udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 240 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-240
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pataky Lehel Zsolt

2000. szeptember 12.

Pénzhiány miatt a Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulata nagyszínpadi előadásainak számát az új évadban a tervezett ötről négyre csökkentette. F. Márton Erzsébet aligazgató szerint az idei költségvetés nem követte az inflációt. Tulajdonképpen lesz egy ötödik bérletes előadás is, de az a Kiss Stúdió magánszínház előadása, Madách Imre Az ember tragédiája lesz. Ebben a társulat színészei is közreműködnek, ezért beépítik repertoárukba a Madách-darabot. Az ember tragédiája közel negyedszázada nem volt látható Nagyváradon. Az évadnyitó okt. 15-én lesz, ez egybeesik a híres bécsi építészpáros, Fellner és Helmer tervezte színházépület felavatásának 100. évfordulójával. A centenáriumi ünnepség keretében Tóth-Máté Miklós debreceni szerző Tűz és kereszt című történelmi drámáját mutatják be a budapesti Gali László rendezésében. A darab Kun László korát eleveníti fel. Több stúdióelőadás is szerepel a műsortervben. Zökkenőmentesen halad a fiatalítás a társulaton belül. Az idén végzett öt pályakezdővel - Laczó Júlia, Orbán Attila, Fodor Réka, Némethy Zsuzsa és Szotyori József - már tizenegy fiatal színész van a társulatnál. - A pénzhiány súlyos gond a színháznál. Talán az elmúlt esztendők rosszul megválasztott darabjai, a gyenge rendezői és színészi teljesítmények vezettek oda, hogy elpártolt tőlünk a közönség - vélte F. Márton Erzsébet. Most már egyre színvonalasabbak az előadásaink, mégis nehéz visszacsábítani a nézőket. Ha egyszer megszűnik a közösségi élet, nehéz újraéleszteni azt. /Pataky Lehel Zsolt: Szigligeti Társulat. Évadnyitó a centenáriumi ünnepségen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2001. április 3.

Máramarosszigeten a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) a bejegyzések szerint több szakosztályt működtet, azonban tevékenysége gyakorlatilag az ifjúsági Ki mit tud?-ból, a szavalóestekből, és a minden ősszel megrendezendő Hollósy Napokból áll. Igazi hírnevet csak a vegyes kórus szerzett az egyletnek és Máramarosszigetnek. - A HSME tevékenysége erősen megosztja a helyi magyar közvéleményt. A szigeti magyar pedagógusok egy csoportja azt vetette a szemére Zahoránszky Ibolyának, a HMSE elnökének, hogy a HSME kisajátította a kulturális életet, a Magyar Házat a kör tagjain kívül senki nem használhatja. Az elnöknő kijelentette: amíg "mi fizetjük a fenntartási költségeket, mi vigyázunk a hatezer kötetes könyvtárunkra, senki se várja, hogy ingyen valakinek is a rendelkezésére bocsátjuk." Zahoránszky Mihály alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök, Zahoránszky Ibolya férje elismerte, valóban csak egyetlen utca magyar nevű, de arra hivatkozott, hogy sokak személyi igazolványát át kellene írni. - Egykor hat magyar oktatási intézménye volt a városnak, jelenleg csak a 9-es számú általános (ma George Cosbuc) iskolában, illetve a Dragos Voda Elméleti Líceumban működik magyar tagozat, évfolyamonként egy-egy osztállyal. 1990-ben szerettek volna önálló magyar iskolát beindítani. A tanács megszavazta, sőt miniszteri engedély is volt, azonban a főtanfelügyelő összetépte a miniszteri rendeletet, mesélte az előzményeket Román János, román-magyar szakos tanár, közíró. Az alig 1500-as lélekszámú ukrán kisebbség viszont 1996-ban saját iskolát kapott, éppen a magyarság által kiszemelt sportiskolában. 1996-ban Kötő József akkori tanügyi államtitkár közbenjárására ismét engedélyt kaptak a szigetiek a magyar iskola beindítására. Azonban a megyei tanácsi határozat hiányzott, így nem született meg a magyar iskola. - Soltz László helyettes főtanfelügyelő nem tett semmit, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő sem intézkedett. A helyhatósági választások előtt a Romániai Szociális Demokrácia Pártja azt ígérte az RMDSZ-nek, ha melléje áll a második fordulóban, lesz magyar alpolgármester, lesz magyar iskola, lesznek magyar utcanevek, és szorgalmazza az egyházi ingatlanok restitúcióját. Ebből csak az első valósult meg. . Máramarosszigeten az 1960-as iparosítást követően nagy méreteket öltött az asszimiláció. A lakosság száma az 1992-es népszámláláskor 44.231 volt, ebből 33.878-an románnak, 8247-en magyarnak vallották magukat. Az utóbbi években tömegesen vándorolt külföldre a szigeti magyar értelmiség. Ma alig valamivel több mint másfélezerre tehető a reformátusok száma, a római katolikusok 6500-an lehetnek. /Pataky Lehel Zsolt: Szigetvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. április 10.

Márc. 13-20. között Kanadában járt Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, aki április 9-én töltötte be 70. életévét. A torontói Szent Erzsébet plébánia kérte fel, hogy tartson nagyböjti lelki gyakorlatot az ottani római katolikus magyar hívek részére, a torontói Magyar Ház pedig a márc. 15-ei ünnepség díszvendégének kérte fel. - Torontóban tizennégy-tizenöt ezer magyar él. Az ottani magyarok tájékozottak, követik az eseményeket, az internet segítségével. Három helyi újság csak erdélyi eseményekkel foglalkozik. A magyaroknak sok szervezetük, egyesületük van. Az érezte, hogy összetartó a magyarság. Ezért fontos a kapcsolatok ápolása. - A püspök nemsokára Tőkés László református püspökkel újból Amerikába indul, a Partiumi Keresztény Egyetem vegyes felekezetű negyvenfős énekkarát kísérik el ápr. 20. és máj. 8. között. A kórusnak kilenc fellépése lesz az Egyesült Államokban és kettő Kanadában, a tiszteletdíjat - és ha még valami támogatást kapnak - pedig egyetemük javára fordítják a fiatalok. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarul a tengerentúliakkal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. július 10.

Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

2001. szeptember 27.

A magyarországi támogatásra célzott Nastase kormányfő, amikor a csíkszeredai tanévnyitó ünnepségen azt mondta, hogy "információi szerint a székelyföldi iskolákban külföldön nyomtatott könyvekből tanulnak". Nastase még a helyszínen utasította a kíséretében tartózkodó tanügyminisztert, hogy nézzen utána a dolognak. A miniszterelnök csak arra nem gondolt, hogy a romániai tankönyvek vagy megfizethetetlenek, beszerezhetetlenek, vagy éppen használhatatlanok. Az országos lapok - még a köztudottan hatalompártiak is -címoldalon tálalták: Nastase évente közel 21.000 dollárt fizet azért, hogy két fia a bukaresti Amerikai Nemzetközi Iskolában tanulhasson, és szerezhessen világszerte elfogadott érettségi diplomát. /Pataky Lehel Zsolt: Fogjuk meg, és vigyétek! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 27./

2001. december 27.

Főleg saját felületességének köszönheti a Hargita Népe Kiadóvállalat a hetekben előállt jogvédelmi vitát - vélekedett Varga Gábor, az Országos Szabadalmaztatási és Védjegyhivatal vezetője, a Bihar megyei RMDSZ egykori elnöke. Mint ismert, a Csíki TV-t működtető KAHO Kft. december 4-én elindította az eljárást a Hargita Népe cím levédésében, s amennyiben kérését jóváhagyják, januártól a több évtizedes hagyományú megyei napilap nem jelenhet meg e név alatt. Lehet azon vitatkozni, hogy etikus-e vagy sem, de az tény: a fő hibát a Hargita Népe Kiadóvállalat követte el, hiszen elmulasztotta levédetni a nevét, állapította meg. Természetesen fellebbezhet, de a KAHO Kft. elsőbbséget élvez. /Pataky Lehel Zsolt: / A Hargita Népe fellebbezhet, de az elsőbbség másoké. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 27./

2002. január 7.

A státustörvényként alkalmazásában szerepet vállaló – az RMDSZ, a civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak helyi képviselőiből álló 16 tagú – Udvarhelyszéki Felügyelő Testület jan. 5-i ülésén felvázolták a munkatervet. Szolgáltatásuk díjmentes, a költségeket az RMDSZ állja, az irodák munkatársai az Ügyvezető Elnökség fizetett alkalmazottai. Jelenleg 12 személyt foglalkoztat főállásban a testület, de további hat felvételéről folytat egyeztetéseket az Ügyvezető Elnökséggel. - A testület nem elbíráló szerv, nem tesz ajánlásokat, kollégáink csupán tájékoztatnak, összegyűjtik az adatokat - oszlatta el a félreértéseket dr. Verestóy Attila szenátor, aki széki RMDSZ-elnökként a felügyelő testület vezetője. Azokban a falvakban, ahol nincs RMDSZ-székház, a papi lakban, valamilyen egyesület székhelyén, vagy akár magánházban is működhet iroda. Udvarhely vidékéről körülbelül 130 000 igénylésre számítanak. /Pataky Lehel Zsolt: 130 000 igénylőre számítanak Udvarhely vidékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2002. július 15.

Sokkolóak voltak az idei népszámlálás nyilvánosságra hozott előzetes eredményei. Erről beszélgetett a lap munkatársa Bíró A. Zoltánnak, a csíkszeredai székhelyű KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának intézetvezetőjével. Az elmúlt években folytatott kutatások nagyjából hasonló irányzatokat jeleztek. A fogyatkozás mértéke nagyobb volt, mint amit vártak, de a székelyföldi gazdasági, szociális állapotokat figyelve nem meglepetés ez az eredmény. Hová "tűnt el" több mint 190 ezer erdélyi magyar? Sokan áttelepedtek Magyarországra vagy más külföldi országba, továbbá nem magyarnak vallották magukat, hanem feltehetően románnak, végül csökkent a születések száma. Biztosabbat a sokkal részletesebb adatközlés után lehet majd mondani. Négy-öt évvel kitolódott a fiatalok körében a házasságkötés és a gyerekvállalás közötti időszak. Ennek részint munkaerőpiaci okai vannak, állást és pénzt kell keresni, másrészt egyre többen vesznek részt felsőfokú vagy még magasabb szintű képzésben. Most a versenyképesebb csoport egy jelentős része az, amelyik elmegy. Lehet, hogy másutt kap állást, ezért elköltözik más városba, Magyarországra vagy még tovább. Az 1990 utáni kivándorlási hullám mérséklődött valamelyest, a gyerekvállalás is több lesz talán, megnő a családalapítások száma, de mindenekelőtt arra kell gondolni, hogy vajon a fiatalok rendelkeznek-e olyan tudással, amellyel itthon versenyképessé válhatnak. Az a felsőfokú képzés, amelyben a fiatalok többsége részesül, nem egyezik a hazai munkaerőpiaci kínálattal, mert vagy túl magas, vagy túl gyakorlatias. Ezen kellene javítani. /Pataky Lehel Zsolt: Hová tűnt el közel 200 ezer magyar? Interjú Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval a népszámlálás előzetes eredményeiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./

2003. január 9.

Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2003. február 1.

A Reform Tömörülés Koordinációs Tanácsa nyilatkozatban határolódott el az RMDSZ "vezetősége azon szándékától, hogy a minden erdélyi magyarnak helyet adó, sokszínű közösségi önkormányzatot kirekesztő, csak a párttagok érdekeit képviselő homogén és központosított egypárttá alakítsa". Az Utolsó szabad és büntetlen elhatárolódás címmel a sajtónak a helyszínen átnyújtott, Toró T. Tibor RT-elnök által jegyzett közlemény szerint a tiltakozók számára elfogadhatatlan, hogy - többek között - a magyar közösség nem választhatja meg közvetlenül vezetőit, a szavazati és választhatósági jog csak párttagoknak jár, a területi szervezetek önrendelkezési jogát megvonja az országos vezetőség. A tanács tagjai kijelentették: "a hasonló törekvésektől továbbra is elhatárolódunk, vállalva az ezért járó szankciókat, akár a kizárást is". Elítélik azokat, akiknek fontosabb a többségi hatalom által kínált pillanatnyi előny, mint a tiszteletbeli elnök által képviselt értékrend. /Pataky Lehel Zsolt: Megnyílt az RMDSZ VII. kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), febr.1./

2003. február 17.

Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2003. február 20.

Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2003. április 11.

A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő temesvári Szórvány Alapítvány a jubileum alkalmából szervezett Szórvány Napok - 2003 című háromnapos konferencia megnyitóján, ápr. 10-án az alapítvány elnöke, Bodó Barna a diaszpóra-kutatás alapkérdésének azt nevezte, hogy a szórványba rekedt közösség képes újratermelni önmagát, kinevelni saját értelmiségi rétegét. Temesváron a Kós Károly Közösségi Központ konferenciatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Szórvány Alapítvány számos hazai és magyarországi, valamint nyugat-európai tudományegyetemmel és szakintézettel áll társult viszonyban, ötszáz kötetes szakkönyvtára van, a Szórvány-füzetek sorozat már a tizenhetedik kötetnél tart. Bodó Barna bemutatta a legfrissebb, Státusdiskurzus című könyvet, amely a magyarországi státustörvény által kiváltott román közvéleményről és a jogszabály román sajtóbeli fogadtatásáról végzett kutatómunkát foglalja kötetbe. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány és az Anyanyelvi Konferencia elnöke aggodalmának adott hangot, mondván: "a magyar közvélemény mintha elfelejtett volna két és fél millió határon kívül rekedt magyart". Szerinte húsz-harminc éven belül teljesen kiveszhet a szórványmagyarságból a nemzethez való tartozás érzése. "Ha van nemzeti sorskérdés, akkor ez az - mondta. - A segítség nem az Illyés Közalapítvány vagy az Anyanyelvi Konferencia dolga, ehhez megfelelő magyar kormánystratégia kell." Pomogáts bírálta a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok irányába folytatott támogatáspolitikáját. "Az 5500 milliárd forintos államháztartásból erre az évre alig valamivel több mint egymilliárd forintot hagytak jóvá a közalapítványnak, amennyit még utoljára szavazott meg az Orbán-kabinet" - mondta. Egyed Ákos történész és Ilyés Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete tagjának értekezése után kitüntették a kisebbségi jogok érvényesítésében végzett munkájukért Gabriel Andreescu és Kovács Péter kisebbségügyi szakértőket, valamint Tytti Isohookana-Asunmaa finn egyetemi tanárt. Személyesen csak Andreescu vette át a Pro Minoritate-díjat, a másik két kitüntetettnek később kézbesítik a pergamenre írt, latin nyelvű érdemokleveleket. A konferencia ápr. 11-én a buziásfürdői Park Szállóban folytatódik. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2003. április 25.

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségei közötti együttműködési egyezmény aláírásától számított hatvan napos határidő lejárt, de Temesben - sok más megyéhez hasonlóan - még nem kötötték meg a protokollumot. A Bánságban egyik fél sem "törte magát" az egyezség nyélbeütésére. Halász Ferenc területi RMDSZ-elnök közölte: három hete indítványozta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, ám a megkeresésre sem az SZDP megyei szervezetének elnöke, Dan Poenaru, sem Horia Ciocarlie prefektus, sem a kormánybiztos kabinetfőnöke nem reagált. Halász nem tért ki a kérésekre, mindössze annyit hozott nyilvánosságra, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatások, a magyar nyelvű oktatás, valamint kulturális-szociális téren igyekeznek jogokat kiharcolni. "A közösségi és egyházi ingatlanok restitúciója az, amiből nem engedünk" - tette hozzá. Nagy tétje nincs az együttműködési jegyzőkönyv megszületésének, mert például a temesvári városi tanácsban rajta kívül csak egy képviselője van a szövetségnek - Fórika Éva személyében -, s a megyei önkormányzatnak is mindössze három RMDSZ-es tagja van (Szász Enikő, Bodó Barna, Marossy Zoltán). /Pataky Lehel Zsolt: Késik az RMDSZ-SZDP protokollum Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2003. május 13.

Távolodás érzékelhető az RMDSZ és a közösségek között. Az érdektelenség viszont arra ösztönöz, hogy a szervezési munkát megsokszorozva próbáljuk befogadó szövetséggé alakítani az RMDSZ-t helyi szinten - állította Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács /EMNT/ Kezdeményező Testületének soros ügyvivő elnöke. Az EMNT nem alternatív szerveződés, nem indul a választásokon, nem az RMDSZ helyét akarja átvenni. Kizárólag nemzetpolitikai célokat követ: területi autonómia a tömbben élő magyarok, elsősorban a székelyföldiek számára; kulturális autonómia, s ennek törvényes háttere az Erdély bármely régiójában élő magyaroknak; Kárpát-medencei kitekintésű nemzeti integrációs program, amelyet még a magyar polgári kormány hirdetett meg. Az általános, titkos és közvetlen választások megszervezéséhez léteznie kell egy erős, anyagi forrásokkal rendelkező központi és helyi adminisztrációnak, amely lebonyolítja azt. Azonban ezek a feltételek nem teljesültek. /Pataky Lehel Zsolt: "Össze kell hogy szedje magát az RMDSZ" . = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2003. május 28.

Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. június 25.

Aláírták az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Temes megyei szervezetei közötti megállapodást. A protokollumban rögzített tulajdonjogi, szociális, oktatási kérdések tisztázása mellett a szövetség vezetői hatékonyabb együttműködést, nagyobb kommunikációs készséget várnak a kormánypárt helyi tisztviselőitől. Halász Ferenc RMDSZ-elnök utalt arra, hogy Temesben jóval a kiszabott határidő lejárta után született meg az egyezmény. A késedelem oka a szociáldemokraták elzárkózásában keresendőt. Halász Ferenc elmondta, hogy gazdasági kérdésekben kikötötték: a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tartson fenn kapcsolatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei szervezetével, továbbá az SZDP is támogassa azt a javaslatot, hogy a lakosok személyi jövedelemadójuk 1,5 százalékát a civil szervezetek támogatására fordíthassák - belátásuk szerint. Tulajdonjogi kérdésekben a restitúció felgyorsítása, az elkobzott egyházi ingatlanok és a Magyar Ház maradéktalan visszaszolgáltatása. Emellett a Nagyszentmiklós és Csanád között ingázó tanulók szállításának megoldása, az óteleki iskola támogatása, a Csiky Gergely Állami Színház nagytermének renoválása, a Csanád-Kiszombor határátkelő bővítése, a bodófalvi híd felépítése, egyéb infrastrukturális tételek szerepelnek a szövetség kívánságlistáján. /Pataky Lehel Zsolt: Aláírták a Temes megyei RMDSZ-SZDP-protokollumot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2003. július 2.

Amikor a helységnévtáblákon bemázolt, lekapart magyar feliratot látunk, felháborodunk, siránkozunk, írta Pataky Lehel Zsolt. Mindezt elég gyakran, mert megbecstelenített magyar településneveket találnak a Partiumban vagy Erdélyben, de a "tolerancia hazájában", a Bánságban is. Az RMDSZ-es tanácsosok, a magyar polgármester és alpolgármesterek pironkodhatnak a leginkább, mert ha önérzetesebbek lennének, összefognának, újrafestetnék a táblákat. Mit szólnának akkor, ha lefestenék, lekaparnák a román feliratot is? A román közvélemény egy emberként hördülne fel, Vadim ismét gépfegyverért kiáltana, Funar beperelne másfél milliónyi magyart, de a nagy hőzöngés közepette már másnap ott állna a vadonatúj helységnévtábla. /Pataky Lehel Zsolt: Szégyenfoltok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2003. július 14.

Mádl Ferenc köztársasági elnök igent mondott arra a felkérésre, hogy fővédnöke legyen a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarára tervezett, I. György angol királynak emléket állító mellszobor avatóünepségének. Mádl Ferenc "szívén viseli a szórványmagyarság ügyét, és megtiszteltetésnek érzi a felkérést, melynek örömmel tesz eleget" - ismertette a levelet Simon János, az enyedi iskola igazgatója. A szobor felállításának időszerűségét az adja, hogy 2004-ben történelmi dátumot ünnepel az iskola, ugyanis 300 éve, 1704 virágvasárnapján a labanc hadak által elpusztított kollégium újjáépítésére I. György angol uralkodó tekintélyes összeget adományozott. A magyarországi születésű, érzelmileg Erdélyhez kötődő Mikó Diána Enyeden alkotta meg jórészt saját erejéből a szobrot. /Pataky Lehel Zsolt: A fővédnök Mádl Ferenc. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

2003. július 23.

Tusnádfürdőn pótolta az áprilisban elmaradt díjátadást a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány: az idén tízéves, kutatásorientált civil szervezet többek között Kovács Péter magyarországi kisebbségjogi szakértőt tüntette ki Pro Minoritate-díjjal. A másik díjazott, a finn Tytti Ikohoona Asuunmaa a mostani rendezvényre sem tudott időt szakítani. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadó a Szórvány Alapítvány tevékenységéről beszélt, hangsúlyozva a tudományos kutatómunkát. Bodó Barna alapítványi elnök, politológus, Temes megyei tanácsos elmondta, hogy évről évre olyan közéleti személyiségeknek ítélik oda a díjat, akik a tudomány, az egyház vagy a politikum terén végeznek méltányolandó munkát a többség-kisebbség viszony javításában. Idén Gabriel Andreescu kisebbségjogi szakértőt, a romániai Helsinki Bizottság volt elnökét, Kovács Péter magyarországi szakértőt és Tytti Ikohoona Asuunmaát, az Európa Tanács finnországi volt képviselőjét tüntette ki a nemzetközi zsűri. Méltatásában Bodó úgy fogalmazott, hogy "Kovács Péter az elmúlt negyedszázadban részese volt mindannak, amit nemzetközi kisebbségvédelemnek nevezünk". Kovács megtisztelőnek s egyben meghatónak nevezte az elismerést, s úgy vélte, hogy "a jó ügyet védeni kell az érdektelenséggel és az elutasítással szemben", a kitüntetést pedig nemcsak saját, hanem mások - szintén a szórványmagyarság ügyét szolgálók - munkája iránti figyelmességként értékelte. /Pataky Lehel Zsolt: Tusványoson pótolt díjátadás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2003. augusztus 11.

Aug. 8-án a nagyszentmiklósi RMDSZ volt a házigazdája a szövetség kistérségi találkozójának. A Temes megyei RMDSZ - a Temesváron létező nyolc körzet mellett - hat régiót alakított ki a tagszervezetek közötti kommunikáció, az együttműködés hatékonyabbá tétele céljából, és a megyei vezetőség külön-külön valamennyi térséget felkeresi augusztus-szeptember folyamán. A szervezeti élet, a helyi magyar közösségek mindennapi kérdéseinek megvitatása, valamint a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülés szerepel a Temes megyei RMDSZ kistérségi találkozóinak napirendjén. A megjelentek elmondták: még messze áll az RMDSZ a jó működéstől. /Pataky Lehel Zsolt: Kistérségi RMDSZ-találkozók. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

2003. augusztus 21.

A több mint kilencven százalékban magyarok lakta Óteleket, ahol a két Temes megyei önálló magyar tanintézetek egyike működik - a másik a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum - is utolérte a szórványbeli magyar oktatás problémája: az általános iskolai tagozata diákhiánnyal fog küszködni, az ötödik osztályt például négy tanuló kezdi - mondta Talpai Adél igazgató. Szerinte az segítene, ha a községközpontból, Újvárról sikerülne átcsábítani legalább nyolc általános iskolást. Újváron fakultatív magyar oktatás folyik, és a szülőknek az megfelel, nem tartják fontosnak, hogy magyar iskolában taníttassák a gyerekeket. Az iskolabusz az Újvár községhez tartozó falvakból (Ótelek, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Aurélháza, Öregfalu), közel kilencven elemi és általános iskolást szállít a "központba". /Pataky Lehel Zsolt: Óteleket is elérte a szórványoktatás legfőbb gondja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

2003. augusztus 23.

Harmincnál több magyarországi vállalkozó, bankszakember, iparkamarai, közigazgatási és vámszakértő találkozott aug. 22-én Temesváron Temes, Arad, Krassó-Szörény, valamint Bihar megyei üzletemberekkel, kereskedelmi tanácsosokkal, román és magyar önkormányzati személyiségekkel. Az üzletember-találkozót a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD Hungary) temesvári területi irodája és a Regio Invest Kft. hozta "tető alá". A Temes megyében működő külföldi tőkéjű cégek száma 5100, amiből magyarországi érdekeltségű 138. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar-magyar és magyar-román üzletember-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2003. szeptember 1.

Ötödik alkalommal rendezték meg a Szapáryfalvi Napokat, s a szervezőmunka dandárját a Gróf Szapáry Péter Társaskör tagjai vállalták magukra. Nevét Gróf Szapáry Péter országgyűlési képviselőről kapta a település, ugyanis a nemes felajánlotta a Lugos és Bálinc közötti birtokrészét a telepítésre, többek között azzal a feltétellel, hogy az állam létesítsen itt egy mezőgazdasági iskolát. Jelenleg több mint 240 fős a szapáryfalvi református gyülekezet, a más felekezetűekkel együtt pedig a háromszázat is meghaladja a magyarok száma. Aug. 29-én este kezdődött a rendezvény. Az istentisztelet után Erdődi Endre, a társaskör elnöke ünnepélyesen meghívta a vendégeket és a falubelieket a Szapáryfalvi Napok eseményeire. Megtartották a térség RMDSZ-vezetőségeinek kisrégiós találkozóját. Felléptek az újszentesi és lugosi néptánccsoportok, a helyi amatőr színjátszó csoport szórakoztatta az érdeklődőket, este pedig utcabál zárta a falunapokat. /Pataky Lehel Zsolt: Nyárutó a Szapáryfalvi Napok jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2003. szeptember 2.

Az első kiírást leszámítva, minden évben díjazták Bartha Csabát az Ungvári Rádiós és Televíziós Fesztiválon. A Temesvári Rádió magyar adásának és a Román Televízió Temesvári Stúdiója magyar adásának főszerkesztője idén a rendezői díjat nyerte el a kárpátaljai seregszemlén a Dr. Mara című, Újra otthon alcímmel jegyzett filmjével. Elmondta, hogy dr. Mara Ernőt az ötvenes években kényszerlakhelyre vitték, ott végezte az egyetemet, később Nagybányán lett tanársegéd a bányamérnöki egyetemen, 1989 novemberében pedig kitelepedett Magyarországra, ahol a dorogi szénbányáknál dolgozott. Amikor ott kezdtek rosszul menni a dolgok, hazajött, s visszaigényelte az ősi családi birtokot. A faluban csak ő és az édesanyja magyarok. A templomot restaurálná, hogy ne omladozzon tovább. /Pataky Lehel Zsolt: Otthon dr. Maránál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2003. november 7.

Markó Béla szövetségi elnök nov. 6-án az RMDSZ Temes megyei vezetőségével, önkormányzati tisztségviselőivel, civil és ifjúsági szervezetek, történelmi egyházak képviselőivel találkozott a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök a szervezeti életről tájékoztatta a vendégeket. Az európai bizottsági országjelentéssel kapcsolatban Markó kifejtette: "az uniós felvételben a politikai-stratégiai szempont lesz a döntő". Úgy vélte, a 2004-es választási évben csak egy nyitott, a kritikát elfogadó RMDSZ érhet el valamit, ugyanakkor az úgynevezett belső ellenzéket szétzilálásra alkalmas erőnek nevezte, amely veszélyezteti a parlamentbe jutást (másik veszélyforrásnak a román politikumot jelölte meg). Nov. 7-én Zsombolyán majd Lugoson találkoznak az RMDSZ országos vezetői a helyi tisztségviselőkkel. /Pataky Lehel Zsolt: Ma Zsombolyán és Lugoson az RMDSZ vezérkara. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

2003. november 13.

A szórványvidék magyar nyelvű oktatási gondjai megoldásának egyik fontos eleme a kistérségi oktatási központok kialakítása. Ezek kijelölésénél a természeti adottságokat, a megközelítési lehetőséget is figyelembe kell venni - hangzott el a múlt hét végén, Kolozsváron tartott szórványoktatási tanácskozáson. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke szerint konkrétumokról nem esett szó, "mindenki azt a feladatot kapta, hogy otthon dolgozza ki a helyi sajátosságoknak megfelelő oktatási stratégiát". A Temes megyeinek már kidolgozták, Erdei Ildikó oktatásért felelős megyei alelnök erről tartott előadást. "Bemutattam annak a kutatásnak az eredményét, amely a bánsági magyar oktatás helyzetét térképezte fel. A szórványstratégiánk kulcselemei a tanügyi kistérségi központok - mondta Erdei Ildikó. - De ezt mintának szántam, ezen lehet változtatni a helyi jellegzetességeknek megfelelően." Temesben már léteznek ezek a régióközpontok, csak a magyarországi támogatás jelenleg szünetel. Kötő József biztatott, hogy a magyarországi szaktárca ezúttal közvetlen pályázatot ír ki. Bodó Barna a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnökeként szükségesnek, de nem elégségesnek értékelte a tanácskozást. Szerinte a Szórvány Alapítvány néhány éve, a tudományos kutatómunka mellett konkrétan az oktatás mellett áll. A várhatóan jövőre életbe lépő "fejkvótás" rendszerben látják a szórványoktatás legnagyobb veszélyét, hiszen a magyar tanintézmények és tagozatok alulfinanszírozottak lesznek, s erre kell "valami pozitív megkülönböztetési módszert" kitalálni, ami a szülőket se terheli anyagilag, és a gyerekek se menjenek román tagozatra. /Pataky Lehel Zsolt: Mintául szolgálhat a Temes megyei szórványoktatási stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

2003. november 15.

A részben közös gazdasági, kulturális jellemzők is alapot jelentenek a két város szorosabb együttműködésére, a testvérkapcsolat kialakítására - hangzott el a Temesvár-Szeged közös tanácsülésen, Temesváron. A szegedieket meghívták a jövőre esedékes temesvári nemzetközi metszetkiállításra, melyet helyi, újvidéki és szegedi képzőművészek alkotásaiból rendeznek. Botka László, Szeged polgármestere felhívta a figyelmet az európai uniós pénzekből "futtatott" tükörpályázatokra, szorgalmazta a vásárokon, szakmai kiállításokon való kölcsönös részvételt. Adrian Orza temesvári alpolgármester a kórházi adminisztrációval és a szociális védelemmel kapcsolatos tapasztalatcseréket, javaslatokat tartotta szükségesnek. A magyarországi küldöttség este a Kós Károly Közösségi Központban "magyar-magyar" találkozón vett részt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár-Szeged közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2003. november 22.

Nastase miniszterelnök kétnapos látogatásra Temes megyébe érkezett. A varsói Közép-európai Kezdeményezés regionális politikai csúcstalálkozóról Adrian Nastase kormányfő útja egyenesen Temesvárra vezetett, ahol először az európai uniós mintára létrehozott Romániai Fiatal Farmerek Egyesületének alakuló ülésére volt hivatalos. A kormányfő és kísérete ezután az SZDP megyei szervezeténél az elnökség tagjaival folytatott zártkörű tárgyalást. A Nyugati Jelen kérdésére a miniszterelnök kijelentette: bár közeledik az év végi határidő, hivatalos egyeztetés nem történt még, csupán az "RMDSZ vezetőinek egyikével-másikával" tanácskozott az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításáról. "Bízom abban, hogy sikerül civilizált módon, mindkét félnek megfelelő, senkinek az önérzetét nem sértő megoldást találni december 15-ig" - hangzott az udvarias válasz. /Pataky Lehel Zsolt: Udvarias ígéret a szoborügy rendezésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/

2003. december 4.

Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-240




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998