udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Patkó Éva

2005. szeptember 21.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának műsorpolitikájában az utóbbi évadokban fontos helyen szerepel a magyar szerzők műveinek bemutatása. A klasszikus szerzőktől – Madách Imre, Kosztolányi Dezső – a jelenkori irodalomig – Görgey Gábor, Spiró György, Sütő András – terjed a sor. Ennek jegyében alakult a 2005/2006-os évad repertoárja is, melyben két magyar dráma is szerepel évadnyitó előadásként. Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékának bemutatójára készül a társulat, Gali László rendezésében. A Kisteremben Visky András A szökés című darabjának ősbemutatójára kerül sor Patkó Éva rendező szakos egyetemi hallgató irányításával. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Munkával ünnepel a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2005. szeptember 30.

Szeptember 29-én volt Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban Visky András A szökés című darabjának ősbemutatója, Patkó Éva rendezésében. Visky Andrásnak ez az első bemutatója Marosvásárhelyen. Elmondta, a darab 1998-ban mint rádiójáték hangzott el. 1848-as tematikával kapcsolatos pályázatra íródott. Sikerét látva döntötte el, hogy színpadra alkalmas darabot farag belőle. A díszlet végleges változata még nem készült el. /Nagy Botond: Ősbemutató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2006. január 10.

Az esztendő első premierje január 13-án lesz Temesváron a Csiky Gergely Állami Színházban, a Lear című előadást láthatja a közönség a magyar társulat előadásában. A darab rendezője a dévai születésű Patkó Éva, aki jelenleg a marosvásárhelyi színművészeti főiskola rendezői szakának hallgatója, ez a második rendezése (korábban Marosvásárhelyen Visky András Szökés című darabját vitte színre). /P. L. Zs.: Lear, az év első bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

2006. február 16.

Májusban nem mindennapi bemutatóval jelentkezik a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata. Béres László színházigazgató szerint a Télikert című előadás érdekessége, hogy a színművet Láng Zsolt író, drámaíró kimondottan a gyergyószentmiklósi színészekre szabta. A szerző nem ismerte személyesen a figurás színészeket, hanem Patkó Éva rendező – a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója – elmesélése alapján írta meg a színdarabot. A szerző az olvasópróbáktól kezdődően a bemutatóig dramaturgként végigkíséri az alkotási folyamatot. /Jánossy Alíz: Rejtélyes télikert Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

2006. március 17.

Marosvásárhelyen zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál. – Tolsztoj regénye alapján született meg Nagy András Anna Karenina Pályaudvar című drámája. Szabó K. István rendezésében a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház ezzel az előadással vett részt Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztiválon. A történet a szerelemről és a halálról szól. /Madaras Orsolya: Interetnikai Színházi Fesztivál. Marosvásárhely, 2006. március 10-19./ – Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője elmondta, jó volt, hogy ilyen nagyszámú közönség előtt tehettek. Otthon jóval kevesebb néző előtt játszanak a termünk csupán 90 férőhelyes. Mostani előadásuk legfőbb mozgatóereje a zene, a ritmus. /Novák Ildikó: Ki a „ludas”?/ – A temesvári Csiky Gergely Állami Színház Patkó Éva negyedéves rendező szakos hallgató Learjét adta elő. Az előadás címe is hangsúlyozza (L=R+C+G), hogy lényeges eltérések vannak az eredeti Shakespeare-drámától. Az előadás szimbólumokra épül, minden egyes gesztusnak, pillantásnak meghatározott jelentése van. /Kádár-Dombi Katalin: A körön kívül/ – Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban Godot-ra vártak. Reménykedünk. Titokban mindannyian egy-egy Godot-ra várunk. /Papp Ida Júlia: Eljön-e hozzánk Godot?/ /Összeállították a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

2006. április 29.

A temesvári Csiky Gergely Színház Sepsiszentgyörgyön, vendégjátékán Lear-kivonatot mutatott be, mellőzve minden más szereplőt, csupán négyen maradnak: Lear és lányai. A plakáton, műsorfüzeten ott áll eligazítóként: L = C + R + G. És valóban, az előadást a király és lányai viszonya határozza meg, a rendező csak erre a kvartettre összpontosított. Cordelia – Tokai Andrea a vállán vitte az előadást. A Patkó Éva rendezte az előadásban Lear tragédiája átalakul Cordelia tragédiájává.  /Váry O. Péter: Lear-kivonat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2006. május 19.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház önmagával is kísérletezik, mondta Béres László igazgató. Május 23-án mutatják be a Láng Zsolt író által a társulatnak írt Télikert darabját. A szerző figyelembe vette a társulat jellemzőit, a létszámát. A szerző jelenlétében tartották az olvasópróbákat, ez lehetőséget adott arra is, hogy saját szájuk íze szerint alakítsák a szöveget, mesélte Barabás Árpád. Patkó Éva először rendez a Figurának. A pályája legelején tartó, végzős egyetemi hallgató úgy látja: keresve sem találhatott volna hálásabb társulatot szárnyai bontogatásához. A darabhoz a zenét Nagy Endre gyergyói unitárius lelkész szerezte. /Barabás Márti: Házifigurák a Télikertben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2007. február 5.

Harold Pinter Nobel-díjas író A gondnok című művéből készült előadást mutatta be február 4-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A stúdió-előadást Patkó Éva rendező irányításával a társulat három művésze vitte színre: Kicsid Gizella, Szabó Tibor és Mátray László. /Kovács Zsolt: A gondnok önmagunkkal szembesít. Harold Pinter Nobel-díjas író művéből készült előadást mutatott be a Tamási Áron Színház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2007. március 30.

Mrozek Szerenád tragikomédiáját mutatja be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata március 30-án, Patkó Éva rendezésében. A dráma emberi kapcsolatok alakulásáról, szerepjátszásról és őszinteségről szól. /Kovács Csaba: A Róka szerenádja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2007. szeptember 4.

Évadkezdő gyűlést tartott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója a nehéz anyagi helyzetet ismertette: 4,12 milliárd régi lejt kaptak, míg tavaly 13-at. A színháznak 3 milliárd lejnyi tartozása van. December végéig nyolc bemutatót terveznek, négyet a magyar, négyet a román társulat esetében. A színházban a 190 fizetett poszt mellett még van tíz fizetetlen és betöltetlen állás, a leépítés abból megoldható. A színház költségvetésének csak 7-8 százalék fedezi a bevétel. Idén két turnéra megy a magyar társulat: Bécsben az Alvajáró románccal lépnek fel, Tiszaújvárosba pedig a Ketten a neten című előadást hívták meg. A Tompa Miklós Társulat új művészeti igazgatója, Kövesdy István rendező az előadástervet ismertette. A tervezett első bemutató, A harmadik próbái már folynak. A produkció Shakespeare III. Richárd című drámáján alapszik. Amint megérkezik Alexandre Colpacci rendező, rá egy hétre elkezdődnek a következő előadás, Shakespear Szeget szeggel olvasópróbái. A harmadik bemutató kortárs darab lesz, Schimmelpfenig műve. Harsányi Zsolt színművész, frissen végzett rendező jegyzi, Bianca Ieremias közreműködésével. A negyedik bemutató az Olasz szalmakalap című zenés mű, Kövesdy rendezésében. Januártól az évad végéig négy további bemutató esedékes: Goldoni Legyezője (Kiss Csaba rendezi), Székely János legendás drámája, a Caligula helytartója (Kincses Elemér rendezésében), és egy magyar népmesékből összeállított előadás, amelynek jelenleg csak munkacíme van, Király István rendezi. A negyedik előadás egy Sirály-továbbdolgozás, kortárs orosz szerző műve, Patkó Éva vállalta a rendezést. /Nagy Botond: Amit az új évadról tudni kell. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2007. szeptember 4.

Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója elmondta, az évadot tizenhat színésszel kezdi a társulat, nyolcan idén csatlakoztak az udvarhelyi színházhoz. Csurulya Csongor személyében augusztustól új művészeti vezető is van, Patkó Éva rendező pedig az ősz folyamán csatlakozik a társulathoz. Négy saját darabbal, két nagyszínpadi produkcióval, egy stúdióelőadással, valamint egy gyerekelőadással készülnek az új évadban. Az Euripidész: Elektra című színművet október 18-án mutatják be. /Szász Emese: Bővül az udvarhelyi színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2008. február 8.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című költeménye került előtérbe a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház havi rendszerességgel jelentkező legújabb felolvasóestjén, melynek nem titkolt célja, hogy „bevonzza” a fiatalokat a kultúra házába. Az előadások sikerességét példázza, hogy már iskolákba is kaptak meghívást felolvasóestek tartására. Eddigi műsoraikban Tamási- és Shakespeare-drámákból, valamint görög tragédiákból adtak elő. Az előadóestek rendezői Csurulya Csongor és Patkó Éva színházi rendezők. /Bágyi Bence Jakab: Udvarhelyi „kulisszatitkok” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2008. február 11.

Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című rádiójátékát mutattak be február 9-én Kolozsváron. A rendszerváltás óta ez a műfaj szinte teljesen eltűnt a műsorkínálatból. A még soha nem játszott drámát Patkó Éva rendezte és alkalmazta rádióra. A Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió 1989 előtt évtizedeken át művelte ezt a műfajt, több száz felvételt őriz a két rádióstúdió. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa kezdeményezte a rádiószínház műfajának felélesztését. /Kovásznay Katalin: A rádiójáték szökőéve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2008. április 8.

Április 9-én zárul Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem szervezte miniévad. Gáspárik Attila rektor elmondta: jól teljesített a diákság. Április 6-án az Akadémiai Műhely Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében, Tompa Klárával a címszerepben. A miniévadon volt bábjáték, zenés darab, és vígjáték is. Április 9-én az új zeneterem és bentlakás avatójával, a Symbolon című színházi szaklap bemutatójával, szakmai megbeszélésekkel és gálaműsorral ér véget a miniévad. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tóték című előadása Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt a múlt hét végén. Az előadás sikert aratott, Trill Zsolt kárpátaljai színész kitűnő őrnagy-alakítását vastapssal jutalmazta a publikum. A vendégszereplés révén Sepsiszentgyörgyön egy időben két, alapvetően különböző koncepció szerint megalkotott Tóték-előadás létezett, mivel az M Stúdió Florin Vidamski rendezte Tótékja is műsoron van. /B. É. : A Nóra műhelytitkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2008. május 23.

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2008. szeptember 30.

Újabb rádiójátékot mutattak be a Kolozsvári Rádióstúdió koncerttermében: ezúttal Hatházi András A hetérák tudománya című drámájának rádiójáték-változatát. Olyan darabokból készülnek rádiójátékok, amelyeket eddig nem mutattak be színpadon. Előzőleg, februárban Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című művét mutatták be, mindkettőt Patkó Éva rendezte. /Köllő Katalin: Ismét rádiószínház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2009. szeptember 19.

Immár negyedszázada ünneplik szeptember 21-én a magyar dráma napját. E jeles nap arra emlékeztet, hogy 1883-ban ezen a napon szólalt meg először a pesti Nemzeti Színház színpadán Madách Imre nagyszabású drámai költeménye, Az ember tragédiája. Marosvásárhelyen sokan emlékeznek még arra az előadásra, amelyben a Tragédia Harag György víziójában került közönség elé. A Tompa Miklós Társulat 2001-ben Anca Bradu rendezésében is műsorára tűzte a drámát. A marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat augusztus-szeptemberi összevont száma színházi szám. Olvasható ebben Matei Visniec Paparazzi avagy egy elvetélt napfelkelte krónikája című színműve Patkó Éva fordításában, Kiss Noémi Legénybúcsú című alkotása „tragikus eljegyzés kilenc jelenetben”, Mihaela Michailov Életem babái című jegyzete. Pálfi Zsófia Disharmonia caelestis címmel adja közre (Nietzsche: – Isten meghalt. Isten: – Nietzsche meghalt) „alcímű” jelenetét, amellyel szerzője a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem drámaírói pályázatán díjat nyert, továbbá Christopher Marlowe II. Edwárd című ötfelvonásos tragédiáját Jánosházy György fordításában. /b. d. : Szeptember 21. – a magyar dráma napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998