udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Papp László

1990. január 20.

Tőkés László Temesváron tartott nemzetközi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy választ kell adni, ki a felelős a rengeteg halálért, ki hajtotta végre a gyilkos parancsokat. Temesváron az első két napon a hadsereg a felkelők ellen lépett fel. A hadsereg átállása segítette végül győzelemre a forradalmat. - Tőkés László a diktatúra elleni harcában más egyházak vezetőihez is fordult, így Nicolae bánsági érseknek is írt, aki válaszában hazaárulónak nevezte Tőkés Lászlót. Pontosan úgy viselkedett, mint az egykori nagyváradi református püspök, Papp László. Ezért csodálkozott Tőkés László, amikor Nicolae érsek a forradalom mellé állt. /Bodó Barna: Tőkés László szerint az igazságot ki kell deríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1990. május 20.

Illyés Gyula a hetvenes évek végén felemelte szavát az elnemzetlenítő politika ellen a Magyar Nemzetben. Illyés írását Michnea Gheorghiu támadta meg nagyon otrombán. Akkor felszólították a magyar értelmiséget, emlékezett vissza Tőkés László, hogy ítélje el Illyés Gyulát. Az egész romániai magyar értelmiségből Papp László püspök volt erre hajlandó, aki az egyház nevében ítélte el az írót. Tőkés László ezt nyílt levélben utasította vissza. Ezért azután hajszát indítottak ellene, Nagy Gyula püspök alaptalanul fegyelmiben részesítette. Végül Nagy Gyula kitette Tőkés Lászlót a dési egyházból. - Mindig erőteljes törekvés mutatkozik arra, hogy a politikát elválasszák a hittől, a vallástól. A politikum áthatja életünket, fejtette ki Tőkés László. - Úgy jött az egyházra a forradalom, mint az istenítélet. Az emberek megrohamozták Papp László püspök székhelyét. Gyakorlatilag anarchiába fulladt, vezetés nélkül maradt az egyház. Bűnbánatot kell tartani, be kell látni, hogy az egyház eddig süllyedt. Most keresni kell az egyházi megújulás útját. /"...hogy teremjen számunkra is valami jövő". = Keresztény Szó (Kolozsvár, máj. 20. - Czira János Hollandiában élő lelkész készített interjút Tőkés Lászlóval, az interjú a holland református hetilapban, a Central Weekbald 1990. márc. 23-30-i számában jelent meg. Ebből vett át részleteket a Keresztény Szó. [Illyés Gyula emlékezetes, jelzett írása: Válasz Herdernek és Adynak. = Magyar Nemzet, 1977. dec. 25., folyt.: 1978. jan. 1.]

1990. június 4.

A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

1991. március 4.

Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben visszaemlékezett Désen töltött éveire. Az Ellenpontok erdélyi szamizdat ügye után indult meg a hajsza ellene, 1984-ben kitették az egyházból, 1986-ig volt munkanélküli. Akkor sem volt tétlen, meghurcolták az ifjúsági bibliakört, zaklatták a presbitereket. A magyar fiatalokból álló temesvári Thália amatőr társulatot betiltották /ennek tagja volt az interjút készítő Varga Gábor/, majd a engedélyezték működésüket, de azzal a minősíthetetlen feltétellel, hogy négy-öt odaadó tagot ki kell zárni, sőt egyetemről való kicsapásuk is szóba került. Ezzel az üggyel kapcsolatban Tőkés László /a fiatalok érdekében/ levelet intézett Papp László püspökhöz, aki ezért Tőkés Lászlót megrovásban részesítette. Az erdélyi magyar irodalom értékes, nem olyam szemetes, mint a magyarországi magyar irodalom. Az erdélyi magyar irodalom "önfenntartó, nemzetmentő jellegű", hangsúlyozta a püspök, és ott vannak a gyengéi, ahol ez az elkötelezettség nincs meg benne. Tőkés László kifejtette, hogy a néppel szeretne egyházat építeni, hogy az egyházat belső megtisztulással alulról szervezve, megújíthassák. /Varga Gábor. Temesvár ostroma ?89. A néppel szeretnék egyházat építeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1992. március 18.

Tőkés László püspök több példát hozott fel a közelmúltból annak bizonyítására, amit írásának címe így összegez: A diktátor és a Securitate szelleme kísért. Ceausescu bukása napján, dec. 22-én jelent meg Papp László nagyváradi református püspök nyilatkozata. A kollaboráns püspök maga denunciálta papját /Tőkés Lászlót/, Azután jött a szabadulás. - Ceausescu azonban tovább él - híveiben, a rendszer kiváltságosaiban, szerkezetében és szellemében. Példának okáért Vacaru szenátorban, aki az uralkodó párt, a Nemzeti Megmentési Front parlamenti frakcióvezetője, aki többszöri és legutóbb február 17-i szenátusi kirohanásában azt állította, hogy "magyar veszély" fenyegeti Erdélyt. Az állami hatóságoktól - ki tudja hányadszor - szigorú intézkedéseket követel Tőkés László és általában a magyarság képviselői ellen, akik "regionalizálni" akarják az országot. Ezzel párhuzamosan Ceausescu módszereire emlékeztető lépéseket tesz a román külpolitika. Febr. 21-én a román külügyminisztérium tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a magyar kormányzat címére, amelyben "destabilizáló, revizionista" megnyilvánulásokban marasztalta el annak képviselőit. Dr. Ion M. Anghel hágai román nagykövet levelében azt állította Tőkés Lászlóról, hogy "Erdély autonómiájáért és Romániától való elszakításáért harcol", mint "vezető személyisége a magyar szélsőségesek és revizionisták élcsoportjainak". Romulus Vulpescu Vatra-szenátor pedig febr. 25-i parlament interpellációjában "sürgős intézkedéseket" követelt a "neo-horthysta" magyarok ellen, és sürgette a "közismert gyújtogatók internálását". Kérdése így hangzott: "Tudni akarom hogy egy hadiállapot esetére történtek-e intézkedések internáló táborok megszervezésére, a renitens romániai magyarok számára?" /Tőkés László: A diktátor és a Securitate szelleme kísért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1993. május 17.

Papp László magyar származású amerikai építész kérésére a Nemzetközi Műemlékvédelmi Bizottság /ICOMOS/ amerikai bizottság és elnöke, Terry Morton levélben fordult a szervezet román tagozatához a Mátyás-szobor feliratának megváltoztatása ügyében. Radu Pop professzor, az országos műemlékvédelmi bizottságának alelnöke válaszlevelében megírta, hogy szervezetük 1992 októbere óta ismételten felhívta a műemlékekkel való visszaélésre a kormány figyelmét, eredménytelenül. A műemlékekkel való "illegális tevékenység, a hatalom hallgatólagos támogatásával, fokozatosan kiterjed, sajnálatos módon, az egész országra." - írta. /Amerika a Mátyás-szoborért. = Pesti Hírlap, máj. 17./

1993. november 3.

Papp László nagyenyedi plébános elkezdte a szervezési munkát. Levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A meghívottak listáján közel kétszáz név szerepel, történelemkönyvekből ismert nevek. A kommunista diktatúra alatt elhurcolták, kitelepítették, internálták az erdélyi történelmi családok tagjait. Szétszóródtak. Őket szeretné összegyűjteni Papp László. /Csutak István: Nagyenyed. Történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

1994. november 22.

Dr. Szász Zoltán, az American Foreign Policy Institute ügyvezető elnöke összefoglalta a romániai magyarság helyzetét. Az erdélyi magyarság a román belpolitikában egyre izoláltabb, nem kap román ellenzéki partnert programja megvalósítására. Tőkés László püspök ellen ma már Papp László és Nagy Gyula áruló püspököket szólaltatják meg. A növekvő nyomás hatására az RMDSZ egységesebb, mint 1991-ben vagy 1993-ban. Szükségük van külföldi, elsősorban a magyar kormány segítségére. Az alapszerződésben az erdélyi magyarság jogait meg kell fogalmazni, azonban a román fél nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat. Az Erdélyi Világszövetség igyekszik a romániai magyarság részére az amerikai kormány támogatását megszerezni. /Új Magyarország, nov. 22./

1995. január 11.

A jelenleg Hollandiában élő Elderling házaspár is tiltakozott a Tinerama hetilapban megjelent hazugság ellen, hogy Tőkés László 1975-ös nyilatkozata miatt kitoloncolták őket. A házaspár régen ismerte Tőkés Lászlót, akit bátran szembeszállt Papp László püspökkel. 1989 márciusában felkeresték Tőkés Lászlót, ezután a Securitate emberei felszólították őket, hogy hagyják el az országot. A kitoloncolás tehát 1989-ben történt. "Romániában kevés olyan férfi és nő akadt, aki saját élete kockáztatásával így mert harcolni az önkényuralom ellen." - olvasható nyilatkozatukban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1995. június 8.

Az erdélyi magyarság nagy méltósággal viseli kisebbségi létének körülményeit, túlélni akar, összegezte erdélyi útjának tapasztalatait Tabajdi Csaba államtitkár. Nagy az igény az anyaország erkölcsi támogatására, s lehetőség szerint az anyagi együttműködésre. Nem segélyre, hanem együttműködésre van szükség. Komoly kezdeményezéseket látott, például Kató Béla református tiszteletes komplex kis autonómia szigetét. A kisebbségi önszerveződés szép példáival ismerkedhetett meg, ilyen például a Szent Ferenc Alapítvány, melyet Böjte Csaba plébános vezet Déván, Torockón az Ifjúsági Szállás vagy Papp László plébános által létrehozott szálláshely és kulturális centrum Nagyenyeden. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy három kulcskérdés fogalmazódott meg benne az erdélyi út során. Az első az oktatás, az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. Elgondolkoztató, hogy a 200 ezer magyar gyermekből 64 ezer nem tud anyanyelvi iskolába járni. A második kulcskérdés, hogy az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében. Harmadik, hogy a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a nemzeti közösség tagjait. A kisebbségvédelmi garanciákról szólva Tabajdi Csaba rámutatott: olyan kétoldalú kormányközi vegyes bizottság létrehozására gondol, mely a két országban a nemzeti kisebbségek problémáit időről időre áttekinti és ajánlásokat fogalmaz meg a két kormány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1996. március folyamán

Kolozsvári Papp László emlékeztetett arra, amit a kolozsvári Szabadság 1995. nov. 22-i száma is megírt: a román parlamentben ingyen osztogatták azt a lapot, amely azt hirdeti, hogy a magyar kisebbséggel szemben a Ciklon-B gázt kell alkalmazni, a cikkíró hozzátette: "e mérges gázzal gyilkolták le a zsidókat a náci koncentrációs táborokban". Ehhez hozzáfűzte Kolozsvári Papp László: "Nosza chartás fiaim, most énekeljetek! Esterházy úr, Korunk-háziszerző, semmi, semmi...? Pedig látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél! Fordul, mint köztudomású!" /Kolozsvári Papp László: Balzaci kor. = Kortárs, márc./

1996. április 10.

1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1996. október 27.

Okt. 27-én befejeződött a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése. Újraválasztották Csoóri Sándort az MVSZ elnökének, elnökhelyettes Patrubány Miklós /Kolozsvár/ lett, aki eddig az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az anyaországi régió elnöke Kurucz Gyula, a kárpát-medencei régió elnöke Dobos László, a nyugati régió elnöke Papp László. Az MVSZ tízpontos határozatot hozott, ebben szerepel - többek között - az, hogy az MVSZ támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a Benes-dekrétum eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát és a határon túli magyarokra vonatkozó indítványát. Az MVSZ megkereséssel fordul az Országgyűléshez, hogy képviselője felszólalhasson a magyar-román alapszerződés vitájában. Az MVSZ Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kéri fel a vitában való felszólalásra.- Az MVSZ indítványozza, hogy a határon túli nemzetrészek legitim képviselői az őket érintő kérdésekben megszólalhassanak az Országgyűlésben. Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. - A szomszéd népekkel való megbékélés céljából az MVSZ megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ Megfigyelhető egyféle célzatosság a Sütő András lemondásáról szóló híradásokban, az író ugyanis újból elfogadta a tiszteletbeli elnöki tisztséget. - Ez csak a Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levélből derül ki /Portik Piroska: Felhagyni a politikai babonával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A szerkesztőség jelzi, hogy nem tudta pontosan kisilabizálni a faxon érkezett szöveget. - /

1996. december 16.

Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1997. május 10.

A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./

1998. január 13.

Az 1967 óta Budapesten élő Kolozsvári Papp László sohasem tudott igazán elszakadni szülővárosától, a kincses várostól. Ezt bizonyítja az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában most megjelent kötete is, a Holló úr /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997/. Az 1988-ban kiadott Malom-árok című regénye után most újra Kolozsvárra kalauzol vissza, a néhány évtizeddel ezelőtti városba. A novellák bármely erdélyi városban játszódhattak volna. A könyv tartalmazza az újjáalakult Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak névsorát is. /Pásztai András: Hangulatképek az egykori Kolozsvárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1998. május 15.

Febr. 7-én Pécsen elhunyt Papp László, volt királyhágómelléki püspök. /Partiumi Közlöny (Nagyvárad), máj. 15., VIII. évf., 6. sz./ Papp László a Ceuesecu-diktatúrát kiszolgálta az utolsó napig, majd a népharag elől külföldre távozott.

1998. szeptember 20.

A kommunista diktatúra idején több pap - köztük Márton Áron püspök - szenvedett Nagyenyed börtönében. Gajdátsy Béla gyulafehérvári teológiai rektor és dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök ebben a börtönben halt meg. A mártírok emlékét szeretnék megörökíteni az okt. 4-én leleplezésre kerülő emlékművön. Az emlékmű felirata: In memoriam qui tempore dictaturae communiste mortuit sunt. Név szerint feltüntetik a gyulafehérvári egyházmegye vértanú papjainak a nevét. Ugyancsak szeretnék felírni a történelmi egyházak elítélt, elhunyt papjainak számát, ha sikerül megbízható adatot találni. /Papp László: Az áldozatok emlékére. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./ Bogdánffy Szilárd /Feketetó, 1911. febr. 2. - Nagyenyed, 1953. okt. 1./

1998. november 16.

Bakos István körlevélben búcsúzott négy év után a Magyarok Világszövetsége főtitkári tisztségéből, miután az MVSZ elnökségi ülésén főtitkárrá választották dr. Chikán Gábor vegyészmérnököt. A főtitkári pályázatra 41 pályázat érkezett, köztük az övé is. Az MVSZ öttagú elnöki kollégiuma végül kiválasztotta a meghallgatandó öt-hat jelöltet. Az elnöki kollégium négy tagja, Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula nem vette fel Bakos Istvánt a listára, míg a nyugati régió alelnöke, Papp László és a hivatali érdekképviselők listáján első helyen szerepelt. Bakos István körlevelében beszámolt arról, hogy négy évi főtitkári munkájáért egy köszönő szót sem kapott az elnökségtől. Négy év során számos javaslatot tett a problémák megoldására. Az utóbbi években az áldatlan hatalmi harcok ütközőpontja lett az MVSZ-ben. Bakos visszapillantásában említette az általa alapított Magyar Figyelőt és más kiadványokat, ő kezdeményezte a kihelyezett elnökségi üléseket, amelyeket Nagyváradon, Ungváron, Szabadkán, Bécsben, Csíksomlyón, Dunaszerdahelyen, legutóbb Eszéken tartottak. Az MVSZ-ben megmaradtak a kicsinyes viták. /Bakos István: Elköszönő levél, nov. 16./

1999. május 31.

A szükségesnél alacsonyabb részvételi arány miatt határozatképtelenné nyilvánították a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) rendkívüli küldöttgyűlését május 28-án a budapesti Magyarok Házában. A meghívó értelmében a közgyűlést május 29-ére újra összehívták. A május 28-i ülésen a 300 küldöttből 200 helyett csak 160-an regisztráltatták magukat: 52-en a nyugati, 48-an a kárpát-medencei, 60-an pedig az anyaországi régióból. A határozatképtelenség ellenére többen támogatták azt az elgondolást, hogy az ülést nyilvánítsák előkészítő vitának. Ennek megfelelően a tanácskozás nem oszlott fel, hanem megkezdte az egyes feladatok áttekintését. A megbeszélés napirendjén a tavalyi mérlegbeszámoló és a jövő évi költségvetés előterjesztése, illetve elfogadása, a 2000. évi tisztújító közgyűlés előkészítése, valamint a Magyarok V. Világkongresszusának összehívása szerepelt. - Nyílt levélben fordult Csoóri Sándor elnökhöz a nyugati régió néhány tagja az áprilisi közgyűlésen elhangzott, szerintük szélsőséges, antiszemita megnyilvánulások miatt - derült ki a május 29-i rendkívüli küldöttgyűlésén. Amint a nyilatkozat megfogalmazói írják, a legutóbbi közgyűlésen szélsőséges hangnem uralkodott, intoleráns és antiszemita hozzászólások hangzottak el. Félelmetesnek nevezik, hogy az amerikai magyarok delegációját zsidó bérenceknek, Soros-karvaly betolakodóknak szólították. Szerintük Csoóri Sándor ezt nemcsak "néma cinkossággal" eltűrte, de elnökhöz méltatlan kijelentésekkel fokozta a gyűlölködő hangulatot. A megfogalmazók felszólították Csoóri Sándort, hogy vállaljon felelősséget a történtekért, valamint azért, hogy évek óta "nem képes összefogni a világmagyarság képviselőit". Csoóri Sándor újságíróknak nyilatkozva, a neki tulajdonított kijelentéseket illetően rágalomnak minősítette a vádakat, és kijelentette, hogy ilyet nem tett, szeretné, ha az állításokat jegyzőkönyvvel és tanúkkal bizonyítanák. A május 29-i küldöttgyűlésén az MVSZ nyugati régiójának elnöke, Papp László bejelentette lemondását. Az aláírók által kifogásolt intoleráns és antiszemita kijelentéseket egyes küldöttek szóban is elismerték, mások azonban határozottan cáfolták. Papp László lemondását azzal indokolta, hogy képtelen tovább dolgozni a kialakult légkörben. /Botrányba fulladt a Magyarok Világszövetségének rendkívüli küldöttgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1999. június 21.

1996-ban frissensült román elnökjelöltként Frunda György azt nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak, hogy ő volt Tőkés László ügyvédje. A Romániai Magyar Szó május 29-30-i számában Frunda e kérdésben árnyaltabban próbálja elkendőzni az igazságot, vagyis azt, hogy nem vállalta el Tőkés László védelmét. Frunda egy halottra, néhai Cziprián Zoltán ügyvédre hivatkozott, azt állítván, hogy a temesvári bíróságra beadott védekező iratot ő kiegészítette. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Cziprián Zoltán fiát fizikából én tanítottam és készítettem a felvételire. 1989 tavaszán, amikor látszott az, hogy a testvérem, Tőkés László temesvári lelkész elleni hajsza előbb- utóbb a bíróságon fog folytatódni, Cziprián Zoltán felajánlotta, ha Tőkés Lászlónak ügyvédre lesz szüksége, elvállalja a képviseletét. 1989 augusztus-szeptemberében amikor Papp László nagyváradi püspök beindította a temesvári kilakoltatási pert, Cziprián Zoltán szavának állt, és megszerkesztette a válasziratot, amelyet elküldött a bíróságra. A kilakoltatási ítélet meghozatala után közölte velem azt, hogy betegsége miatt a fellebbezési tárgyalásra nem vállalja el a képviseletet. Ekkor Tőkés András felkereste Frunda Györgyöt, aki azonban nem vállalta el az ügyet, ezután Kincses Elődhöz fordult, aki Tőkés András kérésére elvállalta a védelmet, két tárgyalásra is leutazott Temesvárra. Kit akar félrevezetni Frunda szenátor, miért akarja Kincses Előd érdemeit kicsinyíteni, ki biztatja arra, hogy Tőkés László után most már Kincses Elődöt próbálja meg lejáratni? /Tőkés András: Frunda György más tollával ékeskedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1999. június 23.

Jún. 18-20-a között Nagyenyeden rendezték meg a Mustármag - Kairos (kegyelmi idő) nevű gyermektalálkozót, melyet Papp László plébános és elkötelezett kis csapata szervezett. Száz 8?12 éves gyermek és 25 pedagógus gyűlt össze az ország 12 településéről. A kis meghívottak azok a "kovász-gyermekcsoportok" voltak, melyek fogékonyaknak bizonyultak a közösségi hitélmény iránt, az enyedi evangelizációs program után pedig az otthoni közösség keresztény lelkiséget sugárzó magvai lesznek majd. A kísérő pedagógusok zöme Nagyenyeden végzett, s a Bethlen-kollégium szellemi öröksége mellett vitte magával a katolikus plébánián kialakított közös otthonban, illetve a Mustármag ifjúsági csoportban magába épített mély, keresztény hivatástudatot. Gitáros éneklés, evangéliumi tanítás, rajzos feladat, szabadtéri, közös ünneplés és szentmise volt a programban. A rohamosan morzsolódó szórványból, Vulkányból, Lónyáról vagy Csernakeresztúrról érkezők számára a találkozó legfőbb üzenete a biztatást nyújtó közösségi élmény volt. /Zsigmond Emese: Mustármag. Katolikus gyermektalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1999. június 26.

Jún. 26-án az egyházi sajtóval kapcsolatos megbeszélés helyszíne volt Nagyenyed. Papp László plébános kezdeményezésére az ország különböző részeiből érkeztek a sajtó képviselői a nagyenyedi római katolikus plébániára. Az egyházi sajtó részéről a Mégis című gyulafehérvári lap két teológus-hallgató munkatársa jött el a találkozóra. A megbeszélés három kérdéssel foglalkozott: vallási szakosztály létrehozása a MÚRE-n (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) belül, Romániai Katolikus Újságírók Szövetségének megalakítása, és annak eldöntése, miként lehet felekezeti médiaközpontokat létrehozni. A résztvevők között volt Kovács Sándor unitárius lelkész, valamint Kuszálik Péter sajtómonográfus, publicista. Ez utóbbi bemutatta a jelenlévőknek a több mint húsz magyar nyelvű felekezeti lapot. A tanácskozáson kiderült, hogy vallási szakosztály már létrejött a MÚRE keretében, de gyakorlati tevékenységet eddig még nem mutatott fel. Elhangzott, hogy szükség lenne a felekezeti lapok munkatársainak szakmai továbbképzésére, ehhez azonban az újságírás minden titkát feltáró kézikönyvre lenne szükség. A harmadik kérdéskört, a felekezeti médiaközpontokat minden résztvevő fontosnak találta, hiszen az ilyen irodák létrejötte után a különböző egyházak tagjai a sajtón keresztül is beszerezhetik a felekezetükkel kapcsolatos legfrissebb információkat. /Húsznál több felekezeti magyar lap Romániában. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 29./

1999. július 3.

Papp László tíz év plébános Nagyenyeden. Néhány év alatt sikerült felújítania a rossz állapotban lévő épületet, számos rendezvény helyszínévé vált az egykori Ferenc-rendi kolostor. 1998-ban Emil Constantinescu is meglátogatta a templomot. Államfői minőségben román politikus akkor lépte át először egy nyugati felekezetű egyház kapuját. Amikor tavaly a román nemzeti ünnepségek keretében meghívták Nagyenyedre az államfőt, kerestek egy jó akusztikájú helyet. A rendezvény művészeti tervezői számára a templom megfelelt. - Az ortodoxok kijelentették, hogy ők nem nyugat-orientáltak, az enyedi ortodox pap az elnököt is lehordta, árulónak nevezte, amiért felkereste a katolikus templomot. /Keresztény szellemben nevelni a fiatalokat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

1999. augusztus 24.

Papp László nagyenyedi római katolikus plébános érdeme, hogy kiváltképpen a '89-es fordulat után, mondhatni hetente követték egymást a tartalmas, nívós, hazai, illetve nemzetközi jellegû lelki, szellemi rendezvények, a keresztény szellemben való nevelést célozva. Hívei annyira szerették, hogy félezer aláírást gyûjtve kérték egyházi feletteseit, ne helyezzék el a plébánost. Ennek ellenére Marosvásárhelyre helyezték, mert ott van rá szükség. /Gyõrfi Dénes: Köszönjük, plébános úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1999. szeptember 8.

Negyedik alkalommal találkoztak szept. 4-5-én Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai. Az idei rendezvényt a Castellum Alapítvány és a katolikus plébánia védnöksége alatt szervezték. A Castellum Alapítványt egy évvel ezelőtt az erdélyi történelmi családok leszármazottai hozták létre. A találkozókat 1993-ban Papp László akkori enyedi plébános indította el. A rendezvényt Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Csávossy György, az ügyvezető bizottság elnöke ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a Mustármag közösség (a nagyenyedi tanítóképzős diáklányok egy csoportja) énekelt. Kötő József államtitkár előadásában a romániai magyar művelődési intézményekről beszélt. A megjelentek látogatást tettek a Bethlen Könyvtárban. Györfi Dénes könyvtáros ismertetőt tartott a 60.000 kötetes könyvtár ritkaságairól. A Castellum Alapítvány tagjai közgyűlésükön új tagokat vettek fel, így lélekszámuk 126-ra bővült. /Bernád Ilona: Erdélyi történelmi családok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2000. május 27.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy hónappal hamarabb, idejében meghirdette a május 18-19-i évi rendes közgyűlését. A püspöki jelentésben Tőkés László hangsúlyozta az igazságtétel fontosságát. A '89-es események felelősei büntetlenül élhetnek, ami azt bizonyítja, hogy gyenge lábon áll a jogállamiság; hasonlóképpen nem folytatták le a fegyelmi eljárást Papp László és Nagy Gyula volt püspökök ellen. Akik '89 előtt sokat dolgoztak, most is sokat dolgoznak, mások meg csak a minimumot nyújtják. Nem csoda, hogy belső szekták, mozgalmak kelnek életre - mondta a püspök. A vezetőtanács munkája jónak mondható. Tőkés László pozitívumként említette, hogy a székházat hosszú, szívós harc árán sikerült visszaszerezni. Az utóbbi időben nagymértékben növekedett a magyar kormány támogatása. A kétmilliárd forintos támogatás jelentős részét a Partiumi Keresztény Egyetem fogja kapni. Javult a román kormány támogatása is, ennek első jele a lelkészek fizetésének biztosítása. Ami a Snagovi Nyilatkozatot illeti, Tőkés püspök elmondta, hogy nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a román kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, mindent megígér, és minden az ígéretek szintjén marad. Különben Jakubinyi érsek is Tőkés Lászlóval értett egyet, ami az aláírást illeti. - Az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta a püspöknek a Snagovi Nyilatkozattal kapcsolatos álláspontját. A püspöki jelentés befejező része nem hangzott túl derűlátóan: egyházunk, népünk helyzete olyan súlyos, hogy a következő tíz évben megpecsételődhet Erdély sorsa. Jakabffy Zsolt előadó a közelmúltban került az ifjúsági ügyosztály élére. Jelentését meghallgatva a püspök abbeli reményét fejezte ki, hogy jó kezekbe kerül az ifjúság ügye. /Nagy Tibor: Református közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

2000. augusztus 10.

A Castellum Alapítvány aug. 26-án a Maros megyei Gernyeszegen tartja ez évi találkozóját. A Castellum az erdélyi történelmi családoknak az alapítványa, amelyet 1998. június 20-án alapítottak Nagyenyeden Papp László nagyenyedi katolikus plébános kezdeményezésére. Az alapítványnak 111 állandó tagja van. Ezenkívül összeállítottak több névsort is: a romániai, illetve a külföldre szakadt történelmi nemesi családok leszármazottjainak listáit. A Marosvásárhelyen székelő alapítvány programjában szerepel többek közt kiállítások, fesztiválok, táborok szervezése, műemlékek restaurálása, emléktáblák elhelyezése, ösztöndíjak megajánlása. A szervezők, báró Apor Csaba kuratóriumi elnök, Csávossy György ügyvezető elnök és Torma Miklós ügyvezető alelnök, szeretettel várják a tagokat és érdeklődőket a gernyeszegi találkozóra. /Erdélyi történelmi családok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2000. augusztus 11.

A Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke által vezetett A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága az idén először rendezi meg Magyarország határain kívül - Marosvásárhelyen - a sorban kilencedik Anyanyelvi Konferenciát. Aug. 11-én a Kultúrpalotában megkezdődött a nagyszabású, négynapos rendezvény, melyre az Egyesült Állomokból és sok más államból, főként az anyaországból, valamint Erdélyből több mint kétszáz vendég érkezett a városba. A megnyitón a résztvevőket a Pomogáts Béla üdvözli. Előzetes tervek szerint köszöntő beszédet mond Sütő András író. Az előadók között van Szarka László magyarországi történész; Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor; Papp László mérnök, aki az USA-ból érkezett. A korreferátumok szerzői: Nagy Károly (USA), Komlós Attila (a Konferencia ügyvezető elnöke), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gömöri György (Nagy Britannia), Tverdota György (Magyarország), Várdy Béla (USA), Gál Sándor (Szlovákia - Kassa), Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria). Aug. 12-én a Konferencia szekcióülésekben folytatja munkálatait. Témák: anyanyelv - mint emberi jog, a szekciót Bodó Barna szociológus vezeti. Az egyházi szekció, hungarológiai szekció, könyvkiadási szekció, irodalmi szekció, kulturális és egyesületi szekció, pedagógiai szekció, sajtó szekció keretében várhatóan gyümölcsöző vita alakul majd ki. A résztvevők aug. 13-án székelyföldi kirándulást tesznek, felkeresik a gyergyószárhegyi kastélyt, a korondi fazekasvásárt, és az erdélyi kultúra több más helyszínét, például az egykori Helikon találkozók otthonát, a marosvécsi Kemény-kastélyt. Aug. 14-én a Konferencia tisztújítással zárul. Még el sem kezdődött a konferencia, a helyi román sajtóban máris heves támadás érte azt és főként elnökét, Pomogáts Bélát. A Recurs című lap szerint egyáltalán nem tesz jót a város hangulatának, hogy a korábbi etnikumközi feszültségek helyszínén rendezik a tanácskozást. /Máthé Éva: IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2000. augusztus 14.

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998