udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Paska, Pavol

2007. április 21.

Háromnapos felvidéki körutazásának első állomására, Pozsonyba érkezett április 20-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki Pozsonytól Kassáig látogatja végig a magyar állami forrásokból helyreállított műemlékeket, egyházi létesítményeket, továbbá a magyar közösség számos képviselőjével, értelmiségiekkel, egyházi méltóságokkal találkozik. Pozsonyban a szlovák parlament épületében Pavol Paska házelnökkel tartott megbeszélést. Szili Katalin a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi székházában Csáky Pál elnökkel és a párt más vezetőivel folytatott megbeszélést. Ezután a pozsonyi magyar nagykövetség épületében találkozott a felvidéki magyar értelmiség és a sajtó képviselőivel. Szili Deákiban megtekintette az 1228-ban felszentelt Szűz Mária templomot, amelynek a falai között hajdan az első összefüggő írásos magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést használták, majd Érsekújvárba ment. /Felvidéki körúton Szili Katalin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2007. április 23.

Rafael Rafaj, a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint a szlovákiai körúton tartózkodó Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megbeszélései a magyarok határon átnyúló politikai egyesítésének intézményesítését célzó törekvéseket jeleznek, amelyek bizonyos formában a Nagy-Magyarország eszméit jelenítik meg. Szili Katalin a kijelentésekre reagálva kijelentette, a frakcióvezető megnyilatkozása önmagáért beszél; nyilvánvaló, a nemzeti érdekek képviselete mindenki számára elsődleges dolog. „Én szeretném továbbra is azt a higgadt, kiegyensúlyozott szomszédságpolitikát folytatni, amelynek alapvető kiindulópontja a nyitottság és a kiegyensúlyozottság kell hogy legyen” – mondta az Szili Katalin Rozsnyón. Hozzátette: „Rossz az, aki rosszra gondol a jelenlegi látogatásomat, illetve a Kárpát-medencei együttműködést illetően”. Kollégájával, Pavol Paskával kassai találkozójukon szó lesz a pozsonyi Petőfi-szobor április 21-én történt megrongálásáról is. Az Országgyűlés elnöke rámutatott: félévente találkozik szlovák kollégájával, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pedig már öt éve működik. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja nemrégiben megválasztott elnöke a kulturális emlékhelyek megóvására létrehozott magyar–szlovák tárcaközi egyezmény felújításához kérte Szili Katalin segítségét. A két ország közti műemlékvédelmi egyezmény tavaly hatályát vesztette – emlékeztetett Csáky. Szili segítséget ígért annak a konferenciának a megszervezéséhez – a szakmai és az anyagi támogatásához is –, amely egy hamarosan elkészülő, a szlovákiai magyarság helyzetét elemző tanulmány eredményeinek megvitatását szolgálná. A felmérés felölelné a kisebbséget sújtó demográfiai problémát, az infrastrukturális hiányosságokat, az oktatási és művelődési lehetőségeket és az elvándorlás kérdéskörét egyaránt. /Lokodi Imre: Szili: rossz az, aki rosszra gondol. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2008. szeptember 26.

A lap munkatársa tanulmányúton járt Szlovákiában. Vendéglátói fogadták, Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője és Czajlik Katalin főszerkesztő-helyettes. Az Új Szó országos magyar nyelvű napilap a Petit Press Kiadó tulajdona, hetente ötször 30 ezer példányban, csütörtökön pedig a tévéműsor melléklet miatt 35 ezer példányban jelenik meg. A 24–36 oldalas napilap minden nap különféle mellékletekkel örvendezteti meg olvasóit, havonta egyszer mezőgazdasági, oktatási mellékletekkel is jelentkeznek. A lapot naponta 35, a pozsonyi székhelyen dolgozó újságíró, és 12 tudósító tölti meg tartalommal. Slezák Edit a kiadó igazgatója elmondta: versenyhelyzet alakult ki a szlovák országos lapokkal. A lap nagyon kevés kormánytámogatást kap. Idén veszteséges volt a lap, mert a reklámok sem hoztak sok bevételt. Az Új Szó szakemberhiánnyal küzd. A kiadó magyar magazinja a Vasárnap. A negyvenéves színes családi hetilap főszerkesztője Cs. Liszka Györgyi. Az Ifjú Szívek néptánccsoport 1955-ben alakult és 2000-ben vált professzionális néptánccsoporttá, tájékoztatott Hégli Dusán, az együttes igazgatója. Elsősorban a hagyományos magyar táncokra összpontosítanak. A szlovák kormány csupán a fizetést biztosítja a tánccsoport tagjai számára. A néptánccsoport tagjai gyűjtőmunkát is folytatnak, általános iskolákban szerveznek néprajz kurzusokat, és néptáncot is tanítanak. A 11 néptáncos mellett az Ifjú Szívekhez tartozik egy négytagú zenekar és egy öttagú adminisztratív személyzet is. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Jarábik Gabriella igazgatónő és Sipos Szilvia aligazgatónő fogadta az újságírót. Nyolc nemzetiségi múzeum van Szlovákiában, a magyart utolsóelőttiként alapították 2002-ben. Állandó kiállításuk mellett, amely átfogó képet nyújt a szlovákiai magyarság történetéről, szokásvilágáról és értékeiről, hathetenként újabb kiállítással várják az érdeklődőket. Kutatómunkájuk során a szlovákiai magyarsághoz kapcsolódó értékeket vizsgálják, majd a kutatómunka eredményeit kiadják. Szlovákia parlamentje 150 tagú, hat pártja van, ebből három kormánypárti, három pedig ellenzéki. Pavel Paska, a parlament elnöke szerint a kisebbségi jogok biztosítva vannak az országban. Szigethy László kifejtette, a posztkommunista államokban hiányzik a kisebbségek iránti érzékenység. Dézsi Ildikó újságírót a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ pozsonyi székhelyén Csáky Pál az MKP elnöke, Berényi József elnökhelyettes és Á. Nagy László emberjogi és a nők jogaiért felelős képviselő fogadta. A magyar a legnagyobb (500 ezres) kisebbsége Szlovákiának, ezt követi a roma kisebbség, amelynek száma 380–430 ezer közé tehető, de rajtuk kívül élnek még ukránok, csehek és ruszinok is az országban. A kilencvenes évektől három párt képviselte a magyarságot: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt. Tíz éve a három pártot egyesítették, s így a választásokon bejutottak a parlamentbe. Csáky beszámolt arról, hogy működnek magyar elemi és középiskolák is, most már a magyar nyelvű egyetemi képzés is biztosított a komáromi Selye János Egyetemen. Két magyar színház van, Komáromban és Kassán. Az MKP tartja a kapcsolatot a romániai RMDSZ-szel, és fel akarják venni a kapcsolatot a nemrég alakult MPP-vel is. Csáky megemlítette a nemrég készült iskolai felmérést, amelyből kiderült, hogy a szlovák 14–15 éveseknek a magyar a legellenszenvesebb nemzet. A pozsonyi közszolgálati televízió magyar műsorának igazgatója, Gyebnár Klára elmondta, a magyar nyelvű adás 1983 óta létezik. 1989-ig hetente fél órát közvetítettek, amelyben a csehszlovák hírek magyar nyelvű hírösszefoglalóját sűrítették össze. 1989-től kezdődően negyvenöt percre bővítették az adásidőt, majd rövid időn belül újra 30 percre csökkent. Olyan időszak is volt, amikor szüneteltették a magyar nyelvű műsort, majd egy órára bővült a műsoridő. Azután az akkori magyar főszerkesztőt, Pék Zoltánt és a szerkesztőket elbocsátották. 1999-ben létrejött az első magyar független szerkesztőség. Napi ötperces hírműsorokat és hetente kétszer félórás magazinokat szerkesztettek. Jelenleg napi hétpercesek a hírműsorok, hetente egyszer közvetítenek magazinműsorokat és évente 13–14-szer pedig egyórás vitaműsort. Idén első alkalommal nyáron sem szünetelt a magyar adás. A magyar nyelvű közszolgálati rádiónál /Patria/ Both Enikő, a magyar adás főszerkesztője közölte, nyolcórás adásidejük van naponta, 10–18 óra között hétköznap és 7–15 óra között a hétvégén. A magyar nyelvű műsor idén 80 éves. Húsz rádiós dolgozik a magyar szerkesztőségben, mindenki minden témával foglalkozik. /Dézsi Ildikó: A Zlati Bazanttól a Dévényi várig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2008. november 17.

Négypontos közös nyilatkozatot fogadott el Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő november 15-én Révkomáromban. Aláírói sürgetik a szélsőséges megnyilvánulások és ideológiák elleni fellépést, valamint kiállnak a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai önazonosságának megőrzése mellett. A nyilatkozat szerint a magyar és a szlovák kormányfő ellenez minden radikális ideológiát, az ilyen eszméket követő mozgalmakat, az idegengyűlölet, a sovinizmus és nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Megerősítették eltökéltségüket, hogy teljesítik és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő – a közös projektek fényében” című, 2007 júniusában, Pozsonyban aláírt egyezményt – hangzik az angolul, a találkozó munkanyelvén kiadott nyilatkozat. A szlovák médiában november 16-án megszólaló Pavol Paska házelnök, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Robert Fico teljesen egybecsengő álláspontot képviselve továbbra is a magyar felet marasztalta el a két ország kapcsolatában előállt feszültségek miatt. Magyarországot nem elégíti ki Robert Fico válasza a Dunaszerdahelyen történtekkel kapcsolatban, és továbbra is úgy gondolja, nincs bizonyíték arra, hogy a rendőrségi fellépés jogszerű és arányos volt a november 1-jei futballmérkőzésen, jelentette ki. Noha a szlovák–magyar közös nyilatkozat általánosan elfogadott elveket tartalmaz, a szlovák miniszterelnök szavaiból továbbra is hiányzik az önkritika – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla úgy fogalmazott: Robert Fico szokás szerint másokra próbál ujjal mutogatni ahelyett, hogy változást ígérne a szlovák kormány politikájában. Egyetlen országnak sem belügye, hogyan bánik a kisebbségben lévő közösségekkel, az erdélyi magyarokat is érinti, ha a felvidéki magyarokat bántalmazzák – mondta Markó. /L. I. : Gyurcsány-pártisággal vádolta Fico a sajtót Révkomáromban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2008. december 5.

„A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozat visszavonása ma nem alku tárgya. Európában számtalan helyen van hasonló fórum, ráadásul az Európa Tanács egyik egyezménye kívánatossá teszi a nem kormányzati együttműködést a kisebbségek számára” – hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a szlovák házelnökkel december 3-án Komáromban tartott megbeszélés után. A házelnökök áttekintették a magyar–szlovák kapcsolatokat, s ezen belül a két ország parlamenti együttműködését, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával (KMKF) és a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket. A felek megállapodtak arról, hogy minden eddigi vitás kérdéssel kapcsolatban a parlamenti bizottságokat – oktatásügyi, gazdasági, kisebbségekért felelős, külügy és alkotmányügyi – fogják felkérni: üljenek össze, tekintsék át a problémákat, és február 28-ig tegyenek jelentést. Szili megjegyezte, hogy Szlovákia és Magyarország közötti alapszerződés 15. pontja kimondja, a kisebbségek kérdése a szerződés aláírásától kezdődően nem belügy, így nem helyén való Pavol Paska kijelentése, mely szerint a KMKF intézményesítése a szlovák belügyekbe való beavatkozás. /Kánya Gyöngyvér: Bizottsági találkák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2009. július 2.

Káosz uralkodik a szlovákiai államnyelvtörvény körül, mert az elfogadott módosítások következtében nincs teljesen egységes értelmezése a jogszabály rendelkezéseinek. Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője szerint a most elfogadott törvény néhány része szigorúbb, mint az 1995-ben elfogadott ‘nemzeti’ nyelvtörvény, hiszen az csak a hivatali nyelvhasználatra vonatkozott. Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket is. A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak olyan helységekben beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskoláknak két nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap. Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie. A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. /Káosz a szlovák nyelvtörvény módosítása miatt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ „A Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik. Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk államnyelvünket. Ilyen körülmények között örülök, hogy a Nemzeti Tanács ezt a törvényt elfogadta” – mondta Robert Fico szlovák a miniszterelnök.,,A törvény olyan hátrányokat jelent a magyar kisebbség számára, amelyek Európában példa nélküliek” – nyilatkozta a törvénymódosítás elfogadását követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.,,Nagyon fontosnak tartom, hogy álláspontunkat a nemzetközi szervezeteknek is tolmácsoljuk” – mondta Szili Katalin. Hozzátette: levelet küldött Pavol Paska szlovák házelnöknek, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi biztosának. Idejét múltnak és kisebbségellenes hangulatot keltőnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának kisebbségi és emberi jogi szakértője közleményében.,,A szlovák nyelvtörvény nyíltan szembemegy az Európa Tanács kisebbségvédő dokumentumaival, és ellentétes az uniós alapelvekkel” – hangsúlyozta Gál Kinga.,,Ez a törvény hátrányos helyzetbe hozza a kisebbségi nyelven beszélőket Szlovákiában, így különösen a szlovákiai magyar közösséget. ” ,,Ha a törvény jelenlegi formájában kerül alkalmazásra a kisebbségek, illetve a szlovákiai magyarok sérelmére, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti fellépés is megfontolandó” – tette még hozzá Gál Kinga. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa szerint ezeket a kérdéseket az EU szabályai alapján kell megoldani.,,Vannak bizonyos védett értékeink, például a kisebbségek tisztelete, illetve az ország önállóságának tisztelete. Mindennek az EU szellemében kell történnie” – nyilatkozta a szlovákiai látogatáson tartózkodó Solana. /Szlovák igen, magyar nem, EU-s mellébeszélés (Ellentmondó vélemények az államnyelvtörvényről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2009. augusztus 21.

A Külügyminisztérium meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja Sólyom László köztársasági elnök révkomáromi látogatását – közölte a külügyi tárca az MTI-vel. A magyar államfő augusztus 21-én látogat Révkomáromba, ahol ünnepélyesen felavatják Szent István szobrát. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette. A három legfőbb szlovák közjogi méltóság a Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette a magyar államfő tervezett révkomáromi látogatását. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák–magyar viszony rosszabbodását is. Közölték továbbá, a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. A két szlovákiai magyar párt nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a magyar államfő Révkomáromban részt vesz Szent István szobrának felavatásán, s ezért a Sólyom Lászlót ért szlovák bírálatokat visszautasította. A Sme című liberális pozsonyi lap szintén eltúlzottnak minősítette a szlovák reagálásokat, s úgy vélte: a szoboravatáson mindkét ország vezetőinek ott lenne a helye. /Budapestet meglepte Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2009. augusztus 22.

Szlovákia nem engedi be területére Sólyom Lászlót – jelentette be Robert Fico miniszterelnök rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén augusztus 21-én délután. A szlovák miniszterelnök szerint a határon figyelmeztetni fogják a magyar államfőt a diplomáciai jegyzékre, hogy szlovákiai látogatása nem kívánatos. Ha Sólyom mégis Révkomáromba látogat, Szlovákia azt durva provokációnak fogja tekinteni. Fico bejelentését követően Sólyom László úgy döntött: mégse megy át Szlovákiába augusztus 21-én, hanem a határ magyar oldalán ad majd nyilatkozatot. Az eredeti tervek szerint a magyar köztársasági elnök részt vett volna Révkomáromban a közadakozásból állított Szent István-szobor avatásán. A látogatást a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette a szlovák hatóságoknál és meglepődéssel értesült arról, hogy Szlovákia legfelső szinten bírálja a tervezett látogatást. Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök augusztus 19-én kiadott közös nyilatkozata szerint a három politikus nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért. Közölték: a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában. Augusztus 21-én van ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak. /Nemkívánatos Sólyom szlovákiai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998