udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pallai Béla

1992. október 8.

Új jótékonysági szervezet jött létre, a Szatmárnémetiben megalakult Lazarus Alapítvány. Célja a nyugdíjasok, hajléktalanok, testi és szellemi fogyatékosok, munkanélküliek szervezett formában való támogatása. Pallai Béla görög katolikus esperes az alapítvány elnöke, Rusz János mérnök az ügyvezető igazgatója. Riedl Rudolf vállalkozó is támogatja az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2007. január 9.

Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2007. május 18.

Templombúcsút tartottak május 17-én Csedreg görög katolikus templomban, a szentbeszédet id. Pallai Béla mondta. Szemák Miklós, helyi parókus köszöntötte a végén a meghívottakat. /(fodor): Templombúcsú Csedregben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 18./

2008. május 9.

Sovinizmussal, valamint az ukrán kisebbség jogainak eltiprásával vádolja az RMDSZ-t a Romániai Ukránok Egyesületének Szatmár megyei vezetősége. A szövetség képviselői tagadják az ellenük felhozott vádakat, állítva, hogy az ukrán szervezet elnöke, Mihai Macioca kirohanásaival román politikai érdekeket szolgál. Macioca bejelentette: az ukránok egyesülete az RMDSZ-ellenes koalíció néven megalakult román pártszövetség jelöltjét, Valer Mariant támogatja a megyei tanácselnök-választáson. A botrány Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő szobrának elhelyezése kapcsán pattant ki. A kezdeményezők ragaszkodtak ahhoz, hogy az emlékművet az István téri parkba, Petőfi szobra mellé helyezzék, ahol a magyarság a március 15-i megemlékezést tartja. A helyi tanács februári ülésén más helyszínt jelölt ki, a Petőfi-szobortól mintegy száz méterre, az István tér átellenes sarkában. Alternatívaként pedig felajánlottak egy részt a Kossuth-kertből is. Az ukrán szervezet vezetője azonban kijelentette, csakis az eredetileg kért hely felel meg nekik, mert a szobrot mindenképpen az „ukrán templom” elé akarják helyezni. Macioca elmondta: „válaszként a sovén magyarok irritációjára” eldöntötték, hogy visszaszerzik ősi templomukat, a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus kegyhelyet, amelyet szerinte jogtalanul bitorolnak a magyarok. A város legrégebbi templomát valóban „rutén templomként” emlegetik, azonban ez – Szőcs Péter történész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese szerint – csakis azért van így, mert a görög katolikus egyházközség régen a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, amely többségében rutén ajkú gyülekezeteket foglalt magába. A Szent Miklós-templom gyülekezetét azonban – az egyházi iratok tanúsága szerint – körülbelül kétszáz éve többségben magyarok alkották. Pallai Béla lelkész szerint jelenleg az ötezres gyülekezetet kizárólag magyarok alkotják. Macioca-t, az ukrán egyesület elnökét az sem tántorítja el szándékától, hogy a Szatmárnémetiben élő mintegy 300 ukrán ortodox vallású. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje szerint nem az a gond, hogy az ukránok nem rá szavaznak, hanem az, hogy negatív színben tüntetik fel a szövetséget. /Babos Krisztina: Ukrán vádak az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998