udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Philippi, Paul

1991. március 8.

Paul Philippi német nemzetiségű képviselő visszautasította Razvan Teodorescunak, a tévé elnökének a szavait, hangsúlyozva, hogy az erdélyi szászok 850 éve élnek ezen a vidéken, volt kulturális és politikai szerepük az elmúlt századokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1993. március 20.

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1993. április 29.

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1995. június 6.

Igazi gyutacsot rejtettek a Tőkés László püspöknek címzett csomagba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az utóbbi napokban Markó Béla, Paul Philippi, a romániai Német Demokrata Fórum vezetője és Nicolae Gheorghe, egy romaszervezet elnöke kapott hasonló csomagot, ezekben azonban nem volt töltet. /Magyar Hírlap, jún. 8./

1995. június 13.

Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1995. augusztus 9.

Paul Philippi, a Romániai Német Demokratikus Fórum elnöke aug. 9-én bírálta az új oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik a több száz éve ott élő német közösség szerepét. A törvény Románia történelme tantárgy helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11., Népszabadság, aug. 10./ A Süddeutsche Zeitung idézi Paul Philippit, aki elmondta, hogy Erdély és Bánát történetét nemcsak a románok alakították, hanem más népcsoportok is, köztük a 800 éve ott élő szászok. /Új Magyarország, aug. 11./

1995. szeptember 8.

A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1996. szeptember 11.

Markó Béla RMDSZ-elnök Szabó Károly szenátorral együtt szept. 11-én megbeszélést folytatott Nagyszebenben dr. Paul Philippivel, a Német Demokrata Fórum elnökével és a szervezet más vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 864. sz./

1997. május 2.

Máj. 2-án Temesváron vitafórumot rendeztek a romániai német kisebbség jövőjéről, melyen részt vett Tokay György kisebbségügyi tárca nélküli miniszter, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, valamint Romedei Arquint, a FUEV elnöke, Klaus Francke a Német-Román Barátság parlamenti csoport elnöke és Rudolf Bindig az Európa Tanács kisebbségügyi raportőre és a bukaresti német nagykövet. Tokay György bevezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi kormány első és legfontosabb bizalomerősítő lépése a német kisebbség ügyében az volt, hogy a külügyminisztérium bocsánatot kért a romániai németeket ért igazságtalanságokért, a deportálásokért, valamint a németek kiárusításáért. A kormány által a német kisebbség érdekében tett gyakorlati lépések közül megemlítette, hogy elkezdődik az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, módosul a tanügyi törvény és készül a nemzeti kisebbségvédelmi törvény. Paul Philippi a németek visszatérésének kivitelezhetőségéről elmondta, hogy ha próbaidőre vissza is térnének néhányan, a Németországban élő romániai szászok és svábok olyan garanciákat kérnének a német államtól, hogy bármikor visszatérhessenek választott hazájukba, mint a kettős állampolgárság megőrzése, a német nyugdíj folyósítása akkor is, ha egy évben 180 napnál többet tartózkodnának Romániában és elkobzott tulajdonuk visszaszolgáltatását. A német belügyminisztérium jelenlévő képviselője elmondta, hogy erre az eshetőségre még nem készült fel a német állam. Tokay György beszámolt a máj. 1-jén a Kisebbségvédelmi Hivatalban tartott munkamegbeszélésről, amelyet a prefektusokkal szervezett. Kiderült, hogy a közigazgatási szakemberek nincsenek tisztában azzal, hogy az 1201-es ajánlás a román jogrend szerves részévé vált. Ezeknek a változásoknak a nem ismerete vezetett oda, hogy vita volt a magyar nyelv ismeretéről olyan városban, ahol a lakosság fele magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1998. március 29.

Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) tanácskozását, nemzetközi kisebbségi konferenciát szervezett Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány március 27-29-e között "Kultúra, oktatás, etnikai identitás" címmel. Megnyitójában Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés legdemokratikusabb megoldását csak az alanyi jogon járó önrendelkezés jelentheti. A konferencián a térség országaiban élő nemzeti és etnikai kisebbségek - szerbiai, ukrajnai, bulgáriai románok, romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai magyarok, romániai örmények, dél-tiroli németek és mások - ismertették az adott közösségek helyzetét, törekvéseit, sajátos problémáit. Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezető elnöke kifejtette, hogy térség nemzeti kisebbségei elsősorban egymásban találhatnak megértésre és támogatásra, amikor a többségi lakosság kevesebb jószándékról tesz tanulságot, az anyaországok pedig csak bizonyos mértékű támogatást nyújthatnak a határokon túli nemzetrészeknek. A svájci Komlóssy József, a FUEV alelnöke hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak a finnországi svédek példáját kellene követnie a saját önálló felsőoktatási rendszer kiépítésében, az anyanyelvhasználat közigazgatási gyakorlatában. Ivan Alexandrov, a bulgáriai vlahok (román népcsoport) egyesületének elnöke arról szólt, hogy hazájában az eszközökben nem válogató balkáni nacionalizmus a kisebbség asszimilációjára törekszik. Dolník Erzsébet, a szlovákiai magyar pedagógusok vezetője a Meciar-kormány nyílt diszkriminációs politikáját bírálta. Megoldást csak a politikai hatalom változása hozhat - mutatott rá. A konferencia résztvevői közös nyilatkozatban foglaltak állást amellett, hogy a kelet-közép-európai kisebbségek problémáinak megoldására az utat az jelenti, hogy a többségi lakosság lehetőséget nyújt számukra különböző autonómia-formák kibontakoztatására. A romániai német kisebbség képviselője, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke nem írta alá a dokumentumot, azzal az indoklással, hogy az általános megfogalmazásokat például az autonómia tekintetében félreérthetik a többség képviselői. Arquint Romedi, a FUEV elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megfelel minden nemzetközi kisebbségjogi dokumentumnak, mivel csak a kulturális és oktatási anyanyelvi autonómiára, nem a területi autonómiára utal. /Szabadság (Kolozsvár, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1998. május 7.

A romániai német kisebbség jövőjéről megrendezett temesvári vitafórumon részt vett Tokay György kisebbségügyi tárca nélküli miniszter, Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, valamint Romedei Arquint, a FUEV elnöke, Klaus Francke a Német-Román Barátság parlamenti csoport elnöke és Rudolf Bindig az Európa Tanács kisebbségügyi raportőre. Tokay György bevezetőként elmondta, hogy a jelenlegi kormány első és legfontosabb bizalomerősítő lépése a német kisebbség ügyében az volt, hogy a külügyminisztérium bocsánatot kért a romániai németeket ért igazságtalanságokért, a deportálásokért, valamint a németek kiárusításáért. A kormány által a német kisebbség érdekében tett gyakorlati lépések közül megemlítette, hogy elkezdődik az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása, módosul a tanügyi törvény és készül a nemzeti kisebbségvédelmi törvény. Paul Philippi a németek visszatérésének kivitelezhetőségéről elmondta, hogy ha próbaidőre vissza is térnének néhányan, a Németországban élő romániai szászok és svábok olyan garanciákat kérnének a német államtól, hogy bármikor visszatérhessenek választott hazájukba, mint a kettős állampolgárság megőrzése, a német nyugdíj folyósítása akkor is, ha egy évben 180 napnál többet tartózkodnának Romániában és elkobzott tulajdonuk visszaszolgáltatását. A német belügyminisztérium jelenlévő képviselője elmondta, hogy erre az eshetőségre még nem készült fel a német állam. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1998. szeptember 9.

A romániai német kisebbség politikai képviselői nem támogatják a magyar kisebbség által követelt magyar nyelvű egyetem megalapítását. Ezt Paul Philippi, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) elnöke jelentette ki szept. 9-én, aki a Romániában élő mintegy 80 ezer erdélyi száz és bánáti sváb képviseletében szólt. Szerinte senki sem vitathatja el a csaknem kétmillió magyar önálló egyetemhez való jogát, mégsem időszerű a kérdés, mivel csak tovább fokozná a meglévő etnikai feszültségeket. Véleménye szerint a magyaroknak inkább el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvi tagozatokat, ahogyan azt a koalíciós partnerek javasolták. Paul Porr, az RNDF erdélyi elnöke elítélte az RMDSZ politikai vezetésének ultimátumát. Az egyetem témájából szerinte képtelen politikai ügyet csináltak, noha az nem a tartozik az elsődleges nemzeti problémákhoz. /A romániai német kisebbség a magyar egyetem ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

1999. július 27.

A Lugoson megjelenő Redesteptarea hetilap júl. 22-i száma közölte a Dragan Alapítvany (Fundatia Europeana Dragan) Tudományos Tanácsának júl. 13-i határozatát, miszerint az Alapítvány a kolozsvári főügyészhez fordult, és büntetőper indítását kérte a Kolozsvári Nyilatkozat következő "aláírói" ellen: 1. Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke; 2. Alexandru Cistelecan, irodalomkritikus; 3. Alexandru Vlad, költő; 4. Daniel Vighi, író; 5. Paul Philippi, történész; 6. Bakk Miklós, politológus; 7. Horváth Andor, irodalomtörténész; 8. Tánczos Vilmos, néprajzkutató; 9. Toró T.Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke. Az Alapítványt ebben az ügyben képviselő Gheorghe Pancratiu, Iuliu Gheorghiu, dr. Constantin A. Bob és dr. Augustin Deac (az utóbbi kettő egyetemi tanár) szerint az "aláírók" a Btk. 1661. szakaszának 1. bekezdése ("alkotmányos rend elleni cselekmények") és 167. szakaszának 1. bekezdése ("összeesküvés") alapján marasztalhatók el. /(Bakk Miklós): Büntetőper az aláírók ellen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2000. március 25.

Márc. 23-án A '90 márciusi konfliktus okai, következményei és tanulsága címmel tartott kerekasztal-beszélgetést Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete, a Pro Európa Liga társelnöke hangsúlyozta, hogy tíz év után is érdemes a márciusi eseményekről beszélni. Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kellene nevezni, hiszen vannak bűnösök. Elsősorban azok a politikai erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. A meghívottak között volt Törzsök Erika, Molnár Gusztáv és Ágoston Vilmos Budapestről, Paul Philippi egyetemi tanár, Cs. Gyimesi Éva egyetemi előadótanár, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, a Pro Európa Liga, illetve a mass média képviselői. A vita során szó esett a sajtó szerepéről a hangulatkeltésben, illetve az események tálalásában. Az elemzések során egyebek között szó esett arról, hogy a román történelemben állandó ellenségként jelenik meg a magyarság. /(mózes): A Tolerancia Hete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

2001. április 5.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorátusa, dékánjai és igazgatói tanácsa márc. 20-i ülésükön eldöntötték, hogy eddigi munkásságáért és a BBTE megszilárdításában játszott szerepéért díszdoktorrá avassák Bartalomeu Anania ortodox érseket, Adrian Marino írót, Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érseket és Paul Philippi professzort - olvasható a BBTE közleményében. /Jakubinyi György a BBTE díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2001. november 29.

Nov. 28-án ünnepélyes keretek között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, egyetemi tanárok, az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségei. Dr. Andrei Marga, a BBTE rektora elmondta: a BBTE szenátusa úgy döntött, hogy idén a díszdoktori címet az erdélyi tudományos élet három kiemelkedő személyiségének, Bartolomeu Ananiának, Kolozsvár, Révkolostor és Erdőfelek ortodox érsekének, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érseknek és Paul Philippi egyetemi tanárnak adományozza. A BBTE-n 1996-ban megalakult a Római Katolikus Teológiai Didaktikai Kar. Ezáltal az összes erdélyi történelmi egyház része lett a BBTE-nek, és így az intézmény felsorakozott azon nemzetközi elismerésnek örvendő európai egyetemek közé, amelyek a leggazdagabb teológiai képzést nyújtják a hallgatók számára - mondotta Andrei Marga. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a BBTE Történelem és Filozófiai Tanszékének dékán-helyettese mondott méltató beszédet, amelyben dr. Jakubinyi György Miklós életútját és munkásságát ismertette. Magyarul is szólva a jelenlévőkhöz, kifejtette a tudós főpapról: "Most, amikor szélesebb körű tudományos elismerést nyert, hálásak vagyunk neki azért a nagy szellemi és lelki bővülésért, amelyet híveinek, egyházának, fajtájának nyújt. Azért, hogy egyházfejedelemként méltósággal képvisel minket, s oly sokat tesz azért, hogy közösségünk eljusson önmegvalósítása legnagyobb lehetőségeihez." A Római Katolikus Teológiai Kar részéről dr. Márton József egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy dr. Jakubinyi György hivatásának élő, igazi paptanár volt, aki tanári mivoltát püspökként sem vetkőzte le. Az ünnepség az érsek tudományos előadásával zárult. /Papp Annamária: Díszdoktorrá avatták dr. Jakubinyi György érseket. A római katolikusok "egyházfejedelme". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2001. december 17.

Kolozsváron tartották a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából a tájékoztatási minisztérium által szervezett négynapos rendezvénysorozatot. A rendezvény sdec. 15-i témaköre a Kisebbségi sajtó szerepe a román médiában címet viselte. Miron Ignat képviselő, a lipován közösség küldötte hangsúlyozta, hogy a román sajtó nem nevezi meg azok nemzetiségét, akik kiemelkedő eredményeket érnek el valamely téren, ám ha valami rosszat tesznek, akkor azonnal megjelenik zárójelben az etnikum. Ivan Gheorghe roma származású helyettes államtitkár nyomatékosan felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a roma közösség megítélése szerint a közszolgálati TV Együttélés című nemzetiségi műsorának szerkesztői rasszisták és inkompetensek. A kolozsvári Interetnikus párbeszéd című lap szerkesztője Rusu Constantin nehezményezte, hogy rajtuk és a helyi magyar sajtót kivéve, egyetlen kisebbségi lap sem emelte fel a szavát annak idején a tervezett Antonescu-szobor felállítása ellen. A zárónapon, dec. 16-án sajtótájékoztatót tartottak, amelyen jelen volt Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas Románia európai integrációjáért felelős miniszter, Paul Philippi a Német Demokrata Fórum tiszteletbeli elnöke. Markó Bélát a dec. 15-i marosvásárhelyi SZKT miatt Szép Gyula ügyvezető alelnök helyettesítette. A közös nyilatkozatot az RMDSZ-en kívül, minden jelenlevő etnikum képviselője aláírta. Szép Gyula elmondta: az RMDSZ-nek volt néhány módosító javaslata, de azt nem fogadták el. A nyilatkozatban ez állt többek között: "A nemzeti kisebbségek határozottan állítják, hogy Románia teljesíti mindazokat a politikai kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott. Románia multikulturális társadalomként van elismerve, ilyen tekintetben interetnikus együttélési modellként szolgál." /Köllő Katalin: Sokszínűség napjai: az RMDSZ nem írta alá a zárónyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2007. május 16.

Csaknem 40 évvel ezelőtt a nyugati magyar értelmiség létrehozott egy civil szervezetet – Bázel központtal – Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem /EPMSZE/ néven. A 90-es évekig hallatlan jelentősége volt, hiszen rendszeresen könyveket jelentetett meg, konferenciákat tartott, melyekre főleg kelet-európai magyar írókat, költőket, művészeket hívott meg. Mintegy híd volt a keleti vasfüggöny és a nyugati világ között, amely lévén nem politikai, hanem inkább egyházi szervezet, aránylag könnyen végezte munkáját. Sütő Andrástól Kányádiig, Illyés Kingától Lohinszky Lorándig, vagy éppen festők, zenészek, az akkori világ kisebbségi értelmisége mind megfordult ezeken a szabadegyetemi rendezvényeken. 1990 után a helyzet megváltozott. A keleti kommunista államok összeomlásával, majd később az Európai Unió révén már nem volt szükség arra a szerepre. A 2000-es évek elején született meg az a határozat, hogy az anyaszervezet mentén országonként külön hozzanak létre helyi egyesületeket. Így született meg előbb az Erdélyi Kör, majd a Délvidéki, a Felvidéki és most van folyamatban a Kárpátaljai Szabad Egyetem bejegyzése civil szervezetként. Az Erdélyi Körnek kb. 60-70 tagja van, évente két alkalommal tartanak szabadegyetemi napokat, tavasszal és ősszel. Az idei szabadegyetemi napokat április 15–16–17-én tartották Nagyszebenben. Paul Philippi Nagyszebenből Erdély története – egy európai kísérlet? címmel értekezett, Kozma Zsolt Kolozsvárról Erdély a tolerancia földje? címmel fejtette ki véleményét, Maksay Ádám (Kolozsvár) Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címmel beszélt. /Demeter József lelkipásztor: Erdély az Európai Unióban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2007. május 26.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem évente megrendezi találkozóit, ezt megelőzően az egyik erdélyi központban a „fiók” rendezvény keretében létrehozzák a helyi találkozót. Idén a konferenciának helyet adó város a megújult Nagyszeben volt. A történész Paul Philippi professzor németnyelvű előadásában így tette fel a kérdést: Erdély története – egy európai kísérlet? Erdély története a szászság szempontjából szemlélve több mint kilenc évszázad tapasztalatát fogja össze és ezt készségesen bocsátaná rendelkezésére a most kezdődő globalizációs tendenciáknak. A professzor az első, 1694-ben, egy Georg Haner Wittenbergában (22 évesen!) megírt egyháztörténeti munkájára támaszkodott, a Historia ecclesiarum Transsilvanicarum-ra. Ez a négykötetes mű csak a negyedik részben érkezik el a reformációig. Erdély területe soha nem volt egyetlen nép lakta terület. A hospites nem a mai fogalmak szerinti „vendég”. Az István király idejében jött hospesek meghívott vendégként jöttek (vocati sunt), azért, hogy mindörökre az országban maradjanak és saját törvényeik szerint éljenek. A professzor meglátása szerint a székelyek a magyarsággal együtt vándoroltak be keletről és átvették azok nyelvét, de megtartották jogközösségüket. /Dániel Károly: Erdély története – egy európai kísérlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998