udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pepó Pál

2000. február 10.

Febr. 10-én Nagyváradra utazott Pepó Pál környezetvédelmi miniszter és Vlad Anton államtitkárral tanácskozott a nagybányai ciánszennyezés okozta károk felméréséről és azok elhárításáról. A román illetékesek az első napokban azt nyilatkozták, hogy a kárért a román-ausztrál Aurul társaságot terheli a felelőség. A Szamos vizében mért ciánszármazék mennyisége kb. nyolcszázszorosa volt a megengedett értéknek. A találkozót a magyar fél kezdeményezte. Eredetileg Pepó Pál miniszter Romica Tomescu román szakminiszterrel tárgyalt volna, ám utóbbi jól bevált szokás szerint, megrendült egészségi állapotára hivatkozva távolmaradt a találkozótól. A tárgyaláson kiderült, hogy a magyarországi és a romániai szabványok nem azonosak. A sajtótájékoztatón Anton Vlad román államtitkár következetesen környezetvédelmi balesetet emlegetett. Pepó Pál a román féltől eltérően súlyos ökológiai szennyeződésről beszélt, melyre a román fél képviselői nem hivatalosan de azt mondták, erős túlzásokról van szó. A kárfelmérés gyorsítására több román-magyar szakértői bizottság felállításáról döntöttek. A szennyeződés vizsgálatába bevonják az EU független szakembereit is. Pepó Pál szerint a magyar fél arra is hajlandó, hogy átvállalja mindazon költségeket, melyek a bizottság román tagjainak felkészítésére szükségesek, valamint a bizottságok munkáját is hajlandóak finanszírozni. Jelentős károsodás következett be az állat és növényvilágban, ám eddig még nem történt emberi megbetegedés. Pepó arról is beszélt, hogy az itt végzett vizsgálatokkor más vegyi anyagot is találtak, így réz-, ólom- és cin- szennyeződést is. Pepó Pál a tervek szerint pénteken felkéri Romica Tomescut, hogy jelölje ki a román bizottsági tagokat. Románia kötelezte magát, hogy a jövőben minden eszközzel megakadályozza a hasonló katasztrófák bekövetkeztét. Egyezség született arról is, hogy a két minisztérium a jövőben közösen pályázik EU-s környezetvédelmi támogatásokat /(Józsa Tímea): Ciánszennyeződésről tárgyaltak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. február 15.

Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter febr. 14-én a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket. Pepó szerint a román fél együttműködési készségét mutatja a román külügyminiszter febr. 13-i nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelősséget a magyar területeken keletkezett károkért. Ezzel egy időben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetről, ha ezt kérik tőle. A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég febr. 14-én ismét tagadta felelősségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közeléből? - kérdezte a cég szóvivője. /Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről tájékozódott Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért - jelentette ki Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenőrzési hivatalának vezérigazgatója. Kijelentette, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelős minden következményért. Emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekről. Ezek a szerződések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén. /Ciánszennyezés. Románia nem fog kártérítést fizetni? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2000. február 18.

Febr. 17-én Nagybányára érkezett Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelemért felelős biztosa, aki a helyszínen informálódik az Aurul bányatársaság okozta szennyezésről. Az EU-biztossal együtt a helyszínen volt Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter. Wallström asszony szerint külföldi szakemberekből álló munkabizottságot kell létrehozni, amelynek több kérdésre kell választ adnia. Így például arra, hogy mi történt, milyen mértékű a károkozás, és mit lehet tenni a környezet helyreállítása érdekében. Tomescu biztosította a jelenlévőket, hogy kormánya teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A román kormánynak soha nem lehet szándéka, hogy egy ilyen súlyos esetben eltitkoljon információkat vagy kisebbítse az ilyen ügyek jelentőségét - mondotta a miniszter, aki szerint Románia bebizonyította, hogy képes a két ország érdekeit szem előtt tartva összehangolt lépéseket tenni. /Margot Wallström EU-biztos Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2000. február 28.

Febr. 26-án ENSZ-szakértők érkeztek Nagybányára, hogy a helyszínen állapítsák meg, mi okozhatta az Aurul bányatársaság derítőjének gátszakadását. A szakértők felmérik a szennyezés okozta károkat és javaslatokat dolgoznak ki a ciánnal szennyezett területek rehabilitálására. A nemzetközi szakértői csoportot Frits Schlingemann, az ENSZ európai környezetvédelmi programirodájának (UNEP) igazgatója vezeti. Schlingemann elmondta, hogy a csoportot a román, a magyar és a jugoszláv kormány kérésére állították fel. A bécsi Der Standard febr. 24-i számában újabb nagybányai ciánszennyezésről közölt cikket. A településen hét kút mérgezett, és egy lefolyócsatornában is találtak ciánt - ez utal további szivárgásra. A nagybányai illetékesek cáfolták az osztrák lap állítását.- Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter és Anton Vlad február 10-én Nagybányán állapodott meg arról, hogy egy jogi és egy környezetvédelmi közös szakértői bizottság vizsgálja majd a súlyos környezetszennyezéssel kapcsolatos kérdéseket. /ENSZ-szakértők Nagybányán - újabb szennyezés, ezúttal a Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2000. március 17.

Márc. 16-án a román környezetvédelmi tárca cáfolta, hogy márc. 15-én újabb baleset történt volna a borsabányai bányaüzem nováci derítőjénél. A minisztérium szerint a Vasér-patak, a Visó és a Tisza folyó vizének nagyfokú zavarosságát az okozza, hogy a március 10-i gátszakadás miatt szabadba jutott és a parton maradt meddőből került újabb adag a folyókba. Márc. 15-én közölték, hogy mintegy 150 köbméter fémércmaradványokat tartalmazó víz jutott ki a nováci derítőből. Mindez akkor történt, amikor Gila Altmann német környezetvédelmi miniszterhelyettes és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter éppen a helyszínen tartózkodott. Gila Altmann azonban cáfolta az újabb baleset hírét. A német politikus asszonynak nem sikerült meggyőznie Wallstromot, mert az EU-biztos tegnap kemény hangú levélben kért részletes jelentést Tomescutól az újabb incidensről. Egy ilyen baleset komolyan megkérdőjelezi Románia környezetvédelmi elkötelezettségeit - írta. George Lazea, a környezetvédelmi minisztérium főtitkára közölte: a román fél levelet küldött a magyar környezetvédelmi minisztériumnak, s ebben a levélben a román illetékesek "értetlenségüket" fogalmazzák meg amiatt, hogy a magyar fél "egy harmadik környezetszennyezésről beszél". Arra a felvetésre, miszerint a "harmadik gátszakadás" híre nem Magyarországról származik, azt a francia hírügynökség jelentette a borsabányai üzem igazgatójára hivatkozva, s ugyanerről számolt be a Mediafax is, Lazea azt válaszolta: a helyszínen járt román tudósítók beszámolói sokszor pontatlanok. Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter sűrű programja miatt nehezen tudna most azonnal találkozni magyar kollégájával, Pepó Pállal, de román részről remélik, hogy a hamarosan Hágában sorra kerülő nemzetközi vízügyi tanácskozáson lehetőség lesz a két miniszter kétoldalú megbeszéléseire is - közölte továbbá Lazea. Mint ismeretes, a harmadik gátszakadás hírére Pepó sürgős találkozót kért román kollégájától. /Cáfol a miniszter: Nem volt harmadik gátszakadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2000. április 4.

Ápr. 3-án Budapesten tárgyalt a magyar, a román, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter. A megbeszélés témája az elmúlt időszakban történt vízszennyezések okozta környezeti károk felbecslése, a helyreállítás, a megelőzés kérdése, továbbá a veszélyes tevékenységek engedélyezését és ellenőrzését szabályozó törvények, technológiai előírások szigorítása. Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román tárcavezető közösen terjesztette elő az uniós követelményrendszerről, a társult országok szerepvállalásáról szóló tájékoztatót. A két szaktárca irányítói közös programokhoz kívánnak pénzt kérni a nemzetközi szervezetektől, elsősorban az Európai Uniótól. Romica Tomescu, a bukaresti Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium vezetője arra kérte kollégáit, hogy "a károk felbecsülésében tanúsítsanak megértést, és kerüljék el a túlzásokat". A miniszterek tanácskozásával egy időben a magyar fővárosban zajlott a Környezeti katasztrófák Közép- és Kelet-Európában című nemzetközi konferencia. A tiszai cianidszennyezést vizsgáló EU-munkabizottság elnöke, Philip Weller itt mondta el, hogy a testület jelentése ajánlásokat fog megfogalmazni az EU Bizottsága, a civil szervezetek, valamint az érintett országok számára, hogy mit tehetnek a környezeti balesetek megelőzése, illetve a keletkezett károk enyhítése érdekében. Geoff Evans, az Ausztrál Bányászati Kutatóintézet munkatársa szerint egységes, szigorúbb nemzetközi bányászati kódexet kellene létrehozni, amely nagyobb felelősségvállalásra kényszerítené a károkozó társaságokat. /Közös környezetvédelmi gondok. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998