udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Papucs András

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2003. október 29.

Okt. 18-án tartották az ötödik székelyföldi geológustalálkozót Sepsiszentgyörgyön, amelyet Papucs András egyetemistaként, a kolozsvári GEKKO tagjaként kezdeményezett 1999-ben. Ezeken a találkozókon határozták el a Székelyföld földtana című monográfia megírását. 2001 novemberében Wanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke vitára bocsátotta az általa elkészített kötet tervét, fejezetcímekre lebontva és megjelölve a szerzőket, akik azokat megírnák. Ennek támogatására létrehozták a Pro Geologia Egyesületet, amelyet Csíkszeredában jegyeztek be. A negyedik tanácskozásig, 2002-ig gyakorlatilag semmi sem valósult meg a korábban elképzeltekből, s az akkori, egyre kevesebb előadó jelenlétével zajló egyeztetésen. A Székelyföld földtanát áttekintő monográfiáról szóló vitában elhangzott: a mű elkészítése vakvágányon van, összeállítása csak intézményes háttérrel és szakszerű irányítás mellett remélhető. Az időközben szakmát váltott geológusok elmondták: az egykori vizsgálati eredmények egy része elavult, mi több, az adatok eltűntek az időközben felszámolt csíkszeredai kutatóvállalat archívumából. Többen hangsúlyozták, hogy a szervező-szerkesztő munkára Wanek Ferenc lenne alkalmas. Ez a szellemi vállalkozás mégsem jelentéktelen, ezt jelezte a budapesti Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) négyfős küldöttségének jelenléte, támogató érdeklődése. Az anyaországi geológusok szorgalmazzák, hogy a Székelyföld földtana minél előbb elkészüljön. A társulat Budapesten megvitatta, miként segíthetik a monográfia elkészítését, és úgy döntöttek, 2004-ben az MFT vállalkozik arra, hogy megjelentessen egy 100-150 oldalas ötödik különszámot a Földtani Közlönyből, amely a Székelyföld geológiájával foglalkozó tanulmányokat tartalmazna. Ehhez viszont az kell, hogy a Wanek Ferenc által nevesített szerzők jövő áprilisig beküldjék cikkeiket. Zólya László csíkszeredai geológus kijelentette, a földtani monográfia csak intézményes háttérrel születhet meg, úgy, hogy van pénz a felmerülő problémák megoldására. /Mózes László: Szubjektív vázlat egy tudományos kezdeményezésről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2009. november 13.

Sylvester Lajosnak mindenben igaza van, amikor a jelenlegi tündérvölgybeli állapotokat ostorozza (Mikor siklunk siklóval Kommandóra?, Háromszék, november 9.). A Sikló Egyesület vezetői szeretnék elérni a közgondolkodás megváltoztatását, tudatosítani, hogy a jelenleg katasztrofálisnak tűnő helyzeten lehet változtatni. Kovászna megyének ez a része még mindig nem eléggé közismert. A jól szervezett turisztikai bemutatók, az erre épülő szolgáltatóipar (szállodák, wellness, síszezon, lovas turizmus stb., stb.) hosszabb távon jelent megoldást. Kovászna megye területén található Székelyföld legnagyobb kiterjedésű és jelentőségű ipari műemlékegyüttese, a Kovászna-kommandói Erdei Vasút (KoKEV) és a hozzá tartozó siklópálya, mely a megye egyik legszebb területén vezet keresztül. Több olyan kisvasúti projekt is létezik, mely figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet, így Feketebalog (Szlovákia), Mokra Gora (Szerbia), Felsővisó (Máramaros megye). Mindhármat a tetszhalál állapotából kellett visszahozni. A kovásznai/kommandói személykocsik 1996-ban még működtek a marosvásárhelyi kisvasúton, jelenlegi állapotukat emberi kéz okozta /betört ablakok, hiányzó belső részek/. Ócskavasként végezték volna, együtt az eredetileg is itt levő platókocsikkal, teherszállítókkal. Ezek a kocsik a jövő zálogai, ugyanis Romániában gyakorlatilag két évtizede megszűnt a kisvasúti járműgyártás. Ezért bővíteni kell ezt az állományt, függetlenül a fellelt állapottól. /Markója Szilárd, Papucs András, Sikló Egyesület: Siklón Kommandóra: a roncsok a jövő zálogai (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998