási Minisztériumnak. /Kovács Zsolt: Javaslatbombákkal a tárcához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2008. április 30.

Eldugott települése a Zabola községhez tartozó Székelypetőfalva a felső-háromszéki Mezőföldnek. Háromszéken még két, székely előtaggal rendelkező falu található: Székelyszáldobos és a szintén mezőföldi Székelytamásfalva. Petőfalvának 168 lakosa van, lakosság fele magyar cigány, elöregedett a település. Akárhol leásnak, borvizet találnak, mégsem húzhat belőle hasznot a petőfalvi ember, mert nincs borvíztöltő, sem gyógyfürdő. A feltörő borvíz alakította ki a Petőfalvi Fortyogót. A hideg strandfürdőt a két világháború között építették, s most pályázati úton felújították. Hiányzik egy jó út, most kezdenek aszfaltozni. Közel a faluhoz sepsiszentgyörgyi régészek majdnem háromszáz sírból álló kora középkori magyar temetőt tártak fel, ez mutatja, hogy itt már a XII. század közepén szervezett magyar település létezett. Székelypetőfalva zöme római katolikus. Lelki gondozásukat Péter Sándor plébános végzi, aki nemrég vette át az imecsfalvi anyaegyház vezetését. /Kisgyörgy Zoltán: Boszorkánykonyha a föld alatt. Templom a Mezőföld közepén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2008. április 30.

Hetven, Sepsiszentgyörgyön élő könyvszerzőt leltároz fel az a kötet, amelyet április 29-én mutattak be a Szent György-napok keretében. A Sepsiszentgyörgyi kortárs könyvszerzők – 2008 című kötetben olyan alkotók kaptak helyet, akik a városban élnek, és legalább egy könyvük megjelent, szerkesztője Péter Sándor magyar irodalom szakos tanár. A kötet 300 példányban látott napvilágot, melyben a legfiatalabb alkotó a 29 éves Ungvári László Zsolt költő, a legidősebb pedig a 87 éves Gocz József hadtörténetíró. /Kovács Zsolt: Könyvszerzők leltárja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2008. október 22.

Erdély szinte minden tájáról érkező magyar iskolák kiváló diákjait, az ún. „mákvirágokat” és a „tudós tanárokat” köszöntötték és díjazták az RMPSZ vezetői a szovátai Teleki Oktatási Központban az elmúlt hétvégén. A tanulók értékes bronz, ezüst, arany és gyémánt díjakat és okleveleket vehettek át ebből az alkalomból, ugyanakkor háromnapos táborozásban volt részük Szovátán, Országh Péter magyarországi történelem tanár vezetésével, aki Erdélyben kíván tovább dolgozni. Márton Zoltán a Teleki Oktatási Központ igazgatója köszöntötte a részvevőket. Több mint ötven Mákvirág-díjat osztottak ki. Rövid szünet után a pedagógusokat jutalmazták. Burus Siklódi Botond a Tudományos Tanács elnöke ismertette az Apáczai-díj történetét, amit idén harmadszor hirdettek meg. Idén huszonegyen pályáztak erre a díjra, ezek közül választották ki a legjobbakat. Burus Siklódi Botond szerint a beérkezett pályázatok mindegyike színvonalas volt. Honismeret és helytörténeti témakörben Apáczai-díjas lett: József Álmos (Országzászló állítások Háromszéken című munkájával) Dicsérő oklevelet kapott Farkas Aladár, Fazekas Loránd és Király László. Humántudományokban Apáczai-díjat érdemelt Péter Sándor (Térszínformanevek és vízrajzi köznevek felső-háromszéki helynevekben című dolgozatával). A természettudományok kategóriában Apáczai-díjat vehetett át Kiss Sándor a Bethlen-kollégium 1972-ben végzett véndiákja (Analitikus geometriai módszerek komparatív vizsgálata című dolgozatával)., Dicsérő oklevelet kapott Bencze Mihály és Bakó Botond. Neveléstudomány-Módszertan-Pszihológia tudományokban Apáczai-díjas Szabó K. Attila (Az erdélyi tanító és óvóképzés története című dolgozatával). Az óvodai és elemi oktatás területén dicséretben részesült Szabó Imola. /(bakó): „Fontos észrevenni a lámpásokat” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2009. április 7.

Városon lakó fiatalok kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik a szűkebb környék helyneveit sem. Nem állnak sokkal jobban falusi gyermekeink sem. Több, sokkal több helynevet ismernek, de édeskevés ahhoz, amit tudnia kell egy mai fiatalnak szülőfalujáról, szülőföldjéről. Sepsiszentgyörgy helyneveit Kisgyörgy Zoltán gyűjtötte össze Györbíró Pállal és dr. Imreh Barnával közösen Szabó T. Attila leírt szabályai szerint, a történeti helynevek egy részét pedig Bogáts Dénes adta ki még 1929-ben. Tucatnyi háromszéki falu helynévanyagát jegyezték már fel. 2008 végén 220 oldalas, nagy formátumú nyelvtudományi tanulmány jelent meg, Péter Sándor munkája: Térszínformanevek és vízrajzi köznevek a felső-háromszéki helynevekben /Proserved Cathedra Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ címmel. Péter Sándor nyelvszakos sepsiszentgyörgyi tanár doktori disszertációja tizenkét felső-háromszéki település történeti és jelenkori helynévanyagát összesíti a névtudomány mai elvárásainak szabályai szerint. /Kisgyörgy Zoltán: Beszél-e a föld? Beszél-e a táj? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2009. május 11.

Fölöttébb gyatrán szerepel a kortárs erdélyi magyar irodalom a középiskolai tankönyvekben, ez késztette az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) a hét végén Árkoson tartott konferencia szervezésére. Ambrus Ágnes elmondta, hogy annak idején eléggé sebtében, a ,,legyen már valami” elv szerint alkották meg a tankönyvet. Péter Sándor tanár szerint a középiskolai magyar tankönyv ,,illusztráció irodalomelméleti kérdésekhez”, ezzel a módszerrel értő irodalomolvasókat és -falókat nevelni képtelenség. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke ismertette a liga tervét, miszerint az E-MIL-tagok élő irodalomórát tartanának. /Váry O. Péter: A kortárs irodalom és a tankönyvek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

2009. május 23.

Újabb szoborral gazdagodott Sepsiszentgyörgy. A Kós Károly Iskolacsoport főépülete előtt felavatták május 22-én a névadó bronz mellszobrát, Vargha Mihály alkotását. A talapzatot Fekete Márta építész tervezte, s mikóújfalusi mesterek faragták ki helyi andezitből. Avatóbeszédében Péter Sándor tanár elmondta, ha Kós a magaslatról balra tekint, ott van Kossuth Lajos, előtte áll gróf Mikó Imre, kissé jobbra Szent István királyunk, s a közelében II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Az egybegyűlteket Kiss Imre igazgató és helyettese, Valeria Gheorghiu köszöntötte. Előbbi elmondta, annak az embernek állítanak szobrot, aki szellemével, magatartásával, munkásságával egy egész országrészt elvarázsolt. Kós Károly életútját Maria Pandele tanárnő ismertette, művét Péter Sándor méltatta. /Szekeres Attila: Kós Károly-szobrot avattak (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

2009. július 22.

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998