udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 298 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-298
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lendvai, Paul

1991. január 19.

Paul Cheler tábornok, az Erdélyi hadsereg parancsnoka a tévé jan. 12-i katonai műsorában /adásában/ hangsúlyozta, hogy az ország fenyegettségét közvetlennek tartja, egyben kifejtette, hogy aggasztó a törvénytelen fegyvertartás. Cheler nemzetellenes veszélynek tüntette fel a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a cserkész szót, mintha kimondottan magyar mozgalomról lenne szó. Nem említette, hogy van román cserkészmozgalom is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1991. március 8.

Paul Philippi német nemzetiségű képviselő visszautasította Razvan Teodorescunak, a tévé elnökének a szavait, hangsúlyozva, hogy az erdélyi szászok 850 éve élnek ezen a vidéken, volt kulturális és politikai szerepük az elmúlt századokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1991. április 12.

Sütő András hónapokig volt külföldön, több műtétet végeztek a szemén. Először Budapesten kezelték, majd áprilisban Bostonban esett át egy műtéten, azután újabb műtétre ismét vissza kell térnie Bostonba. Arra akarta rábeszélni 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen a tömeget, hogy térjenek haza, amikor a Vatra Romaneasca által szervezett csoportok, a Libánfalváról és Hodákról teherautón behozott parasztok rátámadtak a magyarokra. Az RMDSZ-székházba menekültek be, hetvenketten. Az ostrom azonban folytatódott. "Öljétek meg őket!", Gyújtsátok rájuk az épületet, hadd égjelek meg elevenen!" - kiáltozták és vasdoronggal törték be az ajtót. Sikerült értesíteniük Judea ezredest és Scrieciu tábornokot, akik a helyszínre érkeztek és felszólították a székházban rekedt magyarokat, hagyják el a székházat, biztosítják a szabad elvonulást. Amikor kiléptek a kapun, a feldühödött románok megtámadták a kijövőket, akkor verték össze Sütő Andrást is, kiverték a fél szemét. Az írót Bukarestbe vitték, a katonai kórházba. Betegágyánál meglátogatta Iliescu elnök, aki megígérte, a támadás elkövetőit azonosítják és bíróság elé állítják. Ezt azóta sem tették meg. Sütő András elmondta még, hogy Budapesten találkozott a közlekedési balesete miatt kórházban ápolt Tőkés László püspökkel, akkor megvitatták a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kérdéseit, melynek ők alapítói. Az alapítvány segíti mindazokat, akik kényszerűen elhagyták Romániát és most szeretnének visszatérni. Sokan kivándoroltak az országból /Magyarországra 30 ezren távoztak/, az alapítvány tevékenysége tehát jótékony hatású. Ennek ellenére támadták Sütő Andrást, az alapítvány elnökét. /Paul Vinicus: "Az általam leírt világnak nem kell visszatérnie, hiszen létezik" állítja Sütő András, aki gyilkosok össztüzében állva is hisz az erkölcsi értékekben. = Valóság (Bukarest), ápr. 12./

1991. június 4.

Paul Jerbas szenátort nevezték ki a kormányfőtitkári posztra, Nicolae Olteanu helyébe. A kinevezés hat hónapra szól. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. július 10.

A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1992. január 17.

Jan. 5-én kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a Nemhivatásos Színjátszók Nemzetközi Találkozója, melyet először rendeztek meg. Nagy Attila mérnök, a Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesületének az elnöke, a Condordia Amatőr Színjátszó Társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. Felléptek angliai, bukaresti, magyarországi együttesek, továbbá a szlovákiai, lévai magyar együttes, a Garamvölgyi Színpad Tamási Énekes madarával. Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író emlékeztetett: kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás, 1792-ben alakult meg Kolozsvárott az első magyar társulat. Hét napig tartott a rendezvény. Az erdélyi fellépő társulatok: a HAHOTA /Marosvásárhely/, a LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör /Nagybánya/, MIKES KELEMEN Gimnázium színjátszó csoportja /Sepsiszentgyörgy/, MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszó csoportja /Brassó/, PERISZKÓP Népszínház /Arad/, RANDEVÚ /Kolozsvár/, UTCAI AMATŐR Színjátszó Társaság /Székelyudvarhely/, BODOR PÉTER /Erdőszentgyörgy/ és a CONDORDIA Amatőr Színjátszó Társulat /Sepsiszentgyörgy/. /Farkas E. Zoltán: Condordia-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1992. június 10.

Jún. 10-12-e között Olaszországban ülésezett a NATO Dél-európai Regionális Parancsnokságának Vezérkara, ahova Románia katonai küldöttségét is meghívták. A román küldöttséget Vasile Paul ezredes vezette, aki elmondta, hogy Románia hadseregének professzionális szintje szerint egyike az európai modern hadseregeknek, mind műszaki, mind emberállománya tekintetében. Mindezt nyugati katonai vezetők állapították meg. /MTI/

1992. július 9.

Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./

1992. szeptember 3.

A magyar-román katonai együttműködés keretében Paul Cheler vezérezredes, a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokának vezetésével, szept. 3-án többnapos látogatásra román katonai küldöttség érkezett Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./

1992. december 12.

Raffay Ernő honvédelmi államtitkár vezetésével magyar katonai küldöttség 8-ától 12-ig tartó hivatalos látogatáson volt Romániában, eleget téve Dumitru Cioflina altábornagy, nemzetvédelmi államtitkár, a román nagyvezérkar főnöke meghívásának. A küldöttség Paul Cheler tábornoknak, a 4. román hadsereg parancsnokának vendége volt Kolozsváron. Grigore Zanc prefektus és Funar polgármester is fogadta őket. Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter 11-én tárgyalt a küldöttséggel. /Új Magyarország, dec. 12./ Raffay Ernő hazatérése után elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak, sikerült megállapodni a katonasírok, katonai temetők gondozásáról, a katonai sajtóorgánumok hangvételének vizsgálatáról. Visszakérjük az 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumokat, jelentette ki az államtitkár. /Új Magyarország, Pesti Hírlap, dec. 14./

1992. december 15.

Raffay Ernő /sz. 1948/ történész könyvei ismertek /Erdély 1918-1919-ben, A vajdaságoktól a birodalomig, Az újkori Románia története (angolul és franciául is megjelent), Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal/. A történészt 1990-ben honvédelmi minisztériumi politikai államtitkárnak nevezték ki. Államtitkárként látogatott magyar katonai vezetőkkel dec. 8-12-e között Romániába. Két héttel előtte Dumitru Cioflina altábornagy, a román nagyvezérkar főnöke, államtitkár, korábban Spirou védelmi miniszter, szeptemberben pedig Paul Cheler vezérezredes, a IV., erdélyi hadsereg parancsnoka járt Magyarországon. Raffay hét problémát vetett fel, a kapcsolatok továbbépítésével kapcsolatban. Ezek között van az egymás országában levő katonai temetők gondozása, egymás nemzeti ünnepeiről való kölcsönös megemlékezések, annak elérése, hogy a hadseregben szolgáló nemzetiségiekkel szemben ne legyen megkülönböztetés, a tévé katonai adása ne mutassa be sötét színben a másik országot /a román tévé Pro Patria műsora/. A tárgyalások pozitív légkörben zajlottak. Egyedül Kolozsváron Funar polgármester volt a kivétel, aki Raffay Ernő üdvözlőbeszédét törvénysértőnek minősítette. Az államtitkár ugyanis Kolozsvárt mondott. Funar szerint ilyen helység nem létezik, csak Cluj-Napoca van. A polgármester azt is hozzátette: amikor Raffay beszédében bírálta a román és magyar szélsőségeseket, akkor bizonyára az RMDSZ szélsőségeseire gondolt, akik törvénytelenül háromnyelvű táblát akartak a színháznál elhelyezni. - Paul Cheler vezérezredes elmondta, hogy ő sok mindenben egyetért Funarral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1993. február 2.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Bukarestbe utazott, a tévé új elnökétől, Paul Everactól követelte, hogy a magyar adást ne az RMDSZ használja fel, helyette 5 perccel több műsoridőt biztosítsanak a román érdekeket kifejező pártoknak. /Funar Bukarestben is vádol. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1993. február 6.

Paul Everac, a tévé vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a magyar adáshoz, tehát nem tiltják meg a politikai műsorokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6-7. /

1993. február 11.

Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11.

1993. február 25.

Paul Everac író, a tévé nemrég kinevezett elnöke írásait idézte a Romania Libera napilap, megállapítva, hogy azok nagyon hasonlóak Hitler Mein Kampfjához. Everac ugyanis a nemzet tisztaságára is vigyázna, ha ő lenne az államfő. A kisebbségekre "túlszaporodási adót" vetne ki, elsősorban a cigányokra. Everac hajlandó lenne elősegíteni a kisebbségek elvándorlását is. /Bogdán Tibor: A Mein Kampf román változata. = Magyar Hírlap, febr. 25. /

1993. március 20.

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1993. április 4.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsvárott sajtóértekezletet tartott, hogy válaszoljon az utóbbi idők heves támadásaira. Fenntartja korábbi kijelentéseit: Romániában már hetven éve tart a magyarság irányított asszimilációja, ez a folyamat 1989. decembere után sem szűnt meg. A romániai etnikai tisztogatás nem a boszniai modell szerint történik, hanem békés módon, a magyar vezetők eltávolításával. "Újból hangsúlyozom, hogy korábbi kijelentéseimet rosszul értelmezték, elferdítették. Kérdem én: mikor fog hasonlóan tiltakozni a román parlament Paul Everac televízióigazgató ultrafasiszta megnyilvánulásai, vagy Corneliu Vadim Tudor faji elméletei ellen?" - tette fel a kérdést a püspök. A jelenlevő újságíróknak dokumentációt osztottak ki Tőkés László amerikai nyilatkozatairól, továbbá részletes statisztikai kimutatásokat az erdélyi városok népességi, etnikai összetételéről, illetve az arányok változásairól. Tőkés László tendenciózus értelmezéssel vádolta a román parlamentet és a tömegtájékoztatást. /Botos László: Tőkés László fenntartja állítását. = Új Magyarország, ápr. 5./

1993. április 6.

Paul Eugen, a Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke azzal vádolta Czirják Árpád kanonokplébánost, hogy a Szentegyház utcai kiállítási termet el akarja venni a képzőművészektől. A terem a római katolikus egyház tulajdona. /Paul Eugen: A képzőművészek közös ügye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

1993. április 27.

Ápr. 27-én Iliescu elnök fogadta az ET jogi bizottságának küldötteit, akik a Belügyminisztérium, a rendőrség demilitarizálásáról érdeklődtek, továbbá az SRI felügyeletéről, felvetették a szélsőséges nacionalizmus, antiszemitizmus jelenlétét. Példának hozták fel Paul Everac antiszemita hangvételű esszéjét, megkérdezve, miért nem lép fel ilyen embernek a televízió éléről történő eltávolításáért. Az ET-küldöttek találkoztak George Ioan Danescu belügyminiszterrel is. /ET-tagságunk feltétele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1993. április 29.

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1993. május 26.

A romániai ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - Paul Everac tévéelnök leváltását követeli. Az Iliescu elnök által kinevezett elnök fasiszta jellegű, nacionalista és antiszemita nézeteiről közismert. /B. T., Bukarest: A román ellenzék a tévéelnök leváltását követeli. = Magyar Hírlap, máj. 26./

1993. június 11.

Nagy felháborodást keltett a tévé elnökének, Paul Everacnak jún. 5-i tévészereplése. Nyugatellenes, idegengyűlöletre uszító kijelentései miatt az Audiovizuális Tanács három tagja a képviselőházhoz fordul azzal, hogy járjanak el a tévé elnöke ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./

1993. június 15.

Paul Teodoru szállításügyi miniszter szerint a mozdonyvezetők a törvény előírásának azon sem tesznek eleget, hogy sztrájk alkalmával biztosítani kell a normális forgalom egyharmadát. /Magyar Hírlap, jún. 16./

1993. július 24.

A Vremea című lap közzétette Adrian Paunescu főszerkesztő, szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke, Ceausescu hajdani hű lakája 50. születésnapján megjelentek listáját. Köztük van Ovidiu Gherman, a szenátus, Adrian Nastase, a képviselőház, egyben a kormánypárt elnöke, Vacaroiu miniszterelnök, több miniszter, Ceausescu lányának családja és Paul Everac, a televízió igazgatója. /A szenátor születésnapi vendégei. = Új Magyarország, júl. 24./

1993. július 29.

A romániai cigányok elleni rasszista sajtókampányról beszéltek a Cigányok Pártja sajtótájékoztatóján. A cigányellenességben élen járó kiadványok között említették a Romania Mare, az Ora és az Evenimentul Zilei című bukaresti lapokat, hasonló szerepet játszik a televízió is, melynek elnöke, Paul Everac is cigányellenes hangulatot kelt. /Bogdán Tibor, Bukarest: Romániában (is) félnek a cigányok. = Magyar Hírlap, júl. 29./

1993. augusztus 19.

Véget ért a hét napja tartó vasutassztrájk. Előzőleg, aug. 17-én a kormány a munkaszerződések azonnali felbontásával fenyegetett. Paul Teodoru közlekedési miniszter közölte, hogy a rendőrségnek nem kellett közbeavatkozni, bár mindenütt készenlétben álltak. Elmondta azt is, hogy senkit sem bocsátottak el. /Vasutassztrájk ? győztesek nélkül. = Népszabadság, aug. 19./

1993. szeptember 3.

A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1993. szeptember 23.

Paul Everac, a tévé vezérigazgatója írásos figyelmeztetésben részesítette Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, mert szept. 6-án rövid képes beszámolót adtak Horthy Miklós újratemetéséről. /Horthyért kapta. = Népszava, szept. 23./

1993. november 24.

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában szokatlanul tapsoltak Paulus Alajos filmjének végén. Nem élt soha kisebbségben. "Mégis minden határainkon túl élő magyart rokonomnak tartok" - vallja a budapesti Paulus Alajos A Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai magyarok, a Rendezni végre közös dolgainkat című filmben a szlovákiai, a trilógiában /Béke veled, Félrevert harangok, Visszatérés/ a romániai magyarok panaszait szólaltatta meg. A vajdasági magyarokról szól a Van egy álmom című alkotása. /Pósa Zoltán: Békés visszatérés. Székelyföld, Vajdaság, Felvidék panaszának krónikása. = Új Magyarország, nov. 24./

1993. december 10.

Az RMDSZ a szenátushoz intézett beadványában a televízió magyar adásának védelmére kelt. Az RMDSZ a beadványban elítélte Paul Everac, a televízió elnöke és Adrian Paunescu szenátor által indított vádaskodást. A magyar szerkesztőség tárgyilagos és pártatlan. /Az RMDSZ a magyar adás védelmére kelt. = Magyar Hírlap, dec. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-298




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998