udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 109 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-109
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Papp-Kincses Emese

1990. szeptember 21.

Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./

1991. május 3.

Nemrég Maroshévízen lépett fel a csíkszeredai Traktorgyár Lármafa együttese Mikor Csíkból elindultam címmel. Az összekötő szöveget Papp Kincses Emese magyar szakos tanárnő állította össze. /Komán János: Lármafa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1996. június 10.

Jún. 10-én Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren csíkszeredai fiatalok a millecentenárium tiszteletére bemutatták az 1848-as szabadságharc eseményeiből ihletődött Ne késsetek, harangok! című rockoperát, amelyet Páskándi Géza A költő visszatér című munkája alapján vitt színre Papp Kincses Emese. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 11./

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1997. július 13.

Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./

1997. november 8.

Nov.8-án zajlott le Gyergyószárhegyen az ötödik Venczel József emlékülés a Hargita Megyei Tanács, a Szárhegyi Alkotó Központ és a Fiatalok a Demokráciáért (FIAD) Alapítvány közös szervezésében. A rendezvény részvevői Venczel József halálának 25. évfordulóján a kiváló tudós tanításainak szellemében A civil szféra szerepe a változó világban témakört vitatták meg. Előadók voltak: dr. Papp Kincses Emese /A venczeli örökség/, Bakk Miklós /Önszerveződő társadalom/, dr. Kötő József /Társadalomszervező stratégiák/, Kolumbán Gábor /A civil szervezetek és az önkormányzat/. Vetési László /A civil szervezetek közösségépítő funkciója a szórványban/ szövegét Laskay Sándor olvasta fel. Az előadások után kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek keretében a Hargita megyei egyesületek és alapítványok képviselői az önszerveződő civil testületek társadalomépítő szerepéről, e szerepvállalás fokozásának módozatairól folytattak eszmecserét. Vitavezető dr. Papp Kincses Emese volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./

1999. június 14.

Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. december 8.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1999. december 24.

Dec. 21-én Csíkszeredában bemutatták Papp Kincses Emese Virrassz velem című könyvét. A Székelyföld szerkesztőségének gondozásában megjelent dokumentumregény az elmúlt 10 év eseményeit mutatja be, az átvirrasztott éjszakák monológként fogalmazódtak meg a könyv lapjain - mutatta be a könyvet Ferenczes István. /Kik fognak együtt virrasztani? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2000. január 13.

Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. február 7.

Febr. 5-én tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, a Székelyföld kulturális folyóirat irodalmi matinéját. Ferenczes István főszerkesztő tartotta a bevezetőt. Elmondta, hogy a negyedik évébe lépő Székelyföld végre kiadhatta az első könyvet: Papp Kincses Emese Virrassz velem című dokumentumregényét, amely az elmúlt tíz esztendő történéseit mutatja be. A találkozón a szerkesztők és munkatársak - Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Bogdán László, Ferenczes István, Farkas Árpád - olvastak fel írásaikból. /Hétvégi rendezvények Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7., Virrasszunk együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. február 26.

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. március 13.

Az idei március 15-i ünnepi rendezvények helyszíne és időpontja a következő: Arad: március 14-én. 16.30 órától a szabadságszobor elemeinek megkoszorúzása a minorita rendház udvarán. 17 órától zenés- irodalmi előadás a Minorita Kultúrházban, március 15-én 17 órától koszorúzás és emlékezés a vesztőhelynél. Beszterce-Naszód: március 12- én 17 órakor a besztercei kultúrházban lesz ünnepi megemlékezés. Brassó: március 12- én 15 órától koszorúzási ünnepség az alsó-tömösi hősök emlékművénél, március 15-e 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúfalusi temető 1848-as emlékművénél, amit ökumenikus istentisztelet követ a türkösi katolikus templomban. Csík: március 15-én Csíkszeredában 10-kor ünnepi rendezvény, majd a területi szervezet a kászoni szervezettel közösen szervezi meg a 15 órai Nyerges- tetői ünnepséget. Fehér: március 15-én a központi ünnepség helyszíne az enyedi Vártemplom, mely ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és fogadással folytatódik. Az előadást Gúdor Botond magyarigeni református lelkész előadása zárja az Erdély-hegyaljai 48-49-es eseményekről. Felső-Háromszék: március 15-én Kézdivásárhelyen 11 órától hagyományos lovas felvonulás, a környékbeli hagyományőrző csoportok bevonásával, az ünnepség díszvendége Markó Béla. Háromszék - Sepsiszentgyörgy: március 15-én 10 órától koszorúzási ünnepség, ezt követően 16.45 órától emlékünnepség a Szemerja negyedi Kisstadionban. 18.30 órától ünnepi előadás a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd 19 órától hangverseny a Tamási Áron Állami Színházban. Kolozs: március 14-én 16 órától Hídelvén ökumenikus istentisztelet és ünnepi műsor, majd honvédsír koszorúzás a kismezői temetőben, 19 órától ünnepi gálaműsor az Állami Magyar Operában; március 15-én 12 órától ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály templomban, 14.30 órától koszorúzás a Biasini szállónál, 19-kor emlékműsor az Állami Magyar Színházban, március 16-án 18 órától a Pro Iuventute székházban az RMDSZ belmonostori kerületének emlékműsora. Krassó-Szörény: március 15-én 17 órai kezdettel koszorúzás a Kereszthegyen a Hergoltz féle 1848-as emlékműnél. Maros: március 15-én Marosvásárhelyen de. 11 órakor a területi szervezet vezetősége a Nicolae Balcescu szobornál koszorúzik. Az eseményre meghívták a román pártok képviselőit is. 15 órakor a Székely Vértanúk emlékművénél tartanak megemlékező ünnepséget, március 19-én: 19 órától a Nemzeti Színház nagytermében megemlékező ünnepség a Fekete Márciusról. Történelmi Máramaros: március 15-én 10 órától ünnepi megemlékezés a református templomban, majd 11.30-kor koszorúzási ünnepség az emlékműnél, valamint a református és katolikus temetőben. 17 órától koszorúzási ünnepség a hosszúmezői emlékműnél. Nagybánya: március 15-én délelőtt koszorúzás a római-katolikus, a református temetők 1848-as honvédsírjainál, valamint a Petőfi emléktáblánál, cserkész-zarándoklat a város 1848-as emlékműveinél, majd este 18 órakor a Városi Színház termében megemlékező kulturális műsort tartanak. Szilágy: március 15-én 10 órától ökumenikus istentisztelet a belvárosi református templomban, 11 órától az 1848-49-es emlékmű koszorúzása, amit 11.30 órától megemlékező ünnepség követ a Wesselényi szobor előtti téren. 12.30 órától a református temetőben lévő honvédsírok megkoszorúzása. 18.30 órától előadás a szakszervezetek művelődési házában. Udvarhelyszék: március 15-én a megemlékezést a polgármesteri hivatal szervezi. Ezzel egyidőben Magyar Ifjúsági Konferenciát is tartanak, melynek meghívottja Deutch Tamás. Bukarest: március 15-én du. 17-kor a Zalomit utca 6. szám alatti Petőfi Házban ünnepi megemlékezést rendez a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, amelyen előadások és művészi megnyilvánulások hangzanak el. /A tizedik szabad romániai március 15-e "menetrendje" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete a helyi magyar ifjúsági szervezeteket kérte fel a 2000. évi március 15-ei ünnepi rendezvények megszervezésére. A Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) által összehangolt megemlékezésen az ünnepi beszédeket is az ifjúsági szervezetek (TEMISZ, TMD) és a Bartók Béla Líceum diákjai tartják. A felkérés azért is jogosnak tűnik, mert a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) - a Városháza mellett - jelentős mértékben hozzájárult a szabadfalui Petőfi-emlékmű felújításához. Az ünnepség március 15-én, 16 órakor a Szabadfalui emlékműnél lesz. Koszorúzások lesznek 14 órakor a Girodai úti 48-as obeliszknél, 15,30-kor az Eftimie Murgu szobornál, 17 órakor a józsefvárosi temető honvédsírjainál, 18 órakor az újszentesi Petőfi-emlékműnél. A megemlékezések sorát vasárnap, március 12-én a Millenniumi templomban a Szabó Dénes esperes-plébános által celebrált szentmise nyitja meg, amelynek keretében Mátray László színművész szaval és Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök mond emlékbeszédet. /Pataki Zoltán: Rendhagyó március 15-ei ünnepség Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Gyergyószentmiklós rendezvények sorával köszönti a magyar szabadságharc napját: a X. Sífutó Emlékverseny az ünnepnap jegyében zajlik a Bucsin tetőn. Március 13-án a Salamon Ernő Líceum V-VIII osztályosai immár tizedik éve szavalóversennyel ünnepelnek. Március 14-én a Salamon Ernő Gimnáziumban a Széchenyi Kör, majd a Fogarassy Mihály Általános Iskola emlékezik meg a magyar szabadságharcról. 14 órakor gyermekrajz-kiállítás nyílik a Figura Galériában, 15,30-tól pedig diákok történelmi vetélkedője a Salamon Ernő Líceumban. Este 18 órákor a Korona nagytermében, az ünnepi megemlékezésen előadást tart dr. Garda Dezső történész, és fellép az Ipartestület Férfidalárdája, a Domokos Pál Péter női kórus, a Szent Miklós kamaraegyüttes, a Dalocska gyermekkar, valamint a verseket tolmácsoló Laczkó Attila. 19 órától Papp Kincses Emese Virrassz velem című naplóregénye bemutatójának ad otthont a Korona tükörterme. Március 15-én 15 órától ünnepi szentmise a város templomaiban, 16 órától ünnepi megemlékezés és koszorúzási szertartás a Petőfi-szobornál. Ezt követően a hagyomány szerint gyertyás körmenet indul a temetőbe, ahol koszorúzási szertartással és közös imádkozással emlékeznek a város elhunyt hőseire. /Március 15. Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2000. május 5.

Máj. 4-én ülésezett Csíkszeredán az RMDSZ Hargita megyében működő három területi szervezetének vezetősége, a megyei egyeztető tanács, hogy véglegesítse a szövetség megyei tanácsosjelölt-listáját. 1. Kolumbán Gábor; 2. Zsombori Vilhelm; 3. Dézsi Iosif Zoltán; 4. Bunta Levente Zoltán; 5. Borbély Ernő; 6. Kozma Péter Lajos; 7. Beder Tibor; 8. Petres Sándor; 9. Gáll Tibor Sándor; 10. Papp Kincses Emese; 11. Szász Dionisie; 12. Gergely Mathias; 13. Melles Előd; 14. Kolumbán Sándor Gábor; 15. Mátéffy Győző; 16. Sófalvi László ... /összesen 45 nevet tartalmaz a lista/. Várhatóan máj. 5-én nyilvánosságra hozzák az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete polgármester-jelöltjének nevét, a jelölt a jelenlegi alpolgármester, Bíró Albin lesz. /RMDSZ-jelöltek a megyei tanácsba. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2000. május 9.

Papp Kincses Emese Virrassz velem! című vallomásos, dokumentum jellegű írása tavaly jelent meg, a Hargita Könyvkiadó /Csíkszereda/ első kiadványaként. A német-magyar szakos tanárnő munkája sikerkönyv lett, hamar elkapkodták. Másodszor is kiadták, ezt mutatta be a szerző Kolozsváron a Kriterion Könyvklubban. Könyvét a fiataloknak szánta, azoknak, akiknek nincsenek élményei a diktatúra korától. "Virrasszunk együtt - egymásért. Ebben az együttben és egymásértban benne vagyok én is, Te is, Ő is, az erdélyi magyarság sorsközössége" - írta. Az írások a kisebbségi sorsból származó magatartásformákról szólnak. /S. Muzsnay Magda: Virrassz velem! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2000. június 21.

Csíkszeredában, a Megyei Kulturális Központban jún. 20-án tartott Nyílt Napon bemutatták a megyei önkormányzat kulturális politikáját, továbbá a megyei kulturális intézmények tevékenységét. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke vázolta az elmúlt négy esztendő megvalósításait, a kulturális autonómia intézményrendszerét (gyergyószárhegyi Alkotóközpont, a Székelyföld c. folyóirat, a Hargita Kiadó és a Megyei Kulturális Központ). Dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselő tovább árnyalta ennek a stratégiának a szükségességét, Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója ismertette az általa igazgatott intézmény projektjeit. Kőrössy Orsolya a Művészeti Népiskola történetét elevenítette fel, Kopacz Katalin a Megyei és Városi Könyvtár gondjairól szólt. /Nyílt nap a Megyei Kulturális Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2000. július 20.

Júl. 18-án Tusnádfürdőn a Bolyai Nyári Akadémia közel 200 hallgatója előtt mutatta be Papp Kincses Emese Virrassz velem című könyvét. A felolvasott lírai-drámai részletek Lutz Hajnal népdalénekes közreműködésével megrendítő élményt nyújtottak a Kárpát-medence kisebbségi sorban élő tanítóinak és az anyaországi előadóknak egyaránt /Papp Kincses Emese könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

0. szeptember 1.

A Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozata keretében augusztus 16-án a Role zenekar és az Árvácska gyermek-énekegyüttes előadásában modern zenei feldolgozásban hangzott el Kájoni János miserendje. Az előadás összeállítója Papp Kincses Emese. /Kájoni - modern zenével. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 2./

2000. december 20.

Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2001. március 5.

A Csomafalvi Értelmiségi Fórum szervezésében febr. 26-án irodalmi estet tartottak Gyergyócsomafalván, amelynek vendégei voltak: Papp Kincses Emese és a Székelyföld szerkesztői: Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, György Attila. Ferenczes István bemutatta a 97-ben alapított kulturális folyóiratot, majd elsőként Papp Kincses Emese olvasott föl részleteket "Virrassz Velem" című, második kiadást megért dokumentumregényéből. A Székelyföld író-szerkesztőit Ferenczes István mutatta be. /Irodalmi találkozó Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. szeptember 27.

A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27.

2001. október 4.

Bíró A. Zoltán elutasította Papp Kincses Emese állítását /Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk!, Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./. Szerinte Papp Kincses Emese nem akarta tudomásul venni, hogy elvesztette hatalmát, és vádolja azt, aki útjába esik. Papp Kincses Emese azt állította, hogy a Bíró vezette KAM akadályozta az egyetem létrehozását. Bíró szerint az egyetem esetében nem lehet térségi közösségi összefogásról beszélni. Bíró a szerkesztőséget is hibáztatta, hogy közölte ezt a cikket. /Bíró A. Zoltán, KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: Mondani bármit lehet... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2001. október 15.

Az elmúlt héten Székelyföld számára meghatározó konferencia színhelye volt Csíkszereda. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem fővédnöksége alatt zajlott a II. Székelyföld Konferencia. Az érdeklődők négy szekcióban hallgathattak meg előadásokat: a természeti erőforrások és környezetvédelem, kultúra, néprajz, oktatás, egyházügy, gazdaság, társadalom, szociális politika, történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás területeken. A mintegy kilencven előadó által megfogalmazott gondolatokat a második napon plenáris ülés keretében összegezték. Romhányi András a kultúra, néprajz, oktatás, egyházügyi szakbizottságban elhangzottakról szóló beszámolójában elmondotta: fontos elkészíteni a Székelyföld kulturális értékkataszterét, ki kell dolgozni a Székelyföld kulturális stratégiáját. Végezetül Birtalan Ákos a gazdaság, társadalom, szociális politika szekció ajánlásait, Kajtár István professzor pedig a történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás szekció javaslatait foglalta össze. Kolumbán Gábor, a II. Székelyföld konferencia lezárásaként megállapította: jövő évi konferenciára sikerül egy olyan, tudományos megalapozottságú tanulmánykötetet összeállítani, amely a régió ezredfordulós helyzetképét tükrözi. /(Daczó Dénes): II. Székelyföld Konferencia. Gondolatok és cselekvési tervek a jövő számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A II. Székelyföld Konferencia napjaiban jelent meg az előző évi tusnádfürdői tanácskozáson elhangzott előadásokból összeállított válogatás. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben címen kiadott kötetet a Székelyföld 2000 munkacsoport jelentette meg dr. Papp Kincses Emese, Kassay János és Kánya József szerkesztésében. A könyvben közreadják a konferencián elhangzott előadásokat: Kolumbán Gábor: Az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásai; Horváth Gyula: Regionális fejlődés és politika Kelet-Közép-Európában; Rechnitzer János: A területfejlesztési stratégia építésének folyamata; Dr. Faragó László: Regionális szintű tervezés; Dr. Gál Zoltán: Az innováció-orientált régiófejlesztés lehetőségei a Székelyföldön; Prof. Egyed Ákos: A székely társadalom tagolódásának főbb irányzatai a XIV. századtól a XX. századig. Bő válogatást közölnek a négy szekcióban előterjesztett közleményekből. A Hargita Megye Kulturális Központjának támogatásával megjelent kiadványban megtalálható a konferencia szervezőinek névjegyzéke, valamint az előadók névsora. /Székelyföld 2000. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2001. november 30.

Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász. Erről senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élő román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyűlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektől sem mentes politikai környezetben - elegendő a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedő Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Előd alpolgármesterek, Borbély Ernő, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselők, Bartalis Csongor, Benkő Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szőke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselők, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly főesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezető Elnöke adta ki. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./

2002. május 13.

Máj. 10-11-én Sövér Elek emlékműsort állítottak össze Gyergyóalfaluban a róla elnevezett iskola tanárai és diákjai. A művész alakját felidézték az irodalmi és zenei anyag mellett. Máj. 11-én a művész sírja és a szülői házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után szentmisét mutattak be, majd az iskola mellett a Sövér Elek emlékére ültetett nyírfára is koszorút kötöztek. Felavatták a Sövér Elek emlékszobát. Dr. Papp Kincses Emese az embert és barátot méltatta, majd bemutatta az általa szerkesztett és az F&F International Kiadó gondozásában megjelent, gazdag képanyagú Sövér Elek emlékkönyvet. A művész halála 20. évfordulójára készített alkotások kiállításának megnyitóját több hazaérkezett művész jelenlétében tartotta Balázs József. /(B. Gy.): Sövér Elekre emlékeztek Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ Gyergyóalfaluban a 20 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékezett szülőfaluja. /Gál Éva Emese: Sövér Elek otthona Gyergyóalfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998