udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Parragi Mária

2003. augusztus 29.

Dr. Parragi Mária, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Főosztálya vezetője elmondta: az a külföldi állampolgár kérheti honosítását, aki igazolja, hogy magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított, büntetlen előéletű, hazai bíróság előtt büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti, alkotmányos ismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett (ettől bizonyos esetekben - például magyarországi felsőoktatási intézményben szerzett diploma, betöltött hatvanötödik életév, cselekvőképtelenség - eltekinthetünk) és meghatározott ideje már bevándorlóként, menekültként vagy letelepedettként folyamatosan Magyarországon lakik. Egyévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosításra jogosult az a személy, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, és igazolja vagy valószínűsíti, hogy felmenői - szülei, nagyszülei, dédszülei - között volt magyar állampolgár. Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után az kérhet kedvezményes honosítást, aki egy magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él, illetve házassága a házastárs halálával szűnt meg, akinek a kiskorú gyermeke magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe, akit a magyar hatóság menekültként ismer el. Ötévi folyamatos itt lakás után ugyancsak kedvezményes honosításra jogosult, aki Magyarország területén született, netán kiskorúsága idején már letelepedett Magyarországon vagy bevándorolt hozzánk, illetve aki hontalan. Aki a felsorolt kategóriák egyikébe sem tartozik, csak nyolc évi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti honosítását. A kérelmet a magyarországi lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjének személyesen kell benyújtani. Magát a kérőlapot is az anyakönyvvezető adja, aki felvilágosítja a kérelmezőt, melyek a melléklendő, a honosítás törvényi feltételeinek igazolására szolgáló, valamint az állampolgársági jogszabályokban meghatározott egyéb iratok. Létezik a visszahonosítás intézménye is: ez azokra vonatkozik, akik valaha már magyar állampolgárok voltak, de megszűnt ez a státusuk. /Bódis Sylvia: Miközben vitáznak a kettős állampolgárság felett, jó tudni: Ki válhat magyar állampolgárrá? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998