udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 146 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-146
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péter Tamás

2003. április 30.

Az autonómia gondolatának még az írmagja is indulatot vált ki a román hatalomban - kommentálta a Krónikának Tőkés László püspök Adrian Nastase kormányfő utasítását: a főügyész indítson vizsgálatot a Székelyudvarhelyi Fórum ügyében. A Székelyudvarhelyi Fórumon részt vevő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők készek segítséget nyújtani Románia főügyészének a fórum ügyében indított törvényességi vizsgálathoz - közölte a Toró T. Tibor, aki közleményében leszögezte: "Biztosak vagyunk abban, hogy sem a fórumon részt vett embereket, sem a Kezdeményező Bizottság tagjait nem fogják zaklatni a vizsgálat ürügyén"."Adrian Nastase gesztusáról nekem két esemény jut eszembe - nyilatkozta Tőkés László püspök. - Az egyik 1996-ban történt, amikor az alsócsernátoni fórumunk után Gheorghe Funar polgármester követelte, hogy az ügyészek indítsanak vizsgálatot a szervezők ellen. A másik tavaly történt, amikor Nastase Tusnádfürdőn arra kérte az RMDSZ vezetőségét, büntessen meg engem, mert az autonómia fontosságát hangsúlyozom." Tőkés László úgy véli, azzal, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán leváltották tiszteletbeli elnöki tisztségéből, a szövetség tulajdonképpen eleget tett a román kormányfő kérésének. Az Adevarul meg nem nevezett igazságügyi forrásokat idézett, amelyek szerint Székelyudvarhelyen megsértették a román alkotmányt, a fórum a román nemzetbiztonságot veszélyeztette. /Cseke Péter Tamás: Tőkés: a hatalmat riasztja az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. május 6.

Benyújtották összeférhetetlenségi nyilatkozataikat a szenátorok. Nem változik a szenátusi RMDSZ-frakció összetétele a korrupcióellenes törvény hatálybalépése után - nyilatkozta Puskás Bálint, a szenátus állandó bizottságának tagja. A képviselőknek és a szenátoroknak máj. 5-ig írásban kellett közölniük a parlament két házának állandó bizottságával, betöltenek-e a mandátumukkal összeférhetetlen tisztséget. Az RMDSZ-frakcióban jól ismert üzletemberek találhatók, de ők is a mandátumuk mellett döntenek. Markó Béla szövetségi elnök korábban úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy az érintett RMDSZ-es politikusok maguk lépnek a korrupcióellenes törvénycsomagban megállapított összeférhetetlenség ügyében. /Cseke Péter Tamás: Fontosabb a mandátumuk. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2003. május 8.

A május is a gyógyszertárak előtt kígyózó sorokkal kezdődött, néhány óra múlva elfogyott az ártámogatott vagy ingyenes gyógyszer noha a kormányzat ezen gyógyszerek krízisének a megoldását ígérte. A katonák, rendőrök, titkosszolgálatiak, ügyészek és bírák viszont hozzájutnak az igényelt gyógyszerekhez. A bukaresti székhelyű Védelmi, Közrendi, Nemzetbiztonsági és Igazságszolgáltatási Egészségbiztosító Pénztár (CASAOPSNAJ) az 1998/58-as kormányrendelet alapján az országos egészségbiztosító rendszerrel párhuzamosan működik. A CASAOPSNAJ létrehozásáról rendelkező, diszkriminatív 1998/58-as sürgősségi kormányrendeletet Bárányi Ferenc minisztersége idején szövegezték, azt azonban Bárányi nem volt hajlandó aláírni. Sokak szerint ez okozta a miniszter bukását is, a visszautasítás utáni napokban indult ugyanis a Bárányi besúgói nyilatkozatait nyilvánosság elé táró sajtókampány. A kormányrendeletet végül a Bárányit követő tárcavezető, Hajdú Gábor egykori egészségügyi miniszter írta alá. Dorin Oprescu, a CASAOPSNAJ elnök-vezérigazgatója elmondta: a belügy, a honvédelem alkalmazottai azért jutnak könnyedén hozzá az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, mert az általa vezetett intézménynek sikerül jól gazdálkodnia az amúgy szűkös költségvetésből. /Cseke Péter Tamás, Lázár Lehel: Ingyengyógyszer csak egyenruhásoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2003. június 5.

A képviselőház jogi bizottsága méltánytalannak tartja az Igazságügyi Minisztérium vádjait, miszerint a testület hibájából nyert pert a strasbourgi emberjogi bíróságon az a román ügyvéd, akit megkínoztak a nagyváradi börtönben - közölte Székely Ervin, a jogi bizottság RMDSZ-es tagja. A tárca szóvivője szerint azért kell negyvenezer euró kártérítést kifizetnie a román államnak, mert a képviselőház még mindig nem fogadta el a perrendtartási törvénykönyv módosítására vonatkozó minisztériumi javaslatokat. "Ez a vád képtelenség - mondta Székely Ervin. - Ezért elhatároztuk, felkérjük Rodica Stanoiu miniszter asszonyt, fáradjon a bizottság elé. Kíváncsiak vagyunk, egyetért-e a szóvivő által mondottakkal." Az RMDSZ-es képviselő kijelentette, maga a minisztérium volt a jogszabály elfogadtatásának a késleltetője, mert számtalanszor visszavonta módosító javaslatait. Máj. 4-én a jogi bizottság védelmére sietett Viorel Hrebenciuc, a képviselőház kormánypárti alelnöke is, aki közleményben ítélte el az Igazságügyi Minisztérium érvelését. /Cseke Péter Tamás: Megdorgálták Rodica Stanoiut. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. július 3.

Porcsalmi Bálint szórványügyi RMDSZ-alelnök beszélt az általa vezetett, szórványügyi és szociális kérdésekért felelő főosztályról. Először felülvizsgálják az eddigi szórványstratégiát. Jó magyar szórványszakértőkkel rendelkeznek Romániában, akikkel konzultálnak. Tervezik a magyarház-program és a szórványban oktatók egyéni támogatásának beindítását. Ősz végére szórványkonferencia megszervezését tervezik. Porcsalmi szándéka: lebontani a szórványról bizonyos mítoszokat. Most fog eldőlni, mekkora költségkeretet kapnak. /Cseke Péter Tamás: "Mítoszokat rombolni". = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2003. július 4.

Megtartotta első ülését Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa által megválasztott új összetételű ügyvezető elnökség. Nagy Zsolt alelnök tájékoztatása szerint a júl. 3-i ülésen a főosztályok vezetői bemutatták elképzeléseiket arról, hogy hány munkatárssal dolgoznak majd, és milyen feladatokkal bízzák meg őket. Különösen fontos az új - európai integrációs, szórványügyi és szociális, valamint az ifjúsági - főosztályok tevékenysége. A Nagy Zsolt által vezetett területi szervezeti és önkormányzati főosztálynak szoros együttműködésben kell dolgoznia vidékszervezési, a gazdasági, régiófejlesztési kérdésekben az integrációs főosztállyal. Az európai integrációs és régiófejlesztési főosztály, az ifjúsági, illetve a szórványért és a szociális kérdésekért felelős főosztály vezetői: Niculescu Tóni, Kovács Péter, illetve Porcsalmi Bálint. Az egyházi kapcsolatok is az oktatási főosztályhoz kerültek, amelyet Kötő József vezet. Továbbra is Borbély László felel a kormánykapcsolatokért, Szép Gyula a művelődésért és Kerekes Gábor a gazdaságért. Takács hangsúlyozta, megfiatalította a csapatot. /Cseke Péter Tamás: Összehangolják a tevékenységüket. Ülésezett az RMDSZ új ügyvezető elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2003. augusztus 1.

Elsősorban a román-moldovai alapszerződésről kíván tárgyalni Ion Iliescu államfővel aug. 1-jei találkozóján Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke. Iliescu azonban határozottan kijelentette: a kérdés nem kerül terítékre a találkozón, "mert a dokumentum tervezett szövege idejét múlta". A Botosani megyei Stanca-Costesti községben találkozik a két államfő. Voronin szerint a szerződés még ebben az évben tető alá hozható és fontosnak tartja, hogy aláírják a román-moldovai határegyezményt is. /Cseke Péter Tamás: Voronin sürgeti az alapszerződést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2003. augusztus 2.

A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2003. augusztus 5.

Egyéves működése óta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a képviselőházat is el kellett marasztalnia hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szöveg kifüggesztése miatt - nyilatkozta Cristian Jura, az intézmény elnöke. Idén összesen 29 bírságot vetettek ki, a legtöbbet a romákat ért hátrányos megkülönböztetés miatt. A megbírságoltak között több olyan mulatóhelyiség tulajdonosa található, aki romák belépését tiltó táblát helyezett el a bejáratnál. Húszmillió lejes büntetést kapott Mircea Cosma, a Prahova megyei önkormányzat elnöke is, aki az egyik sajtótájékoztatóján cigányellenes beszédet tartott. Figyelmeztetésben részesült egy Szilágy megyei általános iskola, amelyben a roma diákok külön épületben, igen rossz körülmények között tanultak. Figyelmeztetni kellett magát a képviselőházat, valamint hét országos napilapot is, mert diszkrimináló tartalmú szöveget függesztett ki, illetve közölt. Cristian Jura közölte: a testület az Európai Uniótól is kap pénzt: az intézmény ugyanis koordinátora az EU közel százmillió euró értékű, 2001-2006 között zajló romániai diszkriminációellenes programjának. A romániai törvénykezés 14 fajta diszkriminációt büntet, jóval többet, mint az EU-tagállamok, ahol ez a szám 5 körül mozog. Mint mondta, az emberi méltósághoz való jogot szegik meg a leggyakrabban az országban. Tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 132 panasz érkezett, idén eddig 243 esetet vizsgált meg a testület, amelyből 210-et sikerült megoldania. Mindeddig egyetlen civil szervezet sem képviselt a törvényszéken olyan személyt, aki hátrányos megkülönböztetés miatt kártérítésért folyamodott volna az igazságszolgáltatáshoz./Cseke Péter Tamás: Bírság a megkülönböztetésért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2003. augusztus 6.

Több javaslatot is benyújtott az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely aug. 4-én megkezdte ülését, hogy előkészítse az alaptörvény augusztus végi felsőházi vitáját - tájékoztatta a Krónikát Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának javaslatait.Ennek ellenére Eckstein optimistán nyilatkozott az alkotmánymódosító testület munkálatairól. "Meg kell mondanom, hogy benne maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig eredményként könyvelhetett el az RMDSZ - jelentette ki a szenátor. - Történt ez annak ellenére, hogy több módosítójavaslat is született, amelyek törölték volna az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Mi több, Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a felekezeti oktatást is korlátozta volna. Végül sértetlen maradt az alkotmány szövegének az a változata, amelyet a képviselőház már elfogadott, és amely szavatolja ezeket a jogokat."Eckstein-Kovács Péter egyéni indítványt is megfogalmazott. Eszerint az alkotmány 1-es cikkelyét alcikkellyel kell kiegészíteni, amely kimondja, hogy az ország nemzetállamként történő meghatározása nem jelenthet jogalapot a diszkriminációra és a jogfosztásra. Az indítványt a testület elvetette. /Cseke Péter Tamás: Marad az anyanyelv-használati jog. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2003. augusztus 11.

Politikai szempontból analfabetizmus, erkölcsi szempontból pedig súlyos vétek, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Tokay György képviselő. Szerinte sok az önsajnálat a magyarságban. Tokay úgy látja, hogy az EMNT-vel valakik kedvező tárgyalási pozíciókat kívánnak kiharcolni maguknak. Az első választásokon, 1990-ben Nagyváradon létrejött az úgynevezett Európa Párt, amelyet Csapó József fémjelzett. Ő és az RMDSZ annak idején megegyeztek abban, hogy nem indul külön, így lett ő az első a szenátusi listán Bihar megyében. Valakik most ugyanezt próbálják cselekedni.Tokay létkérdésnek tartja a parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy vannak-e korrupt politikusok az RMDSZ-ben, Tokay igennel válaszolt. Fiatalítani kellene, ő például már nem indul a következő választásokon. A tizennégy év számára elegendő volt. /Cseke Péter Tamás: Túl sok az önsajnálat a magyarságban. Interjú Tokay György RMDSZ-es képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

2003. augusztus 27.

A szenátus aug. 26-i ülésén elvetette az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy iktassák ki az első cikkelyből a nemzetállam fogalmát. Az RMDSZ indítványa mellett 14-en, ellene 109-en szavaztak. Az alkotmánymódosító bizottsághoz összesen 235 indítványt nyújtottak be a szenátorok, közülük 32-t fogadott el a testület. Ezt a 32 módosító javaslatot vitatta meg a plénum, kettőnek a megszavazásával nem végeztek. /Cseke Péter Tamás: Döntött a szenátus: marad a nemzetállam. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2003. augusztus 28.

Aug. 27-én a felsőház is elfogadta az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban Eszerint anyanyelvükön is értekezhetnek a közigazgatási intézményekben azokhoz a kisebbségekhez tartozó személyek, amelyek számaránya az adott településen meghaladja a húsz százalékot. A szövetség javaslatára az alkotmány szerint ez a jog kiterjed a decentralizált intézményekre is, mint például a pénzügyi igazgatóságokra. Az RMDSZ javaslatára - csakúgy, mint a képviselőházi vita során - sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl egyházi intézményekben is lehetségessé váljék.A képviselőkhöz hasonlóan aug. 27-én a szenátorok is megszavazták, hogy az alkotmány értelmében ezentúl nem kötelező a katonai szolgálat Romániában; az ország védelmének megszervezését az alaptörvény szerint sarkalatos törvény szabályozza. /Cseke Péter Tamás: Szenátus: bővülhet a felekezeti oktatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

2003. augusztus 29.

Szept. 1-jén tárgyalja újra az alkotmánymódosító bizottság az igazságszolgáltatásban történő anyanyelvhasználatra vonatkozó RMDSZ-indítványt. Markó Béla szövetségi elnök a javaslat elfogadására számít, ellentétes esetben megtörténhet, hogy az RMDSZ nem szavazza meg az alaptörvényt. Az aug. 29-i vita során az RMDSZ-frakció álláspontját Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György, illetve Eckstein-Kovács Péter szenátor tartották fent. A jelenleg érvényben levő törvények értelmében a romániai kisebbségek az igazságszolgáltatás terén ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint azok a külföldiek, akik nem tudnak románul, azaz hivatalos fordítót igényelhetnek. Az RMDSZ ennek kiegészítéseként azt kérte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön szólalhassanak meg perük tárgyalásain. Eckstein-Kovács Péter felszólalásában hivatkozott arra is, hogy Európa több államában a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön szólalhatnak fel a bíróságon. Frunda György hozzászólásában kifejtette, az anyanyelv használatának joga nem nehezítené, hanem éppen könnyítené a tárgyalás menetét, mert a hivatalos tolmácsok száma meglehetősen alacsony, ráadásul a fordító igénybevétele csak a büntetőjogi perekben ingyenes, a polgári perekben pénzbe kerül, és ezt nem mindenki engedheti meg magának. /Cseke Péter Tamás: Markó Béla: gondok adódhatnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2003. augusztus 30.

Nyitottság, partnerség, szakmaiság - ezeket az értékeket akarja képviselni az RMDSZ szervében, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában /SZKT/ az Új Erő frakció, vezetőjük, Borboly Csaba, helyettese Kereskényi Gábor. Tizenkilenc fiatal képviseli az erdélyi magyar ifjúsági szférát az RMDSZ miniparlamentjében, az SZKT-ban. Az Új Erő néven megalakított frakció 11 tagját a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelölte erre a tisztségre. A további nyolc frakciótag belső választások nyomán, illetve az RMDSZ területi szervezetei küldöttgyűléseinek döntése értelmében került be a szervezetbe. A frakciófegyelem az Új Erőben egyrészt elvárás, másrészt pedig működő intézmény. /Cseke Péter Tamás: Konszenzusra törekednek a frakcióban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2003. szeptember 12.

Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. november 18.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen a héten honlapján közzéteszi a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek nyújtott idei működési támogatás elosztását. A pályázatok elbírálása idén még a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának a különböző, határon túli régiókat képviselő tagjainak az ajánlása alapján történt. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter azonban kijelentette: jövőre a támogatási összegek elosztásáról szóló egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ifjúsági tagozatában történne, amelyiknek felállításáról nemsokára kormányhatározat születik. Az úgynevezett ifi Máértban Erdélyt az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) képviseli majd, amely nem tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának. A miniszter Kolozsváron úgy nyilatkozott, ez nem jelentheti azt, hogy a Miért előnyt élvezhet az erdélyi támogatások elbírálásánál. Az ifi Máért létrehozásának gondolatát helyeselték ugyan, de némi gyanakvással fogadták a MIK múlt hét végén a szlovéniai Lendván tartott ülésének résztvevői, amelyen Erdélyt az RMDSZ-szel szakító Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei képviselték. Somogyi Attila, aki a MIK Állandó Bizottságának az erdélyi tagja elmondta: "Lendván Gyurcsány Ferenc nyilatkozatban biztosított minket arról, hogy a MIK-et továbbra is súlyának megfelelően kezeli." A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina szerint a támogatások elosztásáról a MIK és az ifi Máért tagjaiból álló bizottságnak kell majd döntenie. /Cseke Péter Tamás: A MIK számára civil ifjúsági tevékenység a meghatározó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2003. december 9.

Napvilágot látott a Transsylvania, Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi kiadványának új száma. Többek között Jánky Béla, Vas István, Egyed Emese, Kovács András Ferenc versei olvashatók benne, továbbá Mindennapi szabadságharcunk (Egyed Ákos); Nyílt levél Markó Bélának, az RMDSZ elnökének (Fodor Sándor); Adrian Paunescu szerint gyilkosok voltak az aradi vártanúk (Cseke Péter Tamás); Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. /Lapról-lapra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2003. december 12.

Az APADOR-CH emberjogi szervezet nyomására Ilie Botos legfőbb ügyész nyilvánosságra hozta, hogy 1996 és 2002 között körülbelül húszezer, bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy telefonbeszélgetéseinek lehallgatására adtak ki engedélyt az illetékes szervek.Ezek közül 5489 személyt a Legfőbb Ügyészség engedélyével figyeltek, a többi jóváhagyást a nemzetbiztonságért felelős szervek adták ki. Előzőleg a Legfőbb Ügyészség sorozatosan megtagadta a kérést ezért az emberjogi szervezet a Legfőbb Bíróságon szerzett érvényt igazának. /Cseke Péter Tamás: Lehallgatások, ezrével. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2003. december 18.

Ioan Rus közigazgatási és belügyi miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) dec. 13-i alakuló ülése kapcsán. "Biztos vagyok benne, hogy a törvény büntetni fogja ezt az alkotmánysértést", fogalmazott Ioan Rus. /Vizsgálatot indítottak az EMNT ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./Hivatalból vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ellen. A szervezet elnöke, Tőkés László elmondta, nem lepte meg a vádhatóság intézkedése. - Már nyolc hónapja figyelemmel követik az ügyészek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának folyamatát, a szervezet szombati hivatalos létrejötte pedig elegendő indok arra, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot az EMNT ellen - közölte dec. 17-én a vádhatóság sajtóirodája, megerősítve Ioan Rus belügyminiszter bejelentését. A sajtóiroda közleménye szerint az ügyészek már 2003. ápr. 28-án felfigyeltek az EMNT tevékenységére azt követően, hogy ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult a leendő szervezet kezdeményező testülete. Ezen az ülésen - állítja a Legfőbb Ügyészség - olyan kijelentések hangzottak el, amelyek "bűnvádi eljárást megelőző vizsgálatok tárgyát képezik". A vádhatóság többek között azt kifogásolja, hogy a szervezők a háborús bűnökért Romániában elítélt Wass Albert író szavait - "Töretlen hittel ember és magyar" - használta a rendezvény mottójául. A kifogás oka az, hogy Wass Albertet háborús bűnökért elítéltek Romániában. Az EMNT Budapesten tartózkodó elnöke, Tőkés László - aki Szász Jenő, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor alelnök társaságában dec. 17-én Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel találkozott - a Krónikának úgy nyilatkozott, a részleteket ugyan még nem ismeri, de nem éri meglepetésként a hír. "Mindaz, ami az 1998-as alsócsernátoni fórum után történt, egyenesen ide vezetett" - mondta a püspök. A székelyföldi településen öt évvel ezelőtt tartott rendezvényen az erdélyi magyarság autonómiaigényei szerepeltek napirenden, ezt pedig ügyészségi beidézések követték. Ioan Rus belügyminiszter dec. 16-án Kolozsváron tévutas, szakadár, az európai eszmékkel ellentétes akciónak nevezte az EMNT megalakulását. Rus leszögezte: nem tűrheti, hogy ilyen jellegű kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen. "A magyar lakosság Románia többi etnikumával együtt nemrég megszavazta az új alkotmányt" - hangoztatta a miniszter, aki szerint az alaptörvény semmibevételét sürgősen meg kell büntetni. "Nincs idő kollokviumokon elemezni az erdélyi román lakosságot provokáló szövegeket" - fűzte hozzá a miniszter. Ha lehet egyáltalán beszélni a PSD "nacionalizmusáról", Rus szerint az mindenképpen építő jellegű, olyan intézkedésekben nyilvánul meg, amelyek a nemzetgazdaság élénkítését és védelmét szolgálják, különösen az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. A miniszter szerint azonban más lapra tartozik az "olcsó kirakat-nacionalizmus", amely semmit sem képes kínálni a valós problémákkal tisztában lévő szavazói bázisnak. /Cseke Péter Tamás: Hónapok óta figyelik az EMNT-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. december 20.

Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2004. január 15.

Többé nem kötelező az 51 százalékos részvételi arány a polgármester megválasztásához. Második fordulót csak akkor tartanak, ha az első forduló nyertese nem kapta meg az urnákhoz járulók legalább fele plusz egy szavazatát. Ezt a választási törvénycsomag tervezetét kidolgozó parlamenti bizottság fogadta el január 14-én. Ez az előírás abban különbözik a jelenlegi jogszabályban foglaltaktól, hogy nem teszi kötelezővé a legkevesebb 51 százalékos részvételi arányt a polgármester-választásokon. Az RMDSZ ragaszkodott ahhoz, hogy az önkormányzati választásokon a részvételi aránytól függetlenül az a jelölt nyerje el a polgármesteri széket, aki a legtöbb szavazatot kapta; azaz ne tartsanak második fordulót. Márton Árpád szerint ennek ellenére az elfogadott változat az RMDSZ számára előnyösebb, mint amit a jelenlegi választási törvény előír. Arról is döntöttek a bizottságban, hogy a helyi és a megyei tanácsosok esetében, a parlamenthez hasonlóan bevezetik az ötszázalékos bejutási küszöböt. A törvénytervezet a nemzeti kisebbségek esetében pozitív diszkriminációt ír elő: a mandátumok újraosztásakor ugyanis előnyben részesül annak a kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek a jelöltje, aki a legjobb helyezést érte el, és több mint öt százalékos arányban szavaztak rá. Az RMDSZ továbbra is határozottan elutasítja az egyéni választókerületes rendszer bevezetését a szenátus esetében, mert az lehetetlenné tenné a jelenlegi választási törvény által biztosított arányos kisebbségi képviseletet a parlamentben – jelentette ki Markó Béla. /Cseke Péter Tamás: Törlik a kötelező részvételi arányt. = Krónika (Kolozsvár), jan.15./

2004. január 20.

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. január 24.

Az utóbbi napokban ismét a romániai árva gyermekekre irányult Európa figyelme, hiszen Arie Oostlander konzervatív európai képviselő, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén a "riasztó korrupció" mellett az árva gyermekek "katasztrofális helyzetével" indokolta azon megállapítását, miszerint Románia nem tekinthető jogállamnak, kérve, hogy az EU függessze fel az országgal folyó csatlakozási tárgyalásokat. Az EP ülésén Emma Nicholson de Winterbourne bárónő Romániáról szóló jelentését vitatták meg az európai képviselők. Emma Nicholson de Winterbourne bárónő keményen bírálta Romániát, mivel "megszegte a nemzetközi örökbefogadások moratóriumát és az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Egyezményét". A bárónő, elmondta: tudomására jutott, hogy Silvio Berlusconi olasz kormányfő romániai látogatása után a román hatóságok úgy döntöttek, hogy 105 árva gyereket küldenek Olaszországba, örökbefogadásra. Adrian Nastase miniszterelnök kifejtette: Románia várja, hogy a nemzetközi szakértők egyeztessenek az örökbefogadás szabályozásával kapcsolatosan, hogy minél hamarabb megszülethessen egy, az európai standardoknak megfelelő törvény. /Ismét Románia árváira irányult a figyelem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Mircea Geoana külügyminiszter elhárította a bírálatot, mondván, olyan egyedi örökbefogadási esetekről van szó, amelyekért az olasz kormány jótállást vállalt, tehát szó sincs az embargó megszegéséről. /Cseke Péter Tamás: Adrian Nastase: 2004 igen nehéz év lesz. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. február 6.

Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2004. február 16.

Az Európai Unió közbenjárására a kormány egy héttel elhalasztotta a nemzetközi örökbefogadásokat szabályozó törvénytervezet elfogadását, ugyanis az EU-nak még mindig nem alakult ki egységes álláspontja a kérdésről – nyilatkozta a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője. Adrian Nastase miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: Románia képes arra, hogy önerőből megoldja az állami gondozottak helyzetét, ezért nem tekinti alternatívának az árvák külföldön történő örökbefogadását. /Cseke Péter Tamás: Haladékot kért az Unió. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

2004. március 1.

Ioan Talpes a rendszer kemény embere, és kinevezését nyilvánvalóan annak köszönheti, hogy súlyos titkok tudója, a kémelhárítás volt főnökeként a legfontosabb információk birtokosa. Ioan Talpes a nacionálkommunista történetírás egyik termékeny képviselőjeként működött. Az elemzők szerint Talpes Ion Iliescu útját egyengeti: vissza, a jelenlegi kormánypárt élére. Talpes neve korábban több híres botrányban felmerült. /Ágoston Hugó: A titokfőnök színre lép. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./ Basescu ellenzéki politikus megállapította: az, hogy Talpest bízták meg az európai integrációval járó feladatokkal, egyértelmű jele annak, hogy Románia lemondott a csatlakozási fejezetek lezárásáról. /Cseke Péter Tamás: Kormányon Ion Iliescu jobbkeze. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 23.

Garda Dezső képviselő tárgyal Valer Dorneanuval, az alsóház elnökével, hogy az erdőgazdálkodási törvényről szóló jelentés ismét az egyeztetőbizottság elé kerüljön. Az történt ugyanis, hogy a testület által korábban elfogadott változat „út közben” módosult. Garda rámutatott, hogy a képviselőház ülésén nem a testület által elfogadott változat került a plénum elé. Ebben ugyanis még az állt, hogy a fakitermelésnél használt bárcákat a szaktárca területi felügyelőségei állítják ki mind a magán-, mind pedig az állami erdészetek számára. A képviselők azonban azt szavazták meg, hogy a számlatömbök kiállítása az állami erdészetek hatáskörébe tartozik. A képviselő szerint bizonyos kormánytisztviselők módosíthattak rajta, ezt azonban nem tudja bizonyítani. A többi RMDSZ-es kollegájával együtt a márc. 15-i ünnepségek miatt nem vett részt a jelentés képviselőházi megszavazásán. Így csak másnap szerzett tudomást arról, hogy a tervezet egyik fontos előírása megváltozott. /Cseke Péter Tamás: Szabotálták a jogszabályt? = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2004. március 25.

Márc. 24-én gyakorlatilag lezárult a Büntetőtörvénykönyv képviselőházi vitája, néhány cikkely esetében elhalasztották a szavazást. Az új Btk. összességében szigorúbb büntetéseket ír elő, mint a jelenleg érvényben lévő jogszabály, különös tekintettel a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre, a prostitúcióra és a kerítésre, a pornográfiára, a lopásra és a csalásra, a nemzetbiztonság veszélyeztetésére, illetve a terrorista cselekedetekre. Eszerint a kiskorúak szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődésének akadályoztatása 3–15 év szabadságvesztéssel sújtható. Három hónaptól egy évig terjedő börtönnel büntethető a bigámia, és ugyanekkora szankció róható ki az üzletszerű kéjelgés is. /Cseke Péter Tamás: Szigorodott a büntető törvénykönyv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2004. július 22.

Eredménytelenül zárultak a román–ukrán szakértői tárgyalások a Bisztroje-csatornáról. A román–ukrán határ közelében épül a Bisztroje-csatorna, amelynek az első szakasza kijevi bejelentés szerint augusztusban elkészül. A Dunát a Fekete-tengerrel összekötő csatorna építését gazdasági tényezők indokolják, hiszen jelenleg az ukránok kizárólag román felségvizeken, a Duna Szulina-ágán tudnak lehajózni a folyamon keresztül a Fekete-tengerre. Emiatt pedig Kijevet évente több mint százmillió dolláros veszteség éri. Bukaresten kívül Brüsszel is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkálatok súlyosan veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát. /Cseke Péter Tamás: Kijev tántoríthatatlannak bizonyul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-146




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998