udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péterffy Emília

1998. március 19.

Bíró István, a Teleki Oktatási Központ /Szováta/, a TOK igazgatója, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ főtitkára bemutatta az intézményt. Három évvel ezelőtt vette meg az RMPSZ a szovátai épületet, melyet azóta folyamatosan bővítettek. Jelenleg 80 férőhelyes konferenciaterem, 40 férőhelyes tanácsterem, 50 személyes étterem van benne konyhával, emellett 80 személyt tudnak ellátni szállodai körülmények között. Sok vállalat támogatásának eredménye, hogy most a TOK a romániai magyar pedagógustársadalom dokumentációs és továbbképző intézménye, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Pedagógiai Főiskola kihelyezett tagozatának székhelye, pedagógusok pihenőhelye, ifjúsági, tanulmányi és üdülőtábor, művelődési központ. Itt működik az ország legjobban felszerelt magyar pedagógiai könyvtára is. 1996. december 14-én avatták fel abból az alkalomból, hogy Péterfy Emília marosvásárhelyi tanítónő és tankönyvíró a TOK-nak ajándékozta csaknem ezer kötetes gyűjteményét. A könyvtár az ő nevét viseli. A könyvtár mai állománya meghaladja a hétezer kötetet, ezek zömében kézikönyvek, a Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány és a békéscsabai főiskola adományai. A PHARE program négyezer ECU-jével sikerült kiépíteni a könyvtár számítógépes adatbázisát. Elkészítették a témakörök katalógusait és azt elküldik az összes magyar oktatási és művelődési intézménynek, hogy postai úton kölcsönözzenek szakkönyveket. Ebben az évben, januárban beindította a TOK az Oktatási Hírek című havi közlönyt Sebe Gyöngyvér, Márton Zoltán és Bíró István szerkesztésében. A lapot elküldik az érdeklődőknek. A Bolyai Nyári Akadémia hét tanfolyamát szintén Szovátán tartják, a TOK rendezésében. A TOK helyet ad tantárgyversenyeknek, itt zajlanak le az Erdélyi Múzeum Egyesület Fizikus Napok rendezvényei, a csángó felkészítők, vitafórumokat szerveznek a magyar történelem oktatásáról, egybehangolják a szórványiskolák könyvsegélyezését. /Így él a Teleki Oktatási Központ. Bíró István válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), márc. 19./

2000. május 9.

A bukaresti Didaktikai és Pedagógiai Kiadó új magyar alternatív tankönyveit ismertette Kováts László, a kiadó magyar szerkesztőségének vezetője. A negyedik elemista Magyar nyelv tankönyv mindkét változata a kiadónál rendelhető meg. Az egyik változat a Szóról szóra, Kénosi Dénes Ida brassói tanítónő tankönyve. A másik az Útravaló, az ismert Sántha Jenő és Sántha Rozália szerzőpár munkája. A romániai magyar nyelvű elemi iskolai oktatásban egyedülálló, hogy egy szerzőpárnak teljes, egymásra épülő tankönyvsorozattal sikerül a nyilvánosság elé lépnie. A Kézenfogva, Gyöngyszemek, Magvető és Útravaló a töretlen metodikai egységet bizonyítják. Ez a tankönyv lép majd az 1971-től használt Péterfy Emília és Kuszálik Piroska szerzőpár tankönyve helyébe. Új a VII. osztályos Magyar nyelv és irodalomolvasás is Székelyné Cseh Katalin tanárnő munkája. Az ötödikes és hatodikos Magyar nyelv és irodalomolvasás székelyföldi szerzőpár alkotása, a hetedik osztályos szerzője kolozsvári. /Kováts László, a DPK magyar szerkesztőségének vezetője: A Didaktikai és Pedagógiai Kiadó új magyar nyelvű tankönyvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2004. szeptember 15.

Murvai László, a minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója élesen bírálta a kormány oktatáspolitikáját és a minisztérium kapkodását. 1990 óta csak foltozás, kapkodás tapasztalható a tantervek, tankönyvek és az oktatási szerkezet megszervezése terén egyaránt. A magyarból a tantervbizottság elkészített egy összefüggő tantervet elsőtől tizenkettedik osztályig, amelyből csak a hetedikes-nyolcadikost hagyták jóvá, azért, mert a román oktatásban is ez történt. Nem tudják a tanárok, minek alapján tanítsanak. A minisztérium eldöntötte, hogy nem lesz záróvizsga a nyolcadikosoknak, mert Románia az egyedüli ország Európában, ahol ilyen van. Ennek ellenére másfél hónap múlva jött a miniszteri rendelet, hogy lesz záróvizsga. Az újságíró jelezte, sok bírálat érte a Kisebbségi Főosztályt a nyolcadikosok záróvizsgája és az érettségi magyar tételei, illetve a magyar nyelvű tankönyvek kiadásának késése miatt. Murvai válaszában kitért arra, hogy a románoknak van egy háttérintézményük erre. A magyar oktatást illetően azonban erre volt egyetlen tanfelügyelő, aki ráadásul egyetemi ember. A hetvenes években a továbbképzést egy külön továbbképző intézet bonyolította le, külön fizettek azért embereket, hogy tanterveket, tankönyveket írjanak. Péterffy Emília az 1–4. osztállyal foglalkozott, Kuszálik Piroska és Tibád Levente foglalkozott az 5–12. osztállyal. Murvainak most 15 kisebbség oktatásügyével kell foglalkoznia. /Takács Éva: A tanárok nem tudják, mi alapján tanítsanak A tanárok nem tudják, mi alapján tanítsanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998