udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 102 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-102
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Parászka Boróka

2000. július 19.

A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2000. szeptember 12.

A múlt héten a linzi Caritas vendégei voltak a Csibész Alapítvány meghívottai. A fiatalok számára jutalomút volt az egyhetes üdülés. /Parászka Boróka: Csibészek Ausztriában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

2000. szeptember 13.

Csíkszeredában jelenleg 2222 református hívet tart nyilván Hegyi István lelkipásztor. A szeredai reformátusok többsége betelepülő. 1990-ben elkezdték a templomépítés előkészítését. A most épülő templom költségeinek egyharmadát a hívek adományai fedezik. Hollandiából érkezett adományok értékesítéséből származik a második harmad. A fennmaradó költségeket a kolozsvári püspökség, a Kultuszminisztérium, a svájci HEKS és a Gustav Adolf Alapítvány állta. /Parászka Boróka: Református közösség: növekvő gyülekezet - épülő templom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. szeptember 22.

A budapesti Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport szervezésében szept. 21-én kezdődött Csíkszeredában a Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken című, műhelyvitával egybekötött kerekasztal-beszélgetés. A program célja a Kárpát-medence tizenhét településén - köztük Apácán is - a lokális identitás és az interetnikus kapcsolatok vizsgálata. A kiválasztott falvak magyar hagyományokon alapuló települések, közösségeik aránylag zártak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./ A kutatások eddigi eredményeiről számoltak be a résztvevők. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa felvezetőjében elmondta: szükség van egy alapos népességszerkezeti felmérésre, kutatóprogramra, a program részeként pedig egy részletes székelyföldi társadalomkutatásra. A cél az, hogy az átfogó elemzés kisrégiós kutatásokból épüljön fel, megfelelően dokumentált anyag révén váljanak követhetővé a népességszerkezet változásai. Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai kutatócsoport vezetője úgy vélte, hogy minden ilyen vizsgálat alapját az esettanulmányok képezik. "Le kell számolni a nemzettudatra vonatkozó metaforákkal, tudományosan értelmezhető fogalmakra van szükség, és számolni kell az identitás alakulását befolyásoló gazdasági élet törvényeivel is." - mondta Bíró A. Zoltán. /Parászka Boróka: Reális kép a magyar identitásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án átadták Csíkszereda első református templomát, melyet dr. Csiha Kálmán püspök szentelt fel. Képviseltették magukat a templomépítést támogató hollandiai és svájci gyülekezetek is. /Parászka Boróka: Református templomavató. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Több mint kilenc éves munka eredményeként készült el a templom. Hegyi István lelkipásztor elmondta, hogy a csíkszeredai református egyházközség 1887-ben alakult meg. A megyeszékhely, majd az iparosítás miatt egyre többen költöztek Csíkszeredába, ahol 1977-ben 570 református élt, lélekszámuk mára elérte a 2260-at. Az imaház számukra már kevésnek bizonyult. /Növekvő református közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Hegyi István református lelkész emlékezett a kezdetre: a hívek háromezer aláírással ellátott ívet hoztak: ennyien követelik a templomépítést. Hegyi István a polgármesteri hivatalhoz fordult, kérve, biztosítsanak egy területet erre a célra. A tiszteletes huszonhatszor ment el a polgármesteri hivatalba, végül sikert ért el. Az építkezést 1991 júniusában kezdték meg. /Daczó Dénes: Templomot avattak a csíki reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2000. október 3.

Ma Hargita megyében a legelőrehaladottabb az oktatási reform. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta: a megye legnagyobb gondja, hogy rengeteg a nehezen ellátható, akadozva működő iskola. A meglévő 627 intézmény nagy részében szakképzetlen munkaerővel pótolják a hiányzó pedagógusokat, a falvakban tanuló gyerekek megközelítően sem részesülnek olyan színvonalú oktatásban, mint városi társaik. - A meglévő több mint félezer intézmény helyett elegendő lenne csupán húsz iskolaközpont. A központosítás révén megoszlana az a pénzügyi teher, amely az önkormányzatokra hárul, hiszen a társult településeknek közösen kellene fenntartani egyetlen intézményt. Fel kell kutatni azokat az országos és uniós alapokat, pályázati lehetőségeket, amelyekből támogatható az átalakulás. /Parászka Boróka: Folytatódik a reform. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2001. február 22.

Kísérleti jelleggel megjelent Hargita megyei önkormányzata havi tájékoztatójának első száma, a Megyeháza. A Megyeházával egy időben a román nyelvű laptárs is megjelent Comitatus címmel. A szerkesztőbizottság tagjai, a hivatal munkatársai - Kassay János, Máthéffy Mária, Oláh-Gál Elvira, Parászka Boróka, Sánduly Edit és Vágássy Alpár - rendszeresen tájékoztatni szeretnék az olvasókat a megyei vezetés tevékenységéről. A Megyeháza további kiadására vonatkozóan febr. 23-i ülésén dönt a Megyei Tanács. /Megjelent a Megyeháza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./

2002. szeptember 14.

Tonk Márton Tavaszy Sándor életművét ismertető monográfiája (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában. Pro Philosophia, Kolozsvár - Szeged, 2002) bátor vállalkozás. Tavaszy számos kérdésben hagyatkozott filozófiai fegyvertársaira, "nem túl eredeti" néhány jelentős problémát illetően. Tonk Márton kötete tartalmazza az általa vizsgált életmű bibliográfiáját. /Parászka Boróka: A letűnt hagyomány egyik szelete. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2002. október 4.

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2002. november 8.

Egyre-másra jelennek meg a memoárkötetek. Domokos Géza Éveim, útjaim, arcaim című kötetében saját választásairól vallott. Tisztázni akarta az 1989 utáni fordulatot követő eseményeket. "És működött bennem természetesen az önigazolás reflexe is." - jelentette ki. "Ideológiailag elkötelezett, az elmúlt rendszerhez közel álló ember voltam, aki aztán a fordulat másnapján elfordul a korábbi politikai világtól, amelynek részese és képviselője. Ennek a fordulatnak az őszintesége, elfogadhatósága érdekelt. Szembe akartam nézni a felmerülő gyanúval." Domokos Géza Moszkvában végezte az egyetem egy részét. "Páskándi Gézának például az írásmódja, valóságérzékelése olyan, hogy előbb-utóbb tragikus összeütközésbe kerül a hatalommal, a valósággal. És azért, hogy dolgozhasson, önmaga lehessen, emigrálnia kellett. És én ezt elfogadtam, szükségesnek láttam" - vallotta Domokos Géza. /Parászka Boróka: Az emlékezés körei. Domokos Géza új memoárkötetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2003. február 7.

Január 22-én Budapesten, az Írók Boltjában rendezett könyvbemutató volt a nyitánya a Tízéves a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ rendezvénysorozatnak. Tőzsér József igazgató bemutatta a csíkszeredai kiadót és beszélt a tervekről. Mostani különlegességük Bodor György A székely nemzetségi szervezet című kiadványa. Az évtizedek óta kiadásra váró kézirat a székely őstörténet vitatott kérdéseit taglalja. Másik könyvük Kányádi Sándor Szürke szonettek című kötete két kiadásban is napvilágot látott. /Parászka Boróka: Amikor egy könyv élni kezd. Közönségtalálkozón a Pallas-Akadémia Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./

2003. február 26.

Febr. 25-én ülésezett a Communitas Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium jóváhagyta a 2003-as nyilvános pályázatokat elbíráló szaktestületek összetételét. a/ Sajtó: Kelemen Hunor - elnök , Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Magyari Tivadar, Miklósi Ildikó, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond. b/ Könyvkiadás: Kovács András Ferenc - elnök, Dávid Gyula,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Káli Király István, Kelemen Hunor, Parászka Boróka, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor c/ Művelődés: Szép Gyula - elnök, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla, Márton Árpád. d/ Ifjúság: Kovács Péter - elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Orosz Csaba. Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön. e/ Szórvány: Takács Csaba - elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke,Jakab Elek, Dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István,Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László. f/ fiatal képzőművészek, zenészek, írók részére ösztöndíjalapoz hoznak létre. Ösztöndíjbizottság: Markó Béla - elnök , Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád,Szilágyi István. /Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató, 2003. febr. 26., 2319. sz./

2003. március 7.

Gyergyóremetén a helyi gyergyóremetei Cseres Tibor Közművelődési Egyesület író-olvasó találkozót szervezett a Pallas-Akadémia Könyvkiadóval. Parászka Boróka, a kiadó szerkesztője először Kelemen Hunor költővel beszélgetett a versekről, majd dr. Márton László újabb technikatörténeti könyvének, a Vízimalmoknak a bemutatására került sor. /Bajna György: Író-olvasó találkozó Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2003. március 21.

Zöld Lajos új kötetéről /Kölcsönkért élet, kamatra. Visszaemlékezés, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ beszélt. A memoár műfaja szerint szubjektív szöveg. A gyergyószárhegyi művésztelep létrehozása, a Ferenc-rendi kolostor, Lázár-kastély restaurálása, európai hírű képtár alapítása jelentős esemény volt. Ezt örökítette meg emlékezésében. Visszaemlékezése szerint "a városban őskommunista diktatúra tombolt" a hatvanas években. Zöld mindezt a város műveletlen, őskommunista vezetőiről mondta el, nevek említésével. A szerző jó véleménnyel van Domokos Géza, Kántor Lajos vagy Gálfalvi György múltbeli szerepléséről. Csibi István árvaházi gyerekből multimilliárdossá vált vállalkozó vagyonának eredetéhez sok árnyék és suttogás társul, Csibi viszont kijelentette: a törvény előtt is bármikor, bárkinek rendelkezésére áll. Csibi István Fodor Sándor, Szabó Gyula, Sütő András vagy Lőrincz György könyveit kiadja - tetemes ráfizetéssel. Zöldi elmondta: barátaival húsz éven át egyetlen bani ellenszolgáltatás nélkül kastélyt, kolostort épített, európai hírű képtárat létesített, ennek ellenére őt minden elképzelhető dologgal megvádolták. Zöldi a jelenlegi helyzetről is kifejtette véleményét: a radikálisok a hatalommal való örökös konfrontációban, az igényekre való folyamatos rálicitálásban, a román államtól független nemzeti közigazgatási egységek megteremtésében látják a magyarság jövőjét. A mérsékeltek a célt a román társadalom demokratizálásával kívánják elérni. /Parászka Boróka: Kölcsönkért élet, kamatra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2003. április 8.

Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. október 9.

Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2003. október 16.

Okt. 23-án Marosvásárhelyen indul újra A Hét hetilap, várhatóan 1500 példányban. Bukarestből átteszi székhelyét Marosvásárhelyre, mivel ott biztosított a megfelelő infrastrukturális és szellemi háttér. A Hétnek Kelemen Hunor a lapigazgatója, viszont nem lesz főszerkesztője, hanem két vezető szerkesztő áll majd az élén, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. A régi gárdából egyetlen ember marad: Ágoston Hugó. Az irodalmi rovatot Jánk Károly és Szabó Géza szerkeszti; Könczey Elemér és Irsai Zsolt pedig a látványtervért, a grafikai arculatért felel. A lapnak egyfajta vitafórumjellege lesz. Kelemen Hunor gyakorló politikus, nem jelent veszélyt a lap függetlenségére. Kelemen Hunor nem szól bele a folyóirat belügyeibe, nem is közöl a lap hasábjain. A hetilap továbbra is a művelődési minisztérium kötelékébe tartozik, bár távlatilag gondolkodnak a tulajdonosváltáson. /Papp Attila Zsolt: Független lapot szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2003. október 23.

Több hónapos szünet után ismét megjelent A Hét. A hetilapot immár Marosvásárhelyen szerkesztik. Lapigazgató Kelemen Hunor, a két vezetőszerkesztő, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. Parászka Boróka kifejtette, az A Hét teoretikus hetilap, kritikai lap. Az első számban Nánay István közölt szatmári színháztörténetet. Gáll Ernő Naplójáról értekezett Kántor Lajos, Szilágyi Júlia és Mester Béla. /N. M. K.: Újra standokon A Hét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2003. november 7.

Az A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap nov. 5-én mutatkozott be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Parászka Boróka felelős szerkesztője szerint a lap fő célkitűzése, hogy interaktív legyen: az olvasónak írják, az olvasó segítségével. Nincs megcélzott közönsége, nem határozták meg, hogy kinek szól a lap. Ágoston Hugó főmunkatárs hangsúlyozta, kritikai lapról van szó, megpróbálják pótolni a művészetkritikai, irodalmi lapok hiányát. A színházi kritika is teret kap egy teljes oldalon. /Farkas Imola: Új "A Hét". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2003. november 18.

Egyre színesebb és gazdagabb a sajtópiac Erdélyben. Valójában ez közönséges propaganda: az RMDSZ önigazolása a valós cél. Az RMDSZ számos központi és helyi orgánuma mellé újabb sorakozott fel: az RMDSZ bihari szervezete "időszaki kiadványként" jelentette meg nyolc újságoldalon a Bihari Szövetség című közlönyt, a megyei napilap, a Bihari Napló mellékleteként. A bihari RMDSZ lapjában csak a pártvezetés iránt végletekig lojális választott tisztségviselők neve jelenhetett meg. Hargita megyében "havonta megjelenő tájékoztatót" ad ki a megyei tanács, egyszerre kettőt is: egyet magyarul Megyeháza címen, egyet románul Comitatus címen. Az RMDSZ-es többségű önkormányzat megvalósításairól olvashatunk mind a nyolc oldalon. Marosvásárhelyen újraindult a tavasszal Bukarestben megszűnt A Hét című hetilap, igazgatója az RMDSZ médiapolitikusaként elhíresült Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, felelős szerkesztője a szakmában ismeretlen kezdőnek mondható Parászka Boróka. A Hét balliberális irányultságú. Ugyanazok írogatják szinte ugyanazt, amit eddig is írogattak a Korunkban, Látóban, Helikonban. Új lap jelent meg Udvarhelyen is, Székelyföldi Közélet a címe, ingyen osztogatják a levélpapír formátumú nyolc oldalas, erőteljesen balra húzó lapot. /T. P.: Erdélyi magyar pazar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./

2004. március 2.

A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. június 10.

Jún. 8-án a liberalizmusról, annak romániai és erdélyi esélyeiről rendezett vitaestet az „A Hét” című hetilap Kolozsváron, a Sapientia Egyetemen. A vita apropóját Egyed Péter Szabadság és szubjektivizmus, illetve A szabadság a filozófiában címmel nemrég (a Korunk Baráti Társaság Ariadné sorozatában, illetve a Pallas-Akadémia kiadásában) megjelent kötetei adták, amelyekből kiindulva a szerző, Salat Levente és Szilágyi-Gál Mihály ütköztették véleményeiket. A moderátor Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője volt. Elhangzott, hogy bár az erdélyi magyarság az 1989-es fordulat után főbb erővonalaiban kifelé liberális szemléletű politikai program mentén politizált (legyen szabad anyanyelven tanulni, az anyanyelvet szabadon használni, legyen szabad utazni, egyszóval legyen szabad a sajátságot kifejezni), belső viszonyait illetően a liberális gondolkodás nem tudott gyökeret ereszteni. /T. Sz. Z.: Liberalizmus az alagsorban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2004. július 31.

Még az olyan nevek, mint Fodor Sándor, Mózes Attila, vagy Sántha Attila sem vonzották a Félsziget Fesztiválon szórakozni vágyó fiatalokat. Alig tucatnyian árválkodtak az EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) találkozón. A találkozón megjelent újságírók kérdezgettek, így Lokodi Imre (Erdélyi Riport), Parászka Boróka (A Hét) és Máthé Éva (Romániai Magyar Szó). Ha tudták volna, hogy az ifjú titán (Sántha Attila EMIL-elnök szerint egy új Bajor Andor), Székely Csaba íróparódiái hemzsegnek a trágárságoktól, akkor valószínűleg többen beugrottak volna egy kis röhigcsélésre. Sántha Attila szerint az EMIL politikailag teljesen egészséges, mert semleges, 140 tagja között mindenféle beállítottságú író megtalálható. Parászka Boróka, A Hét főszerkesztője azt feszegette, hogy sok kiadó, miután megszerzi Magyarországról a könyvek kiadásához szükséges támogatást, kihoz egy szerény, nagyon kis példányszámú kötetecskét, a többi pénzt meg „lenyúlja”. /(Máthé Éva): Félsziget Fesztivál – 2004. Írók, ti csak szövegeljetek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2004. szeptember 27.

Tamás Gáspár Miklós A Hét hetilap vendégeként érkezett Kolozsvárra, szept. 24-én találkozott az érdeklődőkkel. A moderátori szerepet Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka, A Hét szerkesztői vállalták. Tamás Gáspár Miklós kifejtette: a magyarországi magyarok azért szeretik jobban a románokat, mivel ők nem költöznek ki Magyarországra, ellentétben az erdélyi magyarok egy részével. /F. I.: Szamizdat pamfletek szerzője a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2005. január 14.

Nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet közleményében A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap. A Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó folyóirat 2004 júniusától hiába várja, hogy adminisztrációját az illetékesek rendezzék: a lapnak nincs kinevezett főszerkesztője, ezért elnyert pályázati pénzeihez nem fér hozzá, új pályázatokat nem tud benyújtani, mondta el Parászka Boróka megbízott felelős szerkesztő. A munkatársak két hónapja nem kaptak fizetést. /Botházi Mária: Csődközeli helyzetben A Hét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 19.

Nem szűnik meg az A Hét hetilap. Parászka Boróka felelős szerkesztőt január 18-án a minisztériumi meghallgatást követően ideiglenes felelős szerkesztőnek nevezték ki. (A végleges főszerkesztőt versenyvizsgával nevezik majd ki.) A kinevezés megkönnyíti az adminisztrációt, így a jövőben nem fordulhat elő, hogy a létező anyagi támogatás ne juthasson el a laphoz. /Nem szűnik meg A Hét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2005. február 17.

Parászka Boróka főszerkesztő vezércikkében kifejtette: „Az erdélyi magyar társadalom érzékenyen figyel minden olyan dokumentumot, döntést, ami az egykori pártállam állambiztonságával, hatalmi szerveivel való együttműködést illeti.” „Amint felmerül egy név, egy kényesebb ügy: fegyelmezett csend ereszkedik ránk. Mert mindannyian tudjuk, milyen nehéz ezekkel. Hogy a nemzeti megmaradásnak milyen ára volt. (Sőt: milyen ára van.)” „Besúgás, együttműködés, ha volt, azért volt, hogy túléljünk.” Ez akol-morál, állapította meg Parászka Boróka. „Az erdélyi magyar társadalom teljes intézményrendszere, a betölthető szerepek, a közélet teljes szereposztása évtizedekkel ezelőtt alakult ki.” „Ez az intézményes és személyes struktúra mit sem változott.” „ Azóta is vannak vezéreink, küldötteink, lázadóink, tárgyalóink és kollaboránsaink, akiket kiküldünk magunk közül valahova oda, ahol a román hatalmat képzeljük.” „Stefano Bottoni, a kívülről jött ember szembesít önmagunkkal: e heti lapszámunkban olvasható írása a Földes-ügyről. Hajdu Győző, Sütő András, Gálfalvi Zsolt, Földes László érintett a (többé-kevésbé) feltárt történetben.” „Mert nem temetni jöttünk, hanem kibeszélni” – végződik a vezércikk. /Parászka Boróka: Fegyelmezett csend. = A Hét (Marosvásárhely) febr. 17./ Parászka Boróka úgy állította be, mintha a régi időkről, a pártállami együttműködésről még nem írtak volna, és most jön a „kibeszélés”. Valójában például Szabó Gyula író 2001-ben megjelent visszaemlékező könyvében /Képek a kutyaszorítóból (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) részletesen írt erről a korszakról, írt Földes Lászlóról, a vitákról, a támadásokról, bőven idézett az akkori cikkekből.

2005. március 3.

Az A Hétben folytatódtak Stefano Bottoni reagált A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét, febr. 17./ című tanulmánya kapcsán a hozzászólások: a/ Lövétei Lázár László megjegyzéseket fűzött Sipos Géza Az önfelmentő című vezércikkéhez /A Hét, febr. 24./. mondván, nem akarja Sütő Andrást védeni, de Sipos összehordott tücsköt-bogarat, a végén a cikk mondanivalója eltűnt „a sok marhaság között”. Pontatlan, hogy Sipos elhallgatta: Sütő az ötvenes évek után is kapott díjakat, ezzel Sipos azt sugallta, hogy a szorítás lazulásával – amikor irodalmi/esztétikai szempontok is érvényesültek az elbírálásban – Sütő már nem volt/nem lehetett jó író. Lövétei Lázár László szerint Sipos írásában „a legelképesztőbb baromság”, hogy Sütő életműve „csak egy hatalom-közeli alkotó munkássága lehet”. Lövétei azt sem fogadta el, hogy Sütő drámái megjelenésükkor a „szelep funkcióját” töltötték be. Sipos lekismesterezte Sütő Andrást. /Lövétei Lázár László: Levél Sipos Géza szerkesztő úrhoz. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 3./ c/ Kántor Lajos kifejtette, a Parászka Boróka vezércikkében emlegetett „fegyelmezett csend” nem most, az olasz Stefano Bottoni tanulmány részletének közlésével szakadt meg, mert már a kilencvenes évek legelején elkezdődött az 1989 decembere előtti erdélyi, romániai magyar irodalom egyes ismert-elismert szerzőinek és műveinek számonkérése. Kántor hangsúlyozta: a „diktatúra életben lévő tanúi, kiszolgálói, áldozatai, akik közül egyesek nem egyszerűen „átnyergelők”, hanem szembefordulók is voltak”. /Kántor Lajos: A megszakított csendről. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 3./ d/ Kuszálik Péter cáfolta Sipos Gézát, aki szerint Sütő Andrásnak 57 könyve jelent meg. Kuszálik Péter kijelentette, hogy az ötvenes években „pártunk és kormányunk előszeretettel szórta a román és magyar dolgozók elé Sütő szakmányban gyártott brosúráit és könyvecskéit, ui. azok igen alkalmas propagandaanyagai voltak a kollektivizálásért folytatott harcnak.” Kuszálik Péter felsorolta, mennyi díjat kapott Sütő András. Kuszálinak erről a felsorolásról Nagy Pál korábban megállapította: „adatgyűjtő szorgoskodása valójában lejárató célzatú kötekedés”. (Látó, 2003. 10. sz.) Kuszálik szerint ez nem lejáratás, de előzőleg megjegyezte: sok adatot kellett összehordania, hogy megerősítse Sipos Géza következtetését („ez csak egy hatalom-közeli alkotó munkássága lehet”). A vitában Kuszálik vállalja az ördög ügyvédjének szerepét. /Kuszálik Péter: Advocatus diaboli. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 3./

2005. március 10.

„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-102




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998