udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Persányi Miklós

2003. július 24.

Magyar-román vízgazdálkodási kérdésekről is tárgyalt Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter francia kollégájával, Roselyne Bachelot-Narquin miniszter asszonnyal. A megbeszélésre az olaszországi Montecatiniben került sor, ahol az elmúlt napokban az EU környezetvédelmi és energiaügyi miniszterei a világ energiaellátásának jövőjéről, és a mind kritikusabbá váló környezetszennyezésről tárgyaltak a miniszterek. A találkozón egyebek mellett szóba került az a Kőrösökkel kapcsolatos magyar-román folyóvölgy-gazdálkodási program, illetve a Teret a jövőnek elnevezésű természetvédelmi terv, amelyet a francia kormány egymillió euróval támogat, és amelynek közel 200 millió forintos magyar önrészét néhány napja biztosította a miniszter. Magyar részről elhangzott, hogy hasonló együttműködésre a Tisza esetében is nagy szükség lenne. /Magyar-román vízgazdálkodási program. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2003. július 26.

A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, miután zöld szervezetek hétfőn nyílt levélben fordultak a miniszterhez, kérve, hogy a Magyarországra is környezeti kockázatot jelentő romániai bányaberuházás kapcsán járjon közbe egy környezeti hatásvizsgálat elkészítéséért. A tárca közleménye szerint Persányi Miklós már májusban megállapodott román kollegájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, ám az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. A verespataki bánya kapcsán tavaly július óta egyébként magyar részről számos miniszteri szintű kezdeményezésre, javaslattételre sor került, októberben és májusban személyes találkozókat is tartottak. Az eddigi megbeszéléseken annyi derült ki, hogy a projekt egyelőre nem indult be, mert nem felel meg a román környezetvédelmi előírásoknak és a kormány nem járult hozzá az engedély kiadásához. /Verespataki aranybánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2003. szeptember 6.

Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek szept. 5-6-i konferenciáján. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban még számos tennivaló van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. Markó az alkotmánymódosításról szólva kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot. Megjelent és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek. Demeter János, Országos Önkormányzati Tanács elnöke az önkormányzatok tízéves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet. Közösen kell megtanulnunk élni az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó. Eckstein Kovács Péter szenátor az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott előadást. Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő európa uniós csatlakozás tükrében. /Partiumi Önkormányzati Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2003. szeptember 6.

Szept. 5-én Erdélybe látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki a romániai Verespataknál tervezett aranybányáról, a beruházás engedélyezésének állásáról, a vízgyűjtő területet fenyegető környezeti kockázatokról is tájékozódni kívánt látogatása során. A tárca már több esetben kért ez ügyben információt román partnerétől, amely azonban most a verespataki látogatás elhalasztását kérte, arra hivatkozva, hogy az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidnek bizonyult. Persányi miniszter nem mondott le arról, hogy felkeresse a térséget, a verespataki látogatást későbbre halasztották. Még e hónapban várhatóan Budapesten találkozik román partnerével, s megtartják a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülését is. Várhatóan ekkor ismét napirendre kerül a téma. Persányi szept. 6-án Kolozsvárott a magyar kormány nevében köszönti a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége erdélyi konferenciáját, amely a közlekedéssel és a környezetvédelemmel foglalkozik. /Persányi Miklós erdélyi látogatása. Verespatakra később utazik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2003. szeptember 8.

Szept. 6-án Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta a közlekedés és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozását a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Magyarországi Egyesülete (MMÉV-ME) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A rendezvényt Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter előadása vezette be, aki a 45 éve megalakult MMÉV célkitűzései közül az anyaországnak a szomszédos államokban élő magyar értelmiségiek összefogására tett erőfeszítését emelte ki. Magyarország, lévén tipikusan alvízi ország, különösen sebezhető a szomszédos területeken végbemenő szennyezésekkel. Ilyen volt, például, három évvel ezelőtt a Tisza ciánszennyezése, amely súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Magyarország és Románia között 1997-ben környezetvédelmi egyezmény született, ami 2000-ben ugyan hatályba lépett, de a vegyes bizottság még nem alakult meg. Dr. Kászonyi Gábor, az MMÉV-ME elnöke vázolta az 1958-ban Amerikában létrehozott szervezetük eddigi tevékenységének legfontosabb mozzanatait. A világszervezetnek jelenleg háromezres tagsága van. Dr. Köllő Gábor EMT-alelnök az Erdélyben 1990-ben alakult és úttörő munkára vállalkozott szervezet történetét mutatta be, utalva a magyarországi egyetemekkel, valamint az MMÉV-MÉvel történő kapcsolattartásukra. Tizenhárom év után 900-1000 taggal rendelkeznek, akik szakmai és területi szervezetekben kutatómunkát folytatnak, konferenciákon és szaktanfolyamokon vesznek részt, szakkiadványokat jelentetnek meg, és az oktatás terén a magyar nyelvű szakképzést erősítik. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar környezetvédelmi tanácskozás. A szakminiszter szerint sürget az EU-közelség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2003. szeptember 9.

A tiszai ciánszennyezésre a magyar és a román fél még sokáig fog emlékezni, de jelenleg az a fontos, hogy ilyen környezeti baleset többé ne forduljon elő - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Persányi Miklós. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetője számos javaslatot terjeszt a megalakuló román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság elé.Ellátogatott volna a verespataki nagy beruházás helyszínére is, de közölték vele, nem tudták előkészíteni a verespataki látogatást. /Rostás Szabolcs: Nagybánya után... Interjú Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2003. szeptember 16.

Ion Iliescu államfő szept. 15-én hivatalos látogatásra Budapestre érkezett, királyi vendéget megillető pompával fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnöke. Ion Iliescu kíséretében jelen volt a külügy-, a művelődési-, a mezőgazdasági-, erdészeti- és környezetvédelmi miniszter, több kormánypárti parlamenti képviselő, valamint Borbély László, az RMDSZ alelnöke. A látogatás két államfő szűk körű megbeszélésével vette kezdetét. A közös elnöki sajtónyilatkozatra egyórás késéssel került sor, azzal a megkötéssel, hogy nem sajtóértekezletet tartanak, tehát kérdezni nem lehet. Ezt megelőzően Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Ilie Sarbu román mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter egyezményt írt alá a határvizek védelme és fenntartható hasznos céljából folytatandó együttműködésről. Mádl Ferenc beszédében eredményesnek értékelte a román-magyar viszony eddigi alakulását. Gyümölcsözőnek ítélte meg a román-magyar gazdasági kapcsolatokat, az egymilliárd dollárt meghaladó kereskedelmi áruforgalmat. Mádl kitért a kisebbségek helyzetére, jelezve, hogy ennek figyelemmel követése a jövőben is különös figyelmet érdemel. A magyar államfő visszafogottan nyilatkozott a megoldásra váró romániai magyar gondokról. A romániai magyar javak visszaszolgáltatásának felgyorsítását kérte partnereitől, ugyanakkor külön kitért az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításának kérdésére, amely - mint fogalmazott - a román-magyar megbékélés kiváló példája lehetne. Mádl szólt a Gozsdu-alapítvány ügyéről is, jelezve, hogy a magyar kormány kész anyagiakkal is támogatni egy közös román-magyar Gozsdu Alapítvány megteremtését, amely az egykori Gozsdu Manó örökségét lenne hivatott ápolni. Iliescu sikertörténetnek nevezte az elmúlt tizenhárom év román-magyar kapcsolatait. Úgy értékelte, hogy minden szinten pozitívan alakul a két ország viszonya, többek között a romániai kisebbségek helyzete is, amelyet a román kormány európai normák szerint igyekszik megoldani. Iliescu példaként a romániai magyarság jelentős parlamenti képviseletét említette, amely élő példája az európai mércéjű román demokráciának. A román államfő elmondta, hogy nagyon sok olyan kérdést vetett fel Mádl Ferencnek, amelyek negatívan érintik a magyarországi románságot, kezdve hiányzó parlamenti képviseletüktől el egészen a román önkormányzat, illetve a román oktatás hiányosságáig, amit a Gozsdu-alapítvány ingatlanjainak visszakövetelésével folytatott. A Szabadság emlékmű felállításával kapcsolatban érzékeltette, hogy erre egyhamar a "románok érzékenysége" miatt nem kerülhet sor. Úgy fogalmazott, hogy 1925-ben a liberális román kormány joggal bontotta le az emlékművet, hiszen az sok szempontból zavarta az Erdélyben jelentős többségben élő románság történelmi igazságérzetét. Kompromisszumos megoldásként egy megbékélési emlékparkot ajánlott. Az emlékpark megnyitási dátumára, vagy az előkészítési munkálatok elkezdésére azonban semmiféle utalást nem tett. Ezt követően Demszky Gáborral találkoztak a román hivatalosságok, majd a koszorúzási szertartások után az esti órákban az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ion Iliescu és kísérete. /Makkay József: Szabadság-szobor helyett emlékpark. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Kovács László külügyminiszter román kollégájával, Mircea Geoanával folytatott tárgyalást. A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadság-szobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "román-magyar megbékélési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. /Ion Iliescu Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2003. szeptember 17.

Magyar-román környezetvédelmi együttműködési megállapodást írt alá a két ország minisztere Budapesten. Az aláírás ideje alatt a Greenpeace aktivistái demonstrációt tartottak a minisztérium székháza előtt "Nem akarunk újabb ciánszennyezést!" jelmondattal. A zöldszervezet a magyar diplomáciának a verespataki aranybánya ügyében tanúsított passzivitása ellen tiltakozott, mivel Persányi Miklós szeptember eleji erdélyi látogatása során nem került napirendre az ügy. Persányi Miklós miniszter az MTI kérdésére, hogy mit tesz a kormány a romániai ciánalapú aranybányászat, valamint a verespataki aranybánya ügyében, úgy válaszolt: sem a magyar, sem a román kormány, sem a Greenpeace nem akar ciánszennyezést. Utalt arra, hogy történelmi jelentőségű esemény a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság létrejötte, illetve a román-magyar határvízi egyezmény aláírása. Ezek a dokumentumok megteremtik az együttműködést az államok szintjén, és a nemzetközi jogban rögzített garanciákat is szolgáltatnak. Persányi Miklós elmondta, hogy a magyar környezetvédelmi tárca 2002 augusztus óta több találkozón is felvetette ezt a kérdést és a román partnerektől választ is kapott. A mostani találkozón a román miniszter beszámolt arról, hogy a verespataki aranybánya ügyében a környezeti hatástanulmány készítése még nem kezdődött meg, és kifejezte szándékát, hogy az ezzel kapcsolatos információadás, kommunikáció a jövőben is megvalósul. /Magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság alakult. Demonstráció a ciánszennyeződés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2003. október 11.

Okt. 9-én Szegeden, a tervezett romániai aranybánya-nyitást ellenző környezetvédelmi szervezetek fórumán Persányi Miklós miniszter kijelentette: A környezetvédelmi tárca a kezdetektől a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Kiemelte, hogy közös érdek: az egyesülő Európába Magyarország és Románia bármilyen nemzetiségű polgárai tisztább, élhetőbb környezettel, európai civilizációs szintnek megfelelő infrastruktúrával lépjenek be. /Szegedi fórum a verespataki bányáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2004. április 6.

A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca közleményében rámutatott arra, hogy Persányi Miklós már tavaly májusban megállapodott román kollégájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, de az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. /Vegyes bizottság kellene Verespataknak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2004. június 12.

Jún. 11-én Verespatakon tartott terepszemlét Persányi Miklós magyar és Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A román fél azt kívánta bizonyítani, hogy a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat egyelőre nem látott hozzá az érckitermeléshez, s hogy ilyen tevékenységet Verespatakon jelenleg kizárólag a régi állami bányaüzem folytat. Persányi a sajtónak elmondta: az RMGC-projekt elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a szennyezés – katasztrófa esetén – folyóvizeken keresztül, 400 kilométer megtétele után a magyar határig eljutna. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél óvatosságát a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai teszik indokolttá. A magyar miniszter rámutatott: egy éve várja, hogy Verespatakra ellátogathasson, s mióta a tárca élén áll, a jelenlegi a harmadik román kollégája, akivel a kérdésről tárgyal. – A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybánya-beruházás egyáltalán nem valósulna meg. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – mondta. A ciántalanítási technológia hatásfoka a műszaki biztonsághoz nem elégséges. Speranta Maria Ianculescu kijelentette: tárcája semmilyen kapcsolatban nem áll az RMGC-vel, amit az is bizonyít, hogy ő a céget látogatása során fel sem kereste. A miniszter asszony úgy vélte, Verespatak jelenleg szennyezésmentes övezet, ahol különleges környezetvédelmi problémák nincsenek. /T. Sz. Z.: Miniszterek Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2004. szeptember 22.

A verespataki aranybánya-beruházás ügyében Magyarországnak a nemzetközi jog eszközeivel kell fellépnie – jelentette ki az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szept. 21-i budapesti ülésén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. /Magyar fellépés a verespataki bánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. november 20.

Nov. 19-én Bukarestbe látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Persányi román kollégájával, Speranta Maria Ianculescuval megtartotta a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság második találkozóját, és erről jegyzőkönyvet írtak alá. Románia és Magyarország ad-hoc szakbizottság keretében közösen készül felmérni a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén a lehetséges környezeti veszélyforrásokat, különös tekintettel a verespataki beruházásra – mondta Persányi Miklós. /Bukarestbe látogatott a magyar környezetvédelmi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2005. január 11.

A Greenpeace felszólította a magyar kormányt és Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezzék nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében, jelezte Csáki Roland, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. A Rosia Montana Gold Corporation arra készül, hogy ciánvegyülettel mossa ki az aranyat. A bánya állandó környezeti pusztítást és veszélyt jelentene a környék, Abrudbánya, a Maros völgye és a Tisza folyóra. /Magyarország elveszítheti beleszólását az engedélyezésbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2005. január 18.

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2005. február 18.

Hivatalos tájékoztatást kér a román hatóságoktól a nagybányai ipari derítők állapotáról Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter, mivel az utóbbi hetek kiadós havazásai felvetik egy esetleges környezeti katasztrófa kialakulásának lehetőségét. A közleményben a minisztérium utalt a Máramaros megyei Környezeti Őrség képviselőjének sajtóban megjelent nyilatkozatára, amely szerint bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó környezeti baleset következhet be a Nagybánya környékén található ipari derítők valamelyikénél. Amennyiben a verespataki aranybánya-beruházás megakadályozása érdekében a magyarországi ellenzék továbbra is komolyan gondolja Románia európai uniós integrációjának hátráltatását, akkor erre az Európai Parlamentben az Európai Néppárton keresztül módja van – közölte Persányi Miklós. A miniszter Hörcsik Richárd fideszes bizottsági alelnök bírálatára reagált, aki szerint a magyar kormánynak nem lett volna szabad hozzájárulnia ahhoz, hogy az EU ideiglenesen lezárja a Romániával folytatott integrációs tárgyaláson tavaly a környezetvédelmi fejezetet. /Persányi tájékoztatást kért a nagybányai derítőkről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2005. május 7.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kérésére a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium húsz nagyteljesítményű szivattyút küld a hét végén a Béga-folyó menti árvíz sújtotta településekre. Tekintettel a bánsági természeti katasztrófára, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter felajánlotta a magyar vízügyi szervezetek segítségét, amit román kollégája elfogadott. A magyar kormány anyagi támogatást és katonai segítséget is felajánlott, amelyre Románia azonban nem tartott igényt. Budapest megütközve vette tudomásul a visszautasítást, amelyet végül Bukarest igyekezett tisztázni. Eugen Badalan román vezérkari főnök tájékoztatta Budapestet arról, hogy Romániának nincs szüksége a Tisza zászlóalj 250 katonájára és technikai eszközeire. Románia ugyanis megfelelő mértékben rendelkezik az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez szükséges technikai eszközökkel. /Magyar segítség a romániai árvízvédekezéshez. Cáfolja Bukarest a visszautasítást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 9.

A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 14.

Kolozsváron május 13-án az ENSZ és a román kormány nemzetközi konferenciát rendezett. „Nem valósítható meg a verespataki bánya az eredeti elképzelés szerint, hiszen ez nagyon veszélyes projekt, amely a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának fogja okozni” – mondta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kolozsváron. Sulfina Barbu román kollégája óvatosabb álláspontra helyezkedett, kifejtette: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya. Persányi szerint a kolozsvári konferencia nagyon jelentős, mert a világ bányászati hulladékának legkiválóbb szakértőit irányította Kolozsvárra az ENSZ. A résztvevők Verespatakra is ellátogatnak. A konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet. Ezek alapján megvizsgálják, melyek a környezetre veszélyt jelentő bányák. Megállapították, hogy a régióban lévő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megjelent Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese is, aki hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor. Persányi Miklós az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel is találkozott. Az ezt követő sajtótájékoztatón Persányi kifejtette: nem árnyékolhatják be a javuló román–magyar viszonyt az árvíz sújtotta Temes megyébe küldött magyar segítség ügyében született ostoba romániai nyilatkozatok. A tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold vegyesvállalat és a magyar állam között zajló perben született végzés kapcsán elmondta, hogy a jogi eljárás független bíróság előtt zajlik. Hozzátette: a pert nem kell összekeverni a román–magyar környezetvédelmi kapcsolatok egyéb kérdéseivel, mert az eljárásban nem részes fél a román állam. Arra a kérdésre, hogy a román állam mégis 46 százalékos részvényt birtokol a vegyes vállalatból, Persányi kifejtette: ennek ellenére a cég önálló jogi személyként áll a perben. Megfellebbezi a nagybányai Transgold (volt Aurul) vállalat a tiszai ciánperben hozott budapesti bírósági ítéletet, jelentette ki Májai László ügyvéd, a romániai vegyes vállalat jogi képviselője. /Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki bánya tervét. A román fél csak a környezeti hatástanulmány elkészítése után nyilatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2005. május 14.

Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levelében kifejezte köszönetét Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszternek azért, hogy a magyar környezetvédelmi tárca gyors segítséget nyújtott Romániának a Temes és a Bega folyók áradása miatt katasztrófa sújtotta területek helyreállításában, az árvízi károk felszámolásában. /Köszönet a magyar segítségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2005. május 16.

Persányi Miklós magyar, és Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter hét végén Verespatakon tett látogatásakor a Duna TV és a Magyar Televízió kolozsvári stábjának munkáját a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetői akadályozták. Makkai Koós Imola, a Duna TV kolozsvári tudósítója elmondta: a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetője, Marian Proorocu leigazoltatta az egyik stáb operatőrét, és meg akarta tiltani, hogy filmezzék a bánya vezetősége és a küldöttség tagjai között folyó utcai beszélgetést. Később a két magyar közszolgálati tévé munkatársainak a román hatóságok megtiltották, hogy hallótávolságon belüli körzetben közelítsenek a küldöttség tagjaihoz. A tévések azt is sérelmezték, hogy Sulfina Barbu nem adott interjút a Duna TV-nek, arra hivatkozva, hogy csak magyar sajtó van jelen az eseményen. /B. T.: Akadályozták a Duna Tv és az MTV munkáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2005. május 18.

Ha a magyar kormány felkérést kap a román féltől, támogatást nyújt az árvíz sújtotta bánsági területeken a romeltakarításban, a fertőtlenítésben is. Az eddigi akciók is azt mutatják, hogy Magyarország készen áll a segítségnyújtásra – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki május 17-én román kollégájával, Sulfina Barbuval együtt kereste fel a Temes és a Bega áradása által leginkább sújtott területeket. Sulfina Barbu nem győzte hangsúlyozni, mennyire hálásak a román hatóságok a gyors magyarországi közbeavatkozásért. A Csongrád megyei polgárvédelem elvállalta Ótelek és Jánosfölde fertőtlenítését, miután elvonult az ár. /Pataky Lehel Zsolt: Magyarország készen áll a további segítségnyújtásra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

2005. június 24.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter levélben fejezte ki a román kormány köszönetét a Temes megyei árvízi károk felszámolásában közreműködő magyar szakembereknek és Persányi Miklós miniszternek. A magyar osztag több mint egy hónapig segédkezett az árhullámok megfékezésében. Sulfina Barbu miniszter asszony kérésére Magyarország május 7-én árvízvédelmi kontingenst indított a szomszédos országba. A magyar szakemberek június 18-ig dolgoztak a Bega folyó bal partjánál, Ótelek alatt. Június 19-én kezdték meg a szivattyúk leszerelését, a hazaindulás tervezett időpontja június 24-e. A segítségnyújtás keretében a szivattyúk több mint 24 millió köbméter vizet emeltek át, amellyel összesen 1,5 méterrel csökkentették az elöntött terület vízszintjét. (MTI) /Román köszönet a magyar segítségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. június 30.

Elégedetten nyilatkozott Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter arról, hogy a bukaresti vezetés figyelembe vette Magyarország javaslatait a verespataki tervezet kapcsán a két ország szaktárcájának vezetői folytatott budapesti megbeszélés után. – A verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezése teljes mértékben az európai uniós előírásoknak megfelelően zajlik – jelentette ki Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter Budapesten, miután megbeszélést folytatott Persányi Miklóssal. Sulfina Barbu kitért a 2000-ben ciánszennyezést okozó nagybányai aranybánya kérdésére is, ahol nemrég biztonsági intézkedéseket végeztek. Sulfina Barbu az árvíz-védelem kapcsán köszönetet mondott és ennek jeléül kitüntette a magyar kollegáját a Temes megyei árvíznél nyújtott magyar segítségért. Persányi Miklós elmondta, hogy a szakértői és műszaki támogatás értéke 100 millió forintot tett ki. /Bukarest figyelembe vette Magyarország javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2005. július 26.

A júliusi árvizek halálos áldozatainak száma harminc, közölte Vasile Blaga belügyminiszter. Háromezer lakóház összedőlt, további 25 ezer javításra szorul, 1300 kilométernyi országos főút rongálódott meg, 2000 kilométernyi utat tett tönkre a víz a településeken, és 699 híd is megsérült. Több mint 300 ezer hektár termőterület, továbbá 23 ezer hektár erdő és legelő került víz alá. Az Kolozsvári Zsidó Közösség több mint 2,5 millió dolláros segélyt nyújt a romániai árvízkárosultaknak, miután a bánsági árvizek után 600 ezer dollárt utalt ki, összegezte Mark Taplin, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének üzleti megbízottja. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) ugyanakkor bútorzatot is biztosít a házak, iskolák és orvosi egységek berendezésére. Az amerikai katonák takarókat, sátrakat, homokzsákokat, vizet, élelmiszert és építőanyagokat küldtek az árvízkárosultaknak. Borbély László területrendezési miniszter bejelentette, hogy az árvizek által megrongált háromezer ház egy részének újjáépítése nem lehetséges az év végéig, ezeket 2006-ban építik újjá. Magyarország vízkár-elhárítási szakismereteinek átadásával segítené Romániát árvízvédelmi gondjainak hosszú távú rendezésében – erről írt levelet Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter román kollégájának, Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszternek. /Harmincan haltak meg az árvíz miatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2005. szeptember 2.

Ami a verespataki aranybánya-beruházás környezeti engedélyeztetésével kapcsolatban Romániában történik, az nemcsak a román törvényeknek, hanem az európai jognak is megfelel – mondta Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szeptember 1-jén, a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kifejtette: a hatásvizsgálat szempontjainak kialakításánál a magyarországi javaslatokat is figyelembe vette a román minisztérium. Sulfina Barbu megköszönte a romániai árvízvédelemben nyújtott magyar részvételt. /Ülésezett a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. április 8.

Románia segítséget ajánlott fel a Magyarországon levonuló rendkívüli árhullámok elleni védekezéshez, erről az ország nevében Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter telefonon tájékoztatta magyar kollégáját, Persányi Miklóst. Persányi Miklós megköszönte a felajánlást, hozzátette, hogy jelenleg nincs szükség külső segítségre. Persányi Miklós ugyanakkor arra kérte Sulfina Barbut, hogy a két ország között meglévő határvízi egyezményben meghatározott, úgynevezett közös érdekeltségű sávokat terjesszék ki a magyarországi folyókat tápláló romániai vízgyűjtő területekre. Ez a lépés azért lényeges, mert így a magyar vízügyi szakemberek folyamatosan információkat kapnának az érintett térségek vízrajzi és csapadékhelyzetéről, ennek segítségével pedig gyorsabban és hatékonyabban lehetne felkészülni az esetleges újabb árhullámokra – hangsúlyozza a közlemény. /Románia kész árvízi segítséget nyújtani. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2006. május 29.

Gyurcsány Ferenc hallgat a kormánylistáról és a várt kormányprogramról. A hét végén a magyar sajtóban megjelent kormánynévsor közel áll a valósághoz. A sajtóhírek szerint Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter a szociális és munkaügyi miniszter, Petrétei József az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, Lampert Mónika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Veres János marad a pénzügyminiszter, Gráf József a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az SZDSZ bejelentette, hogy Molnár Lajos lesz az egészségügyi miniszter, Kóka János marad a gazdasági tárca élén, és továbbra is környezetvédelmi miniszter lesz Persányi Miklós. Az új kormány várhatóan június 2-án mutatkozik be és 9-én teszi le az esküt. /A magyar sajtó kitalálta a miniszterlistát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. június 20.

A Rosia Montana Gold Corporation beadta a környezetvédelmi hatástanulmányt a verespataki bányaberuházással kapcsolatban, közölte Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levélben Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszterrel. A hatástanulmányt a román fél CD-n is elküldte Magyarországnak. A minisztérium a közeljövőben lakossági fórumot kíván szervezni Magyarországon az ügy kapcsán. /Verespatak – megvan a hatástanulmány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998