udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pekár István

2000. május 2.

Székelyudvarhelyen ápr. 30-án Rádiós munkanap címmel tartottak szakmai megbeszélést a hazai és anyaországi rádiósok, tévések, újságírók. Az eseményt kezdeményező udvarhelyi Príma Rádió meghívására a gondolatcserén részt vett Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, a Kossuth Rádió néhány munkatársa Kondor Katalin főszerkesztő vezetésével és Pekár István, a Duna Televízió alelnöke. Marosvásárhelyi és csíkszeredai rádiósok szintén jelen voltak. Szász Jenő polgármester szólt a hírműsorok egyhangúságáról, csaknem minden alkalommal ugyanaz a két-három személy nyilatkozik az erdélyi magyarság nevében rádióban és televízióban egyaránt. A polgármester azt is jelezte, hogy Udvarhelyen kétpólusú a sajtó, ez bizonyos vezető személyek/politikusok közt évek óta fennálló feszültséggel magyarázható. El kell érni, hogy számos műsorban jelen legyen a határon túli régió határon túli munkatársakkal együtt- mondta Kondor Katalin főszerkesztő. - A hazai jelenlevők elhatározták, hogy a közeljövőben érdekvédelmi szövetséget hoznak létre, ugyanis vannak helységek - például Szováta -, ahol a román tulajdonos az igényekkel ellentétben csak minimális adásidőt biztosít magyar nyelven. /Rádiós munkanap. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2000. december 20.

A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2001. január 31.

Erdélyi körútra indult a Duna Televízió vezetősége. Udvarhely és Csíkszereda után Kolozsvárra látogatnak, majd Nagyváradra utazik a stáb. A küldöttség tagjai: Pekár István, a DTV elnöke, Meszleny László hírigazgató, dr. Csermák Zoltán marketing igazgató, Bayer Zsolt helyettes kulturális igazgató, Renge Csilla, a PR iroda vezetője, Lukács Bea műsorvezető. /Erdélyi körúton a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./ Székelyudvarhely volt az első állomása a Duna Televízió vezetőinek az erdélyi közönségtalálkozó-sorozatban. Jan. 30-án a városban Pekár István, az televíziós társaság új elnöke az előrelépést a többi állami magyar médiával közösen kiépíthető hírhálózatban jelölte meg. A Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire tíz-tizenkét, élő műsor szerkesztésére is alkalmas stúdió telepítését tervezik. A stúdiókból közel öt Erdélyben, az egyik pedig valószínűleg Székelyudvarhelyen működik majd. A közel kétmilliárd forint befektetést igénylő hálózat lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok életéről szóló híradások sokkal árnyaltabbak és aktuálisabbak legyenek. A Duna Televízió vezetői - továbbutazásuk előtt - ünnepélyesen átadják a helyi Benedek Elek Tanítóképző könyvtárának szánt több ezer kötetnyi adományt. /Zilahi Imre: Mit hozott a cseppnyi változás? Stúdiókat létesítenek a Kárpát-medencében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2001. február 2.

Erdélyi körútja során febr. 1-jén Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége: Pekár István elnök, Meszleny László hírigazgató, Csermák Zoltán marketingigazgató, Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes, Renge Csilla közönségtájékoztatási irodavezető és Lukács Bea bemondó. Pekár István elmondta, hogy fejleszteni fogják a tudósítói hálózatot, három év alatt 10-12 műholdas kapcsolattal rendelkező stúdiót, még több montírozó stúdiót akarnak létrehozni a Duna-medencében. /Kolozsváron járt a Duna Tv küldöttsége. Folytatódik az arculatváltási kampány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. február 3.

Febr. 1-jén Kolozsváron a Duna Televízió vezetői beszélgettek a megjelentekkel az intézmény arculatváltoztatási kampányáról. Pekár István elnök bejelentette, hogy idén augusztus 20-tól a Duna tv adása az észak-amerikai földrészen is vehető lesz. Az általunk látott műsorból Amerika hatórás, angol nyelven feliratozott változatot lát majd, mert bár ott másfél milliónál többen vallják magyarnak magukat, a nyelvet legfeljebb kétszázezren beszélik. Erre idén 800, jövőre 400 millió forintot kapnak a magyar költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a Duna tv-t a Kárpát-medence hírtelevíziójává kívánják változtatni. A Duna tv, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugyanakkor 3-400 millió forintos hozzájárulással kárpát-medencei hírügynökséget hoz létre. - Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes arról szólt, hogy a fiatalok irányába kívánnak nyitni, de nem hajlandók a kereskedelmi tévék stílusát átvenni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Kalendáriumot unalmasnak tartja. Mózes Árpád evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Televíziónak nem csupán a nemzeti, de az erkölcsi nevelés is kötelessége. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Beszélgetés a Dunáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2001. február 24.

Febr. 17-én a világ minden tájáról éves tanácskozásra gyűlt össze az immár kilencven különféle szervezetet magába foglaló Duna Televízió Baráti Körök Társasága. Az eszmecserére a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában került sor. Dr. Szöllőssy Árpád, az alapítvány elnöke emlékeztetett, hogy az Alapítvány létrehozásának időpontjában komoly veszély fenyegette a Duna Televíziót. Az akkori kormánykoalícióban ténylegesen felmerült a Duna Televízió megszüntetésének gondolata és beolvasztása valamelyik állami televízióba. Az Alapítvány létrehozásával ezeknek a terveknek ellenszegülve jöttek létre a Baráti Körök, nem csak az utódállamokban és Magyarországon, hanem a világ minden részében. Pekár István, a Duna Televízió elnöke részletesen beszámolt az elmúlt hónapokban végbement változásokról. Elmondta, a kulturális értékek közvetítése mellett megtették a kezdeti lépéseket ahhoz, hogy a "Duna" a Kárpát-medence hírtelevíziójává váljon. A társaság készül az amerikai sugárzás bevezetésére, melynek kezdetét augusztus 20-ára időzítik. A napi 19 órás adás leglényegesebb elemeit 6 órában sűrítik majd, melyet a könnyebb érthetőség kedvéért angolul is feliratoznak. Aggodalmát fejezte ki az amerikai sugárzás rentabilitását illetően, mondván, ezt a lengyeleknek hat év elteltével sem sikerült elérniük. /Duna Televízió Baráti Körök V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./

2001. április 26.

Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) tagja elmondta, hogy Budapesten járt, az Országos Rádió- Televízió Társaság (ORTT) vezetőivel tárgyalt. Áttekintették az EU jogharmonizációra vonatkozó programját és megállapították, hogy e téren mindkét ország jelentős lépéseket tett. Megegyeztek abban, hogy a két szakmai szervezet a továbbiakban is tart tapasztalatcseréket. Gáspárik Attila budapesti tartózkodása idején találkozott Pekár Istvánnal, a Duna Televízió elnökével is. Gáspárik Attila kifejtette, amennyiben Erdélyben területi stúdiót szervezne a Duna TV, erre a legalkalmasabb helység Marosvásárhely lenne. Április 19-étől Románia tagja lett a legnagyobb audiovizuális szervezet, a Szabályozó Hatóságok Európai Platformjának. /(vajda): Audiovizuális integráció. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2001. június 4.

A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jún. 1-jén Marosvásárhelyen közönségtalálkozót szervezett a Duna Televízió és a Duna Televízióért Alapítvány vezetőségével. Pekár István elnök elmondta, hogy ma már senkinek sem áll szándékában megszüntetni a határon túli magyarok közkedvelt televízióját, ám azzal a ténnyel szembe kell nézniük, hogy a kereskedelmi csatornák a tévénézők mintegy 80-85 százalékát hódították el a közszolgálati televízióktól. Az sem mellékes, hogy a fő közszolgálati televízió 11 milliárdos vesztesége, és az állam által elengedett 9 milliárd forintos adósság háromszorosát teszi ki a Duna TV évi költségvetésének. A Duna TV 1999-ben elnyerte a világ legjobb kulturális televíziója címet, amit a továbbiakban is meg kívánnak őrizni, de ezzel egy időben a Duna TV a Kárpát-medence legjobb hírtelevíziója óhajt lenni, lényegesen emelve a határon túli tudósítások számát és minőségét. A Duna TV előtt áll az a feladat, hogy kiépítse a Kárpát-medencei hírszolgálatát. Az anyaországon kívül 15 stúdió létrehozását tervezik, valamint több tucat tudósítói műhelyt, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Duna Televízióért Alapítvány eddig mintegy 600 tányérantennát adományozott határon túli magyar közösségeknek, tavaly 800 antennát küldtek Csángóföldre, ám mostanában kevesen élnek a lehetőséggel. /Közönségtalálkozó a Duna tévésekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./ Pekár István szerint az utóbbi időben Magyarországon jelentősen nőtt az adások nézettsége. Azt is bejelentette, hogy az Illyés Közalapítvány 300- 300 millió forintot különített el arra, hogy a határon túli tévéstúdiókat felszereljék, illetve a műsorkészítők is pályázhatnak. Ugyanakkor a kormány 800 millió forintot költ arra, hogy az észak-amerikai magyarok is nézhessék a Duna műsorait, várhatóan erre először idén, október 23-án, a nemzeti ünnep alkalmával kerül sor. /Hamarosan Amerikában is látható...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2001. november 12.

Pekár Istvánnak, a Duna Televízió elnökének felkérésére nov. 10-én megalakult a Duna Televízió Elnökének Magisztrátusa. A magisztrátus tagja Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Csoóri Sándor író, Erdélyi Géza felvidéki magyar református püspök, a Tanácskozó Zsinat elnöke, dr. Horn Péter akadémikus, Koltai Lajos filmművész, dr. Kopp Mária egyetemi tanár, dr. Kroó Norbert akadémikus, Melocco Miklós szobrászművész, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az elmúlt évtized új médiahelyzetet teremtett Magyarországon és a Kárpát-medencében - a Duna Televízió eredeti értékeinek megőrzésével akar igazodni az idők szavához. Ehhez a stratégiai tervezéshez kéri és várja a magisztrátus segítségét - hangoztatja a Duna Televízió közleménye. /Megalakult a Duna TV Elnökének Magisztrátusa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. január 31.

Jan. 29-én a Duna tévé vezetősége bejelentette, hogy megkezdődött az Illyés Közalapítvány pályázatán nyertes Kárpát-medencei tudósítói állomáshelyek és stúdiók technikai felszerelése, így januártól már hat ország 18 városában, összesen 21 tudósítói pont alkotja a határon túli közszolgálati televíziós hírhálózatot. Pekár István, a Duna Tv elnöke kifejtette: az 1992-ben létrehozott adó volt az első, amely kimondottan a határon túli magyarságot is megcélozta. Elsődleges szempont volt a magyarság együvé tartozásának éreztetése, a határon túli magyar kultúra megőrzés és az anyanyelv ápolása. Szeretnék elérni, hogy naponta érkezzenek tudósítások a Kárpát-medencében kialakított tudósítóhálozattól. A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Közszolgálati Rádió is. Remélhetőleg mihamarabb sikerül együttműködési szerződést kötniük a Magyar Televízióval. A több, mint 300 millió forint értékű digitális technika (kamerák, montírozók, stúdió felszerelések stb.), valamint a Székelyudvarhelyre és Budapestre telepített műholdas jeltovábbító berendezések lehetővé teszik, hogy a Duna Tv minden eddiginél nagyobb számban és minőségben fogadja a határon túli magyarság életéről szóló tudósításokat, riportokat. Jó kezdeményezésnek bizonyult a hat Kárpát-medencei város főterén (Rozsnyón, Beregszászon, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szabadkán) felállított Duna Tv kamera, amely előtt bárki szabadon kifejthette véleményét a kedvezménytörvényről. A sorozat folytatódik Csíkszeredában, Lendván, Gyergyószentmiklóson és Újvidéken. – A végső cél, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább egy tudósító, aki naprakészen és folyamatosan küldené az információkat az ottani történésekről. Az információk gyorsabb terjesztése érdekében Esemény Előzetes programot állítanak össze, egyelőre hetente, majd naponta. Ugyanakkor szeretnének létrehozni egy havi előzetest is, amelyből az újságírók értesülhetnek az adott hónap legérdekesebb műsorairól, filmjeiről. A Duna Tv-nek jelenleg 40-45 tudósítója van, de a közeljövőben mintegy 70-75 embert szeretnének bevonni a hálózatba. /Nánó Csaba: Kiépült a Kárpát–medencei Tudósítóhálózat. A Duna Tv újabb kezdeményezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2002. február 26.

A Duna Televízió Alapítvány igazgatója, Földes István több mint 32 millió forint értékű adományt adott át febr. 25-én a csíkszeredai Csibész Alapítványnak. Az iskolai segédeszközöket az adományozó és a fogadó fél közös megegyezése alapján főként a szórványban, a peremvidékeken lévő iskolák tanulóinak szánják. A 29 – egyenként 5-6 mázsa rakománnyal rendelkező – raklapon mintegy 20 tonna segédeszköz van. Az adomány az Apáczai Könyvkiadónak és a Duna Televízió két vezetőjének, Pekár István elnöknek és dr. Csermák Zoltán igazgatónak köszönhető. Gergely István csíksomlyói plébános kiemelte az adomány fontosságát, mondván, hogy a kapott iskolai segédeszközök nagyban hozzájárulnak majd a szórványtelepülések – de nemcsak azok – magyar 1–8. osztályos diákjai jobb tanulmányi előmeneteléhez. /Jelentős adomány a Duna Televíziótól. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2002. október 17.

Szőcs Géza javasolta, hogy Budapesten állítsák fel az 1956-os forrdalaom reprezentatív emlékművét. Ez az emlékmű Magyarország egyik új szimbóluma lehetne. "Ennek az alkotásnak a főváros egyik legjobban látható pontján kellene hirdetnie minden itt élő és minden errejáró számára, hogy kis népek is képesek nagy tettekre. Ez a világraszóló, XXI. századi új Szabadság-szobor, mint látomás, kihívás és feladat, talán képes lesz egyesíteni a nemzetet..." "Első körben azokat szeretném megszólítani, akiknek élete, személye, sorsa, életműve szorosan kötődik 1956-hoz, 1956 előkészítéséhez és emlékének ébrentartásához - s ha javaslatom ezek egyetértésével találkozik, meglesz annak az esélye, hogy átfogó társadalmi, politikai és kulturális konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felépülhet az emlékmű...". A felhívás aláírói: Faludy György; Halda Aliz - a Nagy Imrével együtt kivégzett Gimes Miklós menyasszonya; Gyenes Judith - Maléter Pál özvegye; Király Béla - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka; Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája; ifj. Bibó István - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány miniszterének fia; Pongrátz Gergely - a Corvin-köz parancsnoka; Szilágyi Júlia - Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre mártír munkatársának lánya Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebész; Benyhe István tanár-közgazdász; Bodor Ádám író; Bollobás Enikő egyetemi tanár; Csicsery-Rónay István író; Csoóri Sándor költő; Entz Géza művészettörténész; Eörsi István költő; ifj. Feszt László képzőművész; Amedeo Di Francesco egyetemi tanár (Nápoly); Félicie M. de Gérando-Teleki műfordító; Herner János irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Kalapáti Ferenc költő; Kemény Katalin író; Kertész Imre író; Kodolányi Gyula költő; Kolozsvári Papp László író; Lászlóffy Aladár költő; Orbán György zeneszerző; Thomas Ország-Land újságíró; Hans Henning Paetzke műfordító; Pekár István, a Duna Televízió elnöke; Rajk László műépítész; Selmeczi György zeneszerző; Szakály Sándor történész; Szepes Erika esztéta; Szerdahelyi István esztéta; Szeremley Huba vállalkozó; Szilágyi Sándor szerkesztő; Szörényi László irodalomtörténész; Takács Jenő zeneszerző; Tempfli József püspök; Tőkés László püspök. Aláírom, ha ez az emlékmű nem a kommunizmus megreformálásának, hanem legyőzésének szimbóluma akar lenni - mondta Pongrátz Gergely. Ám a helyszín inkább a Városligetnél, a Sztálin-szobor helyén lenne megfelelőbb - vélekedett a Corvin-köz parancsnoka. Végül megegyeztek abban, hogy ez utóbbi inkább egy 56-os emléktemplomnak lesz méltó helyszíne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent Kiskunmajsára tervezett Csete György. Egyébként Kiskunmajsán van az ország egyetlen 1956-os múzeuma, melyet Pongrátz Gergely maga hozott létre. /Felhívás az 1956-os emlékmű létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. december 16.

Dec. 14-én Szabadkán ünnepélyes keretek között átadták a Duna Televízió elnökének, Pekár Istvánnak a délvidéki magyarság legrangosabb díját, Aracs-főnix díjat. A díjra az egyetemes magyarság érdekében kimagaslót alkotott vagy cselekedett személy, intézmény vagy szervezet jogosult. A díj neve kettős: Aracs és főnix madár, azaz a történelem viharaira emlékeztető romtemplom és az újraéledés reménye. A díj célja jelzésértékű, bizonyságot nyújt arról, hogy a délvidéki magyarság az egyetemes magyarság részének tekinti magát. /Aracs-főnix díj nemzeti megmaradásunkért a Duna Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2002. december 23.

Dec. 24-én lesz tíz éve, hogy először jelentkezett a Duna Televízió. Az intézmény dec. 18-án ünnepelte születésnapját. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek az összetartozás szimbóluma volt a Duna TV tizedik születésnapja. Csoóri Sándort említette kezdeményezőként és Antall József néhai miniszterelnököt kivitelezőként. "A Duna TV az a média, ahol az emberi helytállásnak is hírértéke van", húzta alá az államelnök. Sára Sándor volt elnököt méltatta: semmiből teremtett működő intézményt, stábot, volt bátorsága szembe szállni a kordivattal. Mádl Ferenc állami kitüntetéseket adott át Sára Sándornak, Hanák Gábor történésznek, Lugossy László filmrendezőnek és másoknak. Benkő Samu történész, az MTA külső tagja az erdélyiek nevében beszélt mondott köszönetet. Azt sugallta: maradjon a családok televíziója a Duna, mely távol tartja műsorától a trágárságot, a reklámozásban is mérvadó, a tudást gyarapítja, s az egészséges vigasságot sem zárja ki adásaiból. Pekár István elnök a határon túli magyar szervezetek díjait vehette át, többek között az EMKE-díjat Kötő József elnöktől. A most létesített Pátria-díjban részesült: Jankovics Marcell, Csoóri Sándor, Kovács K. Zoltán, dr. Szöllösy Árpád, Benkő Samu, Zelnik József, Kőhalmi Ferenc, Boross Péter és Kósa Ferenc. II. János Pál pápa bíboros- államtitkára által üzent. /(Máthé Éva): Önmagát ünnepelte a Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2003. január 21.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület EMKE-díszoklevelet adományozott a tízéves Duna Televíziónak. Az intézmény elnöke, Pekár István dr. Kötő Józsefhez, az EMKE elnökéhez intézett levelében köszönetét fejezi az elismerésért. /Együtt könnyebb és eredményesebb. A Duna Televízió és az EMKE sikeres együttműködése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2003. február 25.

A Duna Televízió és a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány megbízásából febr. 24-én újabb adomány érkezett Háromszékre. Az oktatási segédeszközökből, illetve gyakorló munkafüzetekből álló, több mint húsztonnás rakomány értéke mintegy 72 millió forint. Az adományt Demeter János megyeitanács-elnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester fogadta. Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány és Pekár István, a Duna Televízió elnöke immár több alkalommal segítették a határon túli magyarságot különböző adományokkal. Volt, amikor parabolaantennát és televíziókészüléket hoztak egy-egy szórványban élő magyar közösségnek, ha kellett, gyógyszert a rászorulóknak, máskor játékot a gyermekeknek. A mostani rakományt szétosztják az egyházak és iskolák között. A jövő héten Csíkszeredába visznek újabb szállítmányt. /Bodor János: Újabb adomány a Duna Televíziótól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

2003. szeptember 10.

Az Ausztriához tartozó Felsőpulyán (Oberpulendorf) szept. 6-7-én rendezték meg a Kufstein VII. tanácskozást, Az Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis címmel, amelyet az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezett, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával. A háromezer lakost számláló, valaha többségében magyarok lakta Felsőpulya lakosai közül ma alig húsz százalék vallja magát magyarnak. A tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájról érkezett több mint 250 résztvevő. Erdélyt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László /kőrösfői Rákóczi Kultúregylet/ képviselte. Jelen volt Bálint-Pataki József HTMH-elnök, valamint Pekár István, a Duna TV elnöke is. Szabó Vilmos politikai államtitkár Ernst Kulmann volt felsőpulyai polgármesternek átadta a Magyar Köztársaság Keresztje kitüntetést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök ítélt oda a régió magyarságának támogatásáért, a magyarságtudat ébrentartásáért és megmaradásáért végzett munkáért. Sok érdekes előadás hangzott el, így például dr. Szarka László (Budapest): A magyar kisebbségek napjaink kutatásainak tükrében - Asszimilációs folyamatok és önkormányzati törekvések elemzése. Nagy sikert aratott dr. Chrisoph Pan (Bozen) német nyelvű előadása, amely a dél-tiroli autonómia létrejöttéről és működéséről szólt. Kiderült: több mint harminc évvel Dél-Tirol autonómia kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult. Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlése jún. 24-én a 133. sz., Autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktus megoldás forrása Európában című határozatban fontos alapelveket fogadott el az autonómiát illetően, és a hasonló című, 1609. sz. Ajánlásban felszólította a Miniszteri Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai autonómia-konvenciót. Kudlik Gábor /Szabadka/ Civil kontroll - a szerbiai nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek szerepe rendszerváltásban és az azt követő időszakban címmel tartotta meg előadását, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök előadása követett Együttműködés vagy konfrontáció? Az erdélyi magyar politika dilemmái 1989 után címmel. Az elnök ismertette az RMDSZ politikáját, létrejöttétől napjainkig. Bugár Béla (Pozsony) Kisebbségből kormányzásban - a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalatai Szlovákiában címmel tartott előadásában a "kis lépések" politikájának helyességéről győzködte a hallgatóságot. A tanácskozásokat követő műsorban fellépett a kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport is. Dr. Szabó Vilmos (Budapest) A határon túli magyarok kérdése a magyar kormány kisebbségpolitikájában címmel értekezett, majd dr. Szabó Mátyás (Svédország), Kelemen László (Alsóőr), Dujmovics Déna (Bécs), valamint dr. Elisabeth Hlawac (Bécs) előadása következett. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogalmaztak meg. /Péntek László: Kőrösfői táncosok Felsőpulyán. Nemzetközi konferencián mutatták be a kalotaszegi táncrendet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2003. november 28.

Jelentős magyar kormányzati támogatással a jövő év közepéig önálló erdélyi magyar televízió kezdi meg működését Marosvásárhelyen - jelentette be Markó Béla a magyar televízióstúdiók vezetőinek hét végi találkozóján. Az önálló televízió indításáról Markó Béla és Medgyessy Péter múlt heti budapesti találkozóján született egyezség. A valószínű, egyeztetett, de mindenképp a Markóéval egybehangzó elképzelést az utóbbi napokban Tabajdi Csaba kisebbségi szakértő (MSZP) a kolozsvári Krónika kérdéseire válaszolva lekicsinylő "felülnézetből" kifogásolta: "Egy autonómiakoncepció kidolgozása két-három napos munka (?!), a kis autonómiaszigetek létrehozásáért viszont éveken át kell küzdeni." Tabajdi úgy véli, hogy egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya építése legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése, s ezekkel szemben (?) az RMDSZ az "autonómiaépítési folyamatot" tartja követendő példának. Agresszív, a Duna Tévét ledorongoló hangnemben írt néhány héttel ezelőtt a budapesti Népszabadságban a kolozsvári Tibori Szabó Zoltán. T. Sz. Z. fellépéséhez a muníciót Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szállította, de ő ezt t a Transforum internetes portálon művelte. T. Sz. Z. egy hónappal ezelőtti írása az önálló erdélyi magyar televízió létrehozását többnyire Gáspárik kinyilatkoztatásaira és néhány névtelen brancsbéli sarkított véleményére alapozva a Duna Televízió szétverése árán és révén véli megvalósíthatónak, írta összegzésében Sylvester Lajos. A Duna Televízió megfojtásával évtizednél hosszabb ideje kísérletező magyarhoni csapat erdélyi pártkatonájaként a hivatalviselő Gáspárik véleményét felerősítve deklarálja. "...a Duna TV nem ad valós képet az erdélyi magyarságról, nem az erdélyi fiatalok és vállalkozók nyelvén szól, s a falusi lakosságnak is kezd elege lenni abból, hogy olykor kihaló, utolsó dzsungellakóknak láttatják". Ugyancsak Gáspárik véleményét idézte: "a tavalyi választások idején "a Duna TV a politikai befolyás eszköze lett", s "kormánypárti agymosás folyt benne"". "A kampány elteltével sem változott a Duna hangneme, az M2-es azonban szerinte jóval kiegyensúlyozottabb lett." T. Sz. Z. Xántus Gábor erdélyi tévés szakembert is idézte "...a műsorgyártás szintjén olyan érdekeltségek is érvényesültek, amelyek a deklarált szándékok ellenére bizonyos határon túli műhelyeket előnytelen helyzetbe hoztak, s ez a gyakorlat egzisztenciális kényszerhelyzeteket szült". T. Sz. Z. Gáspárik véleményét idézte: "a magyarországi közszolgálati televíziók és a határon túli tévéstúdiók viszonyát tömören "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként"" lehetne jellemezni. Olyan viszonyként, amely szemmel láthatóan öli meg a romániai magyar televíziózást." A névtelen nyilatkozók szerint "Már szinte közhellyé vált, hogy a Duna az öregek nosztalgiázó adója", "a Magyarországról importált politikai szembenállás meghonosítója", "Elégedetlenséget szül az is, hogy Erdélytől 10-15-20 éve elszakadt - sokszor előítéletektől sem mentes - személyek magyaráznak román belpolitikai összefüggéseket, az erdélyi magyarságon belüli ellentéteket, s Budapestről oktatják ki az erdélyi magyarságot arról, hogyan kellene cselekednie. E vélemények szerint az erdélyi magyarságnak ma már olyan televízióra lenne szüksége, amelynek az erdélyiekről szóló műsorait Erdélyben élő emberek készítik." Az erdélyiek magyarországiak nélküli boldogulásáról mintha hallottunk volna még abban az időben, amikor még egyesek ideiglenesen áttelepedtek volt Magyarországra. A Népszabadság november 15-i számában Pekár István, a Duna TV elnöke védekezett, de gyámoltalan módon: "Nem értek egyet azzal (...), hogy kerékkötői lennénk az önálló erdélyi magyar televízió létrehozásának. Az elmúlt tizenegy esztendő alatt több mint egymilliárd forintot juttattunk oda, amit egyrészt műsorgyártásra fordítottunk, másrészt kamerákat helyeztünk ki, utóbbiakat még Sára Sándor idején. Mindig egyenrangú félként kezeltük őket, sokuknak biztosítottunk egzisztenciát, nem úgy jártunk ki, mint valamiféle provinciára. A cikk (a T. Sz. Z. írására utal - S. L.) a magyarországi köztévék és a határokon túli stúdiók viszonyát "elmagyarosított janicsárdiktatúraként" említi, ami azon túl, hogy nem igaz, még képzavar is." Pekár István a Duna TV stratégiája kapcsán kifejtette, hogy intézményük nem lehet kizárólag csak "Erdély Televíziója", hiszen Románián kívül is több millió magyar él. Egyébként Sylvester emlékeztetett: az RMDSZ a kormánypárttal kötött egyezségében egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadást biztosításáról volt szó. /Sylvester Lajos: Az Erdélyi Magyar Televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2003. december 5.

Ésszerűtlennek tartják a Székelyföldi Regionális Stúdió munkatársai a műhelynél immár egy éve működő, a Budapestet Székelyudvarhellyel összekötő optikai kábel végpontjának megváltoztatását. Jakab Endre, a regionális stúdió vezetője közölte, nem állja meg a helyét az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának megállapítása, miszerint az optika elköltöztetését a nem megfelelő kihasználtság indokolja. Valójában a Székelyföldi Regionális Stúdió 72,7 százalékos arányban, addig a Digital3 Tv mindössze 1,2 százalékban használta tudósítások továbbítására az optikai berendezést" - szerepel Jakab Endre közleményében. A Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője úgy véli, a műhely korszerű technikai felszereltsége és szellemi tőkéje nyújtott biztos alapot arra, hogy elindulhasson az a heti rendszerességgel (szerdánként) jelentkező, közel félórás műsor, amely október 1-jétől Régiók címmel látható a Duna Televízióban. "Pekár István, a Duna Televízió elnöke szerint a Székelyföldi Regionális Stúdió az a tudósítópont, amelyre a továbbiakban is építeni kívánnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Régiók műsor a közelmúltban kapta meg az új stúdiódíszletet, amely a Duna Tévé határon túli műsorainak arculatváltását szolgálja. Az elnök azt is elmondta: nincs tudomása arról, hogy a Duna Tv képviseletében bárki is nyilatkozott volna arról, hogy "jobban együtt tudnak működni a Digital3 csapatával"" - szögezte le a Krónikának a Székelyföldi Regionális Stúdió nevében Jakab Endre stúdióvezető. /Rostás Szabolcs: Kifogásolt áthelyezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2003. december 15.

Október végétől a Duna Televízió hír- és képanyagot bocsát díjmentesen az anyaország határain túli magyar lapok rendelkezésére. A közel egy hónapos együttműködés tapasztalatait összegezte a Duna TV székhelyén dec. 13-án megszervezett tanulmányi nap. Az egész Kárpát-medencéből érkeztek sajtómunkatársak a Képesek vagyunk elnevezésű tanulmányi napra. Pekár István, a Duna Televízió elnöke köszöntőjén túl kitért a DTV-nek a magyarországi sugárzott tömegtájékoztatásban betöltött szerepére, hangsúlyozva a napi 24 órás műsorra térés jelentőségét, illetve az észak-amerikai és ausztráliai elérhetőség fontosságát. Nem kerülte meg az erdélyi, egész napos magyar tévéadás kérdését sem, s kiemelte: a DTV saját lehetőségeivel kész támogatni azt. /Kiss Károly: Kép- és hírszolgálati tanulmányi nap a Duna TV-ben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2004. április 3.

Ápr. 2-3-án Kolozsváron folytatott megbeszélést a Duna Tv erdélyi stábja az intézmény vezetőségével, amelyből jelen volt Pekár István elnök, Mátay László, a határon túli és integrációs műsorok igazgatója, Meszleny László hírigazgató, Borsány András stratégiai igazgató, Pörös Géza kulturális igazgató, Szeles Pál kereskedelmi igazgató, valamint a főszerkesztők. Pekár István elnök elmondta, hogy egy héttel korábban Budapesten találkoztak a Kárpát-medence többi régiójának Duna-tévéseivel. Erdélyben dolgozik a legtöbb határon túli tudósítójuk, könnyebb volt megoldani, hogy a vezetőség látogasson ide. A cél a további fejlesztés, mert Dél-Erdély egy részét, a különböző szórványvidékeket továbbra sem tudják lefedni. A Duna Tv segíteni fogja az új erdélyi televíziót. Amikor a Duna Tv elindult, ellenséges légkörben kellett gyökeret vernie. Nem akarják ezt az új tévének. Egy új televízióhoz nagyon sok ember kell, sok pénz, a 200–300 millió forint rendkívül kevés. A Duna Tv-nek Erdélyben három stúdiója van, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, 60 erdélyi munkatárssal. /Balázs Bence: Tanácskoztak a Duna Tv erdélyi tudósítói. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2004. október 13.

„A Duna Televíziót az elmúlt tizenkét évben semmilyen politikai erő nem tudta megszüntetni, de zavarni, elfelhősíteni fölötte az eget több oldalról is tudta, ami nagy kár, hiszen a rendkívüli körülmények között született képződmény egyedi és sajátos autonómiájával nemcsak a szétszóratásban élő magyarság segítségére lehetett volna, hanem a televízió műfajának egyik megújítója is” – olvasható Csoóri Sándortól a rendkívül igényes Csillagösvényen című kiadványban, melyet a Duna Televízió indulásának a tizedik évfordulójára állított össze annak vezetősége (a felelős kiadó Pekár István, aki nemrég még a Duna TV elnöke volt). A határon túli magyarság mindig ragaszkodott a Duna Tv-hez. Lehet mondani, hogy anakronisztikus a Duna Televízió kínálata abban a világban, ahol a nézők figyelméért ádáz küzdelmet folytató vezető tévétársaságok kínálatában egyre több az erőszak, a vér, a meztelenség, a bárgyú, olcsó, primitív szórakoztatás stb. A Duna Televízió az maradt, aminek indult: főként a határon túli magyarságnak szóló, kulturális televízió. És mint ilyen, sajnos alig hódít az anyaországban. /Máthé Éva: Tizenkét év a „csillagösvényen”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2008. január 5.

A Magyar Televízió kiemelt figyelmet szentel az anyaország határain túl, kisebbségben élő magyar nézőinek, és az elmúlt év a korábbiaknál is több eredményt hozott a határok lebontásában – állította dr. Csermák Zoltán kiemelt szerkesztő a Nyugati Jelen szerkesztőségéhez eljuttatott összefoglalójában. A kisebbségi adások létét az 1993-as kisebbségi törvény és az 1996-os médiatörvény garantálja. A műsorok készítése és sugárzása a Magyar Televízió szívesen vállalt kötelezettsége. Az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségének a tavalyi esztendő különösen fontos volt: az Európai Bizottság 2007-et ugyanis az esélyegyenlőség évének nyilvánította. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy az MTV mindkét csatornája fogható a Kárpát-medence egész területén. A határon túli nézőknek szól a nyáron is naponta jelentkező Kárpát Expressz, és a hét négy napján látható Átjáró, illetve a szeptemberben indult, a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokról tudósító magazin, a Kézfogás. Rudi Zoltán, az MTV elnöke 2007 októberében jelentette be, hogy a Kárpát Expressz sugárzási jogainak korlátlan és ingyenes átadásával segíti az MTV a Kárpát-medencei közösségi televíziókat. A Magyar Televízió emellett partnerként vett részt az Érmellékről szóló 20 részes film elkészítésében, amelyet Pekár István, a Duna Televízió egykori elnöke rendezett. /“A mi televíziónk” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2008. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

2009. április 24.

Április 23-án kezdődött az egy éves rendezvénysorozat, mellyel a Brassói Lapok százhatvan éves évfordulóját fogják ünnepelni. A szépszámú közönség előtt fellépett Dancs Annamari, majd a magyar rock nagyjai: Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az ezúttal kezdődött 12 hónapot az erdélyi magyar sajtó évének nyilvánította, és ennek fényében pályázik a különböző rendezvények támogatására. A MÚRE a Brassó közeli Tatrangon rendezte meg közgyűlését. A MÚRE találkozóján megbeszélést tartottak a szórványmédia lehetőségéről az EU-s körülmények között. A másik megbeszélésen Pekár István (2000–2004 között a Duna TV elnöke) a magyar vidéket mutatta be felül- és alulnézetben, szintén EU-s kitekintésben. A születésnapi rendezvény a Veszely Károly-díjak átadásával fejeződött be. Szerkesztőségi díjat a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó kapta, egyéni díjat Bálint Ferenc, a brassói magyar nyelvű televíziózás megteremtője és mai is művelője kapott. A MÚRE a Magyarországon kívüli magyar újságírók évét is meghirdette, ennek első rendezvény a hét végén lesz a kárpátaljai Beregszászon romániai, vajdasági és vendéglátó újságírók részvételével. /Kiss Károly: Hosszú rendezvénysorozat kezdődött. Százhatvan éves a Brassói Lapok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998