udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Palkó Attila

1991. június 20.

Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./

1995. december 21.

A Németországba áttelepült szászok elkezdték sorozatszerűen feldolgozni hátrahagyott erdélyi falvaik és városaik történelmi hagyatékát, átmentve valamit, ami nincs. "Nekünk még módunkban van a helyszínen őrzeni értékeinket és emlékeinket, saját honi megmaradásunk folytonosságába építve örökségünket." - figyelmeztetett Balogh Edgár, el kell kezdeni az erdélyi magyar falvak és városok monográfiáinak megírását, a csángó falvakat és az ókirályságbeli szórványokat "sem hagyhatjuk el" - írta. Palkó Attila kolozsvári történész tollából mintaszerű monográfia jelent meg Magyaró marosmenti magyar falu múltjáról. Ilyen monográfiákat kell készíteni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1996. június 14.

A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban rendezték meg a Városunk, Kolozsvár honismereti vetélkedő döntőjét. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg, az előadók között volt Jablonovszky Elemér, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ helyi szervezetének elnöke, Palkó Attila történelemtanár, Ajtay Ferenc földrajztanár, a Gyopár, az EKE folyóiratának főszerkesztője, Asztalos Lajos és Gaal György művelődéstörténész, tanár. /László Ferenc: Brassaisok nyerték a vetélkedőt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1996. december 5.

Nemrég jelent meg az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ folyóiratának új, honfoglalásnak szentelt száma /LVIII. évf., 1996. 1-2. füzet/. Jakó Zsigmond Ezerszáz esztendő című írásában leszögezte: "A honfoglalásról ugyanis ma már évezredes távlatból nézve állítható, hogy napjainkban is ható erejű, valódi fordulópontot jelentett nem csupán a magyar nép és a Kárpát-medence, hanem az egész közép-európai térség további sorsa szempontjából". Emellett olvasható több tanulmány, így Ferenczi István: Az erdélyi honfoglalás kérdése a régészeti leletek világánál című tanulmányában gazdag szakirodalmat használt fel és egészítette saját fél évszázados kutatómunkájának eredményével. Sokoldalú képet nyújtott Erdély honfoglalás kori viszonyairól. Számos vitatott kérdést, egészen új megvilágításba helyezett. A tanulmány sok tekintetben új fejezetet nyit Erdély honfoglalás kori értékelésében. Emellett olvasható több tanulmány, így Tonk Sándor: A magyarság megtelepedése Erdélyben a középkori magyar krónikák tükrében, Benkő Loránd: Ezeréves küzdelem a magyar nyelvért, Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Faragó József: A szabófalvi hejgetés stb. / /Palkó Attila: Az Erdélyi Múzeum honfoglalásnak szentelt száma.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1999. november 1.

Nov. 3-án nemzetközi tudományos konferencia színhelye lesz Nagyenyed, amely Kőrösi Csoma Sándor emlékével kapcsolatban a magyar őstörténet kérdéseit boncolgatja. A konferencia elnöksége: dr. Csetri Elek és dr. Egyed Ákos akadémikusok, Gazda József közíró, András Imre (MVSZ), dr. Buzogány Dezső és Ördög Gyárfás Lajos (VET). Dr. Csetri Elek főelőadása után az több előadás hangzik el. Az előadók között van - többek között - Szilágyi Ferenc, Kubassek János, Ikeda Tetsuro /Japán/, Zheng Xian Fa /Kína/, Zágoni Jenő/, Palkó Attila és Ferenczi István. /Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink - Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2000. augusztus 21.

Mákófalván aug. 20-án sokan díszes népviseletet öltöttek, Palkó Attila nyugalmazott történelemtanár előadása hangzott el a nagy királyról. Az ünneplés a templomkertben folytatódott, ahol a zsoboki Gál Potyó István munkáját dicsérő millenniumi kopjafát avattak. Wass Albert Üzenet haza című versével az ünnepség első része véget ért, délután István, a király című rockoperát vetítették le. Este a Kós Károly Művelődési Házban a mákófalvi egyhetes szórványtábor résztvevői léptek fel. /Mákófalva. Millenniumi kopjafát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. október 6.

Újraindulásának és az iskolaénekkar megalakulásának tizedik évfordulója alkalmával a kolozsvári Református Kollégium jubileumi évkönyvet jelentetett meg. A könyvben a kolozsvári Református Kollégium rövid történetét Palkó Attila történész foglalta össze. Hírt adtak arról is, hogy ötéves a kollégium cserkészcsapata. /Papp Annamária: Jubileumi évkönyv 1990-2000. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2001. augusztus 7.

Hatodszor rendezték meg Vendégségben Budapestent: 15 országból 650 fiatal találkozott. "Reményeink szerint ez a baráti találkozó lassan olyan szellemi műhellyé formálódik, mely ösztönzést és erőt ad a folyamatos otthoni alkotómunkához" - mondta Budapest főpolgármester-helyettese, dr. Schiffer János. A Petőfi Csarnokban a program ideje alatt a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató népművészeti kiállítás nyílt. A csarnok nagytermében Nemzetközi Ifjúsági Gálaműsor zajlott. Az idei találkozó Erdély-centrikus volt. Nyolc erdélyi csoport lépett fel: Amaryllis Együttes, Aknasugatagi-Óradnai Együttes, balánbányai Ördögborda Gyermek Együttes, kolozsvári Szarkaláb Együttes, mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a szamosújvári Kaláka, a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör, valamint a Visszhang Kórus. Előadást tartott Palkó Attila történész, Pillich László szociográfus. A népi kismesterségek bemutatóin a kézműves foglalkozások sem hiányoztak. Volt batyusbál, kóstolóval egybekötött bemutató az egyes tájegységek hagyományos ételeiből, italaiból. A fiatalok megnézték a Sacra Corona című filmet. Volt Széchenyi-nap is. /Kovács Pali Ferenc: Hatodszorra vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7.

2001. szeptember 1.

Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. július 10.

Eredet és nyelvemlékek címmel tartotta előadását dr. Sándor László Dezső júl. 8-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány pinceklubjában. A régi magyar nyelvemlékekről, a magyar nyelv alakulásáról elhangzott előadás egy 28 részből álló sorozat egyik fejezete. A tudomány-népszerűsítő előadásokat neves szakemberek állították össze (a már elhunyt Imre István, Imre Géza, Vízhányó Endre, illetve Sándor László Dezső, Habina Mária, Palkó Attila). Többedmagával Sándor László Dezső 14 kötetben foglalta össze a magyarság történelmét, a füzetek a Heltai Alapítvány jóvoltából nyomtatásban ölthettek testet, és a Heltai könyvtárában várják a kölcsönzőket. A magyar népről készült 28 előadás anyaga ma is kéziratokban hever. Mindmáig nem akadt intézmény, amely felkarolta volna a kötet megjelentetését. /K. E.: A Halotti beszédtől a Mikó utcáig. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998