udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: P. Buzogány Árpád

1996. december 10.

Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./

1997. január 9.

Az utóbbi időben egymás után jelentek meg a Székelyudvarhely környékéről szóló helyismereti munkák. Egy év alatt csak Székelyudvarhelyről kettő, de Lövéte, Oroszhegy, Farkaslaka, az iskolai évfordulók kapcsán pedig Nagygalambfalva, Korond, Máréfalva leírása is megjelent. Régebben készült Nagygalambfalva Évkönyve, az Udvarhelyi Híradó Kalendárium, az Ivói Kalendárium másodszor kapható. Megjelenés előtt állnak a bögözi műemlék templomról /Jékely Zsombor/, a sóvidéki népszokásokról /Barabás László/ és a székely rovásírásról /Ferenczi Géza/ készült munkák. Balázs Irén Kápolnásfalu /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 1996/ című monográfiája most jelent meg. A munkát P. Buzogány Árpád ismertette, egyben felhívta a figyelmet a monográfia egyes hiányosságaira. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

1997. január 29.

Vofkori László Erdély földrajzának szakembereként szerzett tekintélyt magának. Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza /Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1994/ című munkája után újabb könyvet jelentetett meg: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza /Balaton Akadémia, Vörösberény, 1996/.Művében Erdély fontosabb történeti tájegységeinek /Részek, Máramaros, Szatmár és Szilágy vidéke, Körösvidék, Székelyföld, Szászok földje, Fogaras, Bánát és Csángóföld/ közigazgatási jellemzése után a megyék összevonása, átalakítása is szerepel. /P. Buzogány Árpád: Vofkori László újabb könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. május 22.

Székelyudvarhelyen új irodalmi lap indult, az Alterego, a Profán Irodalmi Alkotókör lapja, az Amazon Alapítvány a kiadója. Főszerkesztő: Farkas Wellmann Endre, felelős szerkesztő: P. Buzogány Árpád. Az első szám ezer példányban látott napvilágot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./

1999. november 16.

Megjelent A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című tanulmánykötet, amely - alcíme szerint - a székelyföldi románok történetével foglalkozik. A kutatási program vezetője és a könyv társszerkesztője Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa volt. Hermann Gusztáv Mihály tanulmánya (Villa nostra olachalis - Egy hamis oklevél utóéletéről) nemcsak a szakemberek számára érdekes. Egy 1301-re keltezett, hamisított oklevél alapján - még kellő ellenérvek felsorolása után is - az oláhfalusi "kenézség" létezésének bizonyítékáról beszéltek román történészek. Sabin Opreanu, aki ismerte az oklevél hitelességét kétségbe vonó véleményeket, 1925-ben azt állította, hogy a 14. században Udvarhelyszék népességének legalább 40%-a román volt. /P. Buzogány Árpád: Tanulmánykötet a székelyföldi többség kisebbségéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 16./

1999. december 2.

Nov. 26-án Székelyudvarhelyen megtartották a II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozót, melynek szakmai irányítója Nagy-Kopeczky Kálmán volt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábos csoportjának rendezője. Elmondta, hogy a bábos a legmostohább műfaj a művészetek közül: nincs kritika, egyre kevesebb a szakember. Magyar nyelven semmilyen szinten nincs bábos oktatás, képzés. Már szervezet nyáron bábosképzést műkedvelőknek. Balla Zoltán, a találkozót szervező Humán Reform Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani találkozón jóval többen voltak, mint az elsőn. Sikerült felderíteniük az összes létező bábos csoportot; legtöbb el is jött Udvarhelyre. /P. Buzogány Árpád: II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2000. január 4.

Az Udvarhelyi Híradó szerkesztősége több díszoklevelet osztott ki, így az Év embere lett a Széchenyi-díjas dr. Vofkori György, a Székelyföld útikönyv szerzője. A szerkesztőség egyik munkatársa, P. Buzogány Árpád is díszoklevelet kapott, "a legbecsületesebb újságíró" címmel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2000. március 28.

Lőrincz Józsefnek, a Tamási Áron Gimnázium /Székelyudvarhely/ tanárának számos tévhitet sikerül cáfolnia kutatásai alapján, ezt mutatja frissen megjelent könyve (Tamási Áron hazatérése, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely). Tamási Áron udvarhelyi diákéveit illetően a Szűzmáriás királyfi c. munkáját vették alapul, amelynek hősét kizárták a gimnáziumból, hazakerült falura. Lőrincz József munkájában cáfolta ezt, valójában Tamási Áron jól érezte magát az székelyudvarhelyi gimnáziumban, itt jegyezte el magát az irodalommal. Tandíjmentességet kapott, és a Király Lajos-féle alapítvány pénzjutalomban részesítette mint olyan diákot, "aki magyarosan ír és jó magyar dolgozatokat készített". A megjelent monográfiák szerint rosszul érezte magát az író Udvarhelyen, Izsák József 1969-ben megjelent könyvében ezt állította, Z. Szalay Sándor újabb monográfiája (Hit a harcban, remény a bajban, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1991) is azt tartalmazta, hogy az iskola lehetetlenné tette a Farkaslakáról jött diák irodalmi képességeinek érvényesülését. /P. Buzogány Árpád: Lőrincz József eloszlatja a Tamásiról kialakult tévhiteket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2001. január 11.

A ″balladás″ Kibéden lakó Ráduly Jánosnak negyed évszázad alatt huszonkét kötete jelent meg. Legutóbbi munkái: újabb meséskönyv (Gyöngyvirág királyfi), Jóságvilág címmel pedig második verskötete jelent meg, mindkettő az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál /Székelyudvarhely/. A korondi születésű szerzőnek két balladagyűjteménye, versei, gyermekversei, Eminescu-fordítása, néprajzi tanulmányai, irodalmi anekdotái, találós kérdései jelentek meg, nyolc kötetben több mint kétszáz népmesét közölt, és foglalkozott vidéke rovásírásos emlékeivel is. Eminescu Luceafarul c. költeménye fordításáért állami kitüntetést kapott. Negyed évszázaddal azelőtt jelent meg Kibédi népballadák című első kötete. A Magyar Írószövetség az elmúlt évben tagjává választotta, eddigi munkássága elismeréséül. - Ősszel a marosvásárhelyi Népújsághoz beküldött anekdotáival nyert különdíjat. /P. Buzogány Árpád: Állami díj az Eminescu-fordításért. Ezredvégi látogatás a kibédi Ráduly Jánosnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

2001. február 1.

50 éve, 1951. jan. 21-én született Segesváron Kedei Mózes unitárius lelkész. Kis- és Nagykedében, Újszékelyen teljesített szolgálatot, majd Székelyudvarhelyen lelkész, 1996 óta esperes. Vallomás magunkról c. kötete angolul is megjelent. Dr. Erdő János teológiai tanár, későbbi püspök lett az eszményképe. Az ő mondása volt, hogy egy ember annyit ér, amennyit a közösségnek használ. Amikor nyugdíjba ment, akkor is tanított, és azért fizetést nem vett el; püspökké választása után is csak a nyugdíját vette fel, a püspöki fizetését bent hagyta az egyházi kasszában. Kedei Mózest 1990-ben a széki RMDSZ-szervezet alelnökének választották. 1990 júniusában megválasztották Székelyudvarhelyre lelkésznek, és egy idő után érezte, nem tudja mind a két munkát teljes értékűen végezni, lemondott a politikai szerepvállalásról. Kedei ösztöndíjjal Angliában volt, megjelent két gyűjteményes könyv a szerkesztésében, egyiket sikerült angolra is átültetni. Ez az első próbálkozás, hogy az erdélyi unitáriusok életéről, szolgálatáról, történelméről angol nyelvű könyvet adnak ki. 1999-ben javaslatára unitárius világtalálkozót szerveztek a Szejke-fürdőn, Orbán Balázs földjén. /P. Buzogány Árpád: Áldozatra és szolgálattevésre van szükség, hogy lendíthessünk közösségeink életén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

2001. február 1.

A Falufüzetek sorozat kilencedik darabjaként megjelent Benedekfi Emília és Fazakas Ilona munkája: Siménfalva rövid története /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Infopress Rt. Nyomda/, melyet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet adott ki, a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központjának támogatásával. Siménfalva lakossága meghaladja az ezer főt. A falut az 1333-34-es pápai tizedjegyzék említette először. Székely Mózes, a későbbi erdélyi fejedelem udvarházat építtetett itt. - A sorozatban erről a vidékről eddig Homoródalmás, Székelyderzs és Homoródkarácsonyfalva jelent meg, előkészületben van a Fiatfalváról, Városfalváról és Székelyszentmihályról szóló füzet. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem falujáról. Siménfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

2001. február 6.

Az életműsorozatban jelent meg Wass Albert Az antikrisztus és a pásztorok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye, a Czegei Wass Alapítvány (Florida) jóvoltából. Szomorú és témájánál fogva az erőszak ellen lázító írásmű. Egy kis erdélyi faluba megérkeznek a felszabadító szovjet katonák, az erőszakkal boldogítók. A falubeli gazdák, a pásztorok külön kis társadalma az erőszakkal szembeállva válik egységesebbé, lázadásuk azonban eleve kilátástalan. /P. Buzogány Árpád: Az eszme torz valósággá vált Erdélyben is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./

2001. május 24.

Megjelent Tankó Gyula Életvitel a Gyimesekben (Gyimesi szokásvilág II.) /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című munkája. Az első kötet /Gyimesi szokásvilág/ 1996-ban látott napvilágot. A harmadik kötet anyaga már a kiadónál van. Tankó Gyula /sz. Gyimesfelsőlok/ több dolgozatot, tanulmányt közölt a Gyimesek néprajzáról. Mostani könyve legizgalmasabb része a hiedelmekről, átkokról, fekete mágiáról szóló rész. /P. Buzogány Árpád: Trilógia lesz belőle. A Gyimesek krónikája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./

2002. január 9.

December 4-én Székelyudvarhelyen bemutatták Bán Péter műfordító A mézeskalács házikó című gyermekkötetét. A Székelymuzsnán élő szerzőnek négy újabb könyve kerül piacra hamarosan. Bán Péter elmondta, hogy legalább 300 oldalnyi mesét fordított: karél, kirgiz, vogul, grúz, török népmeséket oroszból, Budapesten szeretné a Nap leánya címmel megjelentetni. Legszívesebben a litván nyelvből fordít. Kis nép nyelvéről van szó, amely azonban nagy múltra és fejlett irodalomra tekint vissza. Megható az a ragaszkodás, amelyben a litvánok részesítik irodalmuk népszerűsítőit. Vagy tízszer járt Litvániában, a Litván Írószövetség vendégeként. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál van kb. 200 oldalnyi litván novellaválogatása Halál Lisszabonban címmel. Nyomdakész állapotban vannak Eduardas Miezelaitis Daina naplója, Sóvárosi levelek c. könyvei is. Most adott le Pesten a Central European Time-nak Miezelaitis Lírai etűdök c. önéletrajzi regényéből 40 oldalt. Bán Péter kedvence Jeszenyin, felkereste szülőfaluját is, levelezett Jeszenyin húgával, Surával. 1981-ben az Európa Könyvkiadónál 260 oldalnyi visszaemlékezést adott ki Jeszenyinről, most jelenik meg a Pallas–Akadémia Könyvkiadónál 22 nem közölt visszaemlékezés-fordítása Találkozásaim a költővel címmel. – Bán Péter tavaly júl. 14-én lett 55 éves. A Pallas–Akadémia Kiadónál elindította a Nagyapó Mesefája új sorozatát, a napokban várható a hetedik kötet megjelenése, finnugor népmesefordításai, Pera vitéz alcímmel. Bán Péter nagyon szereti Tamási Áront, 338 oldalnyi visszaemlékezést adottam ki róla a Pallas–Akadémiánál. /P. Buzogány Árpád: Én a mesében fogok élni. Beszélgetés Bán Péter műfordítóval. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

2002. január 11.

A több éve Magyarországon élő, nagyváradi Nikolits Árpád: Európa megtelt /KecsmetionPRESS, 2001/ című könyvében Európában tett kóborlásainak élményeit osztja meg az olvasóval. /P. Buzogány Árpád: Nikolits Árpád kóborlásai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

2002. június 10.

Vass István Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyve a Magister Kiadó, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza kiadásában jelent meg. A székelykeresztúri szerzőnek két évvel ezelőtt kiadott munkája (Idők fogságában) elsősorban az oktatásnak az 1989-es fordulat előtti történetéhez kapcsolódik. Új könyve az utóbbi tizenkét év változásait, eseményeit vette számba. Vass István a magyar iskolák számára készített tankönyvekről leszögezte: "a legjobb indulat mellett sem lehet azt mondani, hogy a gyakorlati, hatékony nyelvtanulást szolgálnák". Vass István vizsgálta Székelykeresztúr vidékének sajátos oktatási gondjait. /P. Buzogány Árpád: Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

2002. július 19.

Nagy Olga rendkívül termékeny szerző. Legújabb könyve: Esély a megmaradásra /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Írásában a széles körben ismert illyefalvi példával foglalkozott. Kató Béla református lelkész külföldi támogatással munkahelyeket teremtett, ezáltal vetve gátat a kivándorlásnak. Tej- és húsfeldolgozó, valamint faipari kisüzem működik, mezőgazdászokat képeznek a tanfolyamokon (svájci tapasztalatcserére küldve), egészségügyi központ (fogászati rendelővel, gyógyszertárral) és Keresztyén Ifjúsági Központ épült, és család nélküli apróságokat fogadnak be a Gyermekfaluba. Iparművészeti és Irodalmi Központ is működik a faluban. A Séra-kúriában szabnak és varrnak, Simó Júlia vállalkozásának termékeit külföldön is vásárolják, irodalmi múzeumot (Mikszáth- és Jókai-emlékszoba) rendeztek be. /P. Buzogány Árpád: Esély a megmaradásra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

2002. augusztus 9.

Huszonötödik alkalommal nyílik aug. 12-én Homoródszentmártonban az alkotótábor. Nagy Attila szervező, a Homoródmente Művészetéért Alapítvány vezetője elmondta: az ünnepi alkalomra elkészült a Román Viktor szentmártoni születésű képzőművészt ábrázoló bronzplakett, Székely József alkotása, melyet ajándéknak szántak az idei tábor résztvevőinek. A húsz alkotó között van magyarországi és németországi résztvevő is. Közel négyszáz alkotás maradt Homoródszentmártonban a huszonöt évi "termés" eredményeként. 1991-től a Homoródmente Művészetéért Alapítvány szervezi a tábort, a begyűlt alkotások is az alapítvány tulajdonaként szerepelnek. /P. Buzogány Árpád: Huszonötödször Homoródszentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2002. december 7.

Csíkszeredán a Szakszervezetek Művelődési Házban nov. 29-én megnyitott varsági témájú fényképkiállításon mutatták be a Zsindelyország című fotóalbumot, melynek alcíme: Székelyvarság képekben. A fotótábort tagjai májusban készítették a felvételeket. A kiadványt dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatta be. A HMKK-könyvek sorozatban megjelent albumot Ádám Gyula fotóművész szerkesztette. Bárth János írt bemutatást Varság történetéről. Szőcs Endre, a HMKK udvarhelyszéki irodájának osztályvezetője helytörténeti kordokumentumnak nevezte a képanyagot. /P. Buzogány Árpád: A székelyvarsági fotótábor gyümölcse. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2003. február 28.

Székelyruhás legényke mesélt társainak meg az óvónőknek febr. 27-én Székelyudvarhelyen, a Bethlen utcai Napsugár napközi otthonban. Farsangi mesemondó versenyt szervezett az udvarhelyi Napsugár Egyesület és a Napsugár napközi otthon, eljöttek a székelykeresztúri Napsugár napközi otthonból is. /P. Buzogány Árpád: Székelyruhás, kalapos, pödrött bajszú legényke. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./

2003. március 21.

Székelyszentmiklós falut 83 személy lakja. A temploma középkori, az 1332-37-es pápai dézsmák jegyzékében már említik a falut. Sok tanult ember került ki innen. Itt született Tiboldi István tanító (1793-1880), népköltési gyűjtő. Jelesei közé sorolják Farkas Árpád költőt és Szentannai Mózes helytörténészt, aki Nyikómente az ezredvégen (Székelyudvarhely, 1999) című munkájában megjegyezte szülőfalujáról, hogy 37% a felsőbb iskolát végzettek aránya! A faluban hajdan a legnagyobb ünnepek a színdarabos bálok voltak. Vasárnaponként is voltak táncmulatságok. /P. Buzogány Árpád (HMKK): Volt itt szabad élet. Székelyszentmiklós tanult embereire büszke. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 21./

2003. március 28.

Homoródkeményfalván az 1800-as évekből származó házak is vannak. A kultúrotthont ma már ritkán használják, színdarabos bál nagyon rég nem volt. Bence László összeszámolta: magyar 90 személy, cigány ugyanennyi él a faluban. Lakossága1992-ben 224 fő volt, közülük 4 román nemzetiségű. A mészégetés megszűnt, a kollektívnek nem hozott jövedelmet. Régen a falunak legjelentősebb jövedelemforrása volt a mészégetés. A falu unitárius temploma a 19. század elején épült. A hajdani párttagok most a templomban a legelső sorban ülnek. /P. Buzogány Árpád: Ódon házak és a madaraknak parancsoló mészégető. Homoródkeményfalva a jégpáncélos vitéz szülőfaluja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2003. május 23.

Tarcsafalva egyetlen a szomszédos települések közül, amelynek lélekszáma nem apad, hanem természetes szaporulattal gyarapodik. Az óvodában tíz gyermek van, az iskolába kilenc tanuló jár. Az unitárius vallású falu lelkésze, Pitó Attila Zoltán elmondta, hogy Tarcsafalvának 1992-ben 200, 2002-ben 200 lakója volt. Lőrinczi Lajos csehétfalvi beszolgáló lelkész 2001-ben írta meg A tarcsafalvi unitárius egyházközség története című egyháztörténeti dolgozatát. A nyolcvanas évek óta, Pitó Attila Zoltán kinevezéséig nem volt saját lelkésze a falunak. A templom fala az orgona melletti külső sarokban megrepedt. A templom javítása a jövő évre marad. Tarcsafalvának amerikai testvéregyháza 1990-től Greenfield Church (Massachusetts). A kultúrotthont nem sok alkalommal használják. Tarcsafalva jövőjét a lelkész az idegenforgalomban, faluturizmusban látja. /P. Buzogány Árpád: Gyönyörű szép idő volt, amíg a kommunizmus nem jött. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

2003. június 6.

Székelyszentmihály a Nyikó mente egyik legéletesebb faluja. A fiatalok nem költöznek el, inkább ingáznak, műveletlenül nem sok föld marad. 1992-ben 452 (5 cigány, a többi magyar), 1995-ben 467, múlt évben 452 személyt számláltak a faluban. A falu unitárius vallású, Kiss Gergely unitárius lelkész szólt arról is, hogy szüreti bálkor istentisztelet után viseletbe öltözve ülnek szekérre a fiatalok, bejárják és mulatságukra meghívják a Nyikó mentét. Egyháztörténetet Balázsi Dénes (1961, lelkészképesítői dolgozat) és Török Ferenc (1972) készített. Beindult a Szalon Kft. és a faragóműhely amely több családnak biztosít megélhetést. Itt van a környék legnagyobb unitárius temploma. Egykor a két Kadács, Kobátfalva, a két Bencéd is ide tartozott egyházilag, ma csak Bencéd. Ám a kobátfalviak helyét most is üresen hagyják... A vértanúk oszlopának környékén március elején betonlapos lépcsőt raktak le. Az egykori Ugron-kúria (az iskola mellett) udvarán 1848. november 6-án négy fiatalt végeztek ki. 1995-ig élt a citerazenekar, gondolkodnak azon, hogy újra kellene indítani. /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ, Udvarhelyszéki Iroda): Az ember örökké ne mondjon egyformát. Citerások, szószólók és a vízkeresés mestere. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

2003. június 27.

Kiskadács a Nyikó mente kisebb települései közé tartozik, múlt évben 84-en lakták, tíz évvel ezelőtt is. Siménfalva községhez tartozik közigazgatásilag. A 4 osztályos iskola 12 éve szűnt meg. A hatvanas években könyvtáruk is volt. Voltak színjátszóik, dalárdájuk is. A fedeles hidat kultúrotthonnak is használták. /P. Buzogány Árpád: Kiskadácsi kultúrotthon a Nyikó fölött. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 27./

2003. augusztus 1.

Székelyszenttamás közigazgatásilag Oroszhegy községhez tartozik, lakóinak száma a múlt évi hivatalos népszámlálás szerint 129 volt. Vallását tekintve római katolikus falu, sokáig anyaegyháza volt a környező településeknek. A falu az 1333-34-es pápai tizedjegyzékben már szerepel, 1567-ben Zent Thomas, 1576-ban Szent Tamás alakban jegyezték fel nevét. A falu lakói magyarok, többségében római katolikusok. Mesterember kevés van a faluban, a fiatalok Udvarhelyre mennek. A farsang is kimaradt - elhúzódnak Ülkébe. Pünkösdkor a somlyói búcsúra mennek, régebben gyalog, most autóval. /P. Buzogány Árpád (HMKK - Udvarhelyszéki Iroda): "A fejlődés ahogy jő, minden marad el". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./

2003. augusztus 22.

Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./

2003. szeptember 5.

A római katolikusok lakta Atyha faluban a 317 lakóház közül többet lebontottak. Hadnagy Albert falufelelős megmutatta a kultúrotthont, mellette a világháborús emlékművet. Az 1600-as évekből voltak anyakönyvek az egyháznál, ezeket a megyei levéltárba vitték. 1966-ban 765, 1977-ben 413, 1992-ben 342, jelenleg 250 lakója van a falunak. A hegyen, a temető fölött egy kápolna van, most kb. 100 éves, gyenge állapotú. Egyetlen tanítónő és egy óvónő oktatja az atyhai gyermekeket, múlt tanévben az első osztályban 1, a harmadikban 7 gyerek tanult. Vezetékes telefon nincs a faluban, maroktelefont használnak. Nincs munkaerő, ősszel etédieket is hívnak dolgozni. Az elhunyt Vinczeffy László néprajzi gyűjteményét megmutatják meg a faluba látogatónak. Vinczeffy László 1989. januárjában a magyar tévések előtt beszélt a falurombolásról. Simó Márton munkája a Kétszáz éves az atyhai templom (1999) című emlékkönyv, most meg Az utolsó tanító címmel regénye jelent meg. A szerző áttelepült Magyarországra. Janitsek Jenő és Szőcs Lajos Atyha jelenkori és történeti hely- és családnevei című munkája a Magyar Névtani Dolgozatok 158. füzeteként jelent meg (Budapest, 1998). /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ Udvarhelyszéki Iroda): Jóízű emberek és elvándorolt százak faluja - Atyha. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 5./

2004. február 13.

Nagy Olga Maros menti mesegyűjtéséből áll a Mindentudó Dongó /Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című könyv. Eddig nem közölt anyagról van. Nagy Olga 1968–69-ben gyűjtötte ezeket a meséket. Mindhárom cigány mesemondó stílusa különböző, a cigányok hiedelemvilágából ismert helyzetek, szereplők jellemzőek meséikre. /P. Buzogány Árpád: Könyvajánló gyermekeknek. Maros menti népmesék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./

2004. április 9.

Ápr. 15-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához című könyvet, melyet Mihály János állított össze és a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában jelent meg. Az egyetlen székely származású fejedelem halálának 400. évfordulójára készült munka "Erdélyország történetének talán a legnevezetesebb, de egyszersmind legizgalmasabb és legszomorúbb" éveiről (1550–1603) nyújt áttekintést, ahogyan a szerző fogalmazta. A Székelyudvarhelyen született Székely Mózes életútját mutatja be a kiadvány. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem élete a korszak tükrében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998