udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pataky István

1993. június 7.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nemrég megjelent válogatott verseskötete /Kannibál idő, Válogatott versek 1968-1989, Budapest, 1993/ kapcsán vesz részt a budapesti könyvhét rendezvényein. Ebből az alkalommal beszélgetett vele a lap munkatársa. A román kormány mostanáig semmiféle intézkedést nem tett a magyar kisebbség helyzetének rendezéséért. Az RMDSZ-nek fenntartásai voltak a megalakított Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be a tanácsra vonatkozóan, a kormány ezek egy részét elfogadta, így részt vesznek a tanács munkájában. Azonban ha bebizonyosodik, hogy ez csak kirakatintézmény, akkor visszahívják képviselőiket. - Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz az RMDSZ-nek Európa-szerte fellépni a magyar közösség érdekében. Az RMDSZ igényli, hogy a román-magyar alapszerződésben véleményt mondhasson. /Pataky István: Határkérdés és kisebbségi garanciák. = Új Magyarország, jún. 7./

1997. március 15.

Váratlanul holtpontra jutottak a román-ukrán alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások, a két fél eltérően magyarázza ennek okát. Nincs egyetértés kisebbségekkel kapcsolatban sem. Kijev szerint megközelítőleg 200 ezer román él Ukrajnában, Bukarest ugyanakkor 500 ezerre becsüli ezt a számot. A Romániában élő ukrán kisebbséget 300 ezres nagyságrendűnek ítéli meg Kijev, pár tízezerre becsüli Bukarest. /Pataky István: Megegyezés előtti taktikázás. = Új Magyarország, márc. 17./

2001. április 3.

Bukarest nyitott a párbeszédre, politikáját pedig egyértelmű Európa-párti orientáció jellemzi - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mircea Geoana külügyminiszter. A román félben ugyanakkor megvan a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy a román-magyar kétoldalú viszony az átláthatóság, illetve a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását szolgáló pragmatikus megközelítés elvei alapján fejlődjön. Az egyeztetések napirendjére kívánunk tűzni a kétoldalú viszonyhoz vagy a regionális együttműködéshez és biztonságpolitikához kapcsolódó kérdéseket csakúgy, mint az európai és euroatlanti integrációs folyamat meghatározó elemeit - mondta a külügyminiszter. /Pataky István: Bukarest a legrövidebb úton készül Európába. = Magyar Nemzet, ápr. 3./

2003. december 18.

Dec. 18-án az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség képviselői megbeszélést tartottak a Kárpátaljai Szövetség Magyarok Házában lévő irodájában. Megerősítették szándékukat arra, hogy az 1991-ben kötött együttműködési megállapodásukat megújítják és összehangolt tevékenységükkel igyekeznek a határon túli magyarság ügyét előmozdítani. Megállapítják, hogy a szomszédos országokban élő magyarság a rendszerváltást követően létrehozta érdekvédelmi szervezeteit és civil szervezeteit, és igyekezett kulturális intézményeit és oktatási intézményeit megerősíteni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a többségi nemzetek szűkkeblű, gyakran elutasító magatartása folytán mindez ideig nem sikerült olyan körülményeket teremteni, amelyek hosszú távon biztosítják a magyarságnak szülőföldjükön történő megmaradását, boldogulását - áll a négy szervezet közös nyilatkozatában. A dokumentum szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban tovább folytatódott a magyarság asszimilációja és a különböző országokban eltérő mértékben felerősödött a kivándorlás folyamata, amit tükröznek a 2001. évi népszámlálási adatok."Az anyaország alkotmányos kötelezettségéhez híven az egymást követő kormányzati ciklusokban igyekezett a határon túli magyarság sokoldalú támogatásával stabilizálni a határon túli magyarság helyzetét, bár az anyaország támogatásának mértéke a különböző időszakban eltérő mértékben, de elmaradt a szükségestől. Kiemelkedő eredménynek tekinthető a magyar parlament által elsöprő többséggel 2001-ben elfogadott kedvezménytörvény, amely a trianoni békeszerződés óta első ízben szoros, sokoldalú kapcsolatok megvalósítását teszi lehetővé az anyaország és a határon túli magyarok között. Fontosnak ítéljük azokat a kezdeményezéseket is, amelyeket az anyaország a határon túli magyarnyelvű felsőoktatás megvalósítására tett az elmúlt években. Európai uniós csatlakozásunk egyes országok tekintetében új, pozitív lehetőségeket nyit meg más országok vonatkozásában, különösen az anyaország és a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásának viszonylatában nehézségeket eredményez. Reméljük, hogy a hosszú távú ingyenes vízum bevezetésével ezeket a nehézségeket minimálisra lehet csökkenteni" - fogalmaz az állásfoglalás. A négy szervezet a határon túli magyarság jövője szempontjából az anyaországtól a következő súlyponti feladatok elvégzését várják és a feladatok megoldásában készek a maguk részéről közreműködni: 1. Szükséges biztosítani, hogy a kedvezménytörvényben foglalt, a határon túli magyarságot szolgáló tételek hiánytalanul érvényesüljenek. Ezek közül kiemelt fontosságúnak tekintik a magyarnyelvű nevelési- és oktatási intézményekbe járó gyermekek családjának járó támogatásokat (beiskolázási támogatás, oktatás-nevelési támogatás), amelyeket minden esetben közvetlenül a családokhoz kívánatos eljuttatni, lehetőség szerint szülőföldjükön, vagy ha ez indokoltnak látszik, akkor Magyarországon. 2. A felsőfokú oktatás részére biztosított lehetőségeken és támogatásokon túlmenően az alapfokú oktatás (óvodák, iskolák) fejlesztésére a többségi állam által nyújtott támogatásokon felül a magyar államnak is rendszeres támogatást kell adnia egy sürgősen kidolgozandó iskolafejlesztési koncepció alapján. Ez a magyar állam által eddig mostohán kezelt terület elsőrendű fontosságú, hiszen ha az alapfokú oktatás elsorvad, vagy nem versenyképes a többségi nemzet nyelvén működő intézményekkel, akkor a felsőfokú oktatás fenntartása és fejlesztése is értelmetlenné válik. 3. A magyar állam korlátozott mértékben ugyan, de eddig is támogatta a szomszédos országokban lévő magyar vállalkozások létrejöttét. Az is kétségtelen, hogy több magyarországi kis- és nagyvállalat részt vett a szomszédos országokban működő cégek privatizációjában és befektetéseket eszközölt magyarlakta területeken. Az elért eredmények azonban messze elmaradnak a kívánatostól, ezért fokozott magyar állami és pénzintézeti szerepvállalásra van szükség annak érdekében, hogy újabb magyar vállalkozások jöjjenek létre a szomszédos országok magyarlakta területein és ezáltal új munkahelyek keletkezzenek a határon túli magyarok részére.4. A határon túli magyarság jövője szempontjából döntő kérdés, hogy a magyar többségű területeken a magyar közösség autonómiával rendelkezzen. Erre Nyugat-Európában is jól működő példák említhetők, a magyar államnak nemzetközi színtéren is támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az autonómia megteremtésére irányulnak. Támogatni kell továbbá azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a kétnyelvűség fokozott alkalmazását irányozzák elő a határon túli magyar területeken, így azokat a kezdeményezéseket is, amelyek bevált külföldi példák alapján a magyar nyelv hivatalos használatát a jelenlegi 20 százalék helyett a magyar nemzetiségűek legalább 10 százalékos arányához kötnék. 5. Kettős állampolgárságot kell biztosítani mindazoknak a magyar közösségeknek, amelyek ezt kérik és ahol az illető ország kormányzata ezzel a kezdeményezéssel egyetért. 6. A magyar államnak a határon túli magyarsággal kapcsolatos elkötelezettségéből következik, hogy megfelelő támogatásban kell részesítenie azokat a magyarországi civil szervezeteket, amelyek közhasznú szervezetként működve állami feladatokat is ellátva munkálkodnak a határon túli magyarság szolgálatában. Az állami költségvetés különböző csatornáin e szervezetek részére juttatott támogatás a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent, ezért szükség van arra, hogy ezt a folyamatot megfordítva vállalt és elvégzett feladataik arányában e szervezetek fokozott állami támogatáshoz jussanak. Ennek egyik újszerű lehetősége volna a szervezeteknek a Nemzeti Civil Alapprogram keretében történő kiemelt támogatása. Arra volna szükség, hogy ez a tevékenység költségvetési forrása a program keretében külön tételként előre elkülönített támogatási összeggel jelenjen meg, mert ellenkező esetben nem látszik biztosítottnak az, hogy a sok tízezer hazai civil szervezet mellett a határon túli magyarság támogatását fő feladatként megvalósító szervezetek megfelelő támogatásban részesüljenek. Fokozott szükség van arra is, hogy a hazai gazdasági élet szereplői szponzorációs tevékenységük során fokozott figyelmet fordítsanak a határon túli magyarság támogatásának ügyére, ebben az illetékes állami szervek ajánlásai sokat segíthetnének.7. A határon túli magyarság érdekében folytatott civilmunka hatékonyságát nagymértékben segítené, ha a média az eddiginél nagyobb odafigyeléssel segítené munkánkat. Szükséges volna az is, hogy kiadványaink kormányzati részről a jövőben rendszeres támogatásban részesüljenek. A szervezetek munkájának bemutatása és népszerűsítése újabb és újabb híveket szerezhetne ügyük számára, ami szervezeteik taglétszámának és szervezőerejének növekedését eredményezhetné, és a magánemberek ennek folytán várható fokozott támogatása tevékenységük anyagi bázisát is megerősíthetné. /Pataky István: Közös állásfoglalás a határon túliak érdekében. = Magyar Nemzet Online, dec. 18./

2005. január 25.

Balga ötleteknek nevezte állásfoglalásában a Magyar Helsinki Bizottság a Gyurcsány-kormány nemzetpolitikai javaslatait, mert ezekben tartalmatlan vagy megvalósíthatatlan ígéretekről van szó. Nemzeti vízum? Ma is létezik, s természetesen nem etnikai alapon osztogatják. Csak határon túliaknak szóló, a magyartól eltérő útlevél, amely az Európai Unió egész területére érvényes? A dolgok jelen állása szerint kivitelezhetetlen. Gyurcsány állásfoglalásával szemben a Helsinki Bizottság javasolta: “Minden áttelepülő magyarnak alanyi jogon biztosítani kellene a honosítás lehetőségét. Így járt el a Német Szövetségi Köztársaság a német határoktól keletre élő németekkel. Így jár el Izrael állam azokkal a zsidó emberekkel, akik az ott maradás szándékával lépnek az ország földjére. Ennek az elvnek a kimondásához politikai elszántságra volna szükség a kormány, erkölcsi támogatásra a magyar társadalom részéről.” Gyurcsány Ferenc nyíltan harcot hirdet a határon túli magyar vezetők ellen, közben pedig próbál valamiféle sajátos megoldáscsomagot felmutatni a “haladó hazafiság” jegyében. Gyurcsány nem támogat semmi olyat, ami nem tetszik a szomszédos országoknak, és amit a határon túli magyarok egységesen kérnek. /Pataky István (Magyar Nemzet): Nemzeti lufieregetés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

2006. július 6.

Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./

2007. május 23.

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

2007. május 31.

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

2007. október 23.

Ellentétek mutatkoznak Magyarországon a kormánykoalíción belül a nemzetpolitikát illetően. Egyre többen vannak, akik nem nézik jó szemmel a magyar–magyar intézményrendszer leépítését végző Gémesi Ferenc szakállamtitkár és Törzsök Erika főigazgató munkásságát. Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő írásban reagált egy, a 168 Óra című hetilapban megjelent interjúra. Ebben Törzsök Erika azt mondta, hogy „az az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újra-élesztését jelentette”. Tabajdi visszautasította Törzsök kijelentését, amellyel azt sugallja, hogy „1990 óta valamennyi kormány – így a Horn-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormányzat – nemzetpolitikai felfogása és gyakorlati lépései is a revansizmust és a revizionizmust kívánták szolgálni”. Tabajdi megjegyezte: effajta megközelítéssel az elmúlt közel húsz évben csak a környező országok nacionalista, szélsőséges politikusainak nyilatkozataiban találkozott. Nemrég a megszüntetett Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke, Bálint-Pataki József közvetett módon bírálta Gémesi Ferencet. Bálint-Pataki József a Felvidék Ma hírpor-tálnak küldött levelében csúsztatással vádolta a szakállamtitkárt, aki azt nyilatkozta, hogy „a 2006-ban megszűnt HTMH-nak 96 fős létszámával és egymilliárd forintot megközelítő költségével szemben az idei évtől működő szervezet csaknem harmadára csökkent létszáma áll, az ennek megfelelő bérköltséggel”. A HTMH volt vezetője a 2006-os költségvetési törvényből idéz; eszerint 566,8 millió forint támogatásban részesült a hivatal, amiből év közben 19,7 milliós elvonás történt, így a végösszeg korántsem közelíti meg az egymilliárdot. A Gémesi–Törzsök-vonalnak nem tetszik, hogy a Szili Katalin házelnök kezdeményezésére létrehozott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), amely meghatározó intézménnyé nőtte ki magát a magyar–magyar kapcsolattartásban, legutóbbi ülésén nemzet-politikai koncepciót fogalmazott meg. Gémesi Ferenc szakállamtitkár és helyettese, Törzsök Erika támadta a koncepciót. A Budapest Analyses elemzése érthetőnek tartja Gémesiék aggodalmát, hiszen Szili koncepciója felülírja a Gémesi–Törzsök-vonal által fémjelzett kormányzati politikát. „Gémesi Ferenc kirohanásai választás elé állítják a kormányt: vagy hiteltelenné válik a Szili-koncepcióhoz nyújtott támogatása, és szembefordul a nemzetpolitikai konszenzussal, vagy változtatnia kell a Gémesi és Törzsök által fémjelzett nemzetpolitikai irányvonalon” – állapította meg az elemzés. /Pataky István: Bukhat a kormány nemzetpolitikája. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Előzmény: Forró Evelyn: Megváltozott a nemzetpolitika – Oda az etnobiznisz. = 168 Óra (Budapest), okt. 2./

2008. szeptember 11.

További fogyásuk mérséklése céljából elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése – áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet a szórványmagyarság képviselői fogalmaztak meg a burgenlandi Felsőpulyán megrendezett tanácskozáson szeptember 7-én. Mintegy háromszázan (25 országból) érkeztek az újabb szórványkonferenciára, amelyen a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek. Duray Miklósnak, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnökének kezdeményezésére rövidesen megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára. A tervet gátolhatja Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentése, miszerint kormányzati szinten is szórványtanácsot hoznak létre. Hornyik Miklós író, irodalomkritikus a szórványosodást nevezte a délvidéki magyarság legnagyobb gondjának. /Pataky István: Veszélyben a szórványban élő kisebbségek. = Magyar Nemzet (Budapest), szept. 11./

2009. február 6.

Senkinek sincs szándékában megtörni a tömbmagyar vidékeket a Romániában tervezett közigazgatási reform keretében – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott exkluzív interjúban Traian Basescu államfő. Az elnök úgy fogalmazott: elképzelése szerint – amennyiben lehet – tiszteletben kell tartani a történelmi régiók határait. „Egészen konkrétan: nem fogjuk szétválasztani a jelenlegi Maros, Hargita és Kovászna megyét. Ez egy tiszteletbeli ügy is a romániai magyar kisebbség irányában. Nem fogunk ilyet tenni” – állapította meg Basescu az újságíró arra irányuló kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében sokan attól tartanak, a tervezett közigazgatási reform hátrányosan érinti majd a székelyföldi magyarlakta területet. A köztársasági elnök szerint a román állam modernizálásra szorul, s ennek részeként az alkotmány módosítására és a közigazgatási reformra egyaránt szükség van. Basescu rámutatott, a román kormány által támogatott projekteknek a bankok nem hajlandók kölcsönöket adni. „Azért nem, mert ezen pénzintézmények tulajdonosait nem Romániában kell keresni, nagy nyugati bankok helyi leányvállalatairól van szó. Miután a már említett európai bankoknak pénzügyi nehézségei támadtak, eltekintenek leányvállalataik finanszírozásától. Ami Románia szemszögéből annyit jelent, hogy pénzügyi támogatás nélkül maradnak olyan tervek, amelyek munkahelyeket teremtettek. Uniós csatlakozásunk előtt a Világbank és az EU egyaránt szorgalmazta a bankprivatizációt, ami megtörtént. És most hogyan támogatják ezek a bankok a román gazdaságot? Az eurózónában részt vevő államok megtalálták a támogatás módját, Románia azonban nem hajlandó kölcsönt felvenni azért, hogy olyan, korábban privatizált bankokat megsegítsen, amelyek tulajdonosai Franciaországban, Németországban, Ausztriában vannak” – szögezte le az államfő, aki szerint ezeknek a bankoknak kötelességük a román gazdaság finanszírozása. /”Nem osztjuk fel a tömbmagyarságot” = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ Pataky István: Energiaügyben nem jó a kettős játék. Traian Basescu román elnök a kommunista múltról a magyarlakta régióról és a privatizált bankok kötelességeiről. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 4.

2009. július 20.

A magyarországi sajtó nem figyel kellőképpen a határon túli magyarságra – ez volt az egyik visszatérő gondolata a tusnádfürdői szabadegyetemen rendezett sajtóműhelynek, amely a közszolgálati média témakörét járta körül. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke hangsúlyozta: valóban tény, hogy a magyarországi híradásokban igen kevés szó esik a határon túliakról. Hasonlóképpen vélekedett Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese is, aki azonban kiemelte, hogy a konzervatív-jobboldali sajtóorgánumokban mindenképpen nagyobb teret kapnak az elszakított országrészekben élő magyarokról szóló hírek, tudósítások, riportok, mint a baloldali, liberális lapokban, tévécsatornákon. Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes tagja a téma kapcsán azt nehezményezte, hogy a korábban a határon túli magyarságra fokozottan odafigyelő Duna Televízióban is egyre kevesebb az ilyen jellegű műsor, a vezetőség leépítette a határon túli stúdiókat, s a közszolgálati műsorok helyét egyre inkább átveszi a kereskedelmi csatornákra jellemző bulvár. „A nemzeti integráció helyett dezintegrációnak vagyunk szemtanúi” – fogalmazott. A magyarországi közszolgálati televíziók, az m1, m2, illetve a Duna Tv helykereséséről, „lezülléséről” értekezett Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője. Előadásában párhuzamot vont a magyarországi és a romániai közszolgálati adók között, leszögezve, a bukaresti RTV sokkal hitelesebb tudott maradni. /Bálint Eszter: Anyaországi médiaelfordulás a határon túli magyaroktól. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998