udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Perjési Klára

2000. május 4.

Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal szervezésében, a több mint egy éve szerveznek Polgári Estek rendezvénysorozatot. Legutóbbi meghívottai a Kossuth Rádió vezető munkatársai voltak: Kondor Katalin főszerkesztő, Szitnyai Jenő, Perjés Klára, Kiss Gyöngyi, Szilágyi Zsolt. Jelen volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, Budai László is. A vendégek nevében Kondor Katalin beszélt elismerően a városban látottakról, kiemelte a fiatal színtársulat teljesítményeit, a színház szerepét Udvarhely művelődési életében. /Polgári est Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2004. augusztus 7.

Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2005. szeptember 10.

Szeptember 9-én kezdődött meg Zsombolyán a magyar polgármesterek és alpolgármesterek idei találkozója, amelyre a Partiumból, Erdélyből, a Bánságból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek elöljárók. A kétnapos rendezvénnyel párhuzamosan zajlik Zsombolyán a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság XI. Honismereti Konferenciája is. Perjési Klára gyulai és Szirbik Imre szentesi polgármester osztotta meg a kollégákkal a településvezetésben szerzett másfél éves európai uniós tapasztalatokat. A házigazda Kaba Gábor szerint “A rendezvény célja, hogy a magyar elöljárók tapasztalatokat cseréljenek, bemutassák és megismerjék egymás települését. Ismertessék a megvalósításokat, beszéljenek a legnagyobb problémákról, tanácsot adjanak és kapjanak, egyfajta ötletbörzévé váljon a találkozó”. /P. L. Zs.: Magyar elöljárók egymás közt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2005. november 23.

A Kézfogások 11. ünnepi találkozója alkalmából november 22-én Aradon a városháza nagytermében tartották meg a két testvértelepülés önkormányzatainak közös ülését. A résztvevőket Gheorghe Falca aradi és dr. Perjési Klára gyulai polgármesterek köszöntötték. A tanácsosok közös bizottsági megbeszéléseken folytatták a munkát. A gazdasági, urbanizációs, kulturális-szociális szakbizottságok megosztották egymással tapasztalataikat, közös programokról, célokról beszélgettek. /(irházi): Arad–Gyula közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2005. december 13.

Törvénybe ütközőnek, ezért semmisnek nyilvánította a Magyar Rádió (MR) kuratóriuma december 12-én a testület elnökségének egy héttel ezelőtti határozatát, amelyben a közszolgálati médium két alelnöke munkáltatói jogok gyakorlására kapott felhatalmazást. A kuratórium a nyilvános ülésen – a 17 igen és négy nem szavazattal, két tartózkodás mellett elfogadott határozatban – egyúttal felszólította az elnökséget döntése visszavonására. A Magyar Rádió két alelnöke, Hollós János és Göblyös István ugyanis azonnali hatállyal elbocsátotta a Kossuth adó főszerkesztőjét, Perjés Klárát és még számos rádiós munkatársat. Az intézkedések nyomán több civil és szakmai szervezet – többek között az Országos Sajtószolgálat is – tiltakozását fejezte ki ez ellen, az „önkényes intézkedések” ellen. Az elbocsátások joga az elnököt illeti, jelenleg azonban ez a poszt betöltetlen, így kerülhetett sor az MSZP-s vezetésű két alelnök lépéseire. /Marad a Magyar Rádió szerkesztősége. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2006. november 17.

Budapesten negyedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat, a kitüntetést Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművésztől vehette át Petrás Mária kerámiaművész és Perjés Klára, a Magyar Rádió főmunkatársa. Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan részt vesz a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. „A pusztuló magyar közösségi életforma küldötte, különös tehetségű énekes és szobrász. Visszavezeti képzeletünket abba a reménységgel és szeretettel átszőtt világba, amelyben a nap minden munkáját, kötelességét, kínját és örömét a Boldogasszony nevében és kegyelmével végezte, viselte mindenki” – mondta Banner Zoltán művészettörténész. „Perjés Klára műsoraival a rádión keresztül is közösséget teremt” – méltatta a rádió főmunkatársát Mádl Dalma. Hozzátette, Perjés Klára gyakran utazik Felvidékre, Erdélybe és Csángóföldre. /Frigyesy Ágnes: „A csángók küldötte” . = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

2007. november 9.

November 8-án a gyulai Városházán dr. Perjési Klára gyulai polgármester köszöntőjével megnyílt az Arad–Gyula közötti hagyományos Kézfogások rendezvénysorozata. November 9-én az aradi filharmonikusok koncerteznek Gyulán. /J. Gy. : A XIII. Kézfogások Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2008. október 16.

Gyulán kap szobrot a magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Saguna egykori, nagyszebeni ortodox püspök. Saguna azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki a függetlenségéért küzdő Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdítottak. Saguna 1849-ben a Román Nemzeti Bizottmány elnökeként még arra is kísérletet tett, hogy részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait a Habsburgok belső titkos tanácsosi ranggal honorálták. A szoborállítás – a nagyszebeni, román-magyar kormányülésen eldöntött – tényére dr. Perjési Klára gyulai polgármester hívta fel a sajtó figyelmét. A település vezetője a hét várható eseményei között megemlítette a szobor alapkőletételét, az ortodox püspök személyével kapcsolatban nem bocsátkozott semminemű értékelésre. Azt viszont elmondta, ő is csak meghívottként vesz részt az eseményen. Alt Norbert gyulai képviselő elmondta, nem szerencsés döntés Gyulán és sehol az országban szobrot állítani olyan történelmi személyeknek, akik tevékenységük során következetesen magyar érdekek ellen cselekedtek. „Ezt sehol máshol a világon nem meri megengedni magának egy kormány vagy egy felelős vezető, sajnos erre csak Magyarországon van példa, melyek rossz, régi vágású beidegződéseken alapulnak. Államalapító Szent István királyunkról sajnos még nincs szobor városunkban, de ezúton kezdeményezem annak felállítását, ha máshol hely nem lévén, akkor a körzetemben. ” – mondta Alt Norbert. (Magyar Nemzet) /Gyulán állítanak szobrot a magyarellenes román püspöknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

2008. október 20.

A gyulai ortodox püspökség és a gyulai román főkonzul arról értesítette a város polgármesterét, Perjési Klárát, hogy a tervekkel ellentétben elmarad Andrei Saguna nagyszebeni ortodox püspök szobrának alapkőletétele. /Még várnak Sagunával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2008. október 23.

A magyar–román közös kormányülésen, Szegeden a román kulturális és vallásügyi miniszter megerősítette, hogy szeretnék, ha Magyarországon szobrot állítanának Andrei Saguna ortodox metropolitának – közölte Perjés Klára, Gyula polgármestere. Hozzátette: a felvetésre nem volt magyar válasz Szegeden. /Románia ragaszkodik Andrei Saguna szobrának felállításához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2009. február 21.

Február 20-án tartották Gyulán a testvérvárosok konferenciáját, amelynek fókuszában a kulturális innováció állt. Dr. Perjési Klára polgármester röviden ismertette Gyula kulturális, művészeti életét. Elmondta, a város fő stratégiája a turizmusra épül, évente egy millióan látogatják meg az európai hírű várfürdőt. Számukra ezért is nagyon fontosak a testvérvárosi kapcsolatok. Arad rövid bemutatása mellett Bognár Levente alpolgármester határon átnyúló kapcsolatokról, a város multikulturalitásáról, a történelmi belvárosról beszélt. Hangsúlyozta, hogy mivel Gyula gépkocsival mindössze egy órára van Aradtól, több közös projektet is kidolgoztak, jelenleg több, főként infrastrukturális, turisztikai célú együttműködés folyik. A konferencián Csíkszereda és Gyula legújabb testvérvárosa, Nagybánya is bemutatkozott egy-egy kisfilmmel. /Irházi János: Testvérvárosok konferenciája Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2009. szeptember 30.

A tiltakozások ellenére lehet, hogy mégis lesz Saguna-szobor Gyulán. Dr. Perjési Klára polgármester sajtótájékoztatóján elmondta, a román patriarkátus benyújtotta ezzel kapcsolatos kérelmét a gyulai építéshatósághoz. A polgármester egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nagyszebeni, 2007-es román-magyar kormányülésen döntés született a Saguna-szobor felállításáról. Akkor a heves tiltakozás hatására elmaradt az alapkőletétel. Andrei Saguna (Miskolc, 1809. január 20. – Nagyszeben, 1873. június 28.), az egykori, nagyszebeni ortodox püspök az 1848–49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdította az erdélyi románokat. A Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta. Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. /Mégis szobrot kaphat Gyulán a magyarellenes román püspök. = Erdély. Ma, szept. 29./

2009. október 16.

Arad és Gyula, a két testvérváros október 15-én Gyulán ünnepelte a Kézfogások tizenöt éves fennállását /1994-2009/, azt, hogy az eltelt másfél évtizedben számtalan közös kulturális, oktatási, turisztikai programot bonyolítottak le. Gheorghe Falca aradi polgármester most sem vett részt az ünnepségen, az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester és Bognár Levente aláírták a kapcsolatokat tovább erősítő dokumentumot, valamint egy közös uniós pályázatot Arad és Gyula közszállításának együttes fejlesztéséről. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál a két testvérváros 570 000 eurót pályázik a közszállítási hálózat összehangolt korszerűsítésére. A Kézfogások története 1993-ig nyúlig vissza, és azt nem a politikusok találták ki, hanem Susánszki Imre gyulai középiskolás diák, aki javaslatát elküldtem Jeszenszky Géza külügyminiszternek, továbbá Románia budapesti nagykövetének, Gyula és Arad városok önkormányzatainak stb. Dr. Jeszenszky Géza válaszlevelében üdvözölte és támogatásáról biztosította a javaslatot. Dr. Pocsay Gábor, Gyula akkori polgármestere és Cristian Moisescu, Arad polgármestere szintén a kezdeményezés mellé álltak, emlékezett vissza Susánszki, a Kézfogások Magyar-Román Baráti Találkozó elindítója. A mindkét városban megrendezett találkozóra, programokra 1994. júniusában került sor. A két város között együttműködési szerződést 1994. december 8-án Aradon írta alá a két polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu. /Irházi János: Arad – Gyula. Tizenöt éve fogtak kezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2009. november 4.

Szőcs Géza költőről, esszéistáról gyakran esik szó mostanában az irodalmi körökben Budapesten, elsősorban azért, mert Orbán Viktor felkérte: fogalmazza meg véleményét és dolgozzon ki követendő kultúrpolitikai filozófiát a leendő kormány számára. Erről is kérdezte őt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában Perjés Klára. – Egy nem szabad világban az egyetlen olyan dolog, ami elviselhetővé teszi az életet, az a szeretet. Az, hogy ma ez nem egy divatos érték, hogy egyesek szerint ez egy keresztény program, ez vitatható, ez alátámasztható, ez cáfolható, de az én meggyőződésem, hogy egy olyan kultúrát kell építenünk, amely egy olyan társadalmat szolgál, ahol a meghatározó érték a szeretet – mondta a beszélgetésben a kolozsvári költő. /Szőcs Géza: Milyen legyen az új kultúrpolitika? = Erdély. Ma, nov. 3./

2009. november 12.

November 11-én Gyula és Arad város önkormányzata, civil szervezetei Aradon találkoztak, hogy közös programmal emlékezzenek a Kézfogások 15. évfordulójára. Gheorghe Falca aradi polgármester beszédében kiemelte, a 15 év nagyon sokat számított mindkét város önkormányzatának, lakosságának, ezért köszönetet mond annak az akkor 17 esztendős fiatalembernek – a gyulai Susánszki Imréről van szó –, aki kiötlötte a Kézfogásokat és bábáskodott körülötte. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester beszélt Arad és Gyula kapcsolatának másfél évtizedes történetéről. /Irházi János: Kézfogások Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998