udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pap József

1995. december 20.

A brassói Áprily Lajos Líceum megalakulása /1990/ óta nagy gond a kollégium hiánya a megyeszerte élő magyar tanulók részére. Ezért született meg évekkel ezelőtt a Felfalusi Kovács Antal Alapítvány, melynek elnöke Pap József nyugalmazott tanár közölte, hogy alapítványuk eddig számítógépeket szerzett a középiskolának, berendezte a tornatermet, hozzájárult a Búzavirág együttes utazási költségeihez, most pedig értesítést kapott: az Illyés Alapítvány is segít, a bentlakást biztosító kollégium építésére biztosítja a pénz egy részét, ha a munkálatokat 4-5 éven belül lebonyolítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2003. február 11.

Többnyire zenés előadásokra, kabarékra szakosodott a Lendvay Márton nagybányai amatőr színjátszó csoport - mutatott rá Simori Sándor, a csoport vezetője. A Lendvay Márton Színjátszó Kör kéthavonta tart pódiumműsort. Több mint kétszáz éves múltra tekint vissza az 1796-ban indult nagybányai színjátszás. - Az 50-es évek elején két színjátszó csoport is létezett Nagybányán: a Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének színjátszó csoportja Kiss Kornél vezetésével, illetve a Kisipari Szövetkezet Szakszervezetének magyar színjátszó csoportja, melyet néhai Pap József, vezetett - számolt be az 1990 óta minden évben újraválasztott társulatvezető. Simori Sándort 2000-ben az EMKE Méhes Béla-díjjal tüntetett ki. A Lendvay Márton Színjátszó Kört és Alapítványt 1993-ban alakípották. - Az alapítványnak köszönhetően 2001-től megengedhettük magunknak, hogy szakképzett színészek bevonásával színjátszó táborokat rendezzünk - mondta Simori. A felnőttcsoport mellett két éve működik a Cimbora báb- és gyermekszínjátszó csoport Méhes Éva nyugdíjas tanárnő vezetésével, mely háromhavonta tart előadásokat. /Pesek Attila: Kéthavonta pódiumműsort tartanak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2004. március 30.

Nagyarányú vereséget szenvedett Pál Árpád tisztségben lévő gyergyószentmiklósi polgármester a márc. 21-i RMDSZ-előválasztáson. Az eredmények szerint a harmadik mandátumáért versenybe szálló Pálnak csupán 1465 személy szavazott bizalmat, míg négy évvel ezelőtti ellenjelöltjét, Pap Józsefet) 3155-en látnák szívesen a polgármesteri székben. /Gergely Edit: Vereséget szenvedett Pál Árpád az előválasztáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2004. április 13.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószékieknek szervezett lakossági fóruma díszvendégeként Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő válaszolt a közönség kérdéseire, amelyek többek között a romániai magyar kisebbség kettős állampolgárságának problémájára vonatkoztak. Németh Zsolt beszélt a közelgő magyarországi európai uniós csatlakozás jelentőségéről, továbbá a romániai ellenkezéseket cáfoló, EU-s szemszögből elismert „régiók politikájá”-ról. A találkozón Szász Jenő MPSZ-elnök az elmúlt évtized erdélyi mérlegét megvonva kijelentette: nem lehet magyar közösségi eredményekről beszélni. Szász bemutatta az MPSZ színeiben Gyergyószentmiklóson induló polgármesterjelöltet, Pázmán Attilát. Pázmán Attila RMDSZ-es ellenjelöltje Pap József nyugdíjas vállalkozó. /Gergely Edit: Csapatmunkát ígér. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2004. május 7.

A napokban Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere bejelentette, hogy független jelöltként indul a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ előválasztásán ellenjelöltje, Pap József összesített több szavazatot. /(Gál Éva Emese): Pál Árpád polgármester indul függetlenként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

2004. május 13.

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2004. június 9.

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2004. augusztus 5.

Aug. 4-én Gyergyószentmiklós Erdélyi Kárpát Egyesület vezetőtanácsa megtartotta közgyűlését, majd megnyílt az EKE vándortábora. Dr. Gereőffy Ferenc, az EKE gyergyói fiókjának elnöke köszöntötte a jelen lévőket, a világ több sarkából. Üdvözlőbeszédet mondott Jeszenszky Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke, a vándortábor fővédnöke; Pap József gyergyószentmiklósi polgármester, valamint Dukrét Lajos, az EKE leköszönő alelnöke is. Gál Mihály gyergyóalfalvi versmondó Wass Albert-verset tolmácsolt. /Bajna György: Megnyitották a XIII. EKE Vándortábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2004. október 12.

Gyergyószentmiklóson az okt. 10-i előválasztáson a szenátori listán Dézsi Zoltán kapta a legtöbb szavazatot, 5311-et, Verestóy Attila 3150, Sógor Csaba 2922, Nagy István 2224, Zsombori Vilmos 721 és Borbáth István 585 szavazatot összesített. A képviselőjelöltek közül 4907-en szavaztak dr. Becsek Garda Dezsőre, jelenlegi parlamenti képviselőre és 3296-an Melles Elődre. Történtek érdekes befolyásolások az utcán: fekete autókból olyan szavazólap mintákat osztogattak romáknak, amelyeken a két képviselőjelölt szerepelt, és a Melles Előd előtti karikát jelölték meg X-szel. A romák mozgósításáról gyergyószentmiklósi Objektív Televízió közreadott egy rövid interjút is egy roma asszonnyal, aki beismerte, hogy Melles Előd emberei többedmagával sörrel vesztegették meg őket, hogy rá szavazzanak. Dr. Garda Dezső tájékoztatta Pap József polgármestert az osztogatott cédulákról, mire a polgármester beismerte, hogy az ő utasítására mozgósítottak ilyen módon, hogy az előválasztás sikeres legyen. A választási bizottság véleménye szerint ezek a befolyásolások a választási körzeteken kívül történtek, ami nem tartozik hatáskörükbe. /(Gál Éva Emese): Győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2004. december 7.

Rendhagyó volt az idei városnapok záróünnepsége, a Szent Miklós-ünnep Gyergyószentmiklóson. A magyarországi népszavazás eredménye által kiváltott érzések tükröződtek minden mozzanatában, kezdve a gyászpántlikás millenniumi zászló látványától a nemzeti ima éneklésének tüntető elmaradásáig, a plébánia épületéről a hívek által levetetett magyar zászlón át, a Károlyi, Rákosi, Kádár, Hiller és Gyurcsány nevét vörös és fekete betűkkel hirdető fehér plakátig, amely előtt lehorgasztott fővel haladt el a többezres tömeg. Hajdó István főesperes plébános híveinek állásfoglalását is tolmácsolta keserű szavakkal köszöntőjében és imára szólított fel, az utána köszöntőt mondó Pap József polgármester pedig az ima mellett munkára is. A szentmiseáldozatot bemutató Veress András egri püspök magyarországi hívei nevében is elnézést kért a népszavazás eredménye miatt, ugyanakkor együttérzéséről biztosítva bátorította a jelenlévőket. /Bajna György: Szent Miklós-búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

2005. május 13.

Közös rendelettel szorgalmazta Hargita és Neamt megye prefektusa, hogy vegyes bizottság vizsgálja ki a két közigazgatási terület határának ügyét. Pap József gyergyószentmiklósi polgármester kijelentette: felkészült annak bizonyítására, hogy a Gyilkostó üdülőtelep határa – egyben Gyergyószentmiklós közigazgatási és Hargita megye határa is – nem az utóbbi évek hivatalos térképein jelölt helyen, hanem másfél kilométernyi útszakasszal Neamt felé helyezkedik el. A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete közleményben szólította fel Markó Béla miniszterelnök-helyettest, hogy „vesse latba a pozíciójából fakadó autoritását”, és intézkedjen a Gyergyószentmiklós város határát is jelentő Hargita–Neamt megyehatár tisztázásáról. A szervezet elvárja, a miniszterelnök-helyettes az ügyben intézkedjen, hogy a Békás-szoros visszakerüljön a város fennhatósága alá. /Gergely Edit: Újranyitják a Hargita–Neamt-vitát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2005. augusztus 24.

A polgármester közbenjárásának köszönhetően elcsitult Gyergyószentmiklóson a Szent István-napi ünnepségek körüli botrány. A Művelődési Központ előtti téren az esti órákban az István, a király című rockopera vetítése váratlanul, idő előtt félbeszakadt. Este nyolckor egy rendőr igazoltatta György Szidóniát, a rendezvényt szervező Ifitéka vezetőjét, és közölte, hogy a hangos zene zavarja a környékbeli lakókat, ezért tízkor véget fognak vetni az előadásnak. Tíz órakor két civil ruhás egyén jelent meg a helyszínen, közölve, a rendőrséghez tartoznak, és felszólították György Szidóniát, hogy azonnal vessen véget a vetítésnek. Eugen Sándor rendőrparancsnok szerint jogosan jártak el az emberei, mivel nem szerepelt az általuk megkapott programban a vetítés. Pap József polgármester az intézkedést túlkapásnak minősítette, szerinte a rendőröknek az nem tetszett, hogy az István, a király című rockoperát vetítették. Pap József közbelépésére a rendőrség úgy döntött, nem indít eljárást, nem bírságolja meg a szervezőket. /Gergely Imre: Leállították a rockopera vetítését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

2005. szeptember 29.

Mindenki szerezze be a téli tűzifát – jelentette be Pap József, Gyergyószentmiklós polgármestere, arra utalva, télen gondok lehetnek a távfűtés-szolgáltatással. Az ország leghidegebb városába még nem vezették be a földgázt. Pap József minden illetékes fórumon megpróbálja kieszközölni a kormány által ígért támogatás folyósítását, azonban fennáll a veszély, hogy az országot sújtó természeti katasztrófák miatt az állam nem tudja majd biztosítani a fűtéstámogatást Gyergyószentmiklósnak. Ha nem lesz fűtés télen Gyergyószentmiklóson, az súlyos következményekkel járhat, elsősorban az idősek kerülnek nehéz helyzetbe, akik tömházban laknak, és képtelenek a fát felhordani az emeletre. /F. D. D.: Fűtés nélkül Gyergyóban – ajánlatos a tűzifa beszerzése. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2005. október 22.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 49. évfordulóján Romániában is több helyszínen tartanak emlékünnepséget. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a Németh Géza Egyesület megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tart október 23-án. Székelyudvarhelyen a Ferenc-rendi templom melletti volt politikai foglyok emlékművénél koszorúznak, délután bemutatják Buzás László A szekuritáté karmai közt című könyvét. Gyergyószentmiklóson a kommunizmus áldozatai emlékmű előtt beszédet mond a szervező Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szervezete nevében az 1956-os vitézi rend erdélyi kapitánya, Salamon László, továbbá dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő és Pap József polgármester. /Ötvenhatos megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2005. október 24.

Október 23-án Csíkszeredában az 56-osok emlékére állított kopjafánál emlékeztek a forradalomra. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez hozzájárultak az újtusnádi fúvósok is. Székelyudvarhelyen a ferences templom mellett lévő politikai foglyok emlékművénél emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A polgármesteri hivatal, a Rákóczi Szövetség, valamint a Volt Politikai Foglyok Szövetségének képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Gyergyószentmiklóson a temetőben, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított emlékműnél dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő 1956 romániai áldozatainak hiábavalóságáról is szólt, Pap József polgármester a forradalom üzenetét ecsetelte. Salamon László ötvenhatos elítélt emlékeztetett a forradalom eltulajdonítóinak mesterkedéseire. Szólt az akasztófák alatt nagykorúsított áldozatokról, az elhallgatott hősökről, a több mint 20 000 elítélt meghurcoltatásáról, a 400-nál több halálraítélt mártíromságáról. /Méltó megemlékezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2006. január 13.

Közpénzek „kölcsönvételéért” vonja felelősségre a gyergyószentmiklósi városatyákat a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószéki szervezete. Az MPSZ gyergyószéki vezetői több újsághoz, a Hargita megyei prefektúrához, valamint a helyi önkormányzathoz is eljuttatta a szervezet azon körlevelét, amelyben arra emlékeztetik a gyergyószentmiklósi városvezetőket: „immár hat hét telt el azóta, hogy a közösség pénzéből „kölcsönvettek” 180 millió lejt”. A szóban forgó pénzösszeget a tanács a polgármester és a városháza egyik pere során felmerülő ügyvédi költségre szavazta meg. A körlevélben nyomatékosan kérik, „hogy az a pénz mihamarabb visszakerüljön a város pénztárába. A pénzösszeg annak az ügyvédi költségnek az ellenértéke, amelyet a gyergyószentmiklósi tanács megszavazott a Csata Székely Attila vállalkozó által a polgármesteri hivatal és Pap József polgármester ellen indított perre. /Jánossy Alíz: Ügyvédi költség kölcsönbe. Felelősségre vonta a gyergyószentmiklósi városatyákat az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. február 15.

Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2006. május 26.

Május 26-án indult el Brüsszelbe a magyarországi Napkor küldöttségével együtt Szatmárhegy polgármestere, Pap József. Az EU fővárosában az első magyar regényíróként számon tartott Jósika Miklós szobrát koszorúzzák meg egy emlékünnepség keretében. Jósika Miklós ugyanis tíz évet Brüsszelben, 14 évet pedig Napkoron töltött – a magyarországi testvértelepülés illetékesei a múlt hét végén megtartott szatmárhegyi ünnepség Páskándi Géza–megemlékezése alkalmával hívták meg Szatmárhegy polgármesterét az ünnepségre. Szatmárhegy és Napkor három évvel ezelőtt kötötték meg a testvértelepülési együttműködési szerződést. /(fodor): Pap József Brüsszelben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 26./

2006. szeptember 19.

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson örök emléket állított a Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége a „lapátos katonáknak”, akiket kényszermunkával alázott meg a kommunista rendszer. A Csíkszeredában 2000 márciusában alakult szövetség elnöke, Buzogány Dénes és gyergyói alelnöke, Hubbes Márton leplezték le a szobrot, Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész alkotását. Országosan félmilliót is meghaladta az 1950-től több mint tíz éven át munkaszolgálatra behívottak száma. A Gyergyói-medencéből több mint 1500 munkaszolgálatost tartanak nyilván. Sógor Csaba szenátor, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Buzogány Dénes, Hubbes Márton, majd az emlékművet átvevő Pap József helyi polgármester emlékeiket is idézve nyomatékosították, hogy az emlékmű – akárcsak a korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön már felavatott társa – a főhajtás jele mellett emlékeztető is kell legyen arra, hogy soha többet ne születhessen az emberi méltóságot meggyalázó rendszer. /Bajna György: Emlékművet lepleztek le. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

2006. november 2.

Egyre nagyobb gondot okoznak Gyergyószentmiklós városvezetésének azok a roma családok, amelyek engedély nélkül költöznek be az önkormányzati tulajdonban lévő elhagyott ingatlanokba. Nemrég a csendőrök segítségével lakoltattak ki a hadsereg egykori istállóiban és lőszerraktáraiban meghúzódó csoportot. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok egyikében már gyergyószentmiklósi személyi igazolvánnyal rendelkező romák laktak, ők fordultak panaszlevéllel Pap József polgármesterhez. Azt kérték: akadályozza meg az éjszakai órákban is hangoskodó, az egyébként is romos épületeket még inkább tönkretevő „idegen cigányok” beözönlését. Az elöljáró felkérésére október 28-án csendőrök szálltak ki a helyszínre kilakoltatni a törvénytelenül odaköltözött romákat. Először csak kimentek, és felszólítottuk őket, hogy távozzék az épületből, akinek nincs lakásengedélye. Amikor másodszor mentek ki ellenőrzésre, hegyezett végű botokkal felfegyverkezve fogadták őket, akkor már gumibottal és könnygáz bevetésével léptek fel a támadó romák ellen. A gyergyószentmiklósi roma lakosságnak nincs legitim, mindenki által elismert képviselője. Sem Zsigmond Andrást, a polgármesteri hivatal roma ügyekkel foglalkozó referensét, sem a Romapárt (Partida Romilor) nevű szervezet által kinevezett Mikola Istvánt nem ismerik el képviselőjüknek. /Jánossy Alíz: Csendőrök lakoltatták ki Gyergyószentmiklóson az önkényes területfoglalókat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2006. november 27.

Miniszterek, képviselők, városvezetők köszöntője, ünnepélyes fáklyagyújtás – hivatalosan Gyergyószentmiklós hőközpontjaiban működik már a gázszolgáltatás. Az ünnepélyre miniszterek is meghívást kaptak: Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Borbély László közmunkaügyi és területrendezésért felelős miniszter. Jelen volt továbbá Hargita megye prefektusa, Dézsi Zoltán, Pap József polgármester és a Hargita Gáz Rt. operatív igazgatója, Kele János is. Pap József polgármester kijelentette, hálás a Hargita Gáz Rt.-nek. A város 600 ezer új lejjel tartozik a cégnek, ami a törvényben előírt csatlakozási díjnak felel meg, és amit az üzembe helyezésig kellett volna kifizetni. Borbély László miniszter beszámolt arról, hogy idén Gyergyószentmiklós 2,5 millió új lejt kapott az adósságok kifizetésére. /Barabás Márti: Fáklyagyújtás Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2007. március 16.

Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2007. június 8.

Június 7-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a történészek konferenciája. Pap József polgármester megköszönte Garda Dezső több évtizedes szervezői tevékenységét. Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – ez volt a téma. Az előadók között volt Csukovits Enikő, Tringli István, Horn Ildikó, Rüsz Fogarasi Enikő, majd Garda Dezső a Rákóczi Zsigmond által adományozott vásárjogtól indulva az 1920-as évek Gyergyószentmiklósáig kalauzolta hallgatóit. /Bajna György: Történészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

2007. október 17.

A Gyilkostó üdülőtelep fejlesztésére egy 2,16 millió eurós projekt 85 százalékát, 1,81 millió eurót a Környezetvédelmi Minisztérium adja. A szerződést október 16-án vette át Korodi Attila környezetvédelmi minisztertől Pap József gyergyószentmiklósi polgármester. „Itt az ideje, hogy ötven év hanyatlás után végre fejlődésnek induljon a település” – mondta. Ezzel végre fejlődni fog a turizmus Gyergyószentmiklóson. A Maros megyei Erdőszentgyörgy, Makfalva, Mezőbánd, Nyárádtő és Ratosnya települések is támogatásban részesülnek ivóvíz- és csatornahálózat-fejlesztésre, illetve -kiépítésre. Székelykeresztúr és Lövéte is támogatásban részesül. /B. M., P. K. : Kormánytámogatások Erdély számára= Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

2008. március 19.

„Nagy István jegyző hivatalából való felfüggesztését javasoljuk mindaddig, amíg ügyében az illetékes kivizsgáló és bűnüldöző szervek végleges döntést hoznak” – olvasható abban a levélben, amelyet Tudor Mohora, a képviselőház korrupciót és hivatali visszaéléseket kivizsgáló bizottságának elnöke címzett Pap Józsefnek, Gyergyószentmiklós polgármesterének. A bizottság kivizsgáló csoportja a helyszínen tájékozódott a Becsek-Garda Dezső gyergyószentmiklósi parlamenti képviselő által jelzett erdő- és föld-visszaszolgáltatási visszásságok ügyében. Hivatalos jelentésük megállapította, hogy Nagy István törvényszegései bűnügyi jellegűek, mert „rendkívül gyanús körülmények között” vált 2001-ben egy 4445 négyzetméteres gyergyószentmiklósi beltelek, 2003-ban pedig egy 1153 négyzetméteres kültelek tulajdonosává. Nagy István a helyi földosztó bizottság megkerülésével visszaszolgáltatás címen tett szert e két parcellára úgy, hogy még csak visszaszolgáltatási kérvényt sem nyújtott be, és jogosultságát sem igazolta. E telekszerzést a Romfeld Mária Magdolna alprefektus alárendeltségében működő megyei visszaszolgáltató bizottság tette számára lehetővé. „A földosztó bizottságokba tiszta emberek kellenek. Olyanok, akik hivatásuknak érzik a lakosság szolgálatát” – hangoztatta Garda Dezső. Tinka Kálmán önkormányzati képviselő megalapozatlannak vélte a jelentés állításait. Közölte, beperelte Becsek-Garda Dezsőt. /Inog Nagy István széke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2008. július 9.

A Szatmár megyeiek határozott ígéretet kaptak, hogy a Páskándi Géza kiállítás zárását követően a tárlat anyaga a Kossuth-díjas író szülőfalujába kerül. Tavaly ősz óta azonban magyarországi és erdélyi városok sora tartott igényt a kiállítás bemutatására. Pap József leköszönt szatmárhegyi polgármester ígéretet tett arra, hogy a rövidesen átadásra kerülő Páskándi Géza Könyvtár helyiségében biztosít a kiállításnak megfelelő helyet a szülőfalu vezetősége. Távlati tervük, hogy a történelem és az irodalom Szatmárhegyhez kötődő emlékeit megfelelően tudatosítsák, népszerűsítsék. Páskándi Géza mellett elsősorban a községben megfordult II. Rákóczi Ferencre, az I. világháború éveiben gyakran Szatmárhegyen tartózkodott és ott alkotott Bródy Sándorra és a második világháborút követően az előcseri részre költözött Krüzselyi Erzsébetre gondoltak. /Muzsnay Árpád: Páskándi életét és munkásságát bemutató állandó kiállítása lesz Szatmárhegynek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

2008. december 27.

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének karácsonyi-év végi közös koccintásán – amelyen jelen voltak a szervezet polgármesterei, alpolgármesterei, tisztségviselői – nem feledkeztek meg azokról az idén leköszönt személyiségekről sem, akik az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős tevékenységet folytattak országos, megyei, illetve helyi szinten a szervezet keretében, Szabó Károly volt szenátorról és Pap József volt szatmárhegyi polgármesterről van szó. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke köszönte meg kettejüknek az RMDSZ-ben és a helyi, valamint országos közigazgatásban kifejtett munkát, majd emlékplakettet nyújtott át nekik. /(fi): Emlékplakett a leköszönő tisztségviselőknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998