udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Paulovics László

1998. szeptember 28.

Reizer Pál szatmári püspök szentelte meg Szatmárnémetiben a Szentlélek templom oltárképét, amelyet a városból elszármazott Paulovics László festőművész alkotott. Paulovics kijelentette: "Ezzel az oltárképpel is jelezni kívánom, hogy nem szakadtam el városomtól, bár tizennégy éve távol élek tőle". /Paulovics szatmári oltárképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1999. szeptember 11.

A kolozsvári származású művészeti menedzser, Tamás Gábor szervezésében nagyszabású erdélyi képzőművészeti tárlat nyílik szeptember 12-én a stockholmi Magyar Házban. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /Stockholm/ és a Lencse Tibor Baráti Társaság védnökségével rendezett tárlaton Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugos Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota munkái láthatók. /Erdélyi képzőművészek kiállítása Svédországban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1999. szeptember 30.

A kolozsvári származású lelkes művészeti szervező, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzőművészek és elsősorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzőművész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernő, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. Tamás György gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni művészekkel. /Magyar képzőművészeti kiállítás Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. március 11.

Nehezen halad Szatmárnémetiben a Rákóczi Kollégium épületének elkészítése. Sipos Miklós szatmári református esperes elmondta, hogy a magyarországi pályázatokhoz fűzött remények nem jöttek be. Újabb pályázatokat fognak benyújtani, különböző alapítványokhoz. Márc. 10-én a másfél évtizede Németországban Paulovics László képzőművész egy grafikai alkotást adományozott az épülő Rákóczi Kollégium javára. /Turos Lóránd: Paulovics László ajándéka a Rákóczi Kollégium javára. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2000. május 23.

Valamikor Szatmárnémetiben, ma már Magyarországon, Németországban, Svájcban, az Egyesült Államokban élő képzőművészek kiállítása nyílt meg a városban. Köztük van Szenczy Zoltán, Petkes József, Paulovics László is. /Muhi Sándor: Rendhagyó visszatérés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. .23./

2001. március 28.

Paulovics László szatmári képzőművész 1985-ben áttelepült Németországba, majd félig-meddig vissza Szentendrére. Most festményeivel, grafikáival jelentkezett Kolozsváron, a Korunk Galériában. Utolsó, 1981-es kiállításához viszonyítva merőben új alkotásokkal. Szemléletmódjában az állandó az örök változás, a mindenkori új, a modernség iránti igény. A művész nevéhez fűződik a Korunk katalógusok kiadása is. /N. J.: Korunk Galéria. Paulovics László visszatért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2002. június 6.

Új könyvek egész sorát mutatja be a Korunk szerkesztősége jún. 6-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy Kolozsvár mutatkozik be újra Budapesten. Az erdélyi irodalom, a képzőművészet, az előadóművészet és a könyv együtt jelentkezik a magyar fővárosban. A könyvek a Korunk Baráti Társaság, illetve a Komp-Press kiadásában jelentek meg. A magyarokra figyeltek című publicisztika-gyűjtemény egy ország politikai életét, kulturális jelenségeit követi napról napra. Másik fontosnak könyv a Cseh Gusztáv pátriája címen most megjelent hármaskönyv. Az 1985-ben elhunyt kitűnő erdélyi grafikus munkáit foglalja egybe. Cseh Gusztáv annak idején rézbe karcolta a Hatvan főembert és a Jeles házakat, tehát Erdély történelmi múltját. Ezt egészítették ki a Megrajzolt pátria című kötettel, amely egybegyűjti Cseh Gusztáv eddig be nem mutatott grafikai munkásságát. A könyvekben jelentkező hat grafikust mutatnak be. /A már nem élő Cseh Gusztáv művein kívül Bardócz Lajos, Bencsik János, Paulovics László, Szilágyi V. Zoltán és Tettamanti Béla munkáit./ /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Korunk-nap az Urániában. Kolozsvár újra bemutatkozik Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2002. július 20.

Paulovics László erdélyi származású grafikus és festőművész 38 erdélyi íróról készített grafikájából nyílt tárlat Budapesten, a Vármegye Galériában. A Németországban élő művész a XX. század meghatározó erdélyi íróegyéniségeiről, köztük Sütő Andrásról, Féja Gézáról, Beke Györgyről készített portrékat az elmúlt két évben. /Erdélyi íróportrék a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2002. augusztus 31.

Budapesten, a Vármegye Galériában láthatók Paulovics László munkái Erdélyi íróportrék címmel. Paulovics László festő-grafikus Szatmárnémetiben élt, 1985-ben távozott Romániából. Németországba ment, Iserlohnban telepedett le, néhány év alatt ott is elismerést szerzett művészetének. Az utóbbi esztendőkben kétlakivá vált, ideje egy részét Szentendrén tölti. Erdély irodalmi életének vezéralakjai késztették portrézásra, régiek és maiak. A portrék közé derűs tájképeket iktatott a festő, az emeleti teremben Paulovics sokrétű művészetének egy másik vonulatából is ízelítőt nyújt: a D43 sorozattal a II. világháború, a Don-kanyar magyar áldozatainak állít felkavaró művészi emléket. /(nk): Erdélyi íróportrék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2002. október 15.

Magyar képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás október 17-én Stockholmban. A Tamás György szervezte tárlaton húsz ismert erdélyi vagy zömében erdélyi gyökerekkel rendelkező művész, Aranyossy György, Bardócz Lajos, Bartos József, Damó István, Dániel Éva, Dudás Gyula, Essig Kacsó Klára, Gaál András, Imecs László, Kovács Éva, Leiter Artúr, Laczkó Aranka, Molnár Bertalan, Paulovics László, Petkes József, Sarkady Antal, Tolnay Tibor, Tompos Opra Ágota, Varduca Azaduhi és Veress Pál festményei és grafikái tekinthetők meg. A megnyitón bevezetőt mond Palotai Mária. Novemberben ugyanitt kisplasztikákból és szobrokból rendez kiállítást az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület - Stockholm csoportosulást képviselő Tamás György. /N. J.: Magyar munkák svéd környezetben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2003. május 2.

Máj. 1-jén Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Dudás Gyula festőművész köszöntötte szatmári származású, jelenleg Németországban élő Paulovits László festő- és grafikusművészt, tárlata megnyitásán. A művészt dr. Sasi Nagy Béla mutatta be a megjelenteknek. /(déel): Egy erdélyi művész Németországból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 2./

2003. szeptember 22.

Szept. 20-án Szatmárnémetiben megnyílt Paulovics László festő és grafikusművész kiállítása. A képzőművész /sz. Szatmárnémeti, 1937. aug. 15./ hosszú időn keresztül volt az Északi Színház jelmez- és díszlettervezője. 1985-ben az akkori NSZK-ba emigrált, azóta is ott él és alkot, alkotásai pedig bejárták a világot Bukaresttől Rio de Janeiróig. A megnyitón Csirák Csaba Paulovics Lászlóval folytatott beszélgetését követhette figyelemmel a sok érdeklődő. Ezzel a kiállítással egy időben nyílt Szentendrén egy másik, melyen a Nagybányán tanult képzőművészek munkáiból állítottak ki, ahonnan természetesen nem hiányozhattak Paulovics László munkái. Ugyancsak most látogatható Tokajban a művész önálló tárlata, melyen az általa alkotott író-portrék tekinthetők meg. /C. L.: Festmények és grafikák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 22./

2003. december 4.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei kolozsvári közgyűlésén tizennégy, az erdélyi kulturális és művelődési életben kimagasló szerepet vállaló személyiségnek adott díjat. Ennek keretében részesült - többek között - Spectator díjban Stanik István, az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap főszerkesztője, Both Aranka pedig az erdélyi magyar néphagyományok ápolásáért kapta meg az EMKE Kacsó András díját. Az erdélyi magyar népi kultúra értékeinek intézményes megőrzése és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért Gazda Klára a Bányai János díjat, Muzsnay Árpád közösségmegtartó és közművelődési munkásságáért a Kun Kocsárd díjat vehette át. Az EMKE Buzás Pálnak ítélte a Nagy István díjat a magyar zeneirodalom értékeinek népszerűsítése terén végzett több évtizedes zongoraművészi és zenepedagógiai munkásságáért, Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője pedig népfőiskolaszervező munkásságáért Balázs Ferenc díjban részesült. /Erdélyi kulturális díjak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./ Nemes Levente a Bánffy Miklósról, Fülöp Zoltán a Kovács Györgyről, Fábián Enikő a Poór Liliről elnevezett, a színművészet terén elért eredményeket jutalmazó díjat kapta. A Szentgyörgyi István-díjat László Károly, a Szolnay Sándor-díjat Paulovics László, a Monoki István-díjat Szabó Klára, a Balázs Ferenc-díjat Garda Dezső, a Mikó Imre-díjat Székely Zsuzsa vehette át. A farkaslaki Tamási-ház hűséges gondozásáért Tamási Erzsébet vehetett át oklevelet. A közgyűlésen újra az egyesület alelnökévé választották Matekovits Máriát, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatóját. /K. ZS.: Átadták az EMKE 2003-as díjait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2004. január 28.

Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. május 24.

Paulovics László 45 erdélyi magyar íróról készített portréja tekinthető meg Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Galériában. Kántor Lajos a kiállított munkák változatosságára hívta fel a figyelmet. A diktatúra elől 1985-ben Németországba áttelepült művész jelenleg Szentendrén él. Erőteljes szülőföldhöz kötődését jelenlegi kiállításának tematikája is jelzi. /Németh Júlia: Erdélyi írók panteonja. Paulovics László kiállítása a Györkös Mányi Albert Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2004. május 29.

Paulovics László 1985-ben települt át Szatmárnémetiből Németországba, Iserlohnba. Paulovics László megörökítette a kortárs magyar írók és az erdélyi szellemiség megalapozóinak arcvonásait. Ezek a munkái a budapesti Vármegye Galéria után most a Györkös Mányi Albert Emlékházban is láthatók. /Németh Júlia: Utak és állomások. Paulovics László kiállítása a Györkös Mányi Albert Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2006. március 30.

Kántor Lajos szerint a kincses város talán legszebb galériáját nyitják meg március 31-én: az 1956 jegyében avatandó Kolozsvár Galéria kolozsvári magyar kultúrinformációs központot kíván működtetni. A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos elmondta, hogy a Főtér 22. szám alatt, a magyar főkonzulátus tőszomszédságában lévő épület tetőterének 145 négyzetméteres felülete kiválóan alkalmas galériának. A galérián Erdély és Kolozsvár magyar kulturális-történelmi hagyományaihoz kapcsolódó, állandó részlegeket rendeznek be. Balázs Péter kolozsvári festőnek nyílik emlékszoba jellegű tárlata – hiszen a Kolozsvár Galéria otthona a magyarfenesi születésű, 2003-ban elhunyt művész műteremlakása volt, előtte pedig a Nagyváradon született, 1998-ban Kolozsváron elhunyt Miklóssy Gábor festő műterme. Paulovics László munkái, Cseh Gusztáv és Cs. Szabó László emlékrésze is itt kap majd helyet. A mintegy 50 négyzetméteres nagy terem előadások megszervezésére is alkalmas. Szintén itt láthatók a Kolozsvár Társaság 1956-os emlékműpályázatára érkezett szobormakettek is. Az új létesítmény a Kolozsvár Társaságnak és a Korunk folyóiratnak is székhelyül fog szolgálni. /Gergely Edit: Kolozsvár Galéria nyílik. Kultúrinformációs központot indít be új székhelyén a Kolozsvár Társaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2006. május 13.

Négy állandó kiállítás kapott helyet a Kolozsvár Társaság új székhelyének falain: Paulovics László: Erdélyi íróportrék; Cs. Szabó László és Kolozsvár; Cseh Gusztáv rézkarcai; Balázs Péter – emlékszoba. A látogató mintegy virtuális művelődés- és irodalomtörténeti sétát tehet a képek nyomán, a május 12-i megnyitón Poszler György kolozsvári születésű akadémikus volt a népes közönség kalauza. Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság képviseletében elöljáróban elmondta: az egyesületnek otthont adó műemléképület – egykor Balázs Péter, előtte Miklóssy Gábor műterme – ajtaja nem csak ünnepi alkalmakkor áll nyitva. Naponta felkereshetik az érdeklődők. Információs központként szolgál majd az épp zajló művelődési eseményekről, műemlékek látogatási idejéről, városséták lehetőségéről helyi érdeklődőknek, külföldi és belföldi turistáknak egyaránt. Boér Ferenc színművész Szabédi László verseiből összeállított versműsort adott elő. A Szabédi-napok programja délután megnyitóünnepséggel és előadásokkal folytatódott 1956, Erdély és a magyar írók témakörben. Május 13-án Szabédi sírjának megkoszorúzásával zárul a rendezvény. /F. I. Állandó tárlatavatóval indult a Szabédi-napok rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2006. július 8.

Kulturális központként tartható számon a Kolozsvár Társaság új székhelye, amely néhány hónapja a Főtér 22. szám alatt található, és ahol immár négy állandó kiállítás is látható. Az a cél, hogy a Kolozsvár Társaság fontos szerepet töltsön be az itt élő magyarság társadalmi és kulturális életében, mondta el Kántor Lajos. Jó úton halad a Sétatéren felállítandó 56-os emlékmű engedélyeztetése, esély van rá, hogy a városi tanács, illetve a polgármesteri hivatal illetékesei ne emeljenek kifogást az emlékmű felállítása ellen. Az állandó kiállítások: Cs. Szabó László és Kolozsvár; Erdélyi Magyar Írók (Paulovics László sorozatának bemutatása); Cseh Gusztáv grafikái (Hatvan főember, Jeles házak) és Kalotaszeg a festészetben címmel. Ökumenikus lelkésztalálkozóra is sor került, Vetési László szervezésében. /Köllő Katalin: Pillanatkép a Kolozsvár Társaságról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2006. július 22.

A tizenegyedik évébe lépett zsoboki alkotótábor július 17-i nyílt meg. Az idén is húsz képzőművésznek kéthetes ellátást, ideális munkafeltételeket biztosító, Essig Klára vezette rendezvény régóta kinőtt a gyermekcipőből, vissza-visszatérő vendégként nem kisebb művészek látogatták mint a Kolozsvárról indult, de évtizedek óta külföldön élő Tóth László, Paulovics László, Bencsik József vagy Árkossy István, nem beszélve a törzsgárdáról, amelynek leghűségesebb képviselője az erdélyi hagyományokon nevelkedett, jeles akvarellista, Fodor Nagy Éva, de mellette ott van Bordy Margit, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Miklós János és Simó Enikő. A művészeti irányító szerepét betöltő Banner Zoltán művészettörténész optimista tábornyitónak nevezte az ideit. Az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt tevékenykedő művészcsoport mintha most talált volna igazán magára. /Németh Júlia: Csak magunkban bízhatunk, de van kiben bíznunk. Ismét megnyílt a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2006. július 29.

A Kolozsvár Társaság Kántor Lajos elnökletével városi méretűvé szélesítette hatáskörét. Kolozsvárnak beszédes múltja, jelene és jövője van. A jelek szerint e hármas összetevő jegyében tevékenykedik a szervezet. A lehető legvonzóbb helyen, Kolozsvár főterén, a 2003-ban elhunyt Balázs Péter festőművész egykori, 23. szám alatti, Szent Mihály-templomra néző, második emeleti otthonában. Az ajtaját minden érdeklődő előtt szélesre táró festőművész emlékének méltó megőrzésére aligha akadhatott volna megfelelőbb lehetőség, mint ez a művészeti-művelődési célokat szolgáló szervezet székhelyévé átalakított lakás. Egy csöppnyi Kolozsvár. A bejáratnál Cseh Gusztáv jeles házakat, főembereket bemutató rézkarcai – fia, Cseh Áron főkonzul adománya – fogadják a látogatót. A beugróban van a „Cs. Szabó László-szoba”. A legtágasabb teremben kaptak helyet a Paulovics László készítette portrék. A Németországban élő, de kolozsvári-szatmári kötődését feledni nem tudó grafikusművész ajándéka. A Balázs Péter-emlékszoba a festő nagyméretű olajképeinek gyűjteménye. /N. J.: A tárgyi és szellemi kultúra vonzásában. Látogatóban a Kolozsvár Társaság székhelyén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2007. szeptember 22.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2008. július 14.

Becslések szerint legalább ötezer véndiák töltötte meg a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarát a véndiák-találkozón, az udvar szűknek bizonyult a világ minden tájáról érkező öreg diákok számára, így a szomszédban lévő református esperesi hivatal kertjét is meg kellett nyitni. A Gönczy Gábor vezette Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség kitett magáért és változatos programot kínált a hazalátogatóknak: Fátyol Rudolf hegedűművész és Duffek Mihály zongoraművész hangversenye, Boér Ferenc színművész versműsora, majd a székesegyház vegyes karának fellépése. Megnyitották Paulovics László festészeti kiállítását, bemutatták Csirák Csaba új könyvét a szatmári színjátszásról, majd a Harag György Társulat kabarét adott elő, amelyet a Kölcsey népi tánccsoportja követett. /Sike Lajos: Ötezer kölcseys véndiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2008. július 24.

Szatmárnémetiből Németországba, s onnan magyarországi kiállítótermekbe eljutni – ez Paulovics Lászlónak sok gyötrelmes évébe került. A festményeivel most Budapesten kiállító művésznél sokoldalúbb képzőművészt nemigen találni. Tervez színházi díszleteket és jelmezeket, szervez és rendez tárlatokat, kiállításokat, miközben önálló műveket is alkot, festőművészként és grafikusként. 1985-ben a romániai diktatúra súlyosbodása miatt távozott Szatmárnémetiből német földre, ahonnan rendszeresen járt Magyarországra is. Manapság felváltva él és alkot barendorfi és szentendrei műteremházában. /Paulovics retrospektív tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2009. június 4.

Erdélyi kiadók is jelen lesznek Budapesten a június 4-én kezdődő 80. Ünnepi Könyvhéten. A kolozsvári Koinónia, Kriterion, Polis, illetve Komp-Press kiadók mellett jelen lesz a marosvásárhelyi Mentor, a csíkszeredai Pro Print, illetve Pallas Akadémia is. A hagyományos fővárosi helyszínek – a Vörösmarty tér, a Deák Ferenc és a Váci utca – mellett idén is számos vidéki városban rendeznek könyvheti programokat. Balázs Imre József, a Korunk – Komp-Press Kiadó igazgatója elmondta, június 3-án a Bem moziban Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyvének volt a bemutatója. Megnyílt Paulovics László festőművész kamarakiállítása. /(köllő): Erdélyi kiadók a 80. Ünnepi Könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2009. október 25.

Irodalmi találkozóval és dokumentumkiállítással tisztelgett Cs. Szabó László emléke előtt a Kolozsvár Napok rendezvénysorozat keretén belül a Kolozsvár Társaság október 24-én. Megtekinthető Paulovics László Cs. Szabóról készített portréja is. A rendezvényen az irodalmár munkásságát Pomogáts Béla irodalomtörténész méltatta, ‘56-os emlékeit Nagy Benedek történész idézte fel, majd Boér Ferenc színművész irodalmi összeállítása hangzott el. /(dézsi): Cs. Szabó Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998