udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péterbencze Anikó

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998