udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pakó Benedek

1999. február 26.

Szászrégenben tíz éve plébános Pakó Benedek. Ez elmúlt években létrehozta az öregek otthonát, a diákkollégiumot és most épül az árvaház a kallódó magyar árvagyermekek számára. A kollégiumban tíz moldvai csángó gyermeket helyeztek el, szállásukat és tanításukat ingyen biztosítják. Nem könnyű a csángó gyermekekkel való foglalkozás, erről Borbáth Erzsébet tud bővebben beszélni, aki Csíkszeredában kilenc éve foglalkozik ott tanuló csángó gyermekekkel. Ma már csak Szászrégenben és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a kezdeti lelkesedés ugyanis alábbhagyott. Az a tapasztalat, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok tanulmányaik befejezése után nem mennek vissza szülőfalujukba, annak ellenére, hogy ott nagy szükség lenne rájuk. /Balázs János: A vándorbot felette kényszerű viseletéről. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./

1999. június 20.

Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

1999. június 23.

Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

1999. november 29.

1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2000. augusztus 13.

Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

2000. október 14.

A Szászrégen és Vidéke című lap új számában több írás is foglalkozik a magyar történelemmel. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit eleveníti fel Csernátoni József főszerkesztő, a Szent István-i államszerkezet és jogrend a tárgya Kunsági István írásának, aki sorozatának (Ezerszáz esztendő a Kárpát- medencében) 15. részéhez érkezett. Pakó Benedek római katolikus plébános adatokat hozott a pápák anyagi hozzájárulásáról a török terjeszkedés megállítása érdekében. Szabolcska Mihályra emlékezett a lap. /Lapszemle. = Népújság (Marosvásárhely), ok. 14./

2001. április 18.

Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. április 23.

Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. június 18.

Jún. 16-17. között Magyarország bukaresti nagykövetsége könyvtámogatást osztott szét több Maros megyei iskola magyar tagozatainak. Felső-Küküllőmente és Felső-Marosmente iskoláiba juttattak egyenként 200 dollár értékű könyvadományt. 16-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, 17-én Szászrégenben, a Pakó Benedek plébános által alapított és működtetett Árvagyerekek Otthonában került sor a könyvek szétosztására. A könyveket személyesen vették át a támogatott iskolák magyar igazgatói és aligazgatói. Az RMDSZ és a nagykövetség képviselete abban állapodott meg, hogy a közeljövőben az RMDSZ megyei szinten készít egy átfogó elemzést a megyei magyar nyelvű tanintézetek helyzetéről, melynek alapján a nagykövetség kidolgoz egy pragmatikusabb támogatási rendszert. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./

2001. augusztus 13.

Aug. 11-én Szászrégenben, a katolikus plébániatemplom kertjében ünnepség keretében felavatták Wass Albert szobrát, a fáradhatatlan Jorga Ferenc helybeli szobrász munkáját. "Tőle tudjuk, hogy a hazát karddal lehet megszerezni, de megtartani csak kaszával, azaz szívós, kitartó munkával lehet", mondotta többek között Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. A szászrégeni plébános, Pakó Benedek fő érdeme az, hogy a kertben immár Petőfi, Márton Áron szobra is ott díszeleg. Demeter József és Bartha József református lelkészek is jelen voltak, beszédet mondottak. Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke azt emelte ki, hogy Wass Albert "hitből épített magának egyszemélyes katedrálist". /Máthé Éva: Karddal, kaszával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

2001. augusztus 21.

Szászrégenben végzi szerteágazó tevékenységét Pakó Benedek plébános, akit az újságíró "reverendás menedzser-nek nevezett. A 35 ezer lelkes a magyarság részaránya körülbelül harminc százalék. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindent létesített 1990 óta. Egy olyan fafaragó szaklíceumot akar létesíteni, ahol a környék árva gyermekeit gyűjtik össze, akiknek szakmát kell a kezükbe adni, majd lakáshoz kell juttatni a felcseperedő fiatalokat. A legtehetségesebbeket a katolikus egyház ahhoz is hozzásegíti, hogy Kolozsvárra, egyetemre menjenek. Restaurátorokat ma nem képeznek Romániában, viszont egyre nagyobb szükség lesz rájuk. Főleg a német és magyar állam támogatásával elkezdődik a szász és magyar erdélyi műemlékek felújítása, konzerválása. A plébános szerint az RMDSZ és a tanügyi tárca illetékesei megígérték messzemenő támogatásukat. Előbb egyházi iskolának tervezte a faragó-líceumot, de a jelenlegi törvény szerint az egyházak csak papneveldét létesíthetnek. Ezért magániskolaként indul majd a faragólíceum. Faluról, a szórványból, és főleg árvaházból hozzák majd be Szászrégenbe a tanulókat. A plébános a mezőségi szórványból származó magyar gyerekeknek évek óta internátust tart fenn. A szórványóvodát ősszel indítja be, busszal hozzák majd be a gyerekeket - magyarul tanulni. Ők a holtmarosi árvaházi gyerekkel együtt cseperednek fel. Ők lesznek később a régeni magyar tannyelvű osztályok tanulói. - Most épül a magyar ház, hogy mi minden lesz benne, azt most még felsorolni is nehéz lenne. Mindenesetre Szászrégennek végre komoly színházterme lesz, és ökumenikus jellegénél fogva majd bármely felekezet, egyház igénybe veheti termeit, az egész létesítményt. /Máthé Éva: Itt és most. Az építő plébános. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2002. január 29.

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is szerepel a csíkszeredai Julianus Alapítvány tavalyi díjazottainak listáján - közölte Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI-vel. A csíkszeredai alapítvány kilencedik éve a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységet ismeri el díjaival. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az elmúlt évre szóló díjak odaítélésénél elsősorban a csángó magyarok megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket vették figyelembe. A Julianus Alapítvány 2001. évi díjazottjai az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Fabó László jogász és Nyárádi Elemér gépészmérnök, a Belgiumban élő Horváth Vilmos, Pakó Benedek szászrégeni kanonok-plébános, valamint Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára. /Julianus-díj Németh Zsoltnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

2002. február 4.

Febr. 2-án Csíkszeredában átadták az idei Julianus-díjakat. A csíkszeredai Julianus Alapítvány minden évben azok közül választja ki díjazottjait, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarság fennmaradását támogatták. A most kiosztott 2001-es elismeréseket dr. Fabó László, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, Nyárádi Elemér és Pakó Benedek kapták. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke mondott beszédet. A San Fransiscóban élő, a díjátadáson személyesen megjelenni nem tudó dr. Fabó László jogász évente több ezer dollárt gyűjt és küld a Domokos Pál Péter Alapítványnak a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatására. A szintén magyarországi születésű, 1956 után emigrált, jelenleg Belgiumban élő Horváth Vilmos a Duna Televízió elindulása után több mint 20 parabolaantennát ajándékozott a Kárpát-medencében élőknek, tavaly karácsonykor pedig csángó gyermekeknek juttatott jelentős pénzösszeget, a magyarság támogatására fordítva a rokkantságáért kapott anyagi segítséget. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2002. február 4.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára nevében Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul vette át a Julianus-díjat. A díjazott sokat tett a Magyarország határain túli magyarokért és oroszlánrészt vállalt a kedvezménytörvény kidolgozásában. A Németh Zsolt köszönőszavait tolmácsoló Alföldi László főkonzul kijelentette, a Julianus-díj elismerése annak az értékrendnek, amelyet a magyar kormány felvállal. Az egyesült államokbeli Connecticutban élő Nyárádi Elemér jelentős összeggel támogatta az Erdélyben tanuló moldvai csángó gyermekek oktatását, moldvai csángó családoknak segített Erdélyben letelepedni, hozzájárult ahhoz, hogy a vicei iskola felvehesse Wass Albert nevét, és hogy az írónak szobrot állíthassanak az iskola udvarán. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok, kápolnákat, roma közösségi házat, bentlakásokat épített, táborokat szervezett, csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásában segédkezett. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 2001-es díjazottjaival együtt 50-re nőtt azon személyek száma, akik a szórványmagyarság érdekében kifejtett tevékenységükért megkapták a szervezet elismerését. /Kiss Edit: A szórványért végzett munkát ismerték el. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2002. szeptember 2.

Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2002. november 11.

A határon túli magyarok egészségügyi és szociális civil szerveződéseit támogató Mocsáry Lajos Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget nov. 9-én Budapesten. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Lakner Zoltán tiszteletbeli elnök, a szervezet létrehozója elmondta: az alapítvány célja, hogy a határokon túl élő magyarok kulturális identitásának megerősítése érdekében gyakorlati segítséget nyújtson helyi programok támogatásával, azok szervezeti hátterének kialakításával. A legnagyobbrészt állami támogatásból működő közhasznú alapítvány az elmúlt tíz évben 800 millió forintot juttatott el határon túli magyar szervezetekhez, az idén 70,7 millió forintból gazdálkodhatott. Idén Keresztes Árpád és Keresztesné Koloszár Irma hercegszőlősi tanárok, Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi alelnöke, valamint Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános, címzetes kanonok vehette át az alapítvány díját. Pakó Benedek a Felső-Maros mente szórványmagyarságának szociális gondozásában elért kimagasló eredményeiért részesült az elismerésben. /A Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepsége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2002. november 20.

Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2003. január 16.

Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását követelte a Román Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Országos Szövetség, közölte az Adevaul című bukaresti román lap jan. 15-i száma. A lap szerint Maros megye két településén, a szászrégeni katolikus, illetve a magyarói református templom udvarán állítottak szobrot annak a Wass Albertnek, akit felelősség terhel a Kolozs megyei Vasasszentgotthárd és Omboztelke községben, 1940 szeptemberében, Észak-Erdély Magyarországhoz történő visszacsatolása után kegyetlenül lemészárolt román lakosok haláláért, és akit tetteiért 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélt. Wass Albert, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma számára készített önéletrajzában így vallott: "Az életem mindig is nyitott könyv volt. Az most is, és az lesz a jövőben is. Nincs rejtegetnivalóm, és nem kell elnézést kérnem egyetlen tettemért sem. Íróként, a Nemzetközi Pen Club tagjaként azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok". Az ún. Wass-ügy tisztázása érdekében jelentette meg a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó is azt a mintegy harmincnégy oldalas könyvet, amely először hozza nyilvánosságra az 1946-ban, a kolozsvári népbíróságon zajló koncepciós per dokumentumait. A vádirat alapján Wass Endre és Wass Albert biztatta fel a község katonai parancsnokát, négy vasasszentgotthárdi román meggyilkolására, ugyanakkor Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is, a népbiróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy a gróf utasítására lövetett le románokat. A kommunista hatalomnak a koncepciós perekkel a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. A Wass Albertre kirótt halálos ítélet elsősorban az erdélyi magyar arisztokrata írónak szólt. Egyetlen szemtanú sem tartózkodott a tetthelyen, a vádlottak pedig nem voltak jelen a tárgyaláson. Maga Wass Albert öneletrajzában így emlékezett vissza: vadászatról hazatérve szerzett tudomást arról, hogy távollétében a határőrök elfogtak négy személyt. Az író értesülései szerint a foglyok szökni próbáltak, mire a katonák agyonlőtték őket. /Papp Annamária: Wass Albert vitatott utóélete. Romániában nem rehabilitálták az erdélyi írót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre való hivatkozással kérte az Erdélyben felállított Wass Albert-szobrok eltávolítását a Vasile T. Suciu tartalékos ezredes, a Hősök és Mártírok Kultuszának Országos Egyesületének elnöke. Kérése nyomán Ioan Hidegcuti, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkipásztort és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyház telkén felállított szobor "ügyének megoldására". Bartha Józsefet a Maros Megyei Ügyészség jan. 15-én kihallgatta a szoborállítás ügyében, ahol céloztak arra, hogy Wass Albert mellszobrának el kellene távolítani. Az ügyész szerint a népbíróság által háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert nevét nem viselheti utca, és nem szabad szobrot állítani neki. A következő kihallgatás jan. 17-én lesz. Bartha József az RMDSZ segítségére számít, valamint arra, hogy hamarosan megtörténik Wass Albert rehabilitálása. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot a polgármester felkérte a plébánia udvarán álló szobor eltávolítására. Pakó közölte, hogy erre nem hajlandó. Őt jan. 16-án hallgatják ki az ügyészségen. "Az ügyésznek azt fogom válaszolni, hogy egy sovén-nacionalista politikai perbe az egyház nem hajlandó beavatkozni, de személyesen még Pakó Benedek sem. Ez nem a mi perünk, ez a Wass Albert pere, amelyről nagyon jól tudjuk, hogy koncepciós per volt." Pakó Benedek azt is hozzátette, hogy Wass Albert egyik fia, Wass Huba NATO-tábornok, aki annak idején visszautasította magyarországi NATO-s kinevezését, de nem kizárt, hogy a romániai kiküldetést már vállalná. "Wass grófnak elküldtük a román nyelvű újságokban megjelent gyalázkodó cikkeket, hisz egy NATO-tábornokot nem gyalázhatnak ily módon." "Az RMDSZ felvállalta az ügyet, és úgy néz ki, hogy Frunda György lesz az ügyvédünk" - jelentette ki a kanonok. Szászrégenben 2001 augusztusában leplezték le a római katolikus plébánia udvarán Wass Albert mellszobrát. Ugyanabban a hónapban Holtmaroson a református templom udvarán, egy hónappal később pedig Vicén avatták fel az író szobrát. /Antal Erika, Gazda Árpád: Hadüzenet a Wass Albert-szobroknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2003. január 17.

A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára, Hidegcuti Ioan, levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkészt és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyházaik területén felállított Wass Albert-szobrok "ügyének" a megoldására. Markó Béla RMDSZ-elnök felkérésére Kelemen Atilla megyei elnököt kihallgatáson fogadta Hidegcuti államtitkár, a jogi védelmet Frunda György szenátor vállalta fel. Bartha Józsefet névtelen telefonálók háborgatják. Kelemen Atilla elmondta Hidegcuti Ioan művelődési államtitkárbak, hogy ki volt Wass Albert, akiről az államtitkár az ügy kirobbanásáig nem is hallott. Az államtitkár szakértők által készített történelmi tanulmányt kér, amelyet a minisztérium fog finanszírozni. Megígérte, hogy a tanulmány elkészültéig az ügyet leállítja. /(lokodi-mózes): Boszorkányüldözés A funtineli boszorkány szerzője ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./ Jan. 16-án Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot is kihallgatta a Marosvásárhelyi Ügyészség a templomkertben felállított Wass Albert-szobor ügyében. Ismertették vele a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, illetve a római katolikus templomkertben álló szoborra vonatkozó felszólítást. Jan. 17-én Bartha Józsefet, Holtmaros református lelkipásztorát hallgatják ki a falu református templomkertjében állított Wass Albert-mellszobor ügyében. Bartha elmondta, megkezdődött az Amerikában elhunyt író politikai rehabilitációja, és remélhetőleg már februárban Bukarestbe érkeznek az ártatlanságát bizonyító iratok. Frunda György ügyvéd-szenátor elvállalta a védelmüket. Frunda hangsúlyozta, hogy nem indult bűnügyi eljárás a lelkipásztorok ellen, ráadásul az egyház telkén, tehát magánterületen állították fel az író szobrait. /Gazda Árpád, Antal Erika: Nem emeltek vádat a kanonok ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2003. január 25.

Jan. 24-én tartotta első kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke szerint a az RMKDM a továbbiakban minden olyan sértő intézkedés ellen fel fog lépni, amely a demokrácia létét veszélyezteti. Bárányi Ferenc politikai alelnök rámutatott: "Az RMDSZ-szel felhőtlen a viszony. Elfogadjuk a Reform Tömörülést is, de tiltakozunk minden egységbontó kísérlete ellen." Darvas Kozma László csíkszeredai alelnök kifejtette, a kereszténydemokraták nem hisznek a liberális demokráciában. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonok a megmaradás és a gyarapodás lelki, szellemi, erkölcsi és anyagi feltételeiről beszélt. Kelemen Kálmán elnök azt javasolta, egy hónapon belül tartsák meg Budapesten az első magyar-román közös minisztertanácsot, ezt követően pedig Bukarestben is szervezzenek közös minisztertanácsot. Az ülésszakok váljanak rendszeressé a két fővárosban - hangsúlyozta Kelemen -, mindaddig, amíg "felépül Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kis Strasbourg, amely majd helyet ad a "Kárpát-medencétől a Fekete-tengerig" mikrorégiós államszövetség kormányzati tevékenységének lebonyolításához". /Antal Erika: "Felhőtlen viszony az RMDSZ-szel". = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2003. február 8.

Az elmúlt hetekben Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot, illetve Balogh József holtmarosi református lelkészt beidézték az ügyészségre, a templomaik udvarán elhelyezett Wass Albert-szobrok ügyében, mert előzőleg a szobor eltávolítását követelték. Közben az államtitkár ígéretet tett, hogy egy szakértői tanulmány elkészültéig nem foglalkoznak a szobrok ügyével. Ennek ellenére másodjára is beidézték a papokat az ügyészségre, akiket védőügyvédjük, Frunda György is elkísért. A védelem egyebek mellett azzal érvelt, hogy Wass Albertet, bár egy kolozsvári népbíróság 1946-ban háborús bűnösnek nevezte, az amerikai emigrációs hivatal és a Wiesenthal Alapítvány is az ellenkezőjét állapította meg róla. Febr. 7-én Ovidiu Natea prefektus kijelentette: elrendelte, hogy bontsák le a szobrokat. Első lépésként megbüntették az "engedetlenkedő" katolikus kanonokot, ugyanazt tették a holtmarosi lelkésszel is. Hozzátette, március 7-i határidőt szabtak meg, ugyancsak a törvény előírásainak megfelelően. /A prefektus szerint: A Wass Albert-szobrokat le kell bontani. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

2003. február 10.

Ovidiu Natea Maros megyei prefektus a 31-es törvényre hivatkozva felszólította a marosmagyarói és a szászrégeni polgármesteri hivatalokat, bírságolják meg a szászrégeni római katolikus plébánia, illetve a Marosmagyaró községhez tartozó Holtmaros református temploma udvarán található Wass Albert-szobrok felállítóit, Pakó Benedek kanonokot, illetve Bartha József lelkipásztort. - Amíg nem tisztázódik Wass Albert múltja, addig nem nyúlunk a szobrokhoz. A pénzbírságot kifizetjük, a falu közössége gyűjtést fog szervezni az összeg megszerzéséért - nyilatkozta Bartha József holtmarosi református lelkész . A két egyházi személyiség az RMDSZ szenátorainak támogatásával fellebbezést nyújtott be a prefektushoz a szobrok ügyével kapcsolatban. Kocsis Albert marosmagyarói polgármestert a prefektus megfenyegette, hogy ha nem tesz eleget a felszólításnak, felfüggesztik az állásából. /Antal Erika: Összefognak Wass Albert szobráért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2003. március 28.

Márc. 26-án hivatalos személyek keresték fel a holtmarosi református parókiát és a szászrégeni római katolikus plébániát. A belügy-, a művelődési minisztérium és a megyei művelődésügyi felügyelőség emberei a háborús bűnösök kultuszát tiltó kormányrendeletre hivatkozva felszólították Pakó Benedek plébános-kanonokot és a holtmarosi Bartha József lelkészt, hogy haladéktalanul távolítsák el a régeni templomkertben, illetve a holtmarosi parókia udvarán álló Wass Albert-szobrokat, ellenkező esetben súlyos pénzbírsággal büntethetők, azt követően pedig bűnügyi eljárást indítanak ellenük. Bartha József elmondta, tegnap délelőtt eltávolították a szobrot a parókia udvaráról, helyébe zöld fenyőt ültettek. Pakó kanonok rövid haladékot kért, amíg Frunda Györggyel egyeztet. Tekintettel a keményen rögzített bronztömegre, valószínű, hogy a templomkerti szobrot hamarosan bedeszkázzák. /(lokodi): Holtmaroson eltávolították Wass Albert szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. április 22.

Szászrégen az 1926-ban közigazgatásilag is egyesített Szász- és Magyarrégenből, majd az 1956-ban hozzácsatolt Abafája és Radnótfája falvakból állt össze. Az 1994-ben megyei jogú városi rangot elnyert Szászrégenben egy évtizeddel Trianon után is egyenlő arányban éltek magyarok, románok és szászok. Utóbbiakból mára csak mutatóba ha maradtak néhányan. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 36 hatezer lakosú kisváros mintegy 30 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Nagy András, a második mandátumánál tartó alpolgármester leszögezte: A város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések lakosságát igen érzékenyen érintette a gazdaság lassan másfél évtizede tartó mélyrepülése. Magas a munkanélküliség, ezért nagyok a szociális gondok. Folyamatos az elvándorlás, a 92-es népszámlálás adataihoz képest most négyezerrel kevesebb lakost számoltak össze a városban. A hiány felét a magyarok teszik ki, akiknek zöme fiatal, és Magyarországon vállalt munkát, ahonnan a többség számára már nincs visszaút. A 21 tagú városi tanácsnak a héttagú RMDSZ-csoport a legerősebb frakciója. Legutóbb a Petőfi-szobor felállítását akadályozta meg a többi tanácsos, holott előzőleg már hosszas egyeztetés folyt ez ügyben. Egyetlen magyar vonatkozású köztéri szobor sincs a városban, holott csak az utóbbi évtizedben három román személyiségnek állítottak emlékművet a központi parkban. A városban élő magyarok eddig nem tudták elérni, hogy a helyi Radio Son adásaiban legyen magyar nyelvű műsorok is. Tavaly ősztől állandósult a gyógyszerhiány. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános a hatalom által meghatározott legutolsó pillanatban vetette le a talapzatáról a Wass Albert-szobrot. Most meg azért zaklatják s fenyegetik 5-től 250 millió lejig terjedő pénzbüntetéssel, mert a szobor talapzatát építkezési engedély nélkül állíttatta fel. Pakó egyébként a templom előtti kertben valóságos szoborparkot hozott létre, Márton Áronnak egész alakos szobrával szemközt a szóban forgó Wass-büszt mellett egy Petőfi-mellszobor is áll. A magyarrégeni református templom előtti téren pedig Koós Ferencnek és az 56-os mártír-lelkésznek, Horváth Lászlónak állítottak emléket. Pakó plébános a kilencvenes évek szórványkollégiumot hozott létre, ahol a Régen vonzáskörzetében élő, illetve a környező megyékből származó iskoláskorú gyerekeket látnak el, akik jelenleg 95-en vannak. A városban van kulturális élet, amelyet a Böjte Lídia magyar szakos tanárnő által vezetett Kemény János Művelődési Társaság szervez. /Szentgyörgyi László: Szászrégeni magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

2003. április 30.

Ötödik évfolyamánál tart a Szászrégen és Vidéke. 1999 márciusában jelent meg először , az idei áprilisi száma a félszázadik a sorrendben. A lap állandó rovatai között - oktatás-nevelés, történelmi-nemzeti tudat, településeink, hitvilág, kultúra, alkotóműhely, közéleti visszapillantó - a nyelvművelésnek szentelt is megtalálható. A hétszáz példányban nyomtatott folyóirat a Felső-Maros mente 13 településére jut el, a terjesztés feladatát elsősorban az egyházak vállalják. A lap kiadója a Kolping Családi Társulás, helyi elnökének, Madaras Péternek köszönhetően az interneten is olvasható. A főszerkesztői teendőket ellátó Csernátoni József nyugdíjas tanár, újságíró, valamint a szerkesztőbizottság tagjai: Bartha József, Darvas Ignác, Fábián András, dr. Horváth Erzsébet és Pakó Benedek plébános mindannyian önkéntesen végzik munkájukat. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

2003. június 24.

A nyár kezdete egyben a szokásos csángó gyermektábor megnyitását is jelentette Szászrégenben. Pakó Benedek, a Providencia Alapítvány elnöke közölte, már hetedik éve megszervezik a csángó gyermekeknek a kéthetes üdültetést. Az egyházi alapítvány célja a táborszervezéssel, hogy a gyerekeket ez alatt az idő alatt anyanyelvükre, történelemre, egyházi és világi énekekre tanítsák és emeljék kulturális szintjüket. Pakó Benedek azt is elmondta, hogy minden évben kiválasztanak két-három fiatalt, akiknek felajánlják a lehetőséget, hogy tanuljanak a Providencia támogatásával. Az alapítvány szállást és teljes ellátást ajánl saját kollégiumában, hogy a csángó gyerekek állami magyar tannyelvű intézményben tanulhassanak. /(korondi): Csángó gyermekek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

2003. július 19.

A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2003. augusztus 11.

Az unitáriusok egyetemes találkozóját ötödik alkalommal rendezték meg aug. 9-én Szejkefürdőn. A hazaiak mellett több országból (Anglia, AEÁ, Kanada, Magyar-, Cseh-, Németország, Hollandia stb.) érkeztek idén is meghívottak. Szabó Árpád püspök kezdte az istentiszteletet. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hangsúlyozta: élni akaró nemzeti közösség az erdélyi magyaroké. A szolgálatot ünnepi műsor, majd Orbán Balázs sírjának koszorúzása, és különálló rendezvényként udvarhelyi unitárius vállalkozók találkozója követte. /Járay Fekete Katalin: Unitáriusok egyetemes találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./Az ünnepségen Pakó Benedek római katolikus plébános átvette a Magyarok Világszövegségének Rákóczi-emlékzászlóját. /Rákóczi-szobor Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2003. augusztus 15.

Történelmi tábor kezdődött a hét elején Görgényszentimrén. A többhetes rendezvény főszervezője, Pakó Benedek kanonok-plébános elmondta, hogy a tábor, melyen a szászrégeni Mikes Kelemen cserkészcsoport és a magyarrégeni Koós Ferenc cserkészcsoport tagjai is részt vesznek, egy táborsorozat folytatását képezi. Diákok, cserkészek a táborlakók, akik a magyar történelem egy darabját járják körül. A téma ezúttal a Rákóczi-szabadságharc. Három könyv képezi az oktatás anyagát, Benedek Elek Hazánk története című műve, Csernátoni Józsefnek szintén a szabadságharcról írott könyve, valamint a kanonok szerkesztésében megjelent, különböző írásokból válogatott A Rákóczi-szabadságharc emlékére című kötet, amely a szabadságharc erdélyi és Maros megyei vonatkozásait tárgyalja. Nagyjából két-három hétig tart majd a tábor, amelyre a szervezők szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Pályáztak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, de a minisztérium erdélyi képviselője személyesen akadályozta meg a pályázott összeg elnyerését, mondván, csak blöff az egész, a táborokat úgysem tartják meg. Így is lehet megmaradást szolgálni. /Nagy Botond: Tábor, támogatás nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2004. július 20.

Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános minden nyáron olyan táborokat szervez, ahol gyerekek, fiatalok a magyar történelemben, az anyanyelvi kultúrában gyarapodhatnak. Idén 50 klézsei csángó gyerek és 3 szülő táborozott Szászrégenben. A tábort már hagyományosan Czellecz Jenő szervezte, melyet a Nemzeti Kulturális Alapítvány, illetve több magánszemély támogatott. – Augusztusban a görgényszentimrei várnál szerveznek cserkésztábort, ahova több szászrégeni és környékbeli diákot várnak. Az idei tábor témája Balassi Bálint és a végvári események. A görgényszentimrei oktatóközpontban hétvégeken magyar anyanyelvi oktatás folyik, amelyet mintegy 15 gyerek látogat. Tekintettel arra, hogy Görgényszentimrén az iskolában nincs magyar oktatás, az egyházak segítségével így próbálják pótolni e hiányt. /Szászrégeni vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998