udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pap Sándor

1990. március 11.

Márc. 11-én tartották Kovászna megye volt politikai foglyainak alakuló ülését. A megjelentek felidézték a tragédiák sorozatát. A megyében tíz embert végeztek ki azon a címen, hogy 1956-ban a forradalom hatására mozgalmat indítottak. Rajtuk kívül akkor még sokan kaptak életfogytiglan vagy tíz-húsz éves börtönbüntetést. - 1957-ben több diák, osztályfőnökükkel együtt, 10-12 évi börtönbüntetést kapott azért, mert márc. 15-én megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. A besúgók, árulók és kínzók nagy része magyar janicsár volt. Az ülésen megválasztották a vezetőséget: Török József elnök, Csobotár István titkár, Pap Sándor és dr. Vajna László alelnökök. /Volt politikai foglyok egyesülete. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./

1999. május 29.

Iskolaalapítókra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum tanárai és diákjai, korábbi végzettjei, abból az alkalomból, hogy 125 éve nyitotta meg kapuit Sepsiszentgyörgy felső leányiskolája. Az ünnepi megnyitó színhelye a belvárosi református templom volt, Pap Sándor lelkész adott hálát az Úrnak. Utána Pál Ferenc iskolaigazgató felvázolta a 125 éves iskola történetét, nevelési törekvéseit. Kötő József államtitkár az anyanyelvű oktatás intézményi kiteljesedésének személyiség-nemesítő szándékairól beszélt, a szakminiszter üzenetét Kerestély Irma főtanfelügyelő tolmácsolta. Emlék-kopjafát avattak az iskola udvarán. Sor került tudományos ülésszakra, testvériskolák igazgatói találkozására, iskolai kórusok fellépésére, iskolai színházak bemutatkozására és az eseményre időzített hagyományos Széchenyi-bálra. /Flóra Gábor: Mikes-napok üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002. január 9.

Színházi vita A Romániai Magyar Szó összeállítást közlünk a Honnan és hová Kolozsvári Állami Magyar Színház? témájú vitafórumon elhangzottakból. Szőcs István színikritikus szerint föl kell támasztani a színészek, drámaírók kultuszát, és sok előadást kell tartani. Fodor Sándor elmaradt a színházból, mert nem híve a rendezői színháznak. Aggasztja, hogy Tompa Gábor igazgató tulajdonosként viselkedik a színházban. Kultuszt csinálni a kísérletezésből lehet, de kötelezni arra a közönséget, hogy mindehhez asszisztáljon is, már nem. Ez a kolozsvári magyar színházvezetés egyetlen vitathatatlan bűne. Pap Sándor Zsigmond hiányolta, hogy egyoldalú a felsorolás, ő elégedett. Szőcs István a mondottakra a következőképen reflektált: Ebben a színházban még a legnehezebb, legproletkultosabb időkben is játszották Ionesco, Beckett, Brecht, Dürrenmatt darabjait. Az a Bercht- előadás, amit 30 ével ezelőtt rendeztek meg Kolozsváron, modernebb volt minden szempontból, mint a mai. Vekov Károly parlamenti képviselő: közügyről van szó. Csetri Elek akadémikus elsősorban színházlátogatóként szólt hozzá: vannak értékek, amelyek tegnap és ma is értékek és értékek maradnak. Pillich László figyelmeztetett: tudomásul kell venni, hogy az erdélyi és ezen belül a kolozsvári magyar közösség 30–35%-a, az erdélyi magyarságból körülbelül 600 000 ember nyelvhasználatában és kulturális identitásában sérült. Ennek a közösségnek 60–65%-a a szellemi szórványosodás állapotában leledzik. A színház, a magas szellemi szféra rehabilitációja elképzelhetetlen anélkül, hogy a közösség rehabilitációját ne szolgálná. Molnos Lajos szerint a színházi produkciónak közönség kell. /Csomafáy Ferenc: Színházi vita Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2002. október 24.

Okt. 23-án Sepsiszentgyörgyön emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra. A főtéri parkban álló, és a kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító kopjafa előtt Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének megyei elnöke a forradalom Erdélyre, illetve Romániára is kiterjedő vonatkozásait és történéseit vázolta fel. Koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékezők. A városháza előtt Pap Sándor belvárosi református lelkész mondott imát az 1956 utáni megtorlásban összesen 265 évi börtönre ítélt 23 sepsiszentgyörgyi polgárnak emléket állító bronztáblánál. A Csíki utca 43. szám alatti ház falán leleplezték a fehér márványtáblát, mely hirdeti, hogy "E házban lakott / SZALAI ATTILA / 1930-1959 / A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATA / Sírja jeltelen a szamosújvári rabtemetőben. / Volt Politikai Foglyok 2002". A szamosújvári börtönben máig tisztázatlan körülmények között 29 éves korában elhunyt néhai bajtársra Jancsó Csaba emlékezett. Az egykori Székely Ifjak Társasága néven tömörülő, és az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc szentgyörgyi emlékművének megkoszorúzása miatt 1958-ban letartóztatott, majd súlyos börtönévekre ítélt mikós diákok képviselője beszédében elmondta, a hatóság a büntetés súlyosbítása céljával talált ki felnőtt vezért a tizenévesekből álló csoport élére, azért szemelték ki az akkor huszonnyolc éves Szalai Attila textilgyári munkást a SZIT vezetőjének. "Az ellene indított koncepciós perben 18 évi börtönbüntetésre ítélték, és valószínű, hogy a kihallgatásokon alkalmazott könyörtelen bánásmódba halt bele később. Az emlékezést viszont nem lehet agyonverni" - mondotta a szónok. Este a parkban gyertyákkal virrasztottak az emlékezők. /(benkő): Az 56-os forradalomra emlékeztünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2007. szeptember 28.

Szeptember 24-én kiszállt a bírósági végrehajtó Gencs faluba, hogy a szatmárnémeti törvényszék döntése értelmében kilakoltassa a hivatalban levő lelkészt, Szomor Attilát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa ez ellen tiltakozott, mondván, hogy Bátori Gyula sikkasztásért felfüggesztett korábbi lelkész által kezdeményezett munkaügyi perben született bírósági ítélet még nem jogerős, mivel az egyház fellebbezett ellene. Bátori éjszaka lelakatolta a parókiát. A nagykárolyi rendőrfőkapitány kilátásba helyezte, hogy bűnvádi eljárást indít az ellen, aki hozzányúl a lakathoz. Szeptember 26-án kivonult Gencsre a nagykárolyi egyházmegye lelkészi kara Tőkés László református püspök vezetésével, és az ő jelenlétükben az egyházkerület főkurátora, Pap Sándor eltávolította a lakatot az ajtóról. Tőkés László sajtótájékoztatóján ismertette az egyházkerület nyilatkozatát, melyben ismertették a Gencsen kialakult botrány hátterét, ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a szatmárnémeti törvényszék megsértette a református egyház autonómiáját, a rendőrség és a csendőrség pedig magatartásával támogatja a törvénybe ütköző cselekedeteket. „Egyházkerületünk megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok – a törvényszéki és bírósági fórumok, a bírósági végrehajtó, a rendőrségi és csendőrségi szervek – rendre a bűnpártolás súlyos vétségét követik el, amikor sorozatosan egyházunk rovására járnak el és intézkednek, cinkos módon pártját fogva az állásából fegyelmi úton eltávolított és nagy összegű sikkasztás miatt bűnvádi eljárás alatt álló Báthori Gyula volt lelkésznek – áll a nyilatkozatban. – A történtek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy kik állnak a szabadon garázdálkodó Báthori Gyula mögött? Egyházkerületünk a volt lelkész feltételezett szekusdossziéjának kivizsgálását kérte az országos átvilágító bizottságtól. ” /Babos Krisztina: Főkurátori ajtónyitás Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. október 22.

Mindig vannak, akiknek a haza és az igazság a mindenük ― emelte ki az ‘56-os magyar forradalmat méltató prédikációjában Pap Sándor lelkész azok érdemeit, akik 51 évvel ezelőtt szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban tartott istentisztelet október 21-én az évforduló jegyében zajlott. Világi, politikai szónoklatok, beszédek sem hangzottak el: dr. Kiss Tamás, a magyarországi Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke teljes csendben osztotta ki tíz székely bajtársának az ‘56-os érdemkeresztet és oklevelet jelképes elismerésként. Erdély egész magyarsága kapja a kitüntetést ― mondotta a vendég. /Demeter J. Ildikó: Csendes tiszteletadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998