udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 253 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-253
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Papp Annamária

1996. február 24.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) és a Megyei Ügyvezető Tanácsának (MÜT) közös ülését. Molnos Lajos beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ tavalyi tevékenységéről, majd Neményi Nándor József, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők, és Buchwald Péter szenátor beszámolói. Bálint Kelemen Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület biztosa a Református Világtalálkozóról tartott ismertetőt, szó volt a millecentenáriumi, a március 15-i ünnepségek megszervezéséről, javasolták a vidéki művelődési házak felújítását, dalárdáknak, szavalócsoportoknak a létrehozását. A fő napirendi pont a kolozsvári tanácsosi lista összeállításának az első szakasza volt. Közel negyven jelölt közül titkos szavazás útján létrejött az a 31 tagot magába foglaló ideiglenes jelöltlista, valamint a négy tagból álló pótlista. Az ülésen Buchwald Péter kifogásokat emelt a megállapított kollektív kritériumrendszer ellen, és Dáné Tibor is elítélte azoknak a kizárását a jelöltek listájáról, akiknek a gyerekei külföldön tanulnak. /Papp Anna-Mária: Megszavazták az RMDSZ városi tanácsosainak ideiglenes jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

1997. május 6.

Sitta von Eckardstein bárónő évek óta végez diakóniai szolgálatot Erdélyben. Már 1989 előtt elkezdte az élelmiszerrel, gyógyszerrel és ruhaneművel való segítést. Az utóbbi években erdélyi fiatalok számára szervezett németországi tanulmányutat /évente hatvan főnek/, ezzel is segítve továbbképzésüket. Támogatásával épülhetett fel Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, Zsobokon a Bethesda Gyermekotthon és Szórvány Iskolaközpont és Szamosújváron az Emmaus Gyülekezeti Ház. Eckardstein bárónő elmondta, hogy a segítő szolgálatot az egyház és a Rottary Klub támogatásával végzi. Támogatja a szamosújvári gyógyszertárakat és az idősek orvosi kezelését. Újabban Németországban változások történtek, az emberek már kevesebbet adakoznak./Papp Annamária: Diakóniai szolgálat Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. június 1.

Máj. 31-én Mészkőn ünnepi díszbe öltözött templom fogadta az Aranyosszékről és Kolozsvárról összesereglett egyházi méltóságokat, közéleti személyiségeket és a számos vendéget, akik Balázs Ferencre emlékeztek, halálának hatvanadik évfordulóján. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök istentisztelete nyitotta meg az emlékezést. Cseke Péter Balázs Ferenc önfeláldozó életútját méltatta, arra emlékeztetve, hogy temetésén, 1937. máj. 24-én az erdélyi szellemi élet nagyjai búcsúztatták. Felavatták Balázs Ferenc mellszobrát, ifj. Stalmüller Géza alkotását a templom cintermében, majd a temetőben megkoszorúzták Balázs Ferenc sírját. A mészkői unitárius gyülekezet mindössze 112 lelket számlál, de ismételten bebizonyította, hogy méltó módon emlékezik a nagy elődre, olvasható Makkay József beszámolójában. A következő napon, jún. 1-jén Kolozsváron tartottak Balázs Ferenc-emléknapot, melyet az unitárius egyház, az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezett. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök megnyitója után dr. Egyed Ákos történészprofesszor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja nem egyszerű múltidézés, hanem Balázs Ferenc szellemében a továbbképzés lehetőségeinek megtalálása, olvasható Papp Annamária tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

1998. február 6.

Kisbács községben a felállított kétnyelvű helynévtáblákat ismeretlenek lefestették, kidöntötték. Emiatt Rozsnyai József alpolgármester személyesen fordult Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatala 40 millió lejes bírsággal sújtotta Rozsnyai József kisbácsi alpolgármestert azon a címen, hogy engedély nélkül helyeztette el a kétnyelvű táblákat. Buchwald Péter alprefektus az üggyel kapcsolatban leszögezte: etnikai konfliktust nem azok váltanak ki, akik a hatályos törvényt alkalmazzák, hanem azok, akik meg akarják akadályozni annak végrehajtását. Funar emberei különben azon a címen léptek fel a szomszédos falu vezetői ellen, hogy a város és a község között régebbi jogvita folyik annak a területnek a tulajdonáról, ahol a kétnyelvű táblát felállították. (Ezért eltávolították a község román nyelvű névtábláját is - nehogy az bizonyítsa, hogy a terület már nem a városhoz tartozik). Buchwald szerint a jelenlegi hatalom gyengesége, hogy az eltelt egy év alatt nem indítottak eljárást Funar ellen. Amennyiben kiderül, hogy a törvényeket megszegi, felmerülhet Funar menesztése. Rozsnyai József Eckstein-Kovács Péter szenátorral együtt bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik megrongálták és tönkretették a táblákat. Funar beismerte, hogy az ő utasítására távolították el a táblákat és nem hajlandók azokat a rendőrségnek sem kiszolgáltatni, mivel ezeket akarják felhasználni Rozsnyai ellen. /Papp Annamária: Pereskedéssel folytatódik az idegháború a kisbácsi táblák körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1998. szeptember 8.

Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek szept. 8-i ülése után Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős főosztály vezetője kifejtette: "Az RMDSZ támogatja Románia NATO-integrációját és az Európai Unióhoz való csatlakozását, a magyar közösségnek elsődleges érdeke, hogy Románia tagja legyen mindkét szervezetnek" - mondotta. "Kezdeményezni fogjuk viszont az Európa Tanácsban Románia monitorizálásának újrakezdését - folytatta -, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Románia szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket az Európai Unió vele szemben megfogalmazott, illetve azokkal a hiányosságokkal, amelyek a demokratikus társadalmi berendezkedés során felmerülnek. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Románia által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk - tette hozzá. /Papp Annamária: Románia monitorizálásának felújítását kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

1998. november 14.

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Szabadság kérésére elmondta: megbotránkozással vette tudomásul az újságok hasábjain nyilvánossá tett egyházi ügyeket. Ezért körlevélben figyelmezteti a lelkipásztorokat, hogy az egyházi ügyeket ne vigyék a nyilvánosság elé. /Papp Annamária. Nyilvánosság nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1999. február 3.

A bányászjárással kapcsolatban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: "Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy csak nyilatkozatok, ígéretek és politikai álláspontok fogalmazódjanak meg. Határozott fellépésre van szükség az igazságszolgáltatás és a parlament részéről." Az elmúlt tíz évben a politikai és állami intézmények képviselőiben kialakult az a szemlélet, hogy a román államot csak a magyar veszély fenyegeti. Nem néznek szembe azzal a realitással, hogy Romániában a kommunista visszarendeződének, a nacionál-kommunizmusnak vagy a fasizmusnak a veszélye létezik. Sajnálatos, hogy a bányászok akciója után a magyar kérdés legalább olyan veszélyként van jelen a román sajtóban, mint a bányásztüntetés. /Papp Annamária: Határozott fellépésre sürget az RMDSZ. Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. március 9.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1999. április 29.

Tordán az RMDSZ tordai szervezetének kezdeményezésére 1998 nyarán rendbe hozták a központi magyar temetőben az 1944 szeptemberében és októberében elesett hősök sírhelyét, és összesítették a tordai csatában elhunyt 167 honvéd névsorát. Pataky József RMDSZ-elnök felhívására a magyar történelmi egyházak helyi képviselőinek és híveinek segítségével a halottak napján tisztán állhattak a hősök sírjai. Az RMDSZ-elnök elmondta: idén emlékművet szeretnének emelni az elhunyt honvédek tiszteletére. /Papp Annamária: Honvédtemető Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1999. május 6.

Folytatta munkáját az anyanyelvű felsőfokú intézmények létesítéséről dönteni hivatott egyeztető bizottság. Az egyeztető bizottság elfogadta a felekezeti oktatásra vonatkozó szakaszt. Ennek értelmében a vallásoktatás a kötelező tanterv részét képezi. Heves vita után a honatyák megszavazták: a felekezeteknek a teológiai oktatás mellett a magánoktatás szférájában joguk van bármilyen köz-, illetve felsőoktatási intézmény létrehozására és működtetésére. /Papp Annamária: Tovább tart a tanügyi egyeztetés. Iskolát és egyetemet alapíthatnak az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1999. május 8.

A kormány máj. 6-i ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében 36, köztük 15 magyar közösségi ingatlant juttatnak vissza egykori tulajdonosaiknak. Az épületek névleges listájáról hírügynökségi jelentés nem érkezett. A magyar közösségnek visszaszolgáltatott épületek között egyaránt szerepelnek egyházi székházak, iskolák, kórházak és rendházak. Az ingatlanok közül három a gyulafehérvári, kettő-kettő a szatmári, a temesvári és a nagyváradi római katolikus püspökség, további kettő-kettő a Királyhágómelléki, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület, egy-egy az evangélikus és az unitárus egyház volt tulajdona. A Kisebbségvédelmi Hivatal jogi főosztályának igazgatója konkrétan nem nevezte meg, hogy melyek lennének ezek az épületek, mindaddig, amíg a kormányrendelet nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben az ingatlanokat tartalmazó névleges listát nem hozzák nyilvánosságra. A román sajtónak kiszivárogtatott hírek szerint a magyar ingatlanok között szerepel az unitárius egyház tulajdonában lévő Brassai Sámuel Elméleti Líceum épülete, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület egykori tulajdona, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumhoz tartozó épületrész, a volt Református Kollégium épülete a Farkas utcában. A kormányrendelet értelmében az új tulajdonosoknak az épületek feletti tulajdonjogát az ingatlanok tulajdonjogi helyzetét vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kibocsátása után ismerik el véglegesen. /Papp Annamária: Újabb tizenöt magyar közösségi ingatlant szolgáltatnak vissza. A listán van a Brassai-líceum épülete és a volt Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1999. május 13.

Máj. 12-én folytatta munkáját az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletet egyeztető bizottság. Elfogadták a nyolcadik és a kilencedik osztályt követő képességvizsgát szabályozó szakaszt: a tanulóknak vizsgázniuk kell román nyelv és irodalomból, illetve a kisebbségek esetében magyar nyelv és irodalomból, matematikából és egy választható tantárgyból, amely lehet vagy a románok története vagy Románia földrajza. Heves vitát váltott ki az érettségit szabályozó cikkely, amely szorosan összefügg a bizottság által ugyancsak szerdán elfogadott szakasszal. Ez a cikkely ugyanis a középiskolai oktatásban három fő ágazatot különböztet meg: az elméleti (humán, illetve reál profilok), a technológiai (szakiskolai profilok) és valamilyen elhivatottságot feltételező (sport, művészetek, pedagógia és katonai profilok) ágazatokat. Az érettségit szabályozó szakasz mindhárom ágazat esetében kötelező érettségi tantárgyakat állapít meg, a többi az ágazat jellegének és ezen belül a profilnak megfelelően változik. A vizsgatantárgyak a következők: elméleti ágazat, humán szak: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem vagy földrajz, egy szak-, illetve egy más jellegű tantárgy, a kisebbségek esetében a magyar nyelv és irodalom; reál szak: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, egy szak-, valamint egy másik tantárgy, a kisebbségek esetében pedig magyar nyelv és irodalom; technológiai ágazat: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, egy szak-, illetve egy más jellegű tantárgy, a kisebbségek esetében magyar nyelv és irodalom; az elhivatottságot feltételező ágazatnál: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem vagy földrajz, egy szaktantárgy, valamint egy másik tantárgy, a kisebbségek esetében pedig magyar nyelv és irodalom. /Papp Annamária: Ülésezett az egyeztető bizottság. Elfogadták az érettségit szabályozó szakaszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1999. június 9.

A tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletet egyeztető parlamenti bizottság jún. 9-i ülésén elérkezett a kisebbségi oktatást szabályozó cikkelyek megvitatásához. Az elfogadott szakasz nem tartalmazza az önálló magyar állami egyetem működtetéséhez való jogot, csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A bizottság többek között elfogadta azt, hogy a román nyelvnek mint az állam hivatalos nyelvének a tanulása az iskolákban, nemzetiségtől függetlenül, minden román állampolgár számára kötelező. A kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz az oktatás minden szintjén és formájában. A román nyelvet és irodalmat az 1-4. osztályokban a kisebbségek számára szerkesztett sajátos programok és tankönyvek, míg a gimnáziumban a román többséggel azonos programok, de a kisebbségeknek szerkesztett sajátos tankönyvek alapján oktatják, és csak a líceumi tagozaton tanítják a román diákokéval azonos programok és tankönyvek szerint. A románok történelmének és Románia földrajzának oktatására vonatkozóan: ezeket a tantárgyakat csak az 1-4. osztályban lehet anyanyelven tanulni, a gimnáziumi és a líceumi tagozatokban ezeknek az oktatási nyelve a román. - A szakiskolákban, a szakközépiskolákban és a posztliceális oktatásban a képzés nyelve magyar, de ugyanakkor kötelező a szakterminológiáknak román nyelven történő elsajátítása is. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni. Ezekben az intézményekben az oktatás nyelvét az egyetemet létrehozó törvény szabja meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc képviselő szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést jelent. Az RMDSZ programjához viszonyítva azonban visszalépés, mert nem mondja ki az önálló magyar állami egyetem létesítésének a jogát. /Papp Annamária: Befejeződött a tanügyi törvény egyeztetése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1999. július 13.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőtanácsa (MKT) júl.. 13-i ülésén megvitatta a tanügyi törvény megszavazása következtében kialakult helyzetet. A testület hosszú vita után nyilatkozatot fogadott el az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Ebben leszögezték: a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és jogos elvárásainak szempontjából nem tartják kielégítőnek a parlament által nemrég elfogadott tanügyi törvényt. Az ülésen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök is. - Vekov Károly MKT-alelnök kifejtette: az elfogadott tanügyi törvény visszalépést jelent a 36-os sürgősségi kormányrendelethez viszonyítva, és előrelépést a 1995-ben elfogadott tanügyi törvényhez képest. Különösen súlyos, hogy a tanügyi törvény nem teszi lehetővé az autonóm magyar iskolahálózatot. Sérelmezhető, hogy az RMDSZ a kongresszusi határozatok ellenére is elfogadta, hogy ezentúl románul tanítsák Románia történelmét és földrajzát, ugyanígy sérelmezhető, hogy a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozása lehetetlenné vált. Elfogadhatatlan az RMDSZ parlamenti frakciójának szereplése. Óriási a felelőssége azoknak, akik ezt a törvényt elfogadták - tartalmazza többek között a megvitatásra szánt állásfoglalás-tervezet. - Hozzászólásában Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: az elfogadott tanügyi törvény visszalépés az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelettel szemben, de előrelépés a 95-ös tanügyi törvényhez képest. Mátis Jenő képviselő visszautasította azt, hogy az RMDSZ parlamenti frakciói "önfeladó magatartást" tanúsítottak volna a törvény megszavazásakor. - Takács Csaba ügyvezető elnök nem tartotta időszerűnek, hogy a kolozsvári szervezet állásfoglalást adjon ki, miután a parlament megszavazta a törvényt, hasonló véleményen volt Buchwald Péter alprefektus is. - A Bolyai Társaság választmánya nevében Wanek Ferenc elnök a társaság közleményét olvasta fel, amelyben leszögezik, hogy a tanügyi törvény és a felsőfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvényt módosító szöveg nem értékelhető sikerként. Boros János szerint az állásfoglalás-tervezet nem az MKT véleményét tükrözné, hanem Vekov "partizánakciója".Balázs Sándor professzor szerint szükség van egy állásfoglalásra, mivel a tanügyi törvény elfogadása után olyan hangulatot próbáltak kialakítani, amely szerint a tanügyi törvény elfogadása nagy eredményt jelent. Takács Csaba elítélte Vekov Károly javaslatát. - A hozzászólók részéről mindenki elégedetlenségét fejezte ki a tanügyi törvény kapcsán, amely nem tartalmazza az önálló magyar egyetem alapításához való jogát, és nem biztosítja Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatását. A testület végül elfogadta a következő nyilatkozatot: Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és jogos elvárásainak szempontjából nem tartja kielégítőnek. Ez a tanügyi törvény nem biztosítja az önálló, magyar tannyelvű állami egyetem alapításának jogát, Románia történelmének és földrajzának minden szintű anyanyelvi oktatását, valamint az önálló magyar tannyelvű oktatási rendszernek a megteremtését sem. Esetenként csak lehetőségeket nyújt, de nem szavatol egyszersmind törvényes garanciákat is a lehetőségek megvalósítására. Ennek okát abban látják, hogy elsősorban a román politikai tényezőkben nem volt meg a politikai akarat a kisebbségi oktatás számunkra megnyugtató és végleges rendezésére. /Papp Anna Mária: MKT-vita a tanügyi törvényről. Előrelépés, de nem "sikertörténet" = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

1999. augusztus 11.

A budapesti székhelyű Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata aug. 10-én tartotta évi plenáris ülését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A találkozók célja annak a feltérképezése, hogy a Trianon következtében feldarabolódott magyar református egyház milyen gondokkal, problémákkal küszködik nemcsak Amerikában vagy Ausztráliában, hanem a Kárpát-medencében is. A millenniumi ünnepségek alkalmával el szeretnék készíteni a világ összes magyar református gyülekezetének a térképét, amelyen jól látható majd, hogy a negyvenhárom országban merre szóródott szét a magyar református közösség. A millenniumi rendezvénysorozat keretében a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata a Magyar Református Világszövetséggel közösen Budapesten felvonulást tart, és megkoszorúzza a Hősök emlékművét. A testület másik alapvető célkitűzése a nemrég megjelent új egyetemes énekeskönyv és az új istentiszteleti rend minél szélesebb körben történő terjesztése. A másik fájó probléma a horvátországi református egyház helyzete, ahol sajnos az amúgy is kis létszámú egyház két részre szakadt. - A Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy erősítsék a magyar református tudatot. "Mind a kettőre szükség van azért, mert hitében az ember anyanyelvén él. A zsinatnak csupán konzultatív jellege van. A cél olyan teológiai, egyházszervezeti, egyházpolitikai és egyéb vonatkozású ajánlások előterjesztése, amelyek elősegítik a református magyarság összetartozásának tudatát. /Papp Annamária: Kolozsváron ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

1999. szeptember 28.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora kifejtette: nagy előrelépésnek tartja, hogy a tanítóképző líceumok átalakulhatnak felsőfokú intézményekké. Az egyetem eddig öt magyar és hét román tannyelvű pedagógiai líceumot vett át, ezek a jövőben az egyetem kollégiumaiként működhetnek. Idén a magyar hallgatók számára több mint nyolcszáz ingyenes, és majdnem ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. Így az első éven körülbelül 1500-ra tehető a magyar nemzetiségű hallgatók száma. Azonban a jogon és a közgazdasági szakon a magyar nyelvű oktatást nem sikerült beindítani. Szilágyi hangsúlyozta, fő célkitűzésük az önálló magyar tagozat létrehozása. A kormánynak határozatban kellene rögzítenie a kolozsvári tudományegyetem szerkezetét, ennek keretén belül pedig a magyar karok és tanszékek létét. Szilágyi elképzelhetőnek tartja, hogy a jogon bizonyos előadások magyar, míg mások román nyelven folynának. A jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló magyar egyetem létrehozását, a romániai magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a hiányszakokat pótolhatja. Ezért csak üdvözölni tudják az egyházaknak az erdélyi magyar magánegyetem létesítésére vonatkozó kezdeményezését. A magyar egyetemnek csakis Kolozsváron lehet a központja, hiszen egyetlen erdélyi városban sincsenek meg azok a feltételek, amelyek biztosítani tudnánk a megfelelő szintű felsőfokú képzést. /Papp Annamária: Legfőbb célunk az önállósulás Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

1999. október 8.

Okt. 8-án az örmény kisebbség történelmi múltjának ismertették A nemzeti kisebbségek bemutatkoznak című rendezvénysorozat keretében, a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezésében. Az Arménia Alapítvány, valamint az Arménia Örmény-Magyar Baráti Társaság képviselője is jelen volt. Varduca Azaduhi festőnő felelevenítette az örmény történelem több tragikus eseményét, Dr. Berdj Asgian akadémikus az örmény művészetről, Parasca Olivér pedig az örmények kulturális és művelődési életéről beszélt. Kiss Ferenc emlékeztetett I. Apafi Mihály, erdélyi fejedelem meghívására. 1669-től Moldvából több hullámban mintegy 3000 örmény család kelt át a Kárpátokon és telepedett le Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Csíksomlyón, Petelén, Görgényszentimrén, Szépvízen, Szamosújváron és Ebesfalván. /Papp Annamária: Bemutatkozott az örmény kisebbség. Emlékezés a két magyar-örmény vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

1999. október 22.

Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

1999. október 27.

Végre visszakerült jogos tulajdonosához a Református Kollégium /Kolozsvár/ egykori épülete. A Farkas utcai épületrészbe valószínűleg még az idén beköltözik az újraindult Református Kollégium: nyolc tantermet kap az épületben. /Papp Annamária: Folyamatban a Református Kollégium épületének átadása. Bérleti szerződést ajánlanak az Ady-Sincai Elméleti Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

1999. október 30.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének okt. 29-i sajtótájékoztatóján a szervezet képviselői egyöntetűen elítélték a kolozsvári polgármester újabb kezdeményezését: Ion Antonescu marsall szobrának felállítását Kolozsváron, melyet az ellenzéki és a koalíciós párti tanácsosok is megszavaztak. Kónya-Hamar Sándor elmondta: naponta több panasz érkezik a Házsongárdi temető sírjainak meggyalázása miatt. A rendőrség válasza: mindaddig semmiféle intézkedést nem hozhatnak, amíg a polgármesteri hivatal részéről erre vonatkozóan nem érkezik felkérés. /Papp Annamária: Szégyenletes kompromisszum a városi tanácsban A megyei RMDSZ elítéli Antonescu marsall szobrának tervezett felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

1999. november 6.

Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) alelnöke, ajánlást terjesztett az Európa Tanács elé, amelyben azt kéri, hogy az európai normáknak megfelelő gyakorlat szerint rendezzék az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Frunda György szenátor Nastase indítványáról elmondotta: az RTDP-s politikus beadványának egyetlen célja az, hogy fékezze az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazását Romániában. /Papp Annamária: Értelmetlen Adrian Nastase Európa Tanács-i beadványa - véli Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1999. november 17.

Nov. 15-én a képviselőház nagy többséggel elvetette azt az indítványt, amelynek benyújtói a Sigma Kiadó gondozásában megjelent, a román nacionalista sajtó által hevesen támadott tizenkettedikes alternatív történelemtankönyv visszavonását követelték. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke elmondta: az ellenzék célja az, hogy az oktatási minisztériumot a hazafiatlanság, nemzetárulás vádjával illesse, másrészt pedig önmagukat a hiteles hazafi szerepében feltüntetni. /Papp Annamária: Parlamenti vita a tizenkettedikes történelemtankönyvről Heves támadások érték az alternativitás gondolatát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1999. november 22.

Nov. 22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki Senkálszky Endre színművészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját és Benkő András zenetörténészt, zenepedagógust, a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanárát. Az ünnepségen Benkő Samu, az EME elnöke köszöntötte a kitüntetetteket. Senkálszky Endre 1947-től a kolozsvári társulat helyettes igazgatója, majd 1964 és 1969 között igazgatója volt. 1957-től érdemes művész. Benkő András zenetörténész egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti "intézetként" mindent felvállalt, ami ebbe a munkakörbe belefér, dokumentumok fölkutatásától, közlésétől és zenetörténeti értékelésétől a zenetörténeti múlt népszerűsítéséig. A laudációk után Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul átadta a Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta kitüntetéseket. /Papp Annamária: Kitüntették Senkálszky Endrét és Benkő Andrást Alföldi László főkonzul adta át a magyar állami kitüntetéseket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1999. november 24.

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

1999. november 26.

Az állam által elismert vallási felekezetek képviselői nov. 24-én a képviselőház emberjogi bizottságának meghívására immár második alkalommal találkoztak a bizottság tagjaival, hogy kifejtsék véleményüket az egyházügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A magyar történelmi egyházak vezetői levelet intéztek Emil Constantinescu államfőhöz, amelyben a törvénytervezet visszavonására, illetve egy új jogszabály kibocsátására szólították fel a kormányt. Leszögezték, hogy a romániai egyházak képviselőinek sikerült egy konszenzusos szövegváltozatban megállapodniuk, mégis a magyar egyházak alapvető érdekeit sértő szövegváltozatot terjesztettek a parlament elé. Ez a változat nem szavatolja az állam által elismert vallási felekezetek közti egyenlőséget, valamint korlátozta a parókiák létesítését. A magyar történelmi egyházak tiltakoztak amiatt, hogy a tervezet az ortodox egyházat állami egyháznak nyilvánította.- Az ortodox egyházat kivéve az egyházak többsége nem értett egyet a parlament elé terjesztett törvénytervezet szövegével. Az RMDSZ képviselői a tervezet visszaküldése mellett foglaltak állást. A nemzetközi fórumok jelezték, hogy a törvénytervezet nem felel meg az alapvető emberjogi, illetve vallásszabadsági követelményeknek. /Papp Annamária: A vallásügyi törvénytervezet visszavonását kérik a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

1999. december 2.

Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1999. december 6.

Dec. 6-án reggel hét órakor országszerte meghatározatlan időre szóló általános vasúti sztrájk kezdődött Romániában. A tiltakozó megmozdulás első két órájában Romániában teljesen leállt a vasúti közlekedés. A sztrájktörvény értelmében fenn kell tartani a járatok egyharmadát. A közlekedési minisztérium képviselői 20 százalékos béremelést és gyermekenként 500 ezer lejes karácsonyi támogatást ígértek a vasutasoknak. A szakszervezet ellenben a fizetések 70 százalékos emelését követeli, és azt szeretné, ha a vasút minden dolgozója 1,5 millió lej karácsonyi támogatást kapna. Traian Basescu közlekedési miniszter szerint ez elfogadhatatlan. /Papp Annamária: Országszerte megbénult a vasúti forgalom A flotta tönkretétele után most a vasút következik? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1999. december 8.

Az SZKT legutóbbi ülésén Kerekes Károly képviselő javaslatára a 105/1999-es számú kormányrendelet hiányossága során előálló helyzetet is megvitatták. A képviselő hangsúlyozta, a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezte kormányrendelet nem teszi lehetővé a romániai magyarság számára is a történelmi igazságtételt, a kormány ezzel a gesztussal csak a romániai zsidóságnak szolgáltatott történelmi igazságtételt. A jogszabály az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. közötti időszakban nemzetiségi okokból üldözött személyek kárpótlását írja elő, és nem vonatkozik az 1944. augusztus 23-át követően egészen 1945 márciusáig súlyos sérelmeket szenvedett romániai magyarságra is. Emlékeztetett: abban az időszakban értelmiségieket, diákokat internáltak a Targu-Jiu-i koncentrációs táborba, a román hatóságok Erdély-szerte hurcolták el a békés lakosság ezreit a földvári haláltáborba, és súlyos, véres megtorlásokra került sor. A képviselő szerint figyelembe véve, hogy a kormányrendelet kezdeményezője éppen a Kisebbségvédelmi Hivatal, nem kiterjeszteni a kárpótlást a romániai magyarságra is, több mint hiba, egyenesen bűn. Kerekes Károly felvetésére Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter válaszolt: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. március 6-ig. Az így megfogalmazott kormányrendelet azonban lehetőséget teremtett arra, hogy legalább Dél-Erdélyben üldözött magyarokat, illetve más nemzetiségűeket is kárpótlásban részesítsék. /Papp Annamária: Történelmi igazságszolgáltatást a romániai magyarságnak is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1999. december 18.

Szeptember óta törvényesen is visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába a kolozsvári Református Kollégium épülete, azonban a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum többszöri felkérés ellenére sem hajlandó felszabadítani a Farkas utcai épületrészt. Tőkés Elek elmondta, hogy az egyházkerület több engedményt már nem hajlandó tenni irányukba. A líceum jelenleg félig üres, felszólítják az iskola vezetőségét, hogy január 1-jei hatállyal kössék meg az egyházzal a lakbérleti szerződést. Amennyiben erre nem kerül sor, feljelentést tesznek az oktatási minisztériumnál. /Papp Annamária: A református egyház nem hajlandó további engedményeket tenni a Gheorghe Sincai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-253




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998