udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: P. Dávid Tünde

2002. november 1.

Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2008. augusztus 5.

Székelykeresztúron a 90-es évek óta hagyomány, hogy minden július 31-én összegyűlnek a városlakók és testvérvárosokból hívott vendégek egy híres fa körül. Ezen a napon – Petőfi Sándor halálának napján – ünnepi megemlékezést tartanak a Petőfi-körtefánál, hiszen a költő a kisvárosban töltötte élete utolsó éjszakáját, és innen indult el a végzetes fehéregyházi csatába. A Petőfi-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a polgári fúvószenekar kíséretében a Gyárfás-kúria udvarára vonultak, ahol Rafai Emil polgármester köszöntötte őket, majd Demeter Jenő református segédlelkész és Utassy István ajkai önkormányzati képviselő ünnepi beszédeikben a nagy költő és hazafi példaértékű magyarságát és emberségét méltatták. /P. Dávid Tünde: Magyarságról, emberségről példát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

2009. április 6.

Négy „fegyver-hordozót” tüntettek ki április 3-án az erdélyi magyar közművelődés ünnepén Marosvásárhelyen. Az EMKE Maros megyei szervezetének rendezvényén Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész-esperes, a megyeszékhely és Marosszentgyörgy zenei kultúráját, kórusmozgalmát fellendítő Hajdó Károly karnagy, Papp György kultúrigazgató, a holtmarosi Gyöngykoszorúk kezdeményezője és Sinkó András pedagógus, népzenész, a Cinige és a Picinige ifjúsági és gyermek népi zenekarok megalapítója, irányítója részesült oklevélben. Ezt az elismerést az idei Gyöngykoszorú-találkozón Holtmaros faluközössége is átveheti. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke az 1991 tavaszán újjászülető szervezet megvalósításairól beszélt. – Rájöttem, hogy mindennek, amit csinálok, csak itthon van értelme – mondta a Németországból hazatelepült fiatal P. Dávid Tünde, a megnyitott kiállítás fotóinak, a Krónikás képeknek az alkotója. 2008-ban a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség egy népszerűsítő programba kezdett, melynek során digitális katalógus, prospektus, inter-aktív CD készült 48 településről. Ennek a projektnek a része ez a kiállítás is. A fotókon Székelykeresztúr, Románandrásfalva, Újszékely, Szentábrahám, Etéd, Székelyderzs, Kányád, Siménfalva és Galambfalva mindennapjait örökítette meg. /Nagy Székely Ildikó: Csoda mégis… = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998