udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Papp Attila Zsolt

2002. július 23.

Tavaly jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadó Előretolt Helyőrség sorozatában Karácsonyi Zsolt első verseskönyve, a Téli hadjárat, amelyért az idén megkapta a Romániai Írók Szövetségének debütdíját. A fiatal költő kifejtette: nem érzi, hogy valamilyen nemzedékhez tartozna. fiókjában van annyi új vers, amennyi egy vékonyabb kötetre elegendő lenne. /Papp Attila Zsolt: Egy nemzedékhez sem tartozom. Beszélgetés Karácsonyi Zsolttal, a román írószövetség debütdíjasával. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

2002. november 15.

Nov. 13-án Papp Attila Zsolt A dél kísértése c. verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. /Adorján Botond: Könyvbemutató a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2002. november 19.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2002. december 17.

Szálinger Balázs fiatal költő 1997-ben járt először Erdélyben. Erdély iránti vonzódását gyermekkorából hozta magával. Két kötete Kolozsváron jelent meg. Első erdélyi díját pedig éppen azért a könyvéért kapta, amelyet Budapesten adtak ki. Utóbbi két könyvét nem a szokványos műfajokban írta. A Zalai passió vígeposz, az Első Pesti Vérkabaré is a magyar irodalmi hagyománynak egy háttérbe szorult regiszterét éleszti újjá. /Papp Attila Zsolt: Kinézni a forma rácsai mögül. Beszélgetés Szálinger Balázs Irodalmi Jelen-díjas költővel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2002. december 21.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Kriterion Napok Kolozsvárott elnevezésű rendezvényt. Dec. 20-án kezdődött a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványainak bemutatása. A 111 vers Kolozsvárról című kiadvány erdélyi - vagy erdélyi származású - költőknek a kincses városról írott legkiválóbb verseit tartalmazza. A Torockói népművészet című kötet után a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötetét is bemutatták. Az első kötete 1981-ben jelent meg, de - a cenzúra miatt - tíz évet kellett várni a második kötet megjelenésére. /Papp Attila Zsolt: Kriterion Napok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2002. december 27.

Farkas Wellmann Éva /sz. Marosvásárhely, 1979/ Itten ma donna választ című első verseskönyvét az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén Méhes György-debütdíjjal jutalmazta. Az előző két díja, a Látó-nívódíj és a Mikó András-díj is fontos volt a maga idejében, jelentette ki. Kötetében többnyire szonettek vannak. A kötött forma a széteső mondanivalót szabályozza, mondta.Nem hisz abban, hogy létezik "női líra". A 90-es évek elején-közepén megindult egy nagy nemzedéki rajzás a fiatal erdélyi irodalomban, az Előretolt Helyőrség-hullám. Azóta nem történt ilyen jellegű, nagy hatású váltás az irodalomban. A legújabb nemzedékeket már nehezebb elkülöníteni egymástól. A fiatal erdélyi irodalom széttöredezett, de ez egyfajta letisztulási folyamatot is jelez. A durvább, polgárpukkasztó témák háttérbe szorultak, az irodalom konzervatívabbá vált. /Papp Attila Zsolt: "Konzervatívabbá vált az irodalom". = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2003. március 5.

A napokban vetítik Kolozsváron a magyar-román koprodukcióban készült, Gulyás Gyula rendezte Fény hull arcodra című játékfilmet. A filmnek - mely a tavalyi, 33. Magyar Filmszemlén megkapta a rendezői látvány díját - ez volt az első hivatalos erdélyi bemutatója. Ez a második "erdélyinek" számító nagyjátékfilm - az elsőt Tompa Gábor rendezte Kínai védelem címmel. A Király László Kolozsváron élő költő, író elbeszélése alapján készült film főbb szerepeiben Tompa Klára, Váta Lóránd, Bíró József és Gáspárik Attila látható. /Papp Attila Zsolt: Szellemi befektetési lehetőség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2003. március 12.

A filmkészítés iránt érdeklődő fiatalokat szeretné tömöríteni az a filmes műhely, mely Lakatos Róbert filmrendező és Szántai János író, filmkritikus kezdeményezésére jött létre Kolozsváron. A kezdeményezők elmondták, céljuk egy fiatal, tehetséges alkotógárda kinevelése./Papp Attila Zsolt: Filmes műhely Kolozsváron. Egyesületet szeretnének indítani. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

2003. március 24.

Kéthetenként tartanak irodalmi estet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének rendezésében. A házigazda Demeter Szilárd, a cél pedig a kortárs irodalom megismertetése. Az első irodalmi est meghívottjaként Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és Papp Attila Zsolt költő beszélt egyebek között a transzközép irodalomról, mely igazi áttörést jelentett a kilencvenes évek elején. Legutóbb három költő volt a vendég: Gáll Attila, Király Zoltán és Szántai János. /Tóth Hajnal: Irodalmi kuckó a PKE-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2003. április 30.

A Maszkura Egyetemi Színpad /Kolozsvár/ tizenöt éve meghatározó tényezője az erdélyi műkedvelő színjátszásnak. Az évforduló alkalmából a kolozsvári diákszínjátszó csoport egy "monstre" találkozó megszervezését tervezi, melynek keretében együtt ünnepelhetnének az egykori és mai maszkurások. Az október 25-26-ára tervezett találkozón a résztvevők megtekinthetik a Maszkura eddigi előadásaiból, fennmaradt plakátjaiból, fotóiból, a róluk írt kritikákból összeállított tárlatot. A csoport rendszeresen részt vesz a különböző hazai és anyaországi fesztiválokon, többnyire sikerrel, jelezte Soó Éva. /Papp Attila Zsolt: Tizenöt éves taps. Jubileumi találkozóra készül a Maszkura. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. július 4.

Két magyar szerző munkáját díjazta a Romániai Írók Szövetsége jún. 30-án Bukarestben, az Odeon Színházban tartott ünnepélyes díjátadáson. Király László A szibárdok története /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ című verseskönyvével nyerte el a szövetség díját, míg a debütdíjat Papp Attila Zsolt kapta A Dél kísértése /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetéért. A nemzetiségi (magyar, német és szlovák) díjakat az írószövetség nemzetiségi bizottsága ítéli oda. /Papp Attila Zsolt debütdíjas. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

2003. augusztus 8.

A hír, miszerint az állami magyar tévéadó a határon túli műsorok beszüntetését tervezi, több mint elgondolkodtató. Emellett az Illyés Közalapítvány által eddig odaítélt jelentős anyagi támogatás idén elmarad. Laborczi Géza, a közalapítvány titkára szerint indokolatlan az Illyés kuratóriumát vádolni a műsorok esetleges megszűnéséért; a Magyar Televíziónak alkotmány és médiatörvény diktálta kötelessége a "kinti" magyaroknak szóló műsorok fenntartása, függetlenül az alapítványi támogatástól. Ezek a műsorok számos erdélyi magyar számára (is) fontosak, kevésbé érthető tehát, hogy a Magyar Televízió rengeteg, olykor megkérdőjelezhető színvonalú műsora közül miért éppen ez a néhány esik áldozatul a költségvetés-csökkentésnek.A saját forrásaikat, infrastruktúrájukat önellátó módon megteremteni képtelen határon túli kulturális intézmények - irodalmi lapoktól a közművelődési szerveződésekig - szinte teljes mértékben alárendeltek az anyaországi politikai-kulturális helyzet- és állapotváltozásoknak. /Papp Attila Zsolt: A nadrágszíj állapotváltozásai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./ Megszűnés fenyegeti a Magyar Televízió határon túli témákkal foglalkozó műsorait. Döntés azonban még nem született, és az intézmény mindent megtesz műsorai megőrzése érdekében. A műsorok mintegy száz határon túli szakember számára biztosítanak munkát és megélhetést. A Magyar Televízió programjában jelenleg négy ilyen műsor is létezik, ezeket Erdélyben a kettes csatorna sugározza. Közülük a Héthatár volt a legnépszerűbb, a politikai magazin nézettsége azonban jelentősen csökkent azt követően, hogy szűk fél évvel ezelőtt vasárnap estéről hétfő délre tették át. Szintén magazinműsor a kedd esténként jelentkező Határátkelő és a vasárnap délben sugárzott Magyar Ház. Ezek mellett naponta kétszer jelentkezik a Kárpáti Krónika, ami amolyan határon túli híradónak számít. A műsorok szerkezetileg a Regionális Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőség keretében működnek. A külföldi eseményekről a helyiek tudósítottak. A határon túli műsorokra fordított pénz kétharmadát az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki televíziós műhelyeknek utalták át. /Gazda Árpád: Lesz-e pénz a Kárpáti Krónikára? = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2003. október 16.

Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2003. november 20.

A képviselőház jogi bizottsága szerint összeegyeztethetetlen Kelemen Hunor képviselői tisztsége a marosvásárhelyi A Hétnél betöltött főszerkesztői funkciójával. Tudor Mohora (PSD , a házbizottság titkára) szerint a jövő hétre halasztják a döntést. Kelemen Hunor bízik benne, hogy jövő heti ülésen számára kedvezően döntés születik. /Papp Attila Zsolt: Összeférhetetlen" Kelemen Hunor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2003. december 10.

Hiller István magyar kulturális miniszter rendelete értelmében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) a határon túli magyar irodalmat támogató új ösztöndíjrendszert hirdet meg jövő év januárjában. A Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak elnevezésű rendszer négy csoportban biztosít pályázási lehetőséget a Magyarországgal szomszédos országokban élő szerzők számára: a Székely János költészeti és drámaírói, a Gion Nándor prózaírói, a Schöpflin Aladár kritikai, illetve a Benedek Elek gyermekirodalmi kategóriában. Az ösztöndíjakat csoportonként négy szerző kaphatja meg, kivétel a költészeti-drámaírói kategória, amelyben hat személynek ítélik oda a támogatást. Az ösztöndíj összege szerzőnként havi hatvanezer forint, és tíz hónapos időtartamra ítélik oda. /Papp Attila Zsolt: Bővül a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2003. december 12.

Dec. 15-én avatják fel a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán az Ottlik Géza szellemi hagyatékának nagy részét tartalmazó termet. A közel 3000 címből álló hagyatékot 1994-ben Lengyel Péter, Ottlik örököse adományozta a Cs. Gyimesi Éva által vezetett Collegium Transsylvanicum Alapítványnak. Az Ottlik-könyvtár tanteremként és doktorandusok, fiatal kutatók egyfajta "tanácstermeként" is funkcionál majd, tájékoztatott Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője. A felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjtemény közel tíz éve "állomásozik" a kincses városban, minekutána Lengyel Péter, Ottlik Géza szellemi hagyatékának örököse és gondozója a Cs. Gyimesi Éva által vezetett Collegium Transsylvanicum Alapítványnak adományozta. A könyveket az alapítvány különböző székhelyein őrizték. A Magyar Irodalomtudományi Tanszékre való átköltöztetés ötlete 2003 tavaszán merült fel, amikor a tanszék doktorandusképzésre és munkaszervezés céljaira külön termet kapott. /Papp Attila Zsolt: Kolozsváron az Ottlik-hagyaték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2004. március 17.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt másfél évtized legsúlyosabb válságát éli a Magyar Írószövetség. Az a 84 író ugyanis, aki a múlt héten kilépett a szervezetből (köztük a határon túli irodalmak több jeles képviselője), bár számszerűleg kisebbséget jelent, szellemi súlyát tekintve meghatározó tényező a kortárs irodalmi életben. Döbrentei Kornél vitatható szellemiségű beszédet mondott a Tilos Rádió előtt. Döbrenteinek jogában áll kirekesztő kijelentéseket tenni, írta Papp Attila Zsolt. Ezért sántít a „disszidensek” érvelése. Nádas Péter szerint az Írószövetség „sóhivatal”. Papp Attila Zsolt szerint megint „a népi-urbánus balhé a téma”. /Papp Attila Zsolt: A nagy balhé. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. augusztus 23.

Aug. 22-én véget ért az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Alapítvány a Fiatal Irodalomért (AFI) szervezte III. Kárpát-medencei írótábor rendezvénysorozata. Sántha Attila, az E-MIL elnöke közölte, az összejövetelen több mint száz hazai és magyarországi, felvidéki, vajdasági tollforgató fordult meg Zetelakán. A Népújság Múzsa mellékletét Nagy Miklós Kund, a Romániai Magyar Szó Színképét Szonda Szabolcs, a Krónika Szempontját Papp Attila Zsolt, a nagyváradi Reggeli Újság Múzsák című hétvégi kulturális oldalát Dénes László ismertette. Ezt követően a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői beszéltek lapjukról. Sor került a Korunk, a Látó, a Művelődés és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bemutatására is. /(nk): Kapuzárás a zetelaki írótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2005. január 12.

Koltay Gábor Trianon filmjére való reagálás Romániában ismét a jogállami gondolkodás csődjét mutatja. Az új román hatalom most meg akarja mutatni a román sovinisztáknak, hogy nem kell megijedni, a kormányváltással a szabadságjogok alkalmazása mégsem lesz olyan korlátozhatatlan. /Papp Attila Zsolt: És megint elölről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2005. február 3.

Farkas Árpád minden elismerést megérdemlő, méltósággal visszautasító gesztusa a helyzetérzékeny, mindennapi meghatározottságainak szorításából kilépni nem tudó alkotó ember – valljuk be minden nosztalgia nélkül: letűnőfélben levő – felelősségérzetét mutatja, írta Papp Attila Zsolt. /Papp Attila Zsolt: Alagutak a mában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Előzmény: Nagy Zsuzsanna: Farkas Árpád nem fogadja el a Magyar Köztársaság kitüntetését. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2.

2005. május 6.

Fekete Vince költő-szerkesztő a vele készült beszélgetésben leszögezte, ő soha nem volt transzközép. A transzközépet később találta ki Sántha Attila és Orbán János Dénes, és – amint azt később maguk is bevallották – nagy blöff volt az egész. Ezt a csapatot még most is sokan a szabadszájúsággal, a trágársággal azonosítják. Fekete Vince kifejtette, ők az úgynevezett messianisztikus transzszilvanizmussal szakítottak, „a szenvelgő és szenvedő ideológiával”. A megmaradásozással, a sorok közötti olvasással, az olvasóval való cinkos összekacsintással tele volt a hócipője mindannyiunknak, valami mást, újat akartunk, és mindezt úgy, hogy egyaránt fontos volt számunkra mind az elődökre való építkezés, mind az a határtalan nyelvi kincs, amit Erdély és az Erdélyben születő irodalom nyújtott és nyújtani tudott.” Mindannyiuk munkáira jellemző volt a játékosság, a különböző formai játékok, a komikum és a tragikum ötvözése. Fekete Vincének a Serény Múmia szerkesztőjeként éveken keresztül nagy szerepe volt a fiatal tehetségek pályán való elindításában. Tavaly viszont lemondott a Múmia szerkesztéséről. A Serény Múmia egy nemzedék lapja volt, az a nemzedék már lassan a középgenerációhoz tartozik. Fekete Vince 2004 februárjától – tíz év Múmia-szerkesztés után – jött át teljes állásban a csíkszeredai Székelyföld folyóirathoz. Igazi, szerves irodalmi folyóirat-hagyomány nem volt Csíkban, és lassan már a századik számnál tartanak. Fekete Vince /sz. Kézdivásárhely, 1965. ápr. 7./ a BBTE magyar–orosz szakán végzett 1994-ben Kolozsváron, majd a szegedi JATE doktorandusa volt 1996–1999 között. A Helikon (Serény Múmia) szerkesztője (1993–2004), az Előretolt Helyőrség szerkesztője (1996-tól), jelenleg a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002); Lesz maga juszt isa (2004). /Papp Attila Zsolt: Szigetépítés szekértáborokon kívül. Beszélgetés Fekete Vince költő-szerkesztővel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2005. december 2.

Roppant megtisztelő, ha az emberről hivatalosan is elismerik, hogy azonos önmagával. A jelenlegi magyar kormány ezt a gesztust kívánja megtenni a „határon túli” magyarok irányában, írta Papp Attila Zsolt. Kizárólag az SZDSZ állt ki a javaslat ellen. Aki ismeri a magyar liberálisoknak minden, szimbolikus és gyakorlati nemzetpolitikai kezdeményezéssel szembeni frusztrációját, nem csodálkozik ezen. Az viszont túlzás, hogy ez lenne az elmúlt tizenöt év legfontosabb nemzetpolitikai lépése Ezt állította Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A kormány javaslata annak „a december 5-i népszavazásnak az évfordulója tájékán született, amelynek végeredményétől éppen nem a magyar nemzethez való tartozásunk érzése erősödhetett meg”, állapította meg a cikkíró. Magyarországon rajtolt a választási kampány, ezt figyelembe kell venni. /Papp Attila Zsolt: Az ajándék ló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2005. december 2.

Új formában került a könyvespultra az idei év legszebb írásait – verset és prózát – tartalmazó kötet /Erdélyi szép szó/, amely negyvennyolc szerzőt vonultat fel, a legidősebbtől, az 1909-ben született Anavi Ádámtól a legfiatalabb nemzedéket képviselő Farkas Wilmann Éváig és Papp Attila Zsoltig, akik 1979-ben, hetven évvel születtek később. A kötetet Fekete Vince költő szerkesztette, a Hargita Kiadó és a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Az Erdélyi szép szó a romániai magyar irodalom tükre, amely, akárcsak évtizedeken át a magyarországi Szép versek és Körkép, egy év terméséből, pontosabban az irodalmi folyóiratokban megjelent írásokból válogat. /(Ferencz Imre): Erdélyi szép szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2006. január 5.

A tavaly elbírált és az Illyés Közalapítványnak – mint közvetítőnek – mai napig sem folyósított magyar költségvetési támogatások esete példátlan. Anyagi probléma az oka, vagy a politikai akarattal van probléma, tűnődött a lap munkatársa, Papp Attila Zsolt. Többen mondják, hogy a határon túli támogatás pénzosztási rendszerének felépítésével, szerkezetével baj van, klientúraépítésre alkalmas. Minden olyan – kulturális vagy egyéb – elosztórendszer, melyben az egyik fél puszta túlélése a másik fél jóindulatán és lelkiismeretességén múlik, ilyen. A Szülőföld Program nevű „szemfényvesztés” rendszerében lojális fantomszervezetek támogatásban részesülnek, míg nagy hagyományú, valóban tudományszervezéssel foglalkozó intézmények nem kapnak pénzt. Szükséges tehát a „támogatási” jelleg újragondolása. /Papp Attila Zsolt: Az Illyés szekerén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2006. január 18.

Székelyudvarhelyen egy csendőralakulat főleg a középiskolák közelében lévő bárokat, vendéglőket ellenőrizte délelőtt, ahonnan az ott tartózkodó iskolásokat az igazoltatás után a csendőrautókba terelték, majd azokba az iskolákba szállították őket, ahol abban az órában lenniük kellett volna. Mintegy negyven középiskolás diákot találtak a vendéglőkben. A csendőrök nem büntették meg a diákokat, az már az iskolaigazgatók, osztályfőnökök feladata lesz. Megbírságoltak viszont egy bárt, mivel a csendőrök belépésének pillanatában két diákot azon kaptak, hogy sört fogyasztottak. /Katona Zoltán: Csendőrök szállították vissza az iskolába a diákokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./ Romániát a rendőrállam kísértete járja be. Normális helyeken nem tartozik az iskolai fegyelmezés bevett eszközei közé a csendőrség mozgósítása, a lógós diákok karhatalmi erővel történő összefogdosása, és az sem éppen megszokott helyzetkép, ha egy osztályfőnöki órán a nebulók között egyenruhás csendőr üldögél. A közállapotok romlása, a diák-diák és diák-tanár viszonyok drasztikus átalakulása valóban aggasztó jelenség. Kérdés azonban, hogy ezt mennyiben lehet iskolarendszeren kívüli jelenségként megoldani. Megdöbbentő az egyik gimnázium igazgatóhelyettesének kijelentése, miszerint a pedagógus vagy a szülő (!) nem mászkálhat állandóan a gyerek után, más megoldást kell találni a problémára. /Papp Attila Zsolt: Iskola, túl a határon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2006. április 27.

A versé volt a főszerep az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) április 26-án Sepsiszentgyörgyön tartott irodalmi estjén. Három kolozsvári költő: Karácsonyi Zsolt, Papp Attila Zsolt és Szántai János, illetve az Erdély-szerte ismert ,,daltulajdonos”, a brassói Márk Attila mutatkozott be. /(-kas): Versek határokon innen és túl (E-mil est). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2006. június 6.

Kolozsváron június 2-án három helyszínen is bemutatták Karácsonyi Zsolt legújabb, a budapesti Magvető Kiadónál nemrég megjelent A nagy Kilometrik című verseskötetét. Az Insomniában, a Bulgakovban és az Aux Angés-ban lezajlott eseményen sorrendben Szántai János, Papp Attila Zsolt és Bréda Ferenc ismertette a könyvet, majd felolvasás és beszélgetés következett. Karácsonyi Zsolt immár harmadik kötetnyi ideje írja nagyjából ugyanazt a világot, egyre nagyobb cizelláltsággal, mívességgel. /(köllő): A nagy Kilometrik vándorlása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2006. szeptember 29.

Szilágyi Domokos besúgó volt. Ez a tény kétfajta reakciót vált ki. Az egyik hang borítékolhatóan a mentegetésé: ne feszegessük ezt a témát. És lesznek bizonyára olyanok is, akik szemében gyűlöletessé válik jelenkori líránk egyik vitathatatlanul jelentős alakja. Azonban Szilágyi Domokos költői életművének esztétikai megítéléséhez semmi köze ennek az ügynek. Miért alakult ki olyan helyzet, amelyben ezek az emberek jelenteni kényszerültek? Kik olvasták a jelentéseiket? Kiket terhel közvetlen felelősség a jelentések felhasználásáért, amellyel emberek életét tették tönkre? Kik működtették ezt az egész hálózatot? És főként: hol vannak ők most? Őket mikor számoltatják el végre? /Papp Attila Zsolt: Kirakós történelem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2006. november 8.

„Eredeti székelyföldi krumplit” és karácsonyfa-vásárlási utalványt kínál „nyereményként” cserébe egy bukaresti aláírásért a Magyar Polgári Szövetség, melynek párttá történő bejegyzéséhez – bevallása szerint – már csak négyszáz fővárosi támogatóra van szüksége. Ezeknek az összetoborozásáért ismeretlenek több plakátot ragasztottak ki Bukarest főbb magyar vonatkozású épületeire. A MPSZ vezetői elhatárolódtak a történtektől, és diverziónak tartják az akciót. Markó Béla szerint „nagy bajban lehet a Magyar Polgári Szövetség, ha már krumplival és fenyőfával próbál aláírásokat vásárolni.” Markó hozzátette, az MPSZ – a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal ellentétben – nem tartozik azon szervezetek közé, amelyekkel az RMDSZ konzultációt kíván folytatni a jövőben. A Magyar Polgári Szövetség vezetősége nem tudott a bukaresti plakátolási akcióról. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt mondta, a bukaresti plakátolás annak a diverziósorozatnak a része, amely az utóbbi időben zajlik az MPSZ ellen. /Gujdár Gabriella, Mihály László: Pityókapárttá válik az MPSZ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Leginkább a bohózat műfaji jegyeivel lehet leírni az MPSZ állítólagos bukaresti szórólapjainak ügyét, írta a Krónika munkatársa. Mindez a háromszéki ide-oda rágalmazó levelek sorába illeszkedik. Az RMDSZ-politikusok bűncselekményt emlegetnek. /Papp Attila Zsolt: A krumpli ára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998