udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 282 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-282
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pap Géza

1998. április 2.

Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1999. október 21.

Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány október 23-án a forradalomra emlékezõ ünnepséget szervez Kolozsváron. Az ünnepségen Pillich László megnyitója után 56-os elítéltek visszaemlékezései következnek. Bevezetõt mond Gagyi Balla István, emlékeikrõl beszélnek Péter Mihály és Papp Géza. /'956 az erdélyi emlékezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. október 25.

Október 23-án az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén. Az ünnepséget az Erdélyi -56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezte. Gagyi Balla István történész az elítélt erdélyi 56-os kortanúkat köszöntötte: Kacsó Tibort, a Baráti Társaság elnökét, Fülöp Sándor tanárt, Dobai Istvánt, Papp Géza nyugalmazott katonatisztet és Péter Miklós lelkészt. /Szőcs Andrea Enikő: 1956-ra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2000. november 17.

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki tisztének betöltésére eddig három személy neve merült fel a beérkezett jelöltlistákon. Több egyházmegye a jelenlegi püspököt, dr. Csiha Kálmánt javasolta a tisztségre, aki viszont bejelentette, hogy nem vállalja az újabb jelölést. A legesélyesebb jelölt Pap Géza, a kolozsvári felsővárosi református lelkész, akit eddig tizenegy egyházmegye jelölt. A harmadik jelölt, Molnár János teológiai professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánja, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatója. A tisztújításra december 1-én kerül sor. /Hárman pályáznak a püspöki tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dr. Csiha Kálmán püspök pásztorlevében bejelentette, hogy a lelkipásztorok 70 éves korukban nyugdíjba mennek. Ez alól ő sem akar kivétel lenni. Hálát adott Istennek, hogy tíz esztendeig püspökként szolgálhatta népét és egyházát. Ezalatt 218 új épületet, köztük a 34 új templomot emeltek. Az eltelt évtized nem csak örömöt hozott, sok volt a meg nem értés, félreértés és széthúzás az egyházon belül is. - A jövőben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata püspök elnöke címet megtartja. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2000. december 6.

Dec. 13-án választ püspököt az Erdélyi Református Egyházkerület. A tisztségre Pap Géza /Kolozsvár/ tiszteletest jelölte a legtöbb egyházmegye. A másik jelölt dr. Molnár János teológiai professzor. Pap Géza a munka megosztására, az egyházi testületek megerősítésére helyezné a hangsúlyt, Molnár János pedig az egyházi diplomáciára. Mindkét jelölt kijelentette: szívesen állna az átvilágító bizottság elé. /Gazda Árpád: Kolozsvári jelöltek közül választja ki vezetőjét az Erdélyi Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2000. december 7.

Nyílt levéllel fordult az erdélyi református egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez három lelkész, Pap Géza, Kató Béla és Ötvös József. Pap Géza megköszönte a bizalmat, hogy püspöknek jelölték, majd ismertették a közösen készített, egyeztetett programjukat. Problémákat kell megoldani, ellenkező esetben az egyház ″középkori állapotokban maradva fog belépni a harmadik évezredbe.″ Nem hatalmas püspökre és elhanyagolható közösségre, hanem kicsi püspökre és erős testületre van szükség. A püspök hatáskörét korlátozni kell, feladatkörét munkatársai között kell megosztani. /Az Erdélyi Református Egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez! = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Érdekes, hogy szinte egyidőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben megalakult a Református Megújulási Közösség, a másikban, az Erdélyi Református Egyházkerületben pedig színre léptek a hasonlóan változtatást akarók.

2000. december 12.

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 13.

Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2000. december 14.

Dec. 13-án Fugyivásárhelyen fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. Bemutatták kilencpontos programtervezetüket. A kezdeményezők úgy vélik, a református egyháznak nem politikai, hanem szellemi szerepet kell betöltenie a magyar nemzeti közösség életében. Hosszú távú program nélkül a református egyház "a divatos populista szólamok, valamint az egyéni hatalmi törekvések gettópolitikájának áldozatává válik″. Az egység érdekében a református egyháznak rendeznie kell viszonyát az Erdélyi Egyházkerülettel, illetve a Protestáns Teológiai Intézettel. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor kifejtette, az összejövetelre meghívták az egyházkerület előjáróit is, de Tőkés László püspök azt válaszolta, nem kíván elmenni a fórumra. Az egyházkerület dec. 18-i igazgatótanácsán napirendi pontként szerepel a Megújulási Közösség kérdése. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora a Krónikának kifejtette, az egyházkerület nem ért egyet azzal a célkitűzéssel, amelyet az Egyházunk Megújulásáért Közösség felvállalt. /Fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./ A fórumonon Balogh Barnabás lelkész elmondta, azért vannak itt, ″hogy az Isten igazsága mellé álljunk.″ Kállay László tiszteletes szerint a találkozó akár a ″parciális zsinat″ elnevezést is kaphatta volna, mert az a kérdés: miként lehet változtatni mindazon, ami nem méltó az egyházhoz. ″Úgy érezzük, itt az egyház elhajlott a küldetésétől, a valóságtól, a szeretetben járástól.″ Ez nem egy szeparatista társaság, jelezte. A programtervezetről elhangzott, hogy a szöveg megfogalmazásakor az érintettek beleegyezésével felhasználták az Erdélyi Református Egyházkerület kedden megválasztott püspöke, Pap Géza, valamint munkatársai, Ötvös József és Kató Béla egyházi programjának egyes részeit. A programtervezet szerint az egyházkerületben az evangéliumi megújulás helyét átvette a politikai manifesztációk sorozata. Fontosnak tartják a kegyességi mozgalmak, így a CE Szövetség integrálását, ugyanakkor a szektás megnyilvánulások elleni fellépést. A többször is szót kérő résztvevők parttalanná tették a vitát A találkozón 34 lelkész, 21 gondnok, illetve presbiter, valamint 20 egyháztag vett részt. A találkozó résztvevői végezetül öttagú ügyvezető testületet választottak a megújulási közösség ügyeinek képviseletére, s a véglegesített program mellé rövid beadványt fogalmaztak, hogy a két szöveget az egyházkerület igazgatótanácsa elé terjesszék. /Szűcs László: Van másik hang a Királyhágómelléken. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./

2000. december 21.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és az Esperesek Kollégiuma dec. 19-én tartott együttes ülésén közös állásfoglalást és több egyedi határozatot fogalmazott meg a fugyivásárhelyi református lelkészek ügyében. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az adventre való tekintettel a testületek úgy határoztak, hogy ebben az időszakban hírzárlatot rendelnek el, az állásfoglalás és a határozatok szövegét csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. - Ebben az egyház számára kiemelt fontosságú időpontban nem méltó, hogy a világi sajtó hasábjain bárkivel vitatkozzunk és az további nézeteltérések, ellentétek színterévé váljon - mondta Tőkés László. - A Református Megújulási Közösség beadványában Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor felfüggesztésének megszüntetését is kérte. Szilágyi immár több napja ülősztrájkol az egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala előtt. Szilágyi László ülősztrájkjához csatlakozott ippi lelkésztársa, Szatmári Elemér, Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, valamint gondnokuk vezetésével tíz misztótfalusi egyháztag is. - Tőkés László a Szabadság kérdésére az Erdélyi Református Egyházkerületben nemrég zajlott tisztújító közgyűlés eredményét is értékelte. Az egyházkerület elnöksége és főgondnokai levélben fejezték ki elismerésüket és jókívánságukat Pap Gézának. A püspök reméli, hogy megnyugtató módon rendeződik a két egyházkerület közötti kapcsolat. Az együttműködés eddig sem volt rossz. /Hírzárlat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tőkés László gratulál Pap Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. december 29.

Az Erdélyi Református Egyházkerület élén váltás történt. Pap Géza személyében új püspököt választottak. A főjegyző Kató Béla, a missziói előadó Ötvös József lett. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idő, s ettől a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. Új minőségükben mindhárman először Marosvásárhelyen, cserealji református egyházközségben találkoztak, meghatározni a feladatköröket. Pap Géza püspök kifejtette: ″Célunk, hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket, tisztázzuk a fegyelmi ügyeket.″ ″Azt szeretném, ha az egyházat közösen irányítanánk, közösen megbeszélnénk az egyházi teendőket; csapatmunkában gondolkodunk.″ - Rendhagyó, hogy a püspök megtartja a gyülekezetet és lelkészként is szolgál. Kató Béla főjegyző kiemelte, hogy az egyháznak át kell értékelnie teljesen a diakóniáját, ugyanis nemcsak az öregekkel, a betegekkel, a rokkantakkal, hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. Ezt próbálta meg Kató Béla Illyefalván. Erdélyben arra kell koncentrálnunk, hogy segítsük hozzá az embereket a megerősödéshez. Ahogy ez Háromszéken sikerült, remélhetőleg egész Erdélyben sikerülni fog. Pap Géza püspök megállapította, hogy a lelkész elsődleges küldetése az igehirdetés. A püspök leszögezte, hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból, hogy azok belülről vagy kívülről szerveződtek-e. Valamennyi mozgalom képviselőivel őszinte párbeszédet kell folytatni. - Kató Béla főjegyző kiemelte: nem szabad hagyni, hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor, vagy olyan, aki elhagyja a családját, vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom, természetesen egyetértenek velük. Ha más a cél, például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni, akkor ők maguk zárják ki a másik felet, ami nem helyénvaló. Ötvös József missziói előadó elmondta: felmérik, milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. /Mezey Sarolta: Nem uralkodni, hanem szolgálni akarunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2001. február 1.

Január 31-én ünnepélyesen beiktatták Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tisztségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangélikus püspök, Andrássy György unitárius előadótanácsos, Bartolomeo Anania ortodox érsek, Grigore Gutiu görög katolikus érsek, valamint a kárpát-medencei magyar református és a nyugati református egyházak képviselői. A Magyar Köztársaság képviseletében jelen volt Íjgyártó István nagykövet és Alföldi László főkonzul. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, valamit Boros János alpolgármester képviselték. Igét hirdetett Tőkés László püspök és Csiha Kálmán leköszönő püspök, majd az új püspök, Pap Géza. Az igehirdetést követően Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolták, majd a testvéregyházak küldöttei és az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte az új püspököt. Végül az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerületek püspökei közös nyilatkozatban a jövőbeli együttműködés mellett kötelezték el magukat. /"Én, Pap Géza esküszöm..." Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2001. február 2.

Febr. 1-jén kezdődött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése, mely semmisnek nyilvánította novemberi határozatát a fegyelmi bizottság felfüggesztéséről. Borzási Gyula fellebbezéséről tárgyaltak, aki a novemberi közgyűlésen felfüggesztett fegyelmi bizottság elnökeként vitatta a határozatot, arra hivatkozva, hogy az a szükséges kvórum nélkül született. Ezt elismerték. Tőkés László megnyitóbeszédében kifejtette, hogy aggasztó a rend és az egység megbomlása, széthúzás, pártosság tapasztalható. Ezután öt református főpap /Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, Erdélyi Géza, a felvidéki magyar reformátusok püspöke, Horkay László kárpátaljai református püspök, Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püspöke és Pap Géza, a napokban tisztségébe iktatott erdélyi püspök/ kapott szót, s nagyváradi püspöktársuk kérésére valamennyien az egység megőrzését emelték ki. /Rais W. István, Szűcs László: Egyházkerületi Közgyűlések. Hat püspök szorgalmazta Váradon az egységet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./

2001. február 20.

Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2001. február 23.

Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./

2001. február 24.

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2001. március 10.

Szőcs Judit nyugalmazott tanár /Kolozsvár/, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője nyílt levelet intézett az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához. Ebben megdöbbenését fejezte ki a kolozsvári diakonisszaképzés Marosvásárhelyre történő áthelyezésére vonatkozó döntésével kapcsolatban. Leszögezte: magyarként, reformátusként, tanárként, valamint a magyar tannyelvű oktatás ügyének pedagógusszövetségi szinten való elkötelezettjeként nem tudja elfogadni a döntést. "Az intézmény 1992-ben létesült Kolozsváron, ott ahol iskolát teremteni történelmi jellegű cselekedet volt. Továbbtanulási lehetőséget biztosít 5-6 megye végzős diákjainak az anyanyelven történő szakképzésre egy keresett szakon, s e megyékben élő magyar embereknek, ha kórházba kerülnek, a diakonisszák jelenléte magyar szót jelent, biztonságot a gyógyulás folyamatában. Kolozsváron, az ismert helyzetben leépíteni magyar iskolát, s tenni ezt egyházi vezetőként, magyarként megengedhetetlen. Az önök érvei helytállónak látszanak. De a lelkiség, a szellemiség, a nemzeti érdek nem eshet áldozatul anyagi meggondolásoknak, ún. "racionalizálásnak". Az oktatásban lényeges szempont a folytonosság, s az egymásra épülés. Az áthelyezés közvetetten a nehéz körülmények között beindított, és 10 év alatt komoly eredményeket felmutató, és még ma is otthonáért küzdő Református Kollégiumnak a gyengítését is jelenti. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Igazgatótanácsot, a döntés újratárgyalása alkalmával legyen tekintettel a fenti érvekre, Kolozsvár iskola-egyetemi város magyar jellegének erősítése érdekében" - olvasható a nyílt levélben. - A Szabadság megkeresésére Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nem óhajtott a kérdéssel kapcsolatban nyilatkozni. /Az RMPSZ tiltakozik a kolozsvári diakonisszaképzés áthelyezése ellen. Nyílt levél Pap Géza püspökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2001. április 2.

Márc. 30-án Ion Iliescu államfő kezdeményezésére Snagovban széles körű értekezletre került sor, amelynek napirendjén Románia NATO-integrációs esélyeinek megvitatása szerepelt. A találkozón részt vettek a politikai pártok, szakszervezetek, tudományos körök, a civil társadalom, az egyházak és nemzeti kisebbségek képviselői. A jelenlévők szándéknyilatkozat-tervezetet fogadtak el. A magyar történelmi egyházak vezetői részéről a rendezvényre csupán Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspököt hívták meg. Az egyházfők nem utaztak Snagovba, tekintettel arra, hogy az értesítőt alig három nappal az esemény előtt kapták meg, amelyben még az esemény időpontja és helyszíne sem szerepelt. Az elfogadott szándéknyilatkozat-tervezetben széles körű konszenzusra szólítanak fel, és a NATO-tagországok támogatását kérik. - Ion Iliescu államfő kifejtette: amennyiben Románia a következő hullámban mégsem kerülne be a NATO-ba, nem jelentene tragédiát. /Széles körű társadalmi tanácskozás Sznagovban. A magyar egyházfők visszautasították a meghívást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 4.

A tiszántúli és az erdélyi református egyházkerületek hagyományosan jó kapcsolatainak további ápolásáról egyeztetett ápr. 3-án Debrecenben a két egyházi szervezet püspöke. Bölcskei Gusztáv és Pap Géza első hivatalos megbeszélésén áttekintették, milyen közös álláspontot képviseljenek a nemzetközi egyházi szervezetekben. A státustörvény kapcsán Pap Géza kolozsvári püspök reményét fejezte ki, hogy még nem késő a segítség, különös tekintettel a sokgyermekes családok támogatására. Elmondta: Erdélyben rendkívüli mértékben apad a református hívek száma, csupán Kolozsváron évente négyszázzal csökken a számuk. Pap Géza kifejtette: nem kíván politizáló püspök lenni, "abból van bőséggel". - Engem Erdély püspökévé választottak, s az ott élő 400 ezres reformátusság lelki gondozója, felügyelője kívánok lenni - hangsúlyozta. /Tiszántúl-Erdély - egyházkerületi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2001. április 19.

Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. április 24.

Ápr. 22-én került sor az immár 12. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor-napok zárórendezvényére. Az emlékezők Kovásznáról átzarándokoltak Csomakőrösre, ahol Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templom előtti téren került sor Csoma Sándor mellszobrának koszorúzó ünnepségére. Az ünnepségsorozat Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke beszédével zárult, aki meghívta a jelenlévőket a 2002-i megemlékezésekre is. /Nagy fiára emlékezett Csomakőrös. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. május 9.

A lelkésztársadalom komolyan aggódik az egyházi javak visszaszolgáltatása miatt - hangzott el az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek és a háromszéki egyházmegyék képviselőinek első alkalommal megrendezett találkozóján. Három háromszéki egyházmegye lelkészeivel találkozott máj. 8-án Pap Géza erdélyi református püspök, Kató Béla püspök-helyettes és Ötvös József generális direktor. Az Erdélyi Református Egyházkerület nemrég megválasztott vezetőinek ez volt az első háromszéki látogatása. Kató Béla püspök-helyettes kifejtette, a kis gyülekezetek jelenleg egzisztenciális gondokkal küzdenek, szükség van az egyház központi segítségére is. Felmerült az is, hogy megoldást kell találni arra, miként vállalhatnák át a nagyobb gyülekezetek a kisebbek terheit. Minden háromszáznál kevesebb tagú gyülekezet súlyos gondokkal küzd, de nehézségeik akadnak a 300-500 lelkes gyülekezeteknek is. Az erdőtulajdonok visszaszolgáltatása enyhítene ezeken az anyagi gondokon, azonban rendezetlen ez a kérdés. "Erdélyben először Sepsiszentgyörgyön történik meg, hogy az egyház a helyi - magyar többségű - önkormányzat támogatásával visszakap egy ingatlant" - hangsúlyozta Kató Béla. /Farkas Béla: Első ízben Háromszéken az Erdélyi Református Egyházkerület új vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. május 17.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2001. május 22.

Máj. 20-án Bánffyhunyadon, a református templomban ünnepi istentisztelet keretében avatták fel a második világháborúban elesett hősök tiszteletére készített emléktáblát, melyet Pap Géza református püspök leplezett le. Az ünnepségen jelen volt többek között Alföldi László főkonzul, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. - Az ünnepségen az RMDSZ nem helyezhetett el koszorút, sőt az RMDSZ képviselőit nem hívták meg az ünnepségre. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott a bánffyhunyadi RMDSZ. /Emléktábla a második világháború hőseinek. - Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2001. május 29.

Május 27-én ünnepelte Almásmálom népe a református templomban, amit a gyülekezet két éves áldozatos munkával, továbbá külföldi segéllyel renováltak. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Pap Géza erdélyi püspök és Vetési László református lelkész. Az ünnepségen részt vett Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Szilágyi János RMDSZ-elnök. Az istentiszteleten és az úrvacsoraosztáson több mint 550 személy volt jelen. /(Kresz Béla): Templomának szentelését ünnepelte Almásmálom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. június 14.

Megtörtént Szentegyházán a templomavatás, de az Erdélyi Református Egyházkerület főtisztségviselőiből senki sem jött el erre az alkalomra. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága május 17-i határozatával megvonta a lelkipásztorság gyakorlásának jogát, a palástviselés jogát Baktai Béla lelkésztől, ennek ellenérre a templomot a lelkész mégis fölszentelte. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tévé nyilvánossága előtt elmondta: a szentkeresztbányai lelkipásztor sorozatosan áthágta az egyház törvényeit, Baktai Béla ugyanis megvált annak idején a szentkeresztbányai lelkészi állásától, majd folyamatosan visszatért, istentiszteletet tartott, és ezzel megsértette a parókusi jogot. Baktai Béla megfellebbezte a fegyelmi határozatot. /Templomavatás fellebbezéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. június 21.

Jún. 20-án folytatódott az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése Kolozsváron. Pap Géza püspöke jelentésében leszögezte: az egyházfegyelem megerősítését fontosnak tartja. A rosszul értelmezett autonómiának az eredménye, hogy az egyháznak nincs pontos kimutatása arról, hogy a kerületben hány templomot, parókiát, imaházat építettek és hányat kell még felépíteni - fogalmazott a püspök. Ezért azt javasolja, hogy készítsenek felmérést a jelenlegi egyházi állapotokról. Pap Géza leszögezte: az oktatás a református egyház számára életbevágó kérdés. Az iskola és az anyanyelvi oktatás hiányának következményei a szórványmagyarság területein mutatkoznak meg igazán. Ennek megoldására a püspök diákotthon-hálózat kiépítését javasolta. Kezdeményezte, hogy a közgyűlés intézzen feliratot a zsinathoz az új liturgia és a kánon revíziójának tárgyában. A kánon revíziója alkalmával legyen tekintettel a törvényhozói, a végrehajtói és a fegyelmezői feladatkörök szétválasztásának szükségességére. /Tegnap véget ért a református egyházkerület közgyűlése. Felettébb fontos az egyházfegyelem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2001. július 12.

Küküllőszéplakon a református közösség június 24-én hálaadó istentiszteletet tartott a külsőleg és belsőleg felújított templomért, valamint a beiktatott lelkipásztorért. Igét hirdetett főtiszteletű Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A 460 lelket számláló helyi gyülekezet köszöntötte a püspököt, aki először vett részt ünnepi istentiszteleten a Küküllői Egyházmegyében. /Ünnepi istentisztelet Küküllőszéplakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2001. július 17.

Júl. 19-én Makkai Sándor íróra, teológiai professzorra, erdélyi református püspökre emlékeznek a nagyenyediek. A Vártemplomban igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mond beszédet. Dr. Tőkés István és Juhász Tamás teológiai professzor előadást tart, Lászlóffy Csaba költő külön erre az alkalomra írott versét adja elő. Ünnepélyesen leleplezik Makkai Sándor domborművét az egyházközség tanácstermében. A dombormű Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A vendégeknek Győrfi Dénes könyvtárigazgató bemutatja a kollégium Dokumentációs Könyvtárának Makkai Sándor műveiből álló gyűjteményét. /(mezei): Makkai Sándorra emlékeznek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. augusztus 4.

Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-282




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998